A nemzetközi névkutatás és magyar kapcsolatai *
9. A magyar névkutatás a nemzetközi színtéren
9.1. Idegen nyelvű szakmunkák. A magyar tulajdonnevek témakörét átfogóan be-mutató, korszerű szakmunkák terén komoly hiányosságokkal számolhatunk (és nemcsak idegen, de magyar nyelven is). Angolul még az 1970-es években láttak napvilágot ilyen célú munkák: egy magyar nyelvről szóló kötet egyik fejezeteként (BenKő 1972), majd A nevek világa című népszerű kiadvány angol nyelvű változataként (kálmán 1978;
az angol változat néhány sajátságára l. HaJdú 1979, ill. BÖlcsKei 2010: 249–253). Va-lamely nagyobb névtani területet, több magyar névtípust átfogóan tárgyaló tanulmány se sok született, de nemzetközi névtani kézikönyvben találhatunk ilyet is, német nyelven (a magyar személynévtípusokról l. vincze 2007).
Idegen nyelvű, egy-egy névtani kérdéskört feldolgozó monográfiából már több újabb keletű munka áll rendelkezésre, elsősorban más nyelvek névanyagát (is) érintő témakörökből (fordítástudomány: vermes 2005; germanisztika: szilágyi-kósa 2011, schwing 2011; középkori személynévadás: slíz megj. e.; stb.). Nagyobb lélegzetű ta-nulmányok is jelentek meg önálló kiadványok formájában, akár személynévtani tema-tikával (vÖrÖs Ferenc szerzőségével több kétnyelvű kiadvány is, ezek tartalmára és adataira l. slíz 2012), akár helynévtani témában (győrFFy 2008). Mindemellett nem-zetközi konferenciakötetekben, de folyóiratokban is egyre több magyar szerző névtani publikációja lát napvilágot. Itt is kiemelendő a többfunkciójú Onomastica Uralica – rész-ben sorozat, részrész-ben folyóirat – jelentősége, melyről többször szóltam már az eddigiekrész-ben is. E kiadvány anyagi hátterének biztosítása, megjelentetése, tematikájának bővítése és a megkezdett irányok folytatása egyaránt alapvetően fontos feladat lenne.
Kiemelt figyelmet érdemelnek a legfontosabb tulajdonnévfajták szótárai és újabban adatbázisai, amelyek külföldi kutatóknak is hasznos információkat szolgáltathatnak. Több kétnyelvű, illetve idegen nyelvű bevezetővel (bevezetőkkel) és mutatókkal is ellátott, a ma-gyar nyelvet nem ismerő kutatók által is használható kiadványról adhatunk számot e téren.
A keresztnévszótárak köréből HaJdú miHály angol–magyar keresztnévszótára (HaJdú
1983), illetve FeHérTói kaTalinÁrpád-kor személynévtára (ÁSznt.); a családnévszótárak közül a kázmér-szótár névvégmutató feldolgozása (CsnVégSz.) és HaJdú miHály Új-magyarkori családneveink tára (ÚCsnT.) című műve; a helynévszótárak köréből ördög
Ferencnek a csánKi-féle történeti földrajzhoz készült mutatókötete (csánKi-index), valamint lelkes györgy Magyar helységnév-azonosító szótárának legújabb kiadása (lelkes 20113) sorolható ebbe a csoportba. A magyar névszótárak történetéről és típu-sairól angol nyelvű összefoglaló is rendelkezésre áll (Farkas 2012a). A névszótárak mellett hasonlóképp fontos az, hogy újabban készülő, nyilvánosan elérhető névtani adat-bázisaink is minél inkább lehetővé tegyék a többnyelvű keresést, felhasználást (vö. a Magyar Digitális Helynévtár, azaz az MDH. honlapját).
9.2. Idegen nyelvű beszámolók, áttekintések. A szakkönyvek és szaktanulmányok mellett fontosak azok az áttekintések, amelyek a magyar névtan tudománytörténetéről, je-lenéről és aktualitásairól adnak számot. Több ilyen írás jelent meg – elsősorban mikesy
sándor, majd ÖrDÖg Ferenc, illetve gersTner károly munkáiként, németül – az Onoma nemzetközi folyóirat profilváltását megelőző, korábbi évfolyamaiban (újrakiadá-suk: HoFFmann et al. eds. 2002: 159–195). Hasonló témájú, áttekintő tanulmányok láttak napvilágot nemzetközi névtani kézikönyvekben, elsősorban vincze lászlónak köszönhe-tően, ugyancsak németül (a magyar névkutatásról összefoglalóan: vincze 1995; a magyar személy-, illetve családnévkutatásról több tanulmányban is, adataikra l. Farkas 2011a).
Az Onomastica Uralica sorozat elsőként kiadott tanulmánykötetében (OU. 2.) két angol nyelvű, magyar vonatkozású tudománytörténeti közleményt is megjelentetett: HaJdú mi
-Hály a névtudomány történetének keretébe ágyazva adott számot a magyar névkutatásról és intézményrendszerének kialakulásáról (HaJdú 2002), míg HoFFmann isTván a magyar
helynévkutatás elmúlt három évtizedéről, és egyúttal a magyar névkutatás működéséről nyújtott áttekintést (HoFFmann 2002b).4 Az egy-egy szűkebb kutatási terület állásáról szóló írásokra ezek mellett is szükség lehet (a magyar névföldrajzról pl. l. JuHász 2006).
Korábban az Onoma, újabban pedig más nemzetközi folyóiratok számoltak be a ma-gyar névkutatás egyes aktualitásairól. Az Onomastica Uralica folyóirat jellegű köteteiben adott hírt például a Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani tagozatának megalakulá-sáról (FercsiK 2007), a magyarországi családnév-változtatások történetének kutatásáról (Farkas 2008), s további eseményekről (halálozás, díjalapítás); mindebben az Onoma folyóirat korábbi profilját folytatva, ám egyaránt angol nyelven. A magyar névkutatás fontosabb eseményeinek leghűbb krónikása a nemzetközi színtéren az olasz névtani folyóirat, a Rivista Italiana di Onomastica, mely magyar levelezőjének, FáBián zsu
-zsannának a jóvoltából folyamatosan teszi közzé a magyar névkutatás eseményeiről szóló híreket, beszámolókat is, olasz nyelven. Hasonló szerepet tölthet be a jövőben az American Name Society megújult honlapja is, BÖlcsKei AnDreA közreműködésével.
9.3. A nemzetközi megjelenés egyéb fórumai, eszközei. A nemzetközi tudományos színtéren való megjelenés hasznos segédeszközei lehetnek a bibliográfiák; ezekről a korábbiakban már esett szó. Fontos lenne, hogy a magyar névkutatás publikációi, kü-lönösen az idegen nyelveken megjelent munkák jól „láthatóak” és megtalálhatóak le-gyenek a külföldi, magyarul nem tudó kutatók számára is. A bibliográfiai leírás, ahol erre mód van, kiegészítendő lenne a közvetlen, internetes eléréssel is. E bibliográfiai összeállítások helyet kaphatnak egy átfogó igényű anyagban (l. az Onomastica Uralica már említett, 1a–c köteteit), vagy akár valamely szűkebb kérdéskör idegen nyelvű pub-likációira fókuszáló, lehetőség szerint annotált bibliográfiában (közelítve a tematikus áttekintő cikkek, beszámolók műfajához; l. pl. a magyarországi családnév-változtatások szakirodalmáról Farkas 2012b). Jó szolgálatot tehetnek e téren a különböző tematikus (szociolingviszikai, szláv névtani stb.) nemzetközi bibliográfiák. A jövőben e kérdés-körre több figyelmet kellene fordítani. Az idegen nyelvű közlemények esetében már csak azért is, mert ezek köre jóval kevésbé áttekinthető a hazai színtéren is, mint általában a magyar nyelvterületen magyar nyelven megjelenő műveké.
A szakmunkák recenzeáltatása ugyancsak jó lehetőség arra, hogy a magyar név-kutatás eredményeit, tartalmilag is, megismerje a nemzetközi tudományosság. Erre a célra folyóiratként megfelelő eszközt szolgáltat a Névtani Értesítő, melyet jelenleg több európai névtani periodika szemléz rendszeresen: az olasz (magyar levelezője, FáBián
zsuzsanna révén), valamint a cseh, a lengyel és az orosz névtani szakfolyóirat is.5 A külföldi periodikák alkalmilag egyéb magyar szakmunkákat is ismertetnek. Ebben úgyszintén az olasz Rivista Italiana di Onomastica jár az élen, mely kiterjedt recenziós rovattal rendelkezik, FáBián zsuzsanna személyében pedig szorgalmas recenzenssel is a magyar névkutatók köréből. A Névtani Értesítő szemlézte külföldi folyóiratokban publikált, magyar vonatkozású közleményekről e periodikánk Folyóiratszemle rovatából lehet tájékozódni, a folyóiratszámok megjelenését követő, évi rendszerességgel.
4 Mindkettőjük írása szerzőjük rákövetkező évben megjelenő monográfiájának (HaJdú 2003, ill. HoFFmann 2003) vonatkozó részleteit adta közre a nemzetközi tudományosság számára.
5 A német Namenkundliche Informationen, mely a Névtani Értesítőt hosszú évek óta recenze-álta, jelenleg átalakulóban van, a folyóirat-ismertetések jövője így esetében bizonytalannak látszik.
A magyarul megjelent közleményekhez csatolt idegen nyelvű absztraktok, tartalmi összefoglalók hasonlóképpen megkönnyíthetik a külföldi kutatók tájékozódását. Külö-nösen fontos ez a folyóiratok esetében. A Névtani Értesítő első korszakában (1–12. szám, 1979–1987) az egyes kötetek végén már összefoglalta angolul az adott szám tartalmát, szerkesztője, HaJdú miHály jóvoltából. Ez a gyakorlat egy időben szünetelt, de a fo-lyóirat később (27. számától, 2005-től) már ismét közöl tanulmányonként angol nyelvű rezüméket és angol tartalomjegyzéket, BÖlcsKei AnDreA feladatvállalásának köszön-hetően. Az Onomastica Uralica eleve idegen, angol és orosz nyelvű kiadványként indult, absztraktokat azonban (az angol cikkekhez orosz, az orosz cikkekhez angol nyelvűeket) nem közöl. Ami a magyar névtudományi konferenciákat illeti: a legelső, 1958-as konfe-rencia kötetéhez kötet végi német, a második–ötödik konfekonfe-rencia kiadványaihoz semmi-lyen, az ez idő szerinti utolsó, 2007-es konferencia kötetéhez pedig cikkenkénti (és kötet végi) angol absztraktok kapcsolódtak. A kisebb konferenciakötetek, önálló monográfiák is egyre gyakrabban jelennek meg idegen nyelvű absztraktokkal, összefoglalókkal. Több névszótárunk, mint arról már esett szó, szintén idegen nyelvű bevezetőkkel, útmutatók-kal látott napvilágot az elmúlt években. Az ilyen összefoglalók, absztraktok nyelve leg-többször az angol, de adott témától függően valamely más, így szomszédos országbeli nyelv is kézenfekvő választásnak bizonyulhat.
A megjelenő közlemények fizikai elérhetőségének, hozzáférhetőségének biztosítása is alapvető feladat. Ezt segíthetik a kiépíthető cserekapcsolatok, fontosabb könyvtárak-nak és kutatóhelyeknek küldendő kiadványok is, elsősorban és leghatékonyabban azon-ban az internet, különösen a nemzetközi színtéren. Névtani folyóirataink, több sorozat, illetve egyéb kiadványok digitális formában is elérhetők, szabadon letölthetők a világhá-lóról, és bizonyos adatbázisok is használhatók, kereshetők az interneten. A Névtani Érte-sítő például az ELTE repozitóriumában, a Debreceni Egyetemen megjelenő kiadványok pedig a DE egyes (a Magyar Nyelvtudományi Tanszék honlapjáról elérhető) internetes oldalain, valamint a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálhatók.
Az internet minden további anyag és információ közzétételére is a legalkalmasabb eszköz napjainkban: névtani periodikák, szakmunkák, adatbázisok, bibliográfiák, termi-nológiai jegyzékek, intézményi és szakmai rendezvényekről szóló információk elérhető-ségét egyaránt biztosíthatja. Egy ilyen, a magyar névkutatás főbb területeit, intézményeit, fórumait egybefogó, jól áttekinthető, idegen (angol) nyelvű és aktuális tartalmakkal is felszerelt, „központi” honlap fontos tájékozódási (ugró)pontot kínálna a nemzetközi név-tudomány számára. Ilyen jelenleg azonban sajnos magyarul sem áll rendelkezésre.
Itt említem meg végezetül, hogy a magyar névtan eredményeinek a nemzetközi szín-téren való közreadását (de a nemzetközi eredmények magyar nyelvű feldolgozását is) megkönnyíthetné, ha a többnyelvű névtani terminológiai jegyzékek terén további ko-moly előrehaladást tudnánk felmutatni. A szándék és a törekvések első eredményei meg-vannak, de mindehhez a további nemzetközi és a magyar munkálatokra is bőven szükség lesz még. (Az eddigiekről l. a korábban elmondottakat.)
10. Összegzésképpen. Mint azt több jeles névkutatónk megállapította már, az egyéb-ként magas színvonalon művelt magyar névkutatás viszonylag szerény nemzetközi je-lenléttel, beágyazottsággal rendelkezett az elmúlt évtizedekben. Továbbra is akadályozó, illetve nehezítő tényezőnek számíthat a megfelelő intézményi, a tudománypolitikai, tu-dományszervezési, adminisztrációs, illetve az anyagi háttér hiánya, és részben a nyelvi
korlátok. Az összkép az utóbbi években azonban számottevő mértékben javult. Egyre in-tenzívebbek és sokoldalúbbak lettek a nemzeti keretek közt művelt és a nemzetközi név-kutatás közti kapcsolatok, bár ezek java jelenleg is inkább – az egyébként egyre bővülő körű – egyéni kapcsolatokban, mint intézményi és kutatási együttműködésekben realizá-lódik. Egyre jellemzőbb a nemzetközi tájékozódás, a külföldi és idegen nyelvű konferen-cia-előadások, publikációk, szakmai együttműködések, a részvétel a névtudomány nem-zetközi szervezeteinek életében. Mindez sokféle előnnyel járhat a magyar névkutatásra nézve, de a nemzetközi onomasztika szempontjából is (vö. pl. Šmilauerés vasmer
véleményével, idézi kiss 1966: 370–371). Az érdemi együttműködések további fejlesz-tése, gazdagítása nemcsak lehetősége, de fontos feladata is névkutatásunknak.
Hivatkozott névtani honlapok6 Nemzetközi szervezetek:
ICOS: http://icosweb.net NORNA: http://norna.org
SOK: http://onomastyka.uni.lodz.pl/mkos-co-mks UNGEGN: http://unstats.un.org/unsd/geoinfo/UNGEGN Kutatóintézetek:
Bulgária: http://ibl.bas.bg/struktura/prilozhna-onomastika
Csehország: http://www.ujc.cas.cz/zakladni-informace/oddeleni/oddeleni-onomastiky Finnország: http://www.kotus.fi/nimisto
Horvátország: http://ihjj.hr/odjel/odjel-za-onomastiku-i-etimologiju/5/
Izland: http://www.arnastofnun.is/page/nafnfraedisvid
Lengyelország: https://www.ijp-pan.krakow.pl/pl/struktura-organizacyjna/zaklad-onomastyki Litvánia: http://www.lki.lt/LKI_EN/index.php?option=com_content&view=article&id=75&Itemid=83 Macedónia: http://en.wikipedia.org/wiki/Institute_for_Macedonian_language_%22Krste_Misirkov%22 Svédország: http://www.sprakochfolkminnen.se/sprak/namn.html
Egyetemi szervezeti egységek:
Koppenhága: http://navn.ku.dk
Nagybánya: http://research.utcluj.ro/index.php/philology-152.html Nottingham: http://www.nottingham.ac.uk/ins
Uppsala: http://katalog.uu.se/orginfo/?orgId=HL7:1 További intézményi honlapok:
Finnország, Egyetemi Naptári Hivatal: http://almanakka.helsinki.fi/fi
Franciaország, a Nemzeti Levéltár Névtani Központja: http://www.archives-nationales.culture.[-]
gouv.fr/web/guest/centre-de-toponymie
6 Témakörök szerint, a témakörök tanulmánybeli tárgyalásának sorrendjében, témakörön belül betűrendben. (Utolsó letöltések: 2015. 07. 05.).
Egyéb nemzetközi honlapok:
Academia.edu: http://www.academia.edu
American Name Society: http://www.americannamesociety.org
DMNES (Dictionary of Medieval Names from European Sources): http://dmnes.org e-Onomastics: http://e-onomastics.blogspot.de
IBOS: http://www.icosbibliography.net/cob
Lawson-bibliográfiák: http://www.fredonia.edu/faculty/emeritus/edwinlawson MDH. = Magyar Digitális Helynévtár. http://mdh.unideb.hu
Onomastica–Copernicus adatbázis: http://catalog.elra.info/product_info.php?products_id=437 Onomastica Uralica: http://onomaural.klte.hu/onomural/nyitolap.html
Smith-bibliográfia: http://www.fredonia.edu/faculty/emeritus/edwinlawson/smithbibliography Hivatkozott magyar honlapok:
DE Magyar Nyelvtudományi Tanszék: http://mnytud.arts.unideb.hu
ELTE Digitális Intézményi Tudástár, Névtani Értesítő: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/6615 Magyar Elektronikus Könyvtár: http://mek.oszk.hu
Hivatkozott irodalom
ainiala, TerHi – PiTkänen, riTva liisa 2002. Onomastic Research in Finland. In: nyirkos, isTván ed., History of the Study of Toponyms in the Uralian Languages. Onomastica Uralica 2.
K. n., Debrecen–Helsinki. 81–119.
ainiala, TerHi – saarelma, minna – sJöBlom, Paula 2012. Names in Focus. An Introduction to Finnish Onomastics. Studia Fennica Linguistica 17. Finnish Literature Society, Helsinki.
ÁSznt. = FeHérTóikaTalin 2004. Árpád-kori személynévtár (1000–1301). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bárczi gézA1960. Megnyitó. In: MiKesy sánDor – PAis Dezső szerk., Névtudományi vizs-gálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi konferenciája 1958. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5–16.
Bárczi gézA 1970. Elnöki zárszó. In: kázmér miklós – végH JózseF szerk., Névtudományi elő-adások. II. névtudományi konferencia. Budapest 1969. Nyelvtudományi Értekezések 70. Akadé-miai Kiadó, Budapest. 393–396.
Bauko János 2008. A szlovák névtudomány múltja és jelene. Névtani Értesítő 30: 185–194.
Bauko János 2012. A magyar és a szlovák (szláv) névtani terminológia összevetése. Névtani Érte-sítő 34: 157–166.
Bauko János2015. Magyar névkutatás a határokon túl. In: Farkas Tamás – slíz mariann
szerk., Magyar névkutatás a 21. század elején. Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Budapest. 63–89.
BenKő loránD 1970. Névtudományunk helyzete és feladatai. In: kázmér miklós – végH Jó
-zseF szerk., Névtudományi előadások. II. névtudományi konferencia. Budapest 1969. Nyelvtu-dományi Értekezések 70. Akadémiai Kiadó, Budapest. 7–16.
BenKő, loránD 1972. Hungarian proper names. In: BenKő, loránD – iMre, sAMu eds., The Hungarian Language. Akadémiai Kiadó, Budapest. 227–253.
BenKő loránD 1997. Névtudományunk (Megnyitó az V. Magyar Névtudományi Konferencián).
In: B. gergely Piroska – HaJdú miHály szerk., Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Miskolc, 1995. augusztus 28–30.) 1–2. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Ki-adványai 209. Magyar Nyelvtudományi Társaság – Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézet, Budapest–Miskolc. 1: 5–9.
BÖlcsKei AnDreA 2010. Fordítás, adaptáció és helynévtörténet: magyar és angol helynévtípusok kontrasztív vizsgálatának gyakorlati tanulságairól. Helynévtörténeti Tanulmányok 5: 245–262.
BÖlcsKei AnDreA 2012. Helynevek standardizációja: alapelvek, terminológiai kérdések a nem-zetközi és a magyar gyakorlatban. Helynévtörténeti Tanulmányok 7: 85–102.
BÖlcsKei AnDreA – FArKAs tAMás – slíz MAriAnn szerk. megj. e. Fejezetek a magyar és a nemzetközi névtani terminológia köréből. Megjelenés előtt.
Brendler, andrea – Brendler, silvio Hrsg. 2004. Namenarten und ihre Erforschung. Ein Lehrbuch für das Studium der Onomatik. Lehr- und Handbücher zur Onomastik 1. Baar-Verlag, Hamburg.
Brendler, andrea – Brendler, silvio Hrsg. 2007. Europäische Personennamensysteme. Ein Handbuch von Abasisch bis Zentralladeinisch. Lehr- und Handbücher zur Onomastik 2. Baar- Verlag, Hamburg.
cieśliKowA, AleKsAnDrA 2011. Historia i prace Międzynarodowej Komisji Onomastyki Słowi-ańskiej. http://onomastyka.uni.lodz.pl/mkos-co-mks/organizacja (2015. 07. 05.)
csánKi-index = ördögFerenc 2002. Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
CsnE. = HaJdú miHály 2010. Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink.
A Magyar Nyelv Kézikönyvei 17. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
CsnVégSz. = FArKAs tAMás – F. láncz évA AnnA szerk. 2009. Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. XIV–XVII. század. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Inté-zet – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
eichler, ernst et al. eds. 1995–1996. Namenforschung / Name Studies / Les noms propres. Ein internationales Handbuch zur Onomastik / An International Handbook of Onomastics / Ma-nuel international d’onomastique. Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 11.1–2. Walter de Gruyter, Berlin – New York.
FáBián, zsuzsanna 2001. Glossario dei termini piú importanti dell’Onomastica. In: FáBián, zsuzsanna szerk., Antologia di Onomastica Italiana. Eötvös Loránd Tudományegyetem Böl-csészettudományi Kar Olasz Nyelv és Irodalom Tanszéke, Budapest. 291–299.
FáBián, zsuzsanna szerk. 2001. Antologia di Onomastica Italiana. Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudományi Kar Olasz Nyelv és Irodalom Tanszéke, Budapest.
Farkas, Tamás 2008. The research of official family name changes in Hungary. In: HoFFmann, isTván – TóTH, valéria eds., Onomastica Uralica 7. K. n., Debrecen–Helsinki. 87–102.
Farkas Tamás 2011a. In memoriam Vincze László. Névtani Értesítő 33: 361–362.
Farkas Tamás 2011b. Terminológiai munkálatok a névkutatás területén. Névtani Értesítő 33:
203–212.
Farkas, Tamás 2012a. Proper Name Dictionaries in Hungary. In: FáBián, zsuzsanna ed., Hun-garian Lexicography II. Monolingual and Special Dictionaries. Lexikográfiai füzetek 6. Aka-démiai Kiadó, Budapest. 307–329.
Farkas, Tamás 2012b. A Selected and Annotated Bibliography for the Research of Official Sur-name Changes in Hungary. AHEA E-Journal 5. http://ahea.net/e-journal/volume-5-2012/40 (2015. 07. 05.)
Farkas Tamás 2013. Namn och bygd 100. (2012). Névtani Értesítő 35: 317–319.
Farkas Tamás megj. e. Családnév és etnikum: utak és lehetőségek a magyar és a nemzetközi al-kalmazott névtani kutatásokban. In: vÖrÖs Ferenc szerk., A nyelvföldrajztól a névföldrajzig VI. Határtalan névföldrajz. Megjelenés előtt.
FercsiK, erzséBet 2007. Report on the formation and activities of the Onomastic Department of the Society of Hungarian Linguistics. In: HoFFmann, isTván – TóTH, valéria eds., Ono-mas tica Uralica 5. K. n., Debrecen–Helsinki. 59–64.
n. Fodor János– F. láncz évA2011. A Történeti magyar családnévatlasz előmunkálatairól.
Névtani Értesítő 33: 175–190.
Földi ervin 1992a. Az ENSZ földrajzinév-egységesítési tevékenysége. Névtani Értesítő 14: 21–35.
Földi ervin 1992b. ENSZ földrajzinév-egységesítési szakkifejezések szótára. Névtani Értesítő 14: 127–139.
gerritzen, Doreen – cAFFArelli, enzo eds. 2006. International onomastic projects. Possible themes, practical problems and benefits. Rivista Italiana di Onomastica 12: 199–219.
győrFFy erzséBet2007. A svéd névtudományról és helynévkutatásról. Névtani Értesítő 29:
247–257.
győrFFy, erzséBet 2008. Similarities and dissimilarities between Swedish and Hungarian hydronyms. Namn och samhälle 22. Uppsala Universitet, Uppsala.
HaJdú miHály1977. Keresztnévszótárak repertóriuma. Magyar Névtani Dolgozatok 3. ELTE, Budapest.
HaJdú miHály 1979. Kálmán, Béla: The World of Names. Névtani Értesítő 2: 38–40.
HaJdú miHály 1983. Magyar–angol, angol–magyar keresztnévszótár. Hungarian–English, Eng-lish–Hungarian Dictionary of Christian Names. ELTE, Budapest.
HaJdú, miHály 2002. The History of Onomastics. In: nyirkos, isTván ed. 2002. History of the Study of Toponyms in the Uralian Languages. Onomastica Uralica 2. K. n., Debrecen–Hel-sinki. 7–45.
HaJdú miHály 2003. Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó, Budapest.
HoFFmann isTván 1993/20072. Helynevek nyelvi elemzése. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmá-nyozásához 67. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
HoFFmann isTván 2001. Mire jó a névtudomány? A finnországi névkultúráról. Folia Uralica Debreceniensia 8: 225–235.
HoFFmann, isTván ed. 2001. Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Languages.
Onomastica Uralica 1a–b. K. n., Debrecen–Helsinki.
HoFFmann isTván 2002a. Magyar névkutatás az ezredfordulón. In: HoFFmann isTván – JuHász
Dezső – PénteK János szerk., Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. K. n., Debrecen–Jyväskylä. 9–22.
HoFFmann, isTván2002b. The Last Thirty Years of Hungarian Toponomastics. In: nyirkos, isTván ed. 2002. History of the Study of Toponyms in the Uralian Languages. Onomastica Uralica 2. K. n., Debrecen–Helsinki. 199–244.
HoFFmann isTván 2003. Magyar helynévkutatás. 1958–2002. A Magyar Névarchívum Kiadvá-nyai 7. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen.
HoFFmann isTván 2008. A név mint történeti forrás. In: BÖlcsKei AnDreA – n. császi ilDiKó
szerk., Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (Balatonszárszó, 2007. június 22–24.). A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi
Tanszé-kének Kiadványai 1. Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Budapest. 20–29.
hoFFMAnn istván – MAticsáK sánDor 2006. A névkutatás kérdései a X. Nemzetközi Finnugor Kongresszuson. Névtani Értesítő 28: 191–199.
hoFFMAnn, istván – nyirKos, istván – ÖrDÖg, Ferenc eds. 2002. Hungarian Onomastics in
hoFFMAnn, istván – nyirKos, istván – ÖrDÖg, Ferenc eds. 2002. Hungarian Onomastics in