Az ujjnyomat-azonosítás gyakorlata

1.11.2 Az ujjnyomat-azonosítás gyakorlata

Az ujjnyomat alapján történı személyazonosítás gyakorlatának tekintetében a rendıri mőködést két szegmensre kell bontanunk. Az egyik részben jogszabályi felhatalmazás alapján alkalmazható az ujjnyomatok elektronikus eszközzel történı kezelése, míg a másik esetben ennek alkalmazása jogszabályilag kizárt. Lényeges eleme ennek a hely-színi nyomrögzítés, a bőnügyekben történı rabosítások metodikája, illetve az idegen-rendészeti eljárások, a menekültügyi eljárások, a határforgalom-ellenırzés, amelyekben ujjnyomat-olvasók használata megvalósul. Részleteiben:

Megítélésem szerint itt tisztázni szükséges az ujjnyom, ujjnyomat, tenyérnyom, tenyérnyomat és ujjlenyomat, tenyérlenyomat szakkifejezések pontos, általam elfoga-dott használatát. Ujjnyomat (Fingerprint): az ujjbegy természetes módon, nyomás nél-kül, síkfelületre helyezett, ottmaradó, egybefüggı rajzolata. Ujjlenyomat (Finger roll):

az ujj természetes módon, nyomás nélkül, síkfelületre helyezett, balról-jobbra, jobbról-balra, 180 fokkal történt átforgatásakor keletkezı, egybefüggı rajzolata. Ujjnyom [Fragment(s) of fingerprint or finger roll]: az ujjlenyomat, vagy ujjnyomat egybefüggı részlete. A tenyér tekintetében ugyanezen feltételek megléte szintén alkalmazandó.

Helyszíni nyomrögzítés

A helyszíni nyomrögzítés során, a bőnügyi helyszíneken fellelt, szakszerően rögzített és bőnügyi adatbázisba továbbított ujjnyomok, ujjnyomtöredékek, tenyérnyomok és töre-dékek kezelése valósul meg.

A szakterület krimináltechnikai alapvetései teljes pontossággal és szakmai meg-alapozottsággal kidolgozásra kerültek, melyeket a hatályos jogszabályi keretekben fek-tettek le. A 17/2011. (IX. 23.) ORFK utasítás a bőnügyi nyilvántartási rendszerrel, a bőnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásával és a mintavétellel kapcso-latban az általános rendırségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatokról rendelkezik. Ebben a bőncselekménnyel összefüggésben rögzített nyomokkal,

anyagma-radványokkal kapcsolatos szabályok kerültek deklarációra. Külön szabályzásra került a krimináltechnikai tevékenységre vonatkozó normák ajánlásai szerint rögzített, hitelesí-tett és csomagolt ujj-, és tenyérnyomokra vonatkozó szabályok köre. Ezt egészítik ki az egyes rendır-fıkapitányi módszertani ajánlások magával a helyszíni szemlével kapcso-latosan.

Rabosítás

E rendıri tevékenység a bőncselekményekben érintett, elıállított személyeket illetıleg az egyes, elsıdlegesen vagyon elleni deliktumok helyszínén tartózkodó vétlen szemé-lyeket érinti. A biometria alkalmazásához kapcsolódó társadalmi folyamatok állandó változását, szabályzásának folyamatos alakítását mutatja az a tény, hogy nem csak az európai, de a magyar jogszabályi környezet permanens módosítását is tapasztalhatjuk.

Ennek egyik eleme az, hogy a biometrikus adatok tekintetében, hogy 2015 szeptembe-rében a bőnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosításáról döntött a jogalkotó.

[132] Eszerint, az eddigi gyakorlattól eltérıen nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni. A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érin-tettnél a hatóság már rögzített két megfelelı mintát. Mivel eddig az ujj-, és tenyérnyo-mathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódok ügyhöz és nem emberhez kötötten kerültek kezelésre, akkor is rögzíteni kellett azokat, ha már szerepeltek a nyil-vántartásban. A változtatással az elıterjesztı igazságügyi tárca a rendırségi eljárások kapcsán évi 20-40 millió forint megtakarítást, és elsıdlegesen a kutatóintézetek leter-heltségének csökkentését reméli – teljes joggal.

Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében azonban megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek az életkorral vagy külsı körülmények miatt változhatnak. Az összes biometrikus adat megırizhetı a bőnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bőnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a ké-sıbbi személyazonosítás hatékonyságát.

Idegenrendészeti eljárás

A biometrikus eszközök használatának anomáliáira, a napi rendıri gyakorlatban szem-léletes példát szolgáltat egy rutin mélységi⁴⁸ ellenırzésen történtek.⁴⁹ Ennek során egy

48 A belsı határokon való ellenırzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok un. mély-ségi ellenırzési rendszert mőködtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendésze-tért felelıs hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Az igazoltatásra nem helyhez kötötten és nem folyamatosan kerül sor.

49 A rendıri intézkedést a FMRFK Rendészeti Igazgatóságának munkatársai foganatosították.

járırpáros vont ellenırzés alá egy gépkocsit, amiben harmadik országbeli állampolgár-ok utaztak, útlevél és egyéb személyazonosításra alkalmas állampolgár-okmány nélkül. Az egyik elfogott személynél egy ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás volt, amely a mene-kültkérelmet benyújtók és annak elbírálása alatt állók részére kerül kiállításra. Az abban szereplı (általában bemondás alapján megállapított) név is és személyi adatok ellenı r-zésre kerültek az idegenrendészeti nyilvántartásokban. A kiadott találatok meglepı ha-sonlóságot mutattak egy ugyanabból az országból érkezett, teljesen más nevő, korábban menekültügyi eljárást kezdeményezı személlyel, akinek a kérelme elutasításra és ı ki-utasításra, valamint kitoloncolásra is került a Magyarország területérıl. Az idegenrendé-szeti nyilvántartásokban megtalálható fényképek összehasonlítását követıen, az anató-miai, morfológiai azonosítás alapján, gyanús hasonlóság volt felfedezhetı a kiutasított és az akkor elfogott személy között. Az idegenrendészeti alosztály elıtt ismert volt az a módszer, hogy az ilyen módon kiutasított és beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyek, okmányok nélkül újra belépnek az országba, majd megkísérelnek ismételten Nyugat-Európába továbbutazni. Ezen személyek ellenırzésük során más személyi ada-tok bediktálását követıen, menekültügyi eljárást kérnek. Mivel a kiutasított személyek-tıl minden esetben ujjnyomatvétel történt, így kezdeményezték a személy ırizetét, ujj-nyomatának levételét és a korábban rögzített ujjnyomattal történı összehasonlítását. Az ujjnyomatvétel kizárólagosan manuális technikával történt, ezért ennek feldolgozására, szakértıi vizsgálata végett megkísérelték felvenni a kapcsolatot a Bőnügyi és Szakértıi Kutatóintézet Daktiloszkópiai Osztályával. Az Osztályon folyamatos ügyelet nincs és magát a manuálisan levett ujjlenyomatot is gépkocsival kellett Budapestre és a szakértıi vélemény elkészültével azt visszaszállítani, maga az eljárás négy napot vett igénybe. A Rendırségi törvény [133] magyar állampolgár esetén a személyazonosság megállapítása céljából lehetıséget biztosít az úgynevezett közbiztonsági ırizet elrendelésére, melynek maximális idıtartama 24 óra. Harmadik országbeli, külföldi állampolgár esetén ugyan-ezen célból kiutasítás elıkészítı ırizet elrendelésének lehet helye [134], mely viszont már hetvenkét óra, és harminc nappal hosszabbítható is.

A szóban forgó személy - jelen esetben vétlenül - ırizetbe került négy napra.

Tekintsünk most itt el az intézkedés alá vont jogainak korlátozásától, amely egyértel-mően a közérdeket és a közbiztonság védelmét szolgálja, nézzük kizárólag az ırizet hatóságot érintı anyagi, személyi, tárgyi és egyéb költségeit, melyek feleslegesen terhe-lik a központi és a rendırségi költségvetést.

Mivel ez eset óta a területi szervek már rendelkeznek elektronikus ujjnyomat vé-telre alkalmas eszközzel, ennek a rögzített mintának számítógéppel történı összevetése másodpercek kérdése.

A jelen belsı rendırségi szabályzók [135] nem térnek ki átfogóan az ujjnyom elektronikus eszközzel történı rögzítésére. Magáról az „elektronikus ujjnyom-olvasó"

által rögzített mintáról, illetve kezelésérıl teljes körő, pontos utasítás, belsı rendelkezés nem született. Ugyancsak hiányos a belsı rendıri protokoll a szakértıi tevékenységet illetıen.

Az ujjnyom-szakértık alapvetıen 12 azonossági pont feltalálása esetén mondják ki két ujjnyomatról, hogy azonosak, vagy zárják ki egyértelmően az azonosságot.

Azonban a magyar gyakorlatban itt is eltérés található. A vizsgálat több lépésen megy keresztül, melyeknek elemei szabályozottak. Elsıdleges, hogy egy ujjnyomról megálla-pításra kerüljön, hogy alkalmas, vagy nem alkalmas az azonosításra. Amennyiben azo-nosításra alkalmas, úgy az ujjnyomatoknál a szakértı mindig különbségeket keres. Va-lószínőségi vélemény nincs, vagy azonosítja az ujjnyomatot, vagy kategorikusan ki-mondja annak kizárását.

A mai magyar gyakorlat nem 12 pontig azonosít, hanem – mint már korábban említettem - 10 minutia-pontig. Ennek jogszabályi meghatározottsága nincs, daktilosz-kópiai szakértıi team szinten született megegyezés ennek tényérıl és került bevezetésre a rendırségi gyakorlatba.

Ugyancsak hiányosan szabályozott az ujjnyomatok kezelésének, szakértıi eljá-rásba történı vonásának kérdésköre, amely nagymértékben nehezíti és idıigényessé teszi ezen rendırségi eljárásokat.

Másik szabályozatlan területe a daktiloszkópiának az elektronikus adatkezelés, amely az alapját jelentené az elektronikus ujjnyomat-vétel megvalósításának. Ezzel nem kizárólag a manuális ujjnyomatvétel költséges idı-, eszköz-, pénz- és humánerıforrás igényét oldanánk meg, de a felülvizsgálat, szakértıi tevékenység is zökkenımentessé, gyorssá válna.