ARCFELISMERÉS (2D, 3D)

A biometrikus technikák közül az arcfelismerésen alapuló személyazonosítás kiemelt jelentıséggel bír a rendészeti munkában. Az úti okmányoknál, vízumoknál és tartózko-dási engedélyeknél az elsıdleges biometrikus azonosító elem az arckép. Az arckép táro-lása, amelyet az okmány kiállításánál felvételeznek, történhet az okmányba diffundált elektronikus chipen, vagy egy adatbázisban is. Jelen állapot szerint a rendıri ellenı rzé-sek alkalmával elsıdleges az intézkedés személyes lefolytatása, tehát egy igazoltatás esetében az azonosítást végzı rendır által történik az arc és az okmány összehasonlítá-sa. Egyértelmő a folyamat szubjektumból adódó tévedési arányának magas foka. E fo-lyamatnak szoftverrel történı támogatása nagymértékben növeli a megbízhatóságot, biztonságot. Az Országos Rendır-fıkapitányság ennek érdekében több arcfelismerı

alkalmazást tart tesztelés alatt, amelynek alkalmazása - remélhetıleg - gyors és megbíz-ható személyazonosítást eredményez.

A tárolt képeket, úgynevezett tanító képeket egy rendszerbe rendezik, majd a felisme-rendı képbıl és a tárolt képek által képzett adathalmazból elıállított értékeket hasonlít-ják össze. A leggyakrabban a valószínőség-sőrőség függvényt alkalmazzák. Vannak geometriai tulajdonságokon alapuló, sablonillesztı (mintaillesztı), neurális hálózatokat használó módszerek, továbbá az úgynevezett Eigenface módszer. [143]

A neurális hálózatok [145] általában nagyobb adatbázisban mőködnek. A mő -szaki szakterületen folyatatott kutatások szempontjából e tekintetben az a lényeges, hogy ez a struktúra adaptív, azaz válaszával képes a bemeneti adatokhoz tanulással al-kalmazkodni.

Az Eigenface [146], [147] módszer⁵⁷ a fıkomponens-analízis segítségével, a ta-nítóképekkel az arc lényeges részeivel hasonlítja össze az arc középsı részéit. Érzékeny az intenzitáskülönbségekre, így normalizálni kell a képeket feldolgozás elıtt.

A biometrikus adatokkal mőködı, szoftvervezérelt eljárásokban az arckép hátte-rének eltávolítása után megtörténik az arc körvonalainak, illetve középpontjának detek-tálása.⁵⁸ Ezt követıen kerül összehasonlításra az adattárban tárolt és a jelen minta. Az erre használt két eljárás matematikai transzformáción és analízisen alapul. Az egyik a geometriai alapú összehasonlító módszer, amelyben az arc meghatározott területeinek, pontjainak méretét, arányát határozzák meg. Ezen rögzített paraméterek egyezése, illet-ve nem egyezése az azonosság, illetillet-ve az azonosság kizárásának alapja.

Az arcfelismerésben alapvetıen kétféle módszer terjedt el:[144]

1. Minta alapú (vagy fotometrikus). Ennek lényege, hogy az arc, vagy arcrész-letek (szem, ajkak, orr) globális tulajdonságait vetik össze a letárolt mintá-val, mintákkal.

2. Geometriai (az arc különbözı részleteinek szem, ajkak, orr, áll, stb. - egy-máshoz viszonyított elhelyezkedését és méretét elemzik). Fontos paraméte-rek (pontok és pozíciók) lehetnek például:

a) a jobb és a bal szem két szélsı pontja,

57 1987-ben Sirovich és Kirby fejlesztették ki.

58 A legtöbb beléptetı rendszerekben alkalmazott arcazonosító rendszer infra tartományban mőködik. Így az arc háttere feketének látszik, ez megkönnyíti az arc detektálását.

b) a jobb és a bal orrcimpa két szélsı pontja,

c) a száj középpontja (stabilabb, mint a két szélsı pont), d) az áll jobb és bal pontjának vízszintes pozíciója, e) az áll közepének függıleges pozíciója,

f) a jobb (bal) szemöldök vízszintes pozíciója, g) a jobb (bal) fülcimpa alsó pontja.

Az arcfelismerésen alapuló személyazonosításnak a kezdetektıl kiemelt súlya van a rendészet, a rendıri, bőnügyi munka területén. Számos, a bőnmegelızés, bő nül-dözés tekintetében nagy jelentıségő alkalmazás mőködik már világszerte.[148] A bör-tönökbıl szabadon bocsátott, ám még veszélyesnek ítélt, a fogolynyilvántartásból törölt személyek ellenırzésére alkalmazzák Alabamában. Mexikóban a börtönökbe látogató-ként megjelenteket azonosítják vele. A londoni Heathrow repülıtéren a várakozás és a beszállás idején is szemmel tartja a rendszer az utasokat.

Azonban nem kell csupán központi kamerafelvételekre gondolnunk, amikor arc-felismerésrıl beszélünk. A rendırjárırök nagy segítségére szolgálna a szemüveg, [149]

amellyel a körözött, elfogatóparancs hatálya alatt álló személyeket azonnal és teljes pontossággal lennének képesek azonosítani. A szemüvegkeret egyik sarkába apró szá-mítógép-képernyıt építettek, amellyel képet és videót lehet készíteni, hangot lehet leját-szani. Az alkalmazott szoftver lehetıvé teszi a szemüveg viselıje és a körözöttek adat-bázisa közötti kapcsolatot. Ahogy a gép az arc alapján felismerte a gyanúsítottat, fi-gyelmezteti a szemüveget viselı nyomozót. A készülék a közlekedési szabálysértések elkövetıi és a közúti balesetek okozásával gyanúsított kamionosok elleni küzdelemben ugyanúgy eredményesen bevethetı, mint a nyomozói munkában.

Véleményem szerint ezen lehetıségek a mai magyar rendıri gyakorlatban nagy-fokú eredményességet produkálnának például a körözöttek, elfogatóparancs hatálya alatt állók, eltőnt gyermekek, felnıttek, kiegészítı magatartási szabályok alatt állók ese-tében. Ugyancsak óriási segítséget jelentene a biometriának ezen eszközrendszere az egyszerő, mindennapi rendıri igazoltatások esetében is.

E technológia tökéletes a rendıri munka teljes spektrumában, bőnügyi, a köz-rendvédelmi munkában is, hiszen alapvetıen passzív eszköz-személy viszonyt enged, és szoros kontaktálást nem igényel. Az eljárás a célszemély közremőködése és tudta nélkül is lefolytatható. A módszer költséghatékonysága és mobilizálhatósága szintén fontos

momentum. A bőnüldözés, a bőnfelderítés, a bőncselekmények prevenciója, az infor-mációvédelem, a figyelı rendszerek területén szinte egyedüliként alkalmazható, nagy hatékonyságú, megbízható módszer. Az alkalmazásban nehézségként jelentkeznek a még viszonylag magas FAR, FRR, EER, FTR [150] értékek, amelyek a rendészeti munka gyakorlatában nem elfogadhatók, ám a folyamatos fejlesztı tevékenység ered-ményeként nagymértékő a terület fejlıdése is. Ugyancsak nehézséget jelent a terület hiányos jogi szabályozása.