ÍRISZVIZSGÁLAT

Az írisz, vagy másképpen a szem szivárványhártyáján alapuló biometrikus azonosítás [153] talán a legjobb gyakorlati jellemzıkkel bíró azonosítási módszer. A szem középsı burkának szabad szemmel is jól látható része a szivárványhártya, latinul írisz.

A vizsgálat a szivárványhártya látható (pl. rajzolat), valamint láthatatlan (pl. inf-ravörös) tulajdonságain alapul. Az elsıdleges látható paraméter a trabekuláris hálózat, amely az írisz sugaras mintázatát adja. Ez a rajzolat az embrionális fejlıdés 8.

hónapjá-ban alakul ki, és többet nem változik az ember élete során. További jellegzetességek a körök, az árkok, vagy a korona.

Az írisz alapú személyazonosítást mind az ICAO, mind a Frontex is javasolja.

Indokaik között elsı helyen szerepel az eljárás rapid jellege, illetve kiemelkedı FAR megbízhatósága.

Az írisz vizsgálat rendszerének alapvetı koncepcióját Amerikában és Nagy-Britanniában dolgozta ki Leonard Flom és Aran Safir.

A jelenleg használatos azonosítási technológia megalkotója John Daughman, aki 1998-ban 400 olyan különbözı tulajdonságot mutatott ki a szem szivárvány-hártyáján, amelyek mindegyike alkalmas személyazonosításra.

Az íriszazonosító rendszer leolvasója egy kamera, amely a szivárványhártya ké-pét az összes, a szemet egyedivé tevı jellegzetességgel (gödröcskék, körök, korona, szövetszálak) háromdimenziós térképpé alakítja. Az így szerzett információk digitalizá-lás után egy pontosan 2048 számjegyő kódot alkotnak. Ez az összehasonlítás alapja, és adatbázisban tárolódik. A pupilla-reflexek is megfigyelhetık, illetve megfigyelendık az azonosításkor, így megvalósul az élıminta-ellenırzés (kizárhatók a fotóval, kontaktlen-csével való visszaélések).

A felhasználó íriszének felvétele, majd maga az ellenırzés, azonosítás során (9.

ábra) kétféle leolvasást különböztetünk meg: aktívat és passzívat.

- Az aktív leolvasás a felhasználó cselekvı közremőködését igényli, mert a kamerától 15-35 cm távolságra kell tartania a szemét a rendszer utasításai alapján (jobbra, balra, elıre, hátra, stb.). A leolvasás akár többször tíz má-sodpercet is igénybe vehet.

- Passzív eljárás a felhasználók szempontjából sokkal kellemesebb, ebben az esetben a rendszer elıször egy nagy látószögő kamera segítségével határoz-za meg a szemek helyzetét, majd arra fókuszál rá egy másik kamerával, és így végzi el a leolvasást akár 30-150 cm távolságból is - néhány másodperc alatt.

9. ábra: Íriszminta vizsgálata Fallujah-ban (forrás: Keszi T.: Biometriai arcfelisme-rés megvalósítása kétdimenziós forrásból fıkomponens analízis segítségével, szakdol-gozat, Gábor Dénes Fıiskola Mőszaki Informatika Szak, Budapest, 2007, p. 14).

Mivel mindegyik tulajdonság számszerősíthetı paraméterekkel rendelkezik, ezek az azonosítás szabadsági fokaiként foghatóak fel. Napjaink rendszerei ezekbıl hozzávetıleg 260-at használnak, annak esélye, hogy két írisz elı-feldolgozott alakja megegyezzen 10⁷⁰ nagyságrendbe esik (a Föld teljes népessége 10¹⁰ nagyságrendő).

John Daugman (a Cambridge Egyetem professzora, a legtöbb íriszfelismerı szoftver megalkotója) több mint 2.000 különbözı íriszképet felhasználva 2,3 millió ösz-szehasonlítást végzett ezzel a rendszerrel. A tanulmány azt mutatja, ha két kód legalább 75 százalékban egyezik, akkor csupán 1:10¹² az esély, hogy hibás volt az összevetés.

Az eljárás mőködési elvét tekintve, a szivárványhártya-felismerési algoritmus elıször lokalizálja az írisz belsı és külsı határait. További szubrutinok észlelik és kizár-ják szemhéjakat, szempillákat, illetve a tükrözıdéseket. A szoftver az íriszen meghatá-rozott képpontokat keres, miközben ellensúlyozza a pupilla tágulását, szőkülését, azután elemezni, majd kódolja a megtalált pontokat, hogy összehasonlítsa a kapott íriszképet a tároltakkal. Esetenként a Daugman-algoritmusok Gábor Dénes hullám transzformációját használják, az eredmény pedig egy sor komplex szám, amely tartalmazza az íriszminta szakaszait és szélsıértékeit. A Daugman-algoritmus a szélsıértékeket elhagyja, ez

biz-tosítja, hogy a kapott mintát kevéssé befolyásolják a megvilágítás vagy a kamera kont-rasztjának változásai, és ezzel válik hosszú távon használhatóvá a biometrikus minta.

Az azonosításkor (1:N), illetve az ellenırzése során (1:1) a készülék az íriszmintát ösz-szehasonlítja az adatbázisban tárolt mintával. Abban az esetben, ha a döntési küszöb Hamming-távolság alatt van, [154] akkor a jelsorozat hossza garantálja, hogy két kü-lönbözı személy íriszmintája különbözı legyen.

A fentiek alapján több olyan szempontnak megfelel tehát az íriszazonosítás, amely a optimálissá teszi a rendészeti feladatok támogatására szánt biometrikus azono-sítási módszerek körében:

- Az írisz belsı szerv, ezért sérülésektıl és a kopástól védi az érzékeny, átlát-szó membrán, a szaruhártya.

- Az írisz alakja kiszámítható, többnyire sík, és helyzetét csak két, egymást kiegészítı izom (a záró-, és nyitópupilla) változtatja. Emiatt az írisz sokkal használhatóbb mintaadó szerv, mint például az arc.

- Az írisz finom rajzolata és az ujjlenyomat véletlenszerően alakul ki a terhes-ség során az embrionális korban. Nagyon nehéz a hamis minta elıállítása.

Sok tényezı befolyásolja az írisz szerkezetének kialakulását, ezért a téves azonosítás esélye rendkívül alacsony. Még a genetikailag azonos egypetéjő ikrek esetében is teljesen különbözı az írisz szerkezete.

- Az íriszazonosítás hasonló a fényképezéshez, így elvégezhetı kis (néhány cm) és nagy távolságokról (néhány m) is. Nem szükséges, hogy az azonosí-tani kívánt személy hozzáérjen egy olyan berendezéshez, amelyhez elıtte más is hozzáért, tehát biztosított a kontaktmentesség és az esetleges passzív használat is.

- Rendkívül magas az azonosítás biztonsága.

- Az írisz finom szerkezete rendkívül stabil több évtizeden át. Már elıfordult 30 éves íriszminta azonosítása is.

Jogszabályi háttér tekintetében szükséges a meglévı biometrikus technikákat érintı szabályozás kiegészítése. Egyik legfontosabb elem a minél szélesebb körő, min-denkire kiterjedı adatbázis létrehozása. Ez annyiban egyszerősödhet a jövıre nézve,

hogy az íriszmintát már a születéskor levehetjük, hiszen az a prenatális korban végérvé-nyesen kialakul és életünk végéig változatlan mintázatot mutat.⁶⁰

Ehhez a metodikához hasonló az Amerikai Egyesült Államokban az a gyakorlat, amellyel a megszületett gyermekek esetében azonnal levételre kerül a DNS minta és az egy központi adatbázisban tárolásra is kerül - nagy segítséget nyújtva ezzel a bőnügyi munkát végzı szerveknek, akik használhatják ezeket.

Az íriszminta alkalmazása sokkal elınyösebb, hatékonyabb és költségkímélıbb ennél, mivel ennek levétele, összehasonlítása egyszerőbb és olcsóbb, mint a magyar viszonylatban kb. 100.000 Ft nagyságrendő DNS profilalkotás.