2006-ban összesen 25 ezer kutatási-fejlesztési témával foglalkoztak Magyaror-szágon, 7,6 százalékkal többel, mint az előző évben. Ebből 2200 téma nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Közülük a legtöbben a műszaki tudomá-nyok, illetve a természettudományok területén kutatattak. A kutatási témák 31 léka tartozott az alapkutatások közé, 35 százaléka alkalmazott kutatás, míg 34 száza-léka kísérleti kutatás volt.
A kutató-fejlesztő helyeken 4337 magyar nyelvű és 1091 idegen nyelvű könyv, könyvfejezet publikációjára nyílt lehetőség. Ez összességében 683-mal több, mint 2005-ben megjelent. A külföldi és magyar szakfolyóiratokban közel 33 ezer cikk je-lent meg, amihez még hozzájön a 3 ezer akadémiai aktákban közreadott írás (KSH [2006]). A legintenzívebb publikációs tevékenység változatlanul a felsőoktatási kuta-tóhelyeken folyt, míg itt 100 kutatóra, fejlesztőre 65 könyv jutott, addig a kutatóinté-zeteknél 27, a vállalkozások kutatóhelyein pedig 1. A legtöbb könyv a bölcsésztu-dományok témakörben íródott, a külföldi szakfolyóiratokban publikált cikkek legna-gyobb része pedig természettudományi és orvostudományi területhez kapcsolódott (KSH [2006]).
A Szabadalmi Hivatal által közzétett adatok erőteljes visszaesést mutatnak a sza-badalmi tevékenységek körében. A nemzeti úton tett szasza-badalmi bejelentések száma egyik évről a másikra 28 százalékkal csökkent. Ebben a legnagyobb szerepet a kül-földről származó bejelentések számottevő visszaesése játszotta, egy év alatt a 36 szá-zalékára csökkent ennek aránya, amit a hazai bejelentések 2,3 százalékos növekedése nem tudott ellensúlyozni.
3. táblázat
A szabadalmi tevékenység főbb jellemzőinek alakulása (darab)
Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006
Nemzeti úton tett bejelentés 4 810 5 906 2 657 1 275 924
Ebből:
hazai bejelentések 756 842 738 699 715
egyéni 590 635 553 518 517
intézményi 166 207 185 181 198
Külföldről származó bejelentések 4 054 5 064 1 919 576 209 Megadott szabadalmak száma 1 379 1 555 977 1 126 1 089 Az év végén érvényben lévő szabadalmak száma 10 385 10 784 9 513 9 125 8 408
Forrás: KSH [2006].
4. táblázat
A nemzetközi szabadalmak néhány jellemzője Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmak aránya országonként, százalékban száma egymillió emberre vetítve Ország
1991 2002 1991 2003 Külföldi társtu-lajdonossal ren-delkező szaba-dalmak aránya,
százalékban
Szlovákia 0,01 0,02 0,9 8,1 n. a.
Törökország 0,01 0,05 0,1 1,9 n. a.
Mexikó 0,02 0,04 0,2 1,4 n. a.
Portugália 0,02 0,03 1,1 7,5 n. a.
Lengyelország 0,03 0,07 0,5 4,2 n. a.
Luxemburg 0,05 0,06 77,4 200,5 53,2 Csehország 0,05 0,07 2,7 15,9 n. a.
Kína 0,05 0,42 0,0 1,5 32,7
Brazília 0,05 0,13 0,2 0,8 26,5 Új-Zéland 0,08 0,13 13,3 93,1 21,5 Magyarország 0,09 0,10 5,4 18,9 34,4 Dél-Afrika 0,11 0,11 1,7 8,8 18,0 Oroszország 0,15 0,19 0,6 4,4 42,8 Dél-Korea 0,28 1,95 3,9 112,8 6,0 Spanyolország 0,53 0,85 8,2 30,6 19,7 Dánia 0,61 0,80 70,9 235,8 18,5 Ausztrália 0,67 0,86 23,1 98,0 18,6 Kanada 0,92 1,50 19,7 86,4 30,4 Belgium 0,99 1,13 59,6 144,5 34,6 Ausztria 1,09 1,14 84,0 195,1 25,3 Svédország 1,53 1,72 107,1 284,9 16,4 Svájc 2,65 2,38 231,6 425,6 29,9 Olaszország 3,80 3,78 40,3 87,3 9,6 Nagy-Britannia 5,75 4,82 60,2 121,4 21,5 Franciaország 8,25 6,65 84,9 149,1 15,0 Németország 18,76 19,36 141,1 311,7 11,3 Japán 19,67 18,19 95,4 219,1 2,9 Egyesült Államok 29,05 26,26 68,9 167,6 11,6 EU 15 44,63 44,60 73,0 136,1 7,4 OECD n. a. n. a. 56,1 91,1 n. a.
Forrás: www.oecd.org/sti/scoreboard és www.epp.eurostat.ec.europa.eu
A szabadalmi bejelentések legtöbbje a gyógyszeripar, biotechnológia szakterület-ről származott. Ezt követte a gépelemek és műszerek szabadalmi bejelentései. Két
szakterületről: a mezőgazdaság, valamint az egyéb szállítás szegmenséből nem érke-zett szabadalmi bejelentés.
A nemzetközi összehasonlítás során az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patient Office – EPO), valamint az OECD statisztikái a mérvadóak. Magyarország legjelentősebb partnerei a nemzetközi együttműködés keretében született szabadal-mak bejelentései szerint egyenlő, 26–26 százalékos arányban az Egyesült Államok és Európa országai voltak. Hazánk Európában Németországgal alakította ki a legszoro-sabb nemzetközi együttműködést a számtalan külföldi partner közül.
1998 és 2003 között évente átlagosan 4 százalékkal nőtt az Unióból érkező, Eu-rópai Szabadalmi Hivatalnál bejelentett szabadalmak száma. 2003-ban 62 200 szaba-dalom iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unió tagállamai az EPO-hoz, aminek 42 százaléka Németországból származott. Magyarországról 192 kérelem érkezett.
Brazíliában, Kínában, Indiában, illetve a FÁK országaiban nagyarányú a szaba-dalmak nemzetközi jellege. Például a FÁK-országokban az EPO szabadalmainak kétharmada külföldön lakók tulajdona vagy társtulajdona. Az internacionalizálódás mutatószámainak partnerország szerinti bontása azt tükrözi, hogy a közös nyelv, a történelmi kapcsolatok, és a földrajzi közelség fontos szerepet játszhat a partneror-szágok kiválasztásában. A nemzetközi együttműködés keretében létrehozott szaba-dalmak magas aránya leginkább a kis OECD-országokra (Luxemburg, Magyaror-szág, Belgium, Svájc, Ausztria) és az OECD-n kívüli országokra jellemző.
*
Mint az a tanulmány első felében is látható volt, az elmúlt évtizedben az oktatási rendszer átalakulásával lezajlott expanzió elsősorban a felsőoktatásban érvényesült és így közvetlenül befolyásolta a munkaerő-piaci viszonyokat. A felsőoktatási kép-zésben részt vevők száma megnégyszereződött, emellett a nem nappali tagozatok és a költségtérítéses képzési formák népszerűsége is jelentősen megnőtt. Az oktatásban eltöltött idő meghosszabbodásával egyre idősebb korban és egyre magasabb képzett-ség birtokában lépnek be először a fiatalok a munkaerőpiacra, vagyis a pályakezdés időben későbbre tolódott.
A diploma felértékelődésével párhuzamosan az általános iskolai, illetve a szak-munkás végzettség veszített értékéből és ennek hatására a munka és a végzettség il-leszkedése kapcsán előtérbe került a túl-, illetve alulképzés problémája. Az oktatási rendszer gyakran nem képes az összhangot teremteni a munkaerőpiac igényeivel, ami meg nem térülő társadalmi költségeket eredményez, a túlképzés munkanélküli-séget generál, miközben több szakmunkásterületen hiány van. Mindezt azért is fontos hangsúlyozni, mivel ez a pályakezdők helyzetét nehezítette meg különösképpen. Így az expanzió hatásai megfigyelhetők a pályakezdők gazdasági aktivitásában is, hiszen a fiatalok munkanélkülisége növekvő tendenciát jelez. A 15–24 évesek korcsoportjá-ban a munkanélküliségi ráta értéke 2006-korcsoportjá-ban meghaladta a 19 százalékot.
Mindebből arra következtethetünk, hogy a munakerőpiacnak diplomás túlképzés-sel kell szembenéznie, illetve a magasabb végzettséget nem igénylő munkahelyek gyakran munkaerőhiánnyal küszködnek. Ez azt is jelenti, hogy az oktatási rendszer szerkezeti változásai a gyakorlatban nem minden esetben bizonyultak sikeresnek.
Hasonló folyamatok mentek végbe az Európai Unió tagállamaiban is. Az oktatás és képzés jelentősségének felismerésével egymást követték a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésére alapozó akcióprogramok, amelyek elsősorban az oktatás és képzés fejlesztését, kiterjesztését tartották elsődlegesen céljuknak. Ennek tükrében megfigyelhető, hogy az egyes európai országokban a költségvetési kiadások mind nagyobb hányadát (a GDP százalékában) fordítják az oktatásra.
Az expanziós folyamatok egész Európát behálózták, hasonló eredményeket és problémákat hozva létre. Míg az EU 25 tagállamaiban 1998 és 2004 között a felsőok-tatásban tanulók száma több mint 20 százalékkal növekedett, addig Magyarországon ez a növekedési ütem meghaladta a 71 százalékot.
A technológiai fejlődés, a verseny hatásai érződtek a munkaerőpiacokon is, amely által előtérbe került az átképzés igénye is és így egyre nagyobb szerepet kapott az élethosszig tartó tanulás. Mindez statisztikai adatokkal is igazolható, hiszen az EU-ban a 25–64 éves felnőtt népesség körében folyamatosan nőtt azok aránya, akik aktív résztvevői valamilyen képzésnek.
Az oktatásban lezajlott szerkezeti változások nagymértékben befolyásolták a munkaerő-piaci viszonyokat is. Ezzel összefüggésben leginkább a fiatalokat érintő munkanélküliségi problémák a legjelentősebbek, mivel a 25 évnél fiatalabbak köré-ben néhány országban, közöttük hazánkban is kiemelkedően magas a munkanélküli-ségi ráta, illetve folyamatosan nőtt az elmúlt néhány évben.
A rendszerváltozás lehetővé tette Magyarország számára a fejlődést, ahol a cél nem lehetett más, mint a tudásalapú gazdasági és társadalmi haladás elősegítése. Az elmúlt évtizedek során számos módszer és javaslat megfogalmazódott ennek miként-jét illetően, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy ennek útja az oktatási rendszer át-alakítása és a kutatás-fejlesztés erősítése.
Ennek elérése érdekében politikai és társadalmi konszenzusra, és arra a felisme-résre lenne szükség, hogy az innováció, a tudásorientált társadalom kiépítése teremti meg az összhangot a gazdaság és társadalom hosszú távú fejlődése között. Az inno-vációs érdekek érvényesítése szempontjából össze kell hangolni az oktatás-, a tudo-mány-, és a technológiapolitikát. Hasznos programok, ösztönzők, és megfelelő finan-szírozási módok révén biztosítani kell a kulcsszereplő intézmények (kutatóintézetek és helyek, egyetemek, „spin-off” cégek, kis- és középvállalkozások stb.), a közös ér-dekeltségű cégek együttműködését, szemben a ma megfigyelhető elkülönüléssel.
Kormányzati szinten pedig meg kell vizsgálni a lehetőségeket és mindazokat a mó-dokat, amelyek segítheti az oktatás és kutatás, fejlesztés terén történő előrelépést. Itt elsősorban a pénzügyi eszközök, források növelése mellett, annak felhasználását
kel-lene racionalizálni, hogy Magyarország stratégiai céljai megvalósulhassanak: a gaz-dasági növekedés, a munkaerőpiac átalakítása (vagyis a foglalkoztatottság erőteljes növelése, miközben a munkanélküliség csökken), a versenyképesség növelése, az életszínvonal emelése, a fogyasztói árindex tartósan alacsonyan tartása, illetve sok egyéb tényező ezeken kívül. A magyar kutatás-fejlesztés rendszerének vizsgálatakor szembetűnő annak kormányzatra fókuszáló szerkezete. Ez igaz mind a források, mind a ráfordítások területén. Nemzetközi elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy változtatni kell a kutatás-fejlesztés szektorainak súlyarányán, vagyis a kor-mányzattól az üzleti vállalkozások felé tolódjon el a hangsúly.
Magyarországon a kutatás-fejlesztés eredményei messze meghaladják annak rá-fordításának nagyságát. Az 1,0 százalék közeli GDP-arányos ráfordítás nemzetközi környezetben vizsgálva igen alacsony szintnek számít, ahol a K+F területe nem ké-pes a gazdasági növekedés erőteljes támogatására. Ennek növelése mindenfélekép-pen hangsúlyos annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is versenyképes ma-radjon és kutatóit hosszú távon is meg tudja tartani. Intézményrendszere kiépült és működőképes. A szereplők egymás közötti viszonyát azonban gyakran beárnyékolja a források szűkösségéből eredő túlzott verseny. Ebből fakadóan növelni kell az együttműködés lehetőségét, nemcsak a hazai életben, de külföldön is. Az emberi erő-forrás fontos szerepet játszik a kutatás-fejlesztés területén. Hazánkban a foglalkozta-tottak 0,7 százaléka dolgozik itt, vagyis a lemaradásunk a jelentősebb GDP-arányos ráfordítással rendelkező országokhoz képest nem elsősorban a humán tőkével kap-csolatos, hanem javarészt technikai, technológiai, infrastrukturális eredetű.
Az oktatásnak, valamint a kutatás-fejlesztésnek és e két terület szoros kölcsönha-tásának egy nemzet fejlődése szempontjából hosszú távon is kiemelt jelentősége volt, van és lesz.
Irodalom
CSUZDI SZ.–NAGY Á. [2003]: Kutatási programok az Európai Unióban. Európai Füzetek 22. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium kö-zös kiadványa. Budapest.
Debreceni Egyetem EU Pályázati Osztály/Keretprogramok. www.eu.unideb.hu EUROSTAT [2006]: Europe in figures. Eurostat yearbook, 2005. Luxembourg.
EU [2004]: Facing the challenge. The Lisbon strategy for growth and employment. Report from the High Level Group chaired by Wim Kok. Brüsszel.
FH [2005]: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai.
Foglalkoztatási Hivatal. Budapest.
FORGÁCS A.–LOBODA Z. [2003]: Az Európai Unió és az oktatás, 2003. Press Publica Kiadó. Budapest.
HALÁSZ G.–LANNERT J. [2003]: Jelentés a magyar közoktatásról, 2003. Országos Közoktatási In-tézet. Budapest.
HEILINGBRUNNER K.–DR.GERZSÓ G. (szerk.) [2005]: Az Európai Kutatási Térség. Budapest. feb-ruár.
KSH [2002a]: Felsőoktatás és felsőoktatási oktatás. KSH Időszaki tájékoztató. Budapest.
KSH [2002b]: Népszámlálás 2001. 6. Területi adatok 6.21 Összefoglaló adatok. I. kötet. Budapest.
KSH [2004a] A munkaerő-felmérés idősorai 1992–2003 (Adattár). KSH Időszaki tájékoztató. Bu-dapest.
KSH [2004b]: Az élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning). Budapest.
KSH [2004c]: Fiatalok a felnőtté válás küszöbén. Budapest.
KSH [2005a]: Az Európai Unió – Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv. Budapest.
KSH [2005b]: Mikrocenzus 2005. 1. Területi és választókerületi adatok. Budapest.
KSH [2006]: Kutatás és fejlesztés. Research and Development 2005. Budapest.
DR.MÓDER J.–ENDRÉSZ K. [2004]: Fiatalok az Európai Unióban. Európai Füzetek 59. A Minisz-terelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös ki-adványa. Budapest.
NYITRAI F.-NÉ DR. [2001]: Az oktatás szerepe a gazdaság és a társadalom fejlődésében. KSH. Bu-dapest.
OECD Science, Technology and Industry: Scoreboard 2005., illetve az OECD hivatalos honalpja:
http://www.oecd.org
OFFI [2005]: Kik jelentkeztek 2005-ben? Általános tendenciák a 2005. évi magyarországi felsőok-tatási jelentkezéseknél. Országos Felsőokfelsőok-tatási Felvételi Iroda. Budapest.
(http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=24&hir_id=4838)
OM [2001]: A kutatás-fejlesztést és az innovációt segítő módszerek és alkalmazásuk tapasztalatai az OECD-országokban és Magyarországon. Oktatási Minisztérium. Budapest.
OM [2004]: Felsőoktatási Statisztikai Tájékoztató, 2005/2006. Oktatási Minisztérium. Budapest.
OM [2006]: Statisztikai gyorstájékoztató a 2006/2007. tanév eleji adatgyűjtés előzetes adatairól.
Oktatási Minisztérium. Budapest.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Az oktatás és az Európai Unió (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oktatas-xx-oktatas) Pályázati Információs Portál. www.gvop.hu
Részvétel az Európai Kutatásban. Útmutató a 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére. BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár.
Budapest. 2003.
Tudás, növekedés és globalizáció. A tudomány- és technológiapolitika mint a növekedési tényező kis országokban. MTA Világgazdasági Kutatóintézet. Budapest. 2003.
Tudomány- és technológiapolitika Magyarországon: helyzetértékelés és kitörési lehetőségek. A Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület 2004. évi jelentése. Budapest. 2005.
Summary
In the last decade several methods and suggestions were created to help the knowledge-based economy and social process which is based on the transformation of educational system and the strengthening of the research and development. Education has an outstanding role in economy thus
it creates a base for the placement to the job market and has a great effect to the social and eco-nomic development of the whole country in the long run. Educational attainment is one of the most critical features in the job-market position. Educational expansion in the 1990s and structural changes in the educational system have transformed basically the educational attainment of the population, the further learning ideas and the job-market position of the young carrier-starters.
Hungary as an EU member is active in the fulfillment of EU programs started in the 1970s there-fore Hungarian changes in the field of education and training are highly important. In the field of research and development the creation of Community-level research and development programs were defined within the frames of so-called general programs in order to increase competitive abili-ties. The second part of the paper introduces the results of these works.