Egy ország esetében a kutatás és fejlesztés területének talán legfontosabb mércéje a bruttó hazai termék (GDP) arányában megadott ráfordítás nagysága. Magyarorszá-gon a legfrissebb statisztikai adatok szerint 2006-ban a bruttó hazai termék 1,0 száza-lékát fordították a kutatás-fejlesztés támogatására, ami kismértékű növekedés az elő-ző évhez képest, és megegyezik az 1993-as, valamint a 2002-es kiadások nagyságá-val. Bizonyos kutatási adatok, tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy ha a bruttó hazai termékben a K+F-kiadások egy százalék alatt vannak, ezek gazdasági je-lentősége marginális. Kettő és három százalék között válhatnak a kutatási ráfordítá-sok jelentősebbé a gazdaságban és azon keresztül az adott ország fejlődésében. En-nek alapján Magyarországon keveset fordítanak kutatás-fejlesztésre, és arányát a fenntartható fejlődés érdekében az ország teherbíró képességével összhangban feltét-lenül növelni kell.
Az éves átlagban 1 százalék körüli GDP-arányos magyarországi ráfordítás Portu-gália, Észtország és Brazília szintjéhez hasonló. A fejlett országokat tömörítő nem-zetközi szervezet, az OECD statisztikai adatai szerint átlagosan 2,2 százalékot fordí-tanak ezekben az államokban a kutatás-fejlesztés támogatására, míg az Európai Unió 25 tagországában ez az arány 1,8 százalék volt 2005-ben. Izraelben fordítanak a leg-többet a bruttó hazai termék (GDP) arányában kutatás-fejlesztésre, 4,9 százalékot, de Svédország (4,0%), Finnország (3,5%), Japán (3,2%), illetve Izland és Svájc (egy-aránt 3,0%) esetében is igen jelentősnek tekinthető ennek aránya. Ezzel szemben Mexikóban, Cipruson, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában 0,4–0,6 százalék között található a kutatás-fejlesztés GDP-arányos támogatása. Az Amerikai Egyesült Államok és Japán együttesen az OECD-országok által összesen kutatás-fejlesztési célú pénzügyi eszközeinek 60 százalékával rendel-keztek. Magyarországon ennek nagysága 0,2 százalékot tett ki, ami Görögország, Ír-ország és Új-Zéland szintjével megegyező. Az OECD, illetve az Európai Unió tagor-szágai közé nem tartozó országok közül kutatás-fejlesztésre, Tajvanon a GDP 2,5 százalékát, Szingapúrban 2,1 százalékát fordítják, ami igen jelentősnek tekinthető. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő országában, Kínában a bruttó hazai termék 1,2 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, akárcsak Oroszországban.
A nemzetközi tapasztaltatok azt is jelzik, hogy a GDP-arányos K+F-ráfordítások tartós és jelentős növelése az oktatási rendszer felé olyan egyértelmű igényeket gene-rál, ami a nemzet oktatási tevékenységének hatékonyságát fokozza. A finanszírozás-sal kapcsolatban az egyik kérdés, hogy kitől származnak a pénzeszközök, a másik pedig, hogy ki használja fel őket? A forrásokat négy különböző szereplő biztosítja:
az üzleti vállalkozások, a kormányzat, az egyéb hazai, nemzeti források (például fel-sőoktatás, civil szféra, nonprofit szektor, önkörmányzatok), amit a külföldről érkező támogatások egészítenek ki. A ráfordítások nagyságának eredete országról országra változik. Az OECD-tagállamokban túlnyomórészt (61,6%) az üzleti szférából szár-mazott a kutatás-fejlesztésre fordított összegek jelentős része, miközben egyre kisebb szerep jut a kormányzatnak és az egyéb forrásoknak. Hazánkban hasonló tendenciák zajlottak le, aminek egyik következménye, a források szerkezetének jelentős mértékű átalakulása. A kormányzat szerepe egyre csökken, 1990-ben még ennek mértéke a ráfordítások teljes összegén belül még megközelítette a 60 százalékot, miközben 2006-ban már csak 45 százalékot tett ki. Ezzel párhuzamosan a vállalkozásoktól származó ráfordítások mértéke 39 százalékról 43 százalékra növekedett. A harmadik legjelentősebb forrássá az elmúlt évtizedekben a külföldről származó pénzeszközök váltak, 1990-hez képest 1,0 százalékról 11 százalékra nőtt arányuk. Az egyéb hazai források pénzügyi ráfordításainak összege pedig a harmadára csökkent.
13. ábra. A kutatás-fejlesztési kiadások megoszlása források szerint, 2003
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Üzleti vállalkozások Kormányzat Egyéb források
Forrás: www.oecd.org/sti/scoreboar
0 20 40 60 80 100 százalék
2. táblázat
A kutatás-fejlesztés ráfordításának főbb arányai, 2003
A kutató-fejlesztő helyek ráfordításai
Vállalkozások Kormányzat Felsőoktatás Privát-nonprofit
Ország a GDP
százalékában az egyes szektorok
az összes kutató-fejlesztő ráfordítások százalékában
Argentína 0,4 29,0 41,2 27,4 2,5
Mexikó (2001) 0,4 30,3 39,1 30,4 0,2 Lengyelország 0,6 27,4 40,7 31,7 0,2
Dél-Afrika 0,7 55,5 21,9 20,5 2,1
Görögország (2001) 0,7 32,7 22,1 44,9 0,4 Törökország (2002) 0,7 28,7 7,0 64,3 0,0
India (2001) 0,8 26,7 70,4 2,9 0,0
Portugália (2002) 0,9 31,8 20,7 36,7 10,8 Brazília (2002) 1,0 40,8 31,6 27,6 0,0 Magyarország (2006) 1,0 49,2 25,9 24,9 0,0
Új-Zéland 1,2 40,5 31,1 28,4 0,0
Csehország 1,3 61,0 23,3 15,3 0,4
Oroszország 1,3 68,4 25,3 6,1 0,2
Kína 1,3 62,4 27,1 10,5 0,0
Ausztrália (2002) 1,6 48,8 20,3 28,0 2,9 Luxemburg (2000) 1,7 92,6 7,1 0,3 0,0
Norvégia 1,8 57,5 15,1 27,5 0,0
EU 25 1,9 63,4 13,5 21,9 1,2 Nagy-Britannia 1,9 65,7 9,6 21,4 3,2
Kanada 1,9 53,0 11,0 35,7 0,3
Szingapúr 2,1 60,8 12,7 26,5 0,0
Ausztria (2002) 2,2 66,8 5,7 27,0 0,5
Franciaország 2,2 62,3 17,1 19,3 1,4
OECD 2,2 67,3 10,9 18,7 3,1
Tajvan 2,5 62,5 24,9 12,0 0,6
Németország 2,6 69,8 13,4 16,8 0,0 Egyesült Államok 2,6 68,9 9,1 16,8 5,3
Korea 2,6 76,1 12,6 10,1 1,2
Japán 3,2 75,0 9,3 13,7 2,1
Finnország 3,5 70,5 9,7 19,2 0,6
Svédország 4,0 74,1 3,5 22,0 0,4
Izrael 4,9 74,0 5,5 16,9 3,6
Forrás: www.oecd.org/sti/scoreboard
Magyarországon a ráfordítások8 legnagyobb hányada (49 százaléka) a vállalkozá-si kutató-fejlesztő helyeken valósult meg, 26 százaléka a kormányzat (állami költ-ségvetés) által működtetett kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kutatóhelyeken, a fennmaradó rész (25%) pedig a felsőoktatási kutatóhelyeken jött létre. A három nagy szektor megoszlása az elmúlt években bizonyos mértékben módosult: a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek aránya növekedett – 2000-hez képest 2,3 százalékponttal –, miközben a költségvetés kutató-fejlesztő intézeté csökkent, 1,7 százalékponttal. A nemzetközi összehasonlítás fogalmi elemei között számon tartják a privát-nonprofit szektor ráfordításait is, ami azonban Magyarországon nulla százalékot képvisel, akárcsak Új-Zélandon, Törökországban, Norvégiában, Írországban, Szlovákiában, Németországban, illetve Luxemburgban. Az Európai Unióban a ráfordítások nagysá-ga az üzleti vállalkozások kutató-fejlesztő helyeinek esetében eléri a 63 százalékot, a felsőoktatásban működő kutatóhelyek aránya 22 százalék, a kormányzati kutató-fejlesztő intézetek aránya közel 14 százalék, míg a fennmaradó 1 százalék ráfordítása a nonprofit-privát szférában valósult meg. Az OECD-országokban ennek aránya 67, 19, 11, illetve 3 százalékot tett ki.