További értékelési szempontok

Igen nagy vízföldtani jelentőségű képződménycsoport: a területen található települések legnagyobb részén az ivóvízellátást a formáció homokos rétegeiből származó vízzel oldják meg (5). Építésföldtani szempontból is fontos képződmény, hiszen jelentős területi elterjedése miatt gyakori alapozási szint. Jó teherbírású képződmények, csak agyag-közbetelepüléses, lejtő menti előfordulásainak lehetnek csúszási reakciói. Földrengés-állékonysága jó, de vízzel telített rétegei ronthatják állékonyságát (4). Talajtermékenység-gátló tényezők nem jellemzők rá, kissé magasabb homoktartalmú talajokat találunk rajta (4). Turisztikai-tájképi értéke cse-kély (1). Szakmai-tudományos értéke elsősorban vízföldtani szerepének és tulajdonságainak ala

A formáció pontértéke 3+5+4+4+1+3=20 pont.

5.1

A terület legjelentősebb, helyenként több 10 m-es vastagságot is elérő negyedidőszaki ré-tegcsoportja.

yagok

ő

hnológiai vizsgálati eredmények a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézetben születtek (Füg-ge

pos megismerésében rejlik (3).

.34. Löszváltozatok

5.1.34.1. Ásványi nyersan

A terület számos településén működött erre a képződményre települt téglagyár, téglaégető.

Ma már ezek legnagyobb részét felhagyták, pedig alapos vizsgálatokkal kideríthet , hogy igen jó minőségű nyersanyagok fordulnak elő a területen (4).

5.1.34.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok

A Ny-i Mecsek területének mintegy 80%-át borító negyedidőszaki képződmények jelentős része potenciális kerámiai nyersanyagnak tekinthető. A makroszkópos megfigyelések alapján e célra perspektivikusnak tartott üledékekből a nyolcvanas évek elején technológiai vizsgála-tok készültek, melyek alapján a kvarter rétegsor egyes kifejlődései téglagyártási célokra al-kalmas nyersanyagnak minősülnek. A felhasznált tec

lék 8. táblázat).

E nagy elterjedésű és változatos kifejlődésű üledékek felszínközeli előfordulásuk és ked-vező kőzetfizikai tulajdonságaik alapján minősülhetnek kerámiai nyersanyagnak. Számos feltárásban és fúrásban megfigyelhetők e fiatal képződmények, melyek szeszélyes településük folytán egymással nehezen párhuzamosíthatók. A képződmények kialakulásában nagy

szere-pet játszó lehordási terület, a fekvő anyaga, a lerakódást elősegítő közeg és az üledéket ért diagenezis mértéke szinte feltárásonként más és más. Így az agyagkutatás szempontjából szó-ba jöhető képződmények átlagos kőzetfizikai tulajdonságait sem célszerű megadni, mivel a tényleges értékektől nagyságrendekkel eltérhetnének. Általában elmondható, hogy azok a finomszemű — durva agyag és finom kőzetliszt, esetleg durva kőzetliszt — tartományba eső, eolikus eredetű, pleisztocén lösz, illetve löszös üledékek tekinthetők e célra perspektivikus-nak, melyek karbonáttartalma nem haladja meg a 36%-ot. Rontják a minőséget a homokos közbetelepülések, a kisebb-nagyobb mészkonkréciók és egyéb durvább törmelékek, valamint a lencsésen vagy szórtan előforduló molluszkahéj-töredékek is. A szabad szemmel, szúrópró-baszerűen kiválasztott felszíni előfordulásokból és fúrásból elvégzett technológiai vizsgálatok jól példázzák az üledékek széleskörű felhasználási lehetőségeit. Ezek alapján a gyümölcsényi fúrás mintája kiváló minőségű, kis mésztartalmú kövér, vörös agyag. Jól formázható, szeny-nyező anyagokat nem tartalmaz, kedvező gyártástechnológiai és késztermék tulajdonságai alapján a legigényesebb termékek gyártására is alkalmas. Javasolt felhasználási terület: tető-cserép, vázkerámia, burkoló tégla, fazekas áruk. A mecsekpölöskei minta mészszegény, kö-vér, nagy képlékenységi számú agyag, jól formázható, kevés mészkő és piritszennyeződést tartalmaz, de ez felhasználhatóságát csak kismértékben nehezíti. Kedvező gyártástechnológiai és késztermék tulajdonságai alapján, továbbá vöröses barna színére tekintettel cserép gyártá-sára is megfelelő lehet. Javasolt felhasználási terület: vázkerámia, nagy üregtérfogatú falazóelemek. A sásdi fúrásból vett átlagminta vörös és sárga agyag keverékéből állt, jól for-mázható, közepes képlékenységű, pirosra égő, kis mésztartalmú agyag. A szennyező mészkő-kű mészkipattogzást eredményeznek. Az agyagot kedvező gyártás-tec

t: nagy üregtérfogatú falazóelemek, blokkok. A Liget közelében gyűjtött fel-színi minta kiváló minőségű, mészszegény, nagy képlékenységi számú kövér vörös agyag.

edően jók. Kevés szennyezőanyag tartalma alig befolyásolja a v

A Sásd környéki felszíni minta ú, könnyen megmunkálható, pirosra égő, sárga és vö

zárványok csak kismérté

hnológiai tulajdonságai bármilyen falazóanyag gyártására alkalmassá teszik. Javasolt fel-használási terüle

Szilárdsági tulajdonságai kiemelk

öröses barnára égő agyag minőségét. A legigényesebb téglaipari termékek gyártásán túl -menően a fazekas-kerámiaipar is hasznosíthatná. Javasolt felhasználási terület: cserépgyártás, vázkerámia termékek, fagyálló burkoló téglák, fazekas-ipar.

közepes képlékenységű, kis mésztartalm

rös rétegződésű agyag. Jelentékeny szennyezőanyag tartalma, továbbá viszonylag kicsi

szilárdsági paraméterei igényes kerámiaipari termékek gyártására nem teszik alkalmassá. Ja-vasolt felhasználási terület: kis üregtérfogatú blokktéglák, tömör kisméretű tégla.

A fenti értékelések alapján kétséget kizárva megállapítható, hogy e több 10 m vastag üle-dékcsoport az agyagkutatás szempontjából nagy lehetőségeket hordoz magában. A negyed-időszaki üledékeket a területen mélyült fúrások jelentős része harántolta.

5.1.34.2. További értékelési szempontok

Vízföldtani jelentősége csak a külterületi lakott helyeken jelentősebb, ahol gyakran a ben-ne tárolt függő talajvizet termelik ki ásott kutakból (3). Mérnökgeológiai szempontból kétarcú képződmény: eredeti szöveti szerkezetének megőrződése esetén jól munkálható, közepes te-herbírású, s ugyancsak megfelelő alapozási felületet adnak vízbe hullott, vagy áttelepített vál-tozatai. Az eredeti szöveti szerkezet spontán — elsősorban víz hatására történő — összeomlá-sa ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat. Roskadásra hajlamos. Felszíni szeny-nyeződésre érzékeny, bár függőleges vízvezető-képessége jóval nagyobb, mint a vízszintes, így megfelelő talajvízmélység esetén és kevés agyagos betelepüléssel megszakítva az elérési idők jelentősen megnövekedhetnek, ennek következtében esetenként hulladék-elhelyezési célra alkalmas lehet, minden esetben egyedi kutatás után. Földregés-állékonysága közepes-gyenge (3). Jó talajképző, idősebb változataiban a nagyobb méretű mészkonkréciók jelenthet-nek termékenység-gátló tényezőt (4). Tájképi-turisztikai szempontból jelentősége az, hogy ahol jelentősebb vastagságban van jelen (elsősorban azokon a területeken, ahol a feküt kainozoos képződmények alkotják), ott meghatározó morfológiaképző; magas löszfalak, „bor-jadzás”, mély horhosok jellemzők előfordulásaira (3). Szakmai-eszmei értékét az adja, hogy fosszilis talajokkal váltakozó szelvényeinek részletes vizsgálata elvezethet a terület negyed-időszaki fejlődéstörténetének, klimatikus viszonyainak rekonstrukciójához (4).

A képződménycsoport pontértéke 4+3+3+4+3+4=21 pont.

5.1.35. Folyóvízi képződmények

Viszonylag kis elterjedésű rétegcsoport; részben a patakvölgyekben, részben a hegység előtereken találhatók meg, nagyobb horizontális elterjedése csak a széles, lapos völgyekhez kötött.

5.1.35.1. Ásványi nyersanyagok

Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként nem jöhet számításba (0).

5.1.35.2. További értékelési szempontok

Vízföldtani szerepe csak a szélesebb völgyekben van, ott is csak helyi jelentőséggel, a kis-kertek öntözővíz-ellátásában hasznosítják (1). Mérnökgeológiai jelentősége kis vastagsága miatt elhanyagolható, az általában magas talajvízszint miatt e képződmények beépítésre ke-vésbé alkalmas területeken vannak. Gyenge teherbírású, vízzel átitatva földrengésveszélyes (1). A finomszemű változatok általában jó vízháztartásúak, jó minőségű talajokat találunk rajtuk (4). Tájképi-turisztikai jelentőségük elhanyagolható (0). Földtani-eszmei értékük vi-szonylag alacsony (1).

A képződménycsoport pontértéke 0+1+1+4+0+1=7 pont.

5.1.36. Lejtőüledékek

Elsősorban a meredek lejtők aljában találhatók jelentősebb vastagságú kifejlődései.

5.1.36.1. Ásványi nyersanyagok

Hasznosítható nyersanyagként nem jöhet számításba (0).

5.1.36.2. További értékelési szempontok

Vízföldtani jelentősége csekély, leginkább csak helyi jelentőségű törmelékforrások köthe-tők hozzá (1). Mérnökgeológiai szerepe elsősorban a lehordási területtől függ: a szilárd kőze-tekből keletkezett lejtőtörmelék általában beépítésre alkalmatlan, míg a laza kőzeteken kiala-kult törmelék tulajdonságai gyakorlatilag megegyeznek a kiinduló kőzetével. Egyetlen kü-lönbség a lösz, amelynek lejtőn áttelepített változatai már elvesztették eredeti szerkezetüket, s így alapozási tulajdonságai kedvezőbbek az eredeti kőzeténél (3). A talajok termékenységét gátló tényezők elsősorban a szilárd kőzetek lepusztulási területein hatnak (3). Tájképi-turisztikai értéke nincs (0). Földtani-eszmei értéke csekély, esetenként az eredeti morfológia rekonstrukciójához járulhat hozzá (1).

A képződménycsoport pontértéke 0+1+3+3+0+1=8 pont.

5.1.37. Forrásvízi mészkő

Kis kiterjedésű foltok a karsztterületek közelében.

5.1.37.1. Ásványi nyersanyagok

Ásványi nyersanyagokat nem tartalmaz (0).

5.1.37.2. További értékelési szempontok

Vízföldtani jelentősége a lépcsőzetesen kialakult forrásmészkő-képződményeknek van,

me változását (3). Kis kiterjedésű

képződmények lévén, építésföldtani jelentőségük kicsi (3), talajképző szerepük nincs (0). Táj-, a karsztterület északi oldalán képződött forrásmészkő-ké

ölgyeiben találhatók (3). Szakmai-eszmei értékük elsősorban fáciesjelző szerepükben, illetve helyenként ősmaradvány-társaságukban mutatkozik meg (3).

5.1.38.1. Ásványi nyersanyagok

A MÉV működése során a korábban képződött meddőhányók anyagát újrafeldolgozták, dúsították; jelenleg más ásványi nyersanyagról a holocén képződményekben nem tudok (1).

si szempontok

alajtani szempontból egyenként, csak az adott pontra érvényes módon értékelhetők, mivel pontról pontra változó

tulajdonsága-érvek itt nem használhatók. Legtöbbjüknek elsősorban általános

kör-ny g, sőt,

egy részüket az ember hozta létre. Szintén igen fontos a képződmények jelentősége a talaj-képzésben. Turisztikai-tájképi értékük általában negatív hatású: sem a meddőhányók, sem pedig a legális vagy illegális szeméttelepek nem emelik egy terület turisztikai értékét. Ez alól ű, mesterséges eredetű kőzetfelhalmozása, a Jak

lyek jelzik a karsztvízszint, illetve az erózióbázis szintjének

képi-turisztikai jelentősége néhány

pződménynek van, ezek kedvelt kirándulóhelyek, amelyek tovább fejleszthetők. Legszebb feltárásai Pécstől É-ra, Magyarszék környékén, a Rodió-forrás völgyében és a Tekeresi-völgy mellékv

A képződménycsoport pontértéke 0+3+3+0+3+3=12 pont.

5.1.38. Holocén

Jelentős horizontális elterjedésű, de csak a városokban és a bányaterületeken vannak vastagságra is jelentős előfordulásai.

5.1.38.2. További értékelé

A holocén képződmények vízföldtani, mérnökgeológiai, t

ik miatt az általános ism

ezetföldtani jelentősége van, mivel a leginkább ezeket érinti az emberi tevékenysé

kivétel a terület archeológiai jelentőség

abhegyen lévő Pálos-romnál található avar kori földvár. Szakmai-eszmei értéke elsősorban a természetes úton létrejött üledékeknek van, a recens felszínalakító folyamatok megfigyelé-sével aktuálgeológiai következtetések vonhatók le.

A képződménycsoport összesített pontértéke 1+0+0+4+0+0=5 pont.

In document A Nyugati-Mecsek földtani képződményei...6 3.1 (Pldal 134-139)