A pontértékek közgazdasági értelmezése

stb.), így ezek kereslete tökéletesen rugalmas keresletként működik: ha az egyik ára megnő, a vá

alajvíz elleni vé-de

nergiát.

sárló a helyettesítő terméket fogja keresni. Nem mondható el ugyanez a rugalmasság a nem helyettesíthető termékekkel kapcsolatban, itt a kereslet rugalmatlan, egy darabig emelkedő árak mellett is ugyanazt a terméket keresi a vevő (természetesen csak egy bizonyos határig:

erre példa az uránbányászat felszámolása). Az ásványi nyersanyagok esetében viszonylag egyszerű a helyzet: ezeknél ugyanis magától értetődő a meglévő nyersanyag, vagy az indiká-ció értéke, hiszen nemzetközi szinten, sőt, akár hazai viszonylatban is lehet olyan összehason-lító adatokhoz jutni, amelyek segítségével ezek forint-értéke is megadható. Sokkal bonyolul-tabb a probléma azon ismérvek, tulajdonságok esetén, amelyek csak konstruált, elméleti pia-con értékesíthetők. A környezetföldtani, vízföldtani, mérnökgeológiai, turisztikai értékek számszerűsítéséhez (forintosításához) bonyolultabb számítási módszerekkel juthatunk el, amihez részben szakemberek, részben a helyi lakosok, vállalatok, társadalmi szervezetek, önkormányzatok kikérdezésére is szükség van. A mérnökgeológiai tulajdonságok például jól értékelhetők egy tervezett beruházás alapozási költségeinek becslésével, a t

kezés, a lejtőmozgásokkal szembeni biztosítások, a pincekárok vagy partfal-omlások elhárí-tásának költségeivel, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ebben az esetben például az előbb emlí-tett utazásiköltség-módszer teljesen használhatatlan.

A piacon (a konstruált piacon is) a teljes kereslet az egyéni keresletek aggregátuma; azaz, ha mindenki pontoz, a teljes pontértéket az egyes pontozók adatainak összessége fogja meg-határozni. Ezért lényeges az, hogy minél szélesebb körű legyen a merítés a kikérdezéskor, mert minden egyéni preferencialista más lesz: aki előnyként értékeli a Bodai Aleurolit szige-telő tulajdonságait, az más értéket ad a képződménynek, mint az, aki hátránynak tekinti a hulladék-elhelyezés lehetőségét. Aki építkezik, annak sokkal fontosabb a homok szemcsenagysága és alacsony kőzetliszt-tartalma, mint a vízvezető képessége. Bizonyos esetekben további összetevők is számításba veendők: azok a bányászok, akik vállalták az uránbányászat egészségügyi kockázatát, azoknak egész más a kibányászott uránérc értéke, mint azoké az embereké, akik napenergiával termelik a háztartási e

Az általam meghatározott pontértékek sajátos sorrendet adnak az egyes szempontok között is: az első helyen a képződmények szakmai-tudományos értéke áll, ami — úgy gondolom — egy geológustól érthető „elfogultság”. A második helyre a mérnökgeológiai tulajdonságok kerültek, amelyek, bár rejtetten, jelentős környezetföldtani összetevőt is tartalmaznak. Ennek

magyarázata az, hogy a hétköznapi emberek leggyakoribb találkozása a földtani képződmé-nyekkel az építkezések, létesítmények alapozása, lejtőmozgások kapcsán érhető tetten.

Harmadik legmagasabb pontszámot a vízzel kapcsolatos viselkedés érte el. Ez talán kicsit magasabb, mint amit nem szakmabeliektől kapott volna egy-egy képződmény, hiszen sajnála-tos ugyan, de tény, hogy az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy az ivóvíz a falból jön egy csövön, s fel sem merül bennük, hogy a hanyagul szétdobált szemétnek és a víz tisztasá-gának bármilyen kapcsolata lenne egymással.

Negyedik helyre került a pontozás alapján a talaj termékenységével kapcsolatos szerep; a földtani képződmények és a talaj termékenysége közti kapcsolat elég világos. Bármelyik gaz-dálkodó fel tudja mérni, meg tudja mondani, sőt, ennek alapján meg tudja tervezni a gazdasá-gát, hogy hol nem érdemes a kaszát ekére vagy kapára cserélni, hol kifizetődőbb a legeltetés, mint a kukorica vetése, s hol kell minden négyzetméter talajért külön küzdelmet vívni a fekü-kőzettel.

Az ötödik helyre került a terület ásványi nyersanyagainak értékeléséből adódó pontszám.

Ez nem azt jelenti, hogy e szempontból a terület értéktelen, hiszen, mint láttuk, például kiak-názatlan lehetőségei vannak magas színvonalú durvakerámiai nyersanyagokból, s helyenként a helyi igények kielégíthetők építőkőből és kavicsból is. Ez inkább azt jelenti, hogy az utóbbi idő

helyi jelentőségű ép

ben háttérbe szorult egy-egy ásványi nyersanyag értéke a képződmény egyéb tulajdonsá-gaival szemben.

A hatodik helyet foglalja el az elemzésben a tájképi-turisztikai értékek pontszáma. Ennek részben az az oka, hogy a terület földtani képződményei között viszonylag kevés a látványos morfológiai formát képező, vagy tömeges mennyiségű ősmaradványt tartalmazó képződmény, ami az embereket e képződmények megismerésére sarkallná. Ugyanakkor az a véleményem, hogy ez a szempont az elkövetkező 10 évben jóval fontosabbá válik.

Itt kell megjegyezni azt is, hogy még egy adott, ismert ásványi nyersanyag értéke is jelen-tősen változik a piaci körülmények hatására. A Kővágószőlősi Formáció esetében már el-mondtam: amíg az uránércet nem fedezték fel, a képződmény értékét csak a

ítőkőkénti hasznosítás határozta meg. Az energiahordozó megismerésével a képződmény értéke más dimenzióba került: a kitermelt és a várhatóan kitermelhető nyersanyag értéke ha-talmas mennyiségű fúrás lemélyítését, bányaüzemek létesítését, a terület infrastruktúrájának fejlesztését, jóléti beruházások megvalósítását tette lehetővé.

Később azonban az is kiderült: ez csak egy zárt piacon, nem valós piaci körülmények kö-zött jelentett ekkora értéket. A piac nyitottá válásával kiderült, hogy a nemzetgazdaság jóval töb

érdése (a kivonás előtt nem az!); az Eu

r bezárt, eltömedékelt, vízzel elárasztott bánya esetleges újranyitása ese

tükrözi azt az értékrendet, amely a különböző áruk (termé-ke

enésének kell követnie, va

ség van más nyersanyagforrás, egy kavicsbánya megnyitására egy másik területen). A harmadik lehetőség, bet „fizetett” ezért a nyersanyagért, mint annak tényleges piaci értéke: a kilencvenes évek elején megtudhattuk, hogy az európai piacon azt a dúsítmányt, amit Magyarországon az urán-ércből előállítottak, mintegy fele áron be lehet szerezni.

Ugyanez más tulajdonságokra is igaz: a mezőgazdasági művelés alól kivonásra került területeken érdektelen a talaj termékenységének k

rópában egyre népszerűbb ökoturizmus elterjedésével fel fognak értékelődni a ma még kevéssé értékesnek tartott tájképi-turisztikai elemek is. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amíg egy potenciális nyersanyag kitermelésekor a gazdaságosság érdekében figyelembe kell venni minden olyan elemet, amely költségoldalon megjelenik a kutatástól a bánya felszámolásával, illetve rekultivációjával kapcsolatban, ezek a költségek hatványozottabban jelentkeznek egy má

tén. A Mecsekre lefordítva: nehéz elképzelni a világpiac olyan alakulását, amely ismételten gazdaságossá tenné a jelenleg ismert uránérc-készlet kitermeléséhez szükséges újbóli bányanyitást. Néhány mondatban értékelni szükséges az egyes képződményekre adott pontszámok alap-ján kialakult sorrendet is. Ez a korábbi hasonlattal élve egy olyan piaci helyzetet tükröz, ami-kor a fogyasztó a preferenciákat a piacon található összes áru összes tulajdonságainak figye-lembe vételével rendezi, vagyis ez

k, jószágok, esetünkben földtani képződmények) egymáshoz viszonyított helyzetét rögzítik a fogyasztói kosárban. Vagyis egy ilyen preferenciarendszerben a fogyasztó jövedelmétől függ, hogy a kosár mekkora terjedelmű, mennyi áru (képződmény) fér bele. Ha a fogyasztó jövedelmét állandónak tekintjük, azaz a pontok összértéke változatlan kell maradjon, abban az esetben bármely elem értéknövekedését egy másik elem értékcsökk

gyis, ha nő valaminek az értéke (ára), akkor a fogyasztó előtt több lehetőség áll. Az egyik, hogy a megnövekedett értékű terméket továbbra is változatlan mennyiségben fogyasztja, ak-kor viszont valamely termék mennyiségét csökkentenie kell (felértékelődik a mészkő mint nyersanyag, s le kell mondanunk mondjuk a Bélkő látványáról). A másik eshetőség, hogy a megnövekedett értékű termék fogyasztását csökkenti, ekkor viszont más termékek fogyasztá-sának növelésére nyílik lehetőség (megnő valamely képződménynek a turisztikai értéke, vé-dett területté válik, az ottani homokkitermelést be kell szüntetni, viszont lehető

hogy tökéletesen helyettesítő nyersanyagot fog használni: mészkőlábazat helyett homokkő-lábazatot készíttet.

Egyetlen megfigyelő, „érintett”, potenciális vásárló preferenciarendezéséből is számos kö-vetkeztetést lehet levonni. Az érintettek nagyobb körének bevonása az értékelésbe hosszú időt, szakértelmet és türelmet kíván, ugyanakkor minden bizonnyal gyümölcsöző lehet a föld-tani képződmények gazdasági értékének minél pontosabb meghatározásában.