A tiszta költészet poétikája

A Vágó Márta-szerelem

sértette és más vonzódások kötötték le idejét és érdeklôdését.

A Vágó Márta-szerelem ideje ez.

Az ifjúkori fellángolások, epekedések után az igazi nagy szere-lem 1928 márciusában talált rá költônkre.⁶ A „jómódú lány”, Vágó Márta személyében a sors némiképp törlesztett, hisz majd háromnegyed évnyi boldogságot juttatott a fiatalembernek, élete egyik legszebb, reményteli idôszakát hozta el. Most kínálkozott lehetôség arra, hogy a mindig is áhított családot meglelje, hogy szerelme szüleiben apát, anyát találjon – így hívta reménybeli apó-sát, anyósát –‚ s hogy maga is családot alapítson, egzisztenciát te-remtsen. Emlékiratában így idézi fel Vágó Márta az elsô találko-zást, amikor is „Attilka” – szokása szerint – elkésett: „A szobalány teát szolgált fel, kimentem ajtót nyitni. A marcona, markáns, ma-gas fekete ifjú helyett Attila sápadt arca, leszegett feje, szöghaja, vékony, kopott ruhás figurája, furcsa, oldalgó mozdulattal fordult az ajtónyílás felé. Roppant komolyan, mély hangon, tagoltan mondta a nevét: József Attila vagyok. Azt hiszem ô is csalódott az én külsômben, mást várt, mondta is késôbb, hogy azt hitte, szôke vagyok. Kezet nyújtottam, nagyon megnéztem ôzbarna szemét, finom, gyûrött arcát.⁷A találkozások szerelemmé értek, amely vi-haros erôvel lobbant fel. A szeretetre, szerelemre éhes József Attila a lány egész lényét akarta: testét, lelkét, családját.

A Vágó család ahhoz a zsidó származású polgári értelmiségi körhöz tartozott, amelynek értékvilágát, szemléleti radikalizmusát alulról jöttsége határozta meg. Vágó József a Magyar Kereskedel-mi és Iparkamarában tölt be fontos tisztséget, a Pester Loyd Köz-gazdasági rovatának vezetôje, több Köz-gazdasági tárgyú könyv szer-zôje. Németh Andor így jellemzi a családot: „Márti apja a magyar polgári radikalizmus great old manjei közé tartozott mint a Tár-sadalomtudományi Társaság alapító tagja, a Huszadik Század munkatársa, Vészi József, Jászi Oszkár, Hock János, Vámbéry Rusztem, Braun Róbert eszmetársa és bizalmasa. Annak a nagy

6A szerelem történetét részletesen bemutatja SZABOLCSIMiklós, Kemény a menny, 25–66., illetve VÁGÓMárta, visszaemlékezése: József Attila,Bp., Szépirodalmi, 1978, 19–122.

7VÁGÓMárta, i. m.,19.

nemzedéknek a tagja, amely ifjúkorában Spencerre esküdött, an-nak a jó szándékú és jóhiszemû, igen kiterjedt érdeklôdésû és fá-radhatatlan szorgalmú nemzedéknek tipikus képviselôje, mely istenének tekintette az Észt, azonosította a Fejlôdést a Gondvise-léssel, mely át volt hatva attól a meggyôzôdéstôl, hogy a társadal-mi igazságtalanságok oka egyedül az emberek tudatlansága, a ma-gunkéval együtt…”⁸Vágó Józsefet szoros kapcsolat fûzte a Száza-dunkhoz, baráti köre a magyar baloldali, szabadkômûves radikális, többnyire zsidó származású értelmiségiekbôl került ki” – mint Szabolcsi Miklós írja.⁹A fiatal költô pezsgô szellemi életbe került, beszélgethetett, olykor összevitatkozhatott Polányi Károllyal, Mannheim Károllyal, Vámbéry Rusztemmel. S ebben a körben joggal feltételezte, hogy nem fogják visszautasítani szegény sorsa, származása miatt.

Mártának, egyetlen gyermekként, szülei jól keresô férjet, pol-gári jómódot szántak. Ám látva a kibontakozó szerelmet, nem til-takoztak, hisz a fiatal költôt tehetségesnek tartották, gyámolítását, segítését természetesnek véve. Vágó Márta felidézi anyja szeretet-rôl tanúskodó szavait: „Nem tudom miért, nagyon szeretem ezt a fiút.”¹⁰Az apa némi távolságtartással nézi a kapcsolatot, de nem tiltja. A barátok azonban óvják a tapasztalatlan, fiatal lányt. Ko-mor András, aki még Bécsbôl ismerte József Attilát, a költô beteg-ségére figyelmezteti: „Márti nem szabad, ô beteg! – mondta ô most nyomatékosan. Halálra rémültem. – Beteg? Csak nem úgy mint Ady? – nyögtem ki. A jelentôségteljes hang hozott erre a gondolatra. – Nem úgy, mint Ady – felelte lassan, meggondoltan –‚ szeretônek jó. Arra jó, hogy elkezd vele, ha ezt akarod – mond-ta, de házasságra nem, ezzel nem szabad Jóska bácsit megterhel-ni!”¹¹ Csinszka épp az ellenkezôjére bíztatja, hogy meg kellene fogni ezt a fiatal tehetséget – nyilván saját sorsából kiindulva –‚

Mártát azonban nemcsak a barátok intô szavai aggasztják, de bor-zasztják a költô öcsödi élményei, a szegénység, amiben élt és él.

8NÉMETHAndor, József Attiláról,209.

9SZABOLCSIMiklós, Kemény a menny, 29.

10VÁGÓMárta, i. m.,114.

11I. m.,47.

A fiatalok jó ideig szinte minden napot együtt töltöttek. „Ami-kor nem ebédelt nálunk, ak„Ami-kor Szent István szobra elôtt találkoz-tunk naponta.” – emlékszik vissza Vágó Márta szerelmük viharos idôszak ára. A költô – nem lévén más dolga – mindenhova elkísér-te a lányt, strandra jártak, sétáltak, csókolóztak, hemperegelkísér-tek a fûben. A fiatalember szerette volna vágyait kiteljesíteni, ezért a kérleléstôl a gyengéd erôszakig mindennel megpróbálkozott. Egy alkalommal felcsalta kedvesét egyik barátja lakására, ám a lány ellenállt, mert neveltetése, a szerelemrôl, házasságról vallott fel-fogása tiltakozott a szexuális kapcsolat ilyen formája ellen. Ugyan-akkor érezte a másik tettetett magabiztossága, férfias határozott-sága, célratörô erôszakossága mögött a szeretetéhséget, a meg-aláztatástól való félelmet, a kiszolgáltatottságot.

A szerelmesek kapcsolatát nemcsak a barátok rosszallása, a szü-lôk aggályai, hanem az egymás közötti nézeteltérések is próbára teszik. Amint a visszaemlékezésbôl és a levelekbôl kitûnik, a leg-inkább vitatott téma az életfelfogásbeli különbözôség. A Vágó család – érthetôen – félti a lányt az anyagilag megalapozatlan há-zasságtól, amit Márta is átérez, s ezért is sürgeti gyakran kedvesét.

A köztük zajló ilyen vitára utal az egyik levélrészlet: „Ha Te még-is inkább a csavargást választod, jobban megfelel a természeted-nek, kevesebb energiába kerül, mint kiverekedni valami rendszert és formát az életednek – ha nem akarod ezt, inkább beleszórod energiáidat a szélbe, akkor még drágám talán túl fiatal is vagy még arra, hogy koncentrálni akard magad, és vígabb boldogabb leszel egy fegyelmezetlen véletlenekre bízott életben”.¹² József Attila életét, napjait kitölti a költészet és a szerelem. Hiába ösztönzik, keressen valami megélhetési forrást, valójában Márta is tudja, hogy természete nem tudja elviselni a hivatal kötöttségeit, és nincs benne kitartás sem.

A megoldás: az „egyéves terv”. Márta apjának ismerôsei külke-reskedelmi hivatalt alapítottak, s Attilát francia levelezôként akar-ták foglalkoztatni. Mártát pedig Londonba küldték szociális mun-kát tanulni. „Egy év múlva mind a kettônknek lesz állásunk, ha kitartunk addig, ám házasodjunk össze.” – olvasható az

emlékirat-12I. m., 327.

ban, megidézve a család döntését. Próbaidô volt, kipuhatolandó a szerelem erejét vagy a kudarc biztos tudatában felállított csapda?

Szabolcsi Miklós így vélekedik errôl: „Az eltávolítás (vagy eny-hébben próbaidô) fô oka pedig – véleményem szerint – aggoda-lom amiatt, hogy két labilis idegállapotú, csaknem manifeszten beteg fiatal akarta sorsát egymáshoz kötni. Vágó Márta anyjának betegsége, önmaga idegállapota, letörései, depressziós idôszaka és Attila ugyancsak ingatag idegrendszere, szemmel is látható ki-egyensúlyozatlansága nyomós ok az aggodalomra, Márta félté-sére. Ehhez járult természetesen a vagyoni, társadalmi, társasági különbség. Az, hogy Attila mégiscsak outsider volt.”¹³

A szeptember Márta elutazását, a búcsút is elhozta. Viharos je-lenetek zajlottak apa és lánya, és a szerelmesek között. Vágó Jó-zsefnek boldogtalan házasságában élete értelmét lánya jelentette, és most elveszni látta. Attila ugyancsak reményeit, szerelmét fél-tette. Vágó Márta így emlékezik a búcsúzás idejére: „És most az-után, utolsó percben, kitört belôle a váratlan ijedség, mint egy kis-gyermekbôl, hogy elhagyja az anyja. – Nem merek holnap kimen-ni a pályaudvarra búcsúzkimen-ni tôletek – mondta. – Miért? De miért?

– kérdeztem rémülten – kényszerképzeteim vannak – nyögte, attól félek, hogy a mozdony elé vetem magamat!”¹⁴Persze meg-lehet, a beteljesedett sors hívta elô a több évtized távlatából vissza-idézett mondatokat, ám a búcsúzás is József Attilára vall. Az utol-só pillanatban érkezett a pályaudvarra, s a fuldoklók kétségbeesé-sével és görcsösségével kapaszkodott a lány kezébe.

A háromhónapnyi távollét a magyar irodalom gazdag szerel-meslevél gyûjteményének egyik legszebb részét szülte. Kezdetben naponta íródnak a levelek, aztán ritkulnak, ahogy a szerelmesek is távolodnak, ahogy a szerelem ereje fogy. A kedveskedô, becézô megszólítások, a rejtett apró intimitások illeszkednek a – fôleg kezdetben – gyakori teoretikus, mûvészetfilozófiai okfejtésekhez.

13SZABOLCSIMiklós más vetületét is értelmezi a szülôk magatartásának: „Vágóék körében ritka volt a nem zsidó családtag, és minden nagyvonalúságuk, liberalizmusuk ellenére nem ilyen, tehát foglalkozásnélküli, labilis idegállapotú, voltaképpen társadal-mon kívüli, ráadásul ››keresztény‹‹ férjet képzeltek el lányuknak.”(Kemény a menny, 62.)

14VÁGÓMárta, i. m.,121.

Mint korábban a Jolánnak írott levelekben is, József Attila brillí-rozik, a rendkívül plasztikus képekkel olykor bonyolult okfejtésû társadalomfilozófiai eszmefuttatások elegyednek. A levelek a sze-relmesek zsörtölôdéseit, vitáit is hûen visszaadják, és látható, ahogy a szerelem fénye fakul. A szakítást bejelentô levél dátuma 1928. december 15., József Attila írta, szinte pontról-pontra cáfol-va Márta levelének állításait, sajátos értelmezését adcáfol-va kettôjük kapcsolatának. Búcsúsorai az objektivitás, a férfias fölény hangján szólnak: „Tudom, hogy most már nem szeretsz, írod is, hogy na-gyon-nagyon végtelenül szerettél – így mondod múlt idôben. Én nagyon szeretlek most is, minden ingadozásod és mindenek elle-nére. Félre sem vonulok, nem is lépek elô, vagyok és leszek, ahol ahogyan hagysz. Csókot sem fogok kérni, én most már soha, de ha szólsz megölellek. Történni fogok csupán úgy és ahogyan aka-rod. Ölel Attila.”¹⁵

1935-ben kapcsolatuk újra kezdôdik. Szerelmük reneszánszát éli. Két kiégett, beteg ember szerelme.

Mit jelentett, mit adott ez a kapcsolat a nagy költô ambícióit tápláló és költészettant tervezô fiatalembernek a szerelem eufóriá-ján, a családalapítás, az egzisztenciateremtés reményén kívül?

Mindenek elôtt azt a szellemi kört, filozófiai, politikai tájékozó-dást, irányultságot, amit a Vágó család szellemi környezete kép-viselt. A családi körben, kávéházi vitákban folytatott szellemi dis-kurzus, ami az akkortájt filozófiai újdonságot jelentô egzisztencia-lizmust is érintette, bizonyára hathatott rá. A Jaspersrôl folytatott vita a levelezésben¹⁶is megjelenik, s a kutatók egy része az Ihlet és nemzet nemlét-fogalmát Heideggerhez köti.¹⁷Kétségkívül a Vágó Márta-idôszakhoz kötôdik az erôs Croce-hatás, amely szellemi, filozófiai forrásként nemcsak az Ihlet és nemzet meghatározó

ere-15I. m.,190.

16József Attila levelezése,339.

17NÉMETH G. Béla, a levelezésben szereplô „metafizikai síkon élünk” kitétel (VÁGÓMárta, i. m.,189.) és az egzisztencia (1928. dec. 15-i, utolsó levélben: József At-tila levelezése,341.) többszöri említése, illetve a semmi motívumának jelentésértelme-zésével utal Heidegger hatására (7 kísérlet a kései József Attiláról,80–81.). Az egziszten-cia fogalmának heideggeri és József Attila-i interpretációját veti össze LENGYEL And-rás, „Gondja kél a gondolatban”,31–53. TVERDOTAGyörgy, nem lát összefüggést a Lét és idô és a József Attila-i fogalomhasználat között (Magyarázatok,112–113.).

dôje, hanem az Ady-vízió,a Babits-pamflet fejtegetéseit is áthatja.

Az Irodalom és szocializmus híres megállapítása a kompozícióról („a mû világának minden pontja archimédeszi pont”) az Ihlet és nemzetokfejtésének sarkalatos tézissé fogalmazása.¹⁸

A Vágó Márta-szerelem ideje egy új költészeteszmény megho-nosítását is jelentette József Attila költészetében, a tiszta költészet ideáját. A Mallarmé, Valéry nevéhez köthetô irányzat eltávolítja a versbôl a „költészetellenes” elemeket. Így a retorikát, a szentenci-át, az erkölcsi tanulságokat, a filozófiai leírásokat és mindenek-elôtt a politikát.¹⁹ József Attila párizsi tartózkodása alatt ismer-kedhetett meg a tiszta költészet eszméjével, a Vágó Mártával foly-tatott levelezésében már öntudatosan hivatkozik az „aljas” politi-ka és a költészet egymást kizáró voltára. „És más nem is segít, csak a makulátlan idealista filozófia-metafizika a szellemiekben és a tiszta erkölcsiség a lelkiekben. […] Gondolkozz a gondolatért, s szeress a szeretetért, költs a költészetért – és egy emberélettel kö-zelebb van a jóság és a szolidaritás teljessége mindenki számára.”

– írja 1928. okt. 10-i levelében²⁰. Márta a szociális érzékenységet vetette a tiszta költészet ellen, mert a szociologikummal, politi-kummal vitázik egy tíz nappal késôbb írott levél: „Látom, hogy már én is kell ily bölcs, mindenre citálható verseket írjak, mert té-ged nem elégít ki a tiszta költészet gyönyörûsége.”²¹A Társadalmi Lexikon számára készített 1928-as önjellemzést ebben a kontex-tusban határozza meg: „Költôi jellemzôje: Tisza és tökéletes for-ma.” A megállapítást azonban árnyalja a következô mondata:

„Ezen belül az emberiség sokszor fönséges, sokszor derûs heroiz-musa, melynek szimbólumát csak a munkásosztályban, egyénen-ként pedig az osztálytalan intellektuelekben látja.”²²1929-es ön-vallomásában világképét racionalizmusával, fenomenalizmusával a

18TVERDOTAGyörgy, Magyarázatok,75. Benedetto Croce hatásáról: TVERDOTA

György, József Attila és a crocei esztétika= „A mindenséggel mérd magad”. Tanulmányok József Attiláról,Bp., Akadémiai, 1983, 195–203. Vö.: Magyarázatok,50–82.

19TVERDOTAGyörgy, Magyarázatok,37.

20VÁGÓMárta, i. m.,157.

21I. m.,166.

22József Attila Összes Mûvei IV., 19.

tiszta költészet eszményével mutatja be: „Hiszek… a tiszta költé-szetben, mert ô teremtette meg azt a derûs közösséget, amely a társadalom antagonizmusa fölött derûs erô, valóságos egész és mennyei egészség.”²³Németh Andor az általa is egyetlen és ter-mékeny ideaként számon tartott költészeteszményt erôsíti meg:

„A számtalan költôi iskola egy tételen egyezett meg: a költészet a szellem öncélú funkciója, ellentéte a közlésnek. […] Valamennyi-ünk ideája a komprimált vers volt, amelyben nem a költôi van fel-hígítva, hanem melynek az élvezôben kell feloldódnia. Mert min-den eleme tiszta poézis, még a betûk rendje és egymásutánja is.”²⁴ Németh Andor visszatekintésében (1938) a „csak az általa szere-tett” Medáliákat József Attila költészetének kimagasló teljesítmé-nyeként értelmezi. A Nincsen apám, se anyám kötetrôl írott recen-ziójában pedig a „komprimált vers” értelmezési módjára világít rá:

„Minden szó magát jelenti, szó szerint s erkölcsileg egyenértékû, mint minden dolgok szívelése, igazi concordia; másodszor minden poétikus, vagyis belevonja asszociációs körébe a hozzá tartozó konkrétumokat s konkrét jelenetté tömörít egyébként csak refle-xióval vagy pátosszal megrögzíthetô lelki folyamatokat.”²⁵

A tiszta költészet legnevezetesebb példája a Medáliák,noha e vers kapcsán is él az a felfogás, amely a szürrealizmus eszközrend-szerét, képiségét látja ebben a szabályosan formált versben,²⁶ ki-terjesztve a szürrealizmust mint alkotásmódot József Attila késôb-bi korszakaira is. Tverdota György az avantgárd és a barthás népi korszak, a „politikai tiszta költészet” közé esô verseket látja a tisz-ta költészet megvalósulásaként: Bevezetô, Simon Jolán, Németh An-dor, Áldalak búval, vigalommal, Éji dal, Dal, Tószunnyadó, József Attila, Nemzett József Áron, Ringató, Tedd a kezed, Gyöngy, Pernye-táncra, Klárisok, Szeretnének, Óh szív! nyugodj!, Harmatocska, Mar-garéta.²⁷

23„Hiszek… A tiszta szellemben, amelynek szabadsága korláttalan, amely a testet is föloldozhatja azáltal, hogy önfegyelemmel mintázódik a történetiség porhanyó plasztikáján.” József Attila Összes Mûvei IV., 22.

24NÉMETHAndor, Medáliák= Kortársak József Attiláról II., 1080.

25Kortársak József Attiláról I., 135.

26BORIImre, „Medáliák”. József Attila második szürrealista korszakának versklárisai = A szürrealizmus ideje,113.

27TVERDOTAGyörgy, József Attila,Bp., Korona, 1999, 35.

A versek nagyobb része Vágó Mártához íródott, vagy szerel-mük inspirálta vers. Az Áldalak búval, vigalommal azonban egy ko-rábbi szerelemhez, Wallesz Lucához²⁸ szól, amint a versciklus összefoglaló címe is jelzi. A ciklus több különbözô hangnemû da-rabból áll össze. A 2. rész zsoltárparafrázisai („Mert vész az én lel-kem bánatban”) a zenei hangzás és a zsoltáros beszédmód egy-másba játszatásával szólaltatják meg a szerelmi érzést. A 4. rész

„bús szerelme” és az azt interpretáló képek nyersessége a Nagyon fáj egyes képeit idézi („hímeknek herélés, / gyászlovaknak bóbi-ta”), amint az „örökös kényének” disszonáns férfi-nô viszonyulata is. A ciklus legkorábbi darabja, az Áldalak búval, vigalommal (Nyu-gat 1928. aug. 1.) azt a poétikai eljárást követi, amelyet jeleztek az avantgárd idôszak népi tematikájú versei is: a zeneiség mint kom-pozíciós elv, illetve a dallamra való szövegírás. A „Topogásod mu-zsikás romlás” el is árulja a zenei inspirációt, amint utal rá a

„szivemhez szívvel keveredsz-e” népdal allúziója²⁹. A vers öndefi-níciója is megjelenik, az énekelt versé: „látlak, hallak és énekel-lek”. Az „Istennek tégedet felellek” pedig utal a zsoltár liturgikus szerepére, az Istennek felajánlott imára, énekre. A rímek szabályos rendje³⁰a hangrendek arányos eloszlása (2-2 soronként, illetve a középsô versszakokban versszakonként) ugyancsak a dallamívet és a zsoltár szakrális rendjét mint zenei motívumot érzékelteti.

Bécsi-párizsi barátjáról alkotott portré a Németh Andor.A vers részben tréfás, a barát szemeire, mélabújára vonatkozó célzások-ból épül fel, amelyek életrajzi konnotációját csak a biografikus

28Wallesz Lucáról: SZABOLCSI Miklós, Kemény a menny, 47–49. József Attilát Gyenes Gitta festônôhöz és lányához, Wallesz Lucához sajátos kapcsolat fûzte. Elôbb az anyának udvarolt, majd lányának. A Miért hagytál el, hogyha kívánszGittához szóló vallomás, sejtetve a kapcsolat erotikus tartalmát. Lucához versek sora íródik. A kapcso-lat emlékeztet a párizsi szerelmi háromszögre, a Révay Évával és az anyjával Révay Ilkával való viszonyra. Az utóbbival folytatott szexuális kapcsolatról a Rapaport-levélben számol be a költô. Miért fáj ma is,375. A kapcsolatról: SZÔKEGyörgy, József Attila anya-képének formálódása = „A mindenséggel mérd magad”,101–102.

29N. HORVÁTHBéla, „Egy ki márványból rak falut”,83.

30TÖRÖKGábor, A líra: logika (JózsefAttila költôi nyelve),Bp., Magvetô, 1968, 25.

(ön)értelmezés adhatja meg.³¹ A méltán nevezetessé vált utolsó versszak a tiszta képiség illusztratív példája:

Vad ágyúszóval vágtatott gyöngyház-korán a tenger át, kék fürtjén ôrzi a leölt halacskák szürke sóhaját.

Hankiss Elemér a „tökéletesen megszerkesztett komplex kép” sík-váltó szerkezetének példájaként elemzi a szakaszt.³²Metaforikus, metonimikus képsorozat illeszkedik egymásba oly módon, hogy az egyik kép indukálja a másikat. Van azonban egy kulcsmetafora a versben, amely elôhívja mind a tenger, mind háború képzetét.

Ez pedig Németh Andor életrajzi sorsmozzanata, a Fekete kolos-torban, az Atlanti óceán egyik szigetén töltött fogsága. Ezért vág-tat, átgázol „gyöngyház-korán” az ágyúszóval metonimizált hábo-rú, amit a „leölt halacskák”, az elesett katonák és szürke (ruhájuk színének metonímiája) sóhajuk értelmez. A „szürke sóhaj” enal-lagéja és a kor – mint a gyöngy-felnôtt lét, gyöngyház-ifjúkor metaforája – olyan költôi képszerkesztésre, enigmatikus metaforizáltságra utal, amit az érett költészet teljesít ki.

Szerelmes vers³³az ugyancsak enigmatikus Ringató. Melanko-likus hangzású, amit egyrészt a verskezdet sugároz, a régies hang-zású, ’habár’, ’jóllehet’ értelmû megengedô „holott” kötôszó.

A szakasz ugyanis a szerelem jelképeibôl építkezô szerelemrajz,

31A Lidi, mint a József Attilában is, Jolán visszaparasztosítása, a Lüszi, Lucie he-lyett tipikus, hangzásában is falusi névvel való játék. József Attila öcsödi nevelôanyját hívták Lidinek. A rabbi és a kabbala Makai zsidó származására való ugyancsak tréfás utalás. A biografikus, referenciális elemek versértelmezô szerepértôl – e vers kapcsán, de egy antireferenciális értelmezôi gyakorlat ellenében – TVERDOTAGyörgy szól:

„Szublimálom ösztönöm”,94–113. – A portré önértelmezése: NÉMETHAndor, A szélén behajtva,Bp., Magvetô, 1973, 294–300.

32HANKISSElemér, József Attila komplex képei= A népdaltól az abszurd drámáig,Bp., Magvetô, 1968, 13–15.

33BÓKAYAntal az énteremtés, az összeolvadás pszichoanalitikus narrációjaként ér-telmezi ezeket a verseket, egy posztmodern neofreudiánus szemlélet és nyelvezet esz-közrendszerével. („Líra és modernitás”, 154–166.) A Ringatóról írja: „Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mindenütt jelen levô narcisztikus-melankolikus színezetet, mely a pszichés struktúra szempontjából pontosan a szerelem ellentéte.” (191.)

amit a második szakasz feltételes állítással („lehet”) eltávolít.

A vers a most és a majd, az örök szerelmi kétely hangján szól er-rôl, a pillanat boldogságát megrontó örök emberi és annyi vers-nek témát adó érzésrôl. Úgy, hogy a szerelemre csak a csók szó és maga a fogalom utal. A „ringat”, a „csobogással” egy szerelmi metaforika része, amint az andalító hangzások s a boldogság („ké-kellô”) derûje is része ennek a nyelven túli szerelmi nyelvnek.

A Vágó Mártához írt versek többféle hangon szólnak. Mivel ebben az idôszakban is íródik politikai tárgyú vers (Öreg minden) – ha kevés is –, ezek metaforikussága átszûrôdik a nemzedéki élet-érzést megszólaltató, lázadó, indulatos, vallomásszerû mûveken mint az [Ördög farába],az Óh szív! nyugodj!. A szerelmi témájú mû-vek közül kitûnik sajátos vallomásosságával a Gyereksírás.Az eggyé válás, az összeolvadás szerelmi érzése egy pszichoanalitikus fogan-tatású kép projekciója: az anyával szimbiózisban élô ikergyer-mekeké. A vers több élményt, emléket idéz a múltból. Ezt az én személyessége, a beszéd narratív jellege is erôsíti, különösen a 3.

versszak fixírozott, dokumentatív, erôs tárgyiasságú képeiben: a száradó kisingek, szendergô két gyerek, s a „halkan járnak vad szomszédaink”. Az anya-gyermek viszony képe – még ha a másik

„ikertestvér” kapcsán fogalmazódik is meg – a kései versek tema-tikus, motivisztikus rajzolata fele mutat. Mindenekelôtt az orális

„ikertestvér” kapcsán fogalmazódik is meg – a kései versek tema-tikus, motivisztikus rajzolata fele mutat. Mindenekelôtt az orális

In document A LÍRA LOGIKÁJAJÓZSEF ATTILA (Pldal 63-89)