A tisztán vegetáriánus étrend előnyei és hátrányai

A vegetáriánusok az ember beleinek hosszúságát (10 m.) és fogai­

nak alkotását példa gyanánt szokták emlegetni arra nézve, hogy a természet bennünket nem húsevőknek terem tett. A vegetáriánu­

sok ellenfelei viszont beleinknek rövidségét és fogainknak alkotását hozzák fel példaképen arra, hogy a természet bennünket nem növényevőknek szemelt ki. Mindkét résznek igaza v a n ; fel kell ugyanis tételeznünk, hogy mi a természettől fogva mindentevök vagyunk. Fogaink ugyanis a mindentevő állatokéhoz (disznó, kutya stb.) hasonlók és a táplálékoknak testünkben való feldolgozása is leginkább a kutyáéhoz hasonlít. Ami a beleket illeti, azok csak növényevő állatoknál oly szörnyű hosszúak ; az embernek is p ár száz percenttel hosszabb belekre volna szüksége, ha kizárólag növényi táplálék számára akarná azokat használni.

H a azonban jelenlegi beleinkkel nem is vagyunk képesek káros következmények nélkül szigorúan vegetáriánus koszton élni, mégis megpróbálhatjuk, hogy minden baj nélkül, sőt néha haszonnal, hosszabb időn keresztül kizárólag növényekkel táplálkozzunk.

Ez különösen akkor ajánlatos, mikor arról van szó, hogy a túlságos húsevés következményeit kiegyenlítsük. Általában azt mondhatjuk, hogy az ember hús nélkül is megélhet, de csak akkor, hogyha azt más állati táplálékkal h ely ettesíti: tej, vaj, tojás, sajt stb. által.

Bő növényi táplálék mellett, kiegészítve azt tejjel, vajjal, tojással és sajttal, igen tekintélyes súlygyarapodásra tehetünk szert. Az ilyen táplálkozás különösen hisztéria és neuraszténia esetében, valamint a pajzsmirigy megbetegedéseinél, a Basedow-kórnál és myxödémá- nál ajánlatos, továbbá más betegségeknél is, melyek a húsevéssel nem egyeztethetők össze, így májbajoknál, valamint ott, ahol húgysavképződésről is szó van. Ez utóbbi esetben azonban a hüve- lyesveteményeket ki kell zárnunk, m ert Walker Hall szerint purin- testeket (nitrogéntartalmú komplikált szerves vegyületek) ta rta l­

maznak, melyek a húgysavképződést elősegítik. Különösen ajánlatos

112

a rizs, mert egyrészt nem képez húgysavat, másrészt 83% szén­

hidrátot tartalm az és ezenkívül azt az előnyt nyújtja, hogy a vese­

betegek számára oly fontos konyhasómentes étrendhez felhasználható.

Haig szerint a húgysav a vért ragadóssá teszi és Dettweiler kim utatta, hogy a növényi eledelek a vérnek belső súrlódását (visz­

kozitását) csökkentik. Minthogy pedig a köszvény minden valószínű­

ség szerint a húgysav felhalmozódásából keletkezik, a vegetáriánus életmód bizonyára alkalmas lesz arra, hogy e betegség kikerülésé­

ben és kezelésében fontos szerepet já tssz é k ; ilyenkor azonban legalább több hónapon keresztül kell vegetáriánus életmódot foly­

tatni. A cukorbetegség keletkezése is, különösen cukorbetegek gyermekeinél, elhárítható a vegetáriánizmus által, m ert hiszen a cukorbetegség, mint azt munkáimban kim utattam , előszeretettel keresi fel az erős húsevőket.

Említésreméltó, hogy a sokévi vegetáriánusok ritkán szenved­

nek érelmeszesedésben. A tejjel kiegészített növényi étrend ugyanis sokkal kevesebb bélrothadást idéz elő, m int a hústáplálék, már pedig a bélbeli rothadási anyagok elősegíthetik H uchard szerint az arterios- clerosist. Brissand és Siccard állatkísérletekkel kim utatták, hogy adrenalin (mellékvesekészítmény) és húgysav egyidejű befecskendezése az erek atheróm áját idézi elő. Általános klinikai tapasztalatok bizonyítják, hogy számos köszvényes szenved érelmeszesedésben és a cukorbetegségnek a köszvénnyel egyetemben való előfordulása gyakran írható a hasnyálmirigy véredényei elmeszesedésének rovására.

A francia belgyógyászati kongresszuson (1907.) kim utatta Labbé Marcel, hogy a gabonanemüekből, tejből, vajból és cukor­

ból álló étrend a húgysav keletkezését csökkenti, míg a nukleoal- buminok (fehérjecsoport) növelik. Növényi és tejtáplálék mellett jóval ritkábban vagyunk bélgyulladásoknak és székrekedésnek kitéve. Ez az étrend kedvezően befolyásolja a pajzsmirigyet, m ájat és vesét is, s e szervek betegsége esetében növeli a gyógyulás vagy az élet meghosszabbításának esélyeit; ezáltal pedig hasznosnak bizonyul a korai vénülés megakadályozásában és kezelésében. Aki tehát ötvenedik életévén túl is viruló külsővel és fiatalos életerővel akar rendelkezni, az hódoljon a tejből és növényekből álló ételeknek.

Nem sok jót várok azonban a szigorú vegetáriánizmus tói, mely minden állati tápszert kizár. Nem hinném, hogy az ilyen élet­

mód tartós alkalmazása b ajt ne hozna egészségünkre. Még ha téves is volna az a nézet, hogy a növényi fehérje kevésbé tápláló és kihasz­

nálható, mint az állati, akkor is nehezen volna elképzelhető, hogy tiszta növényi táplálékkal megszerezhetnők azt a fehérje mennyi­

séget, melyre szervezetünknek naponta szüksége van. Hogy a rosszul tápláltság állapota fel ne lépjen, oly mennyiségeket kellene enni, melyek a gyomrot és beleket káros módon túlterhelnék, és előbb- utóbb is emésztési nehézségek, gyomorsav-felgyülemlés, sőt gyomor- tágulás lépne f e l; a belekben pedig könnyen keletkeznének fölös­

leges erjedések. Sok embernél a szigorú vegetáriánizmus gyomorsav felgyülemlést okoz. H a azonban az ilyen betegeknek állati táplálé­

kokat rendelek, akkor a baj javul. Gyomrunknak és beleinknek nagysága és szövetváza nincsen a szigorú vegetáriánizmus számára berendezve.

Legveszélyesebb a tiszta növényi táplálkozás az olyanok szá­

mára, akik hajlamosak bizonyos betegségekre, mert szüleik tuber­

kulózisban, krónikus alkoholizmusban vagy más fertőzőbetegség­

ben szenvednek, illetve szenvedtek. Ezeknek különös gonddal és bőven kell táplálkozniok. Fontos az a körülmény is, hogy Gra- witz szerint az elégtelen fehérjetáplálkozásnak vérszegényítő hatása van.

Minthogy véneknél, akik kevesebbet mozognak az anyagcsere rendszerint csökken, idős illetve vén emberek kevesebb kalória- értékű tápanyaggal is beérik. Nekik talán elegendő a szigorú vege­

táriánizmus ; bár ők is jobban teszik, ha tejet és tojást is esznek.

Fiatal emberek azonban ne éljenek 3—6 hétnél tovább kizárólag növényekkel, inkább egyenek utána csak egyszer húst naponta, vagy tartsanak tej vegetáriánus étrendet. Gyenge, fertőző bajokra hajlamos egyének pedig sohasem éljenek tisztán vegetáriánus módon, még egy hétig sem. Tapasztalataim szerint egyáltalán nem érez­

hetjük magunkat egészségesnek, ha hónapokon, sőt éveken keresztül szigorú növényevők voltunk. Én magam kénytelen voltam egy kísérlettel krónikus éhségérzet m iatt felhagyni és őszintén sajnál­

tam a hasonlóan élő ismerőseimet szánalmas kinézésük miatt. Csakis kis étvágyú emberek — p. o. szellemi munkások vagy hivatalnokok, vagy ülő életmódot folytató kézművesek — csillapíthatják étvágyu­

kat tisztán növényi táplálékokkal; ez azonban nem egészséges állapot.

Loránd: A vénüléa elhárítása. 8

114