A többi izgatószerekről. Kávé, tea, kakaó, dohány

Számos — de semmikép sem az összes — kulturem bem ek a fent- említett élvezeti szerek kitartásuk fokozására szolgálnak, különösen a szellemi m unkánál; megkönnyítik gondolkozásukat és legyőzik részben a talán rosszkor beálló kimerülésüket. Mindez tényleg így van ; de őrizkedjünk az ilyen szerek túlságos élvezésétől, m ert külön­

ben sokkal többet ártanak mint használnak. Sok kutató a mérgek közé sorozza ő k e t; ez azonban túlzás, mert legtöbbször az arany középút bizonyul a legjobbnak. Bizonyára ne használjunk ok nélkül izgatószereket; de ne feledjük el, hogy a hajlandóságok különböző­

ségénél fogva sok olyan ember létezik, aki az ilyenfajta mesterséges izgalom nélkül nem tudna megélni, mert különben megúnná életét.

A tilalom nem használ itt sem m it; elegendő, ha az orvos keresztül tudja vinni, hogy m értéket tartsanak.

Ami a teát illeti, annak kétféle fajtáját ismerjük, melyek azon­

ban csak a kezelés és a szállítás módjában különböznek egym ástól:

feketét és zöldet. »Feketének« nevezik azt a teát, melyet először forralásnak vetnek alá, azután faszéntűz felett megszárítanak.

A »zöld« tea frissen, forralás nélkül, közönséges fa tüze felett szárad meg. A jó tea elkészítésénél arra kell vigyáznunk, hogy felöntés­

kor a tealevelek felszínének lehetőleg nagy része jusson a forró vízzel érintkezésbe és hogy a levelek ne m aradjanak sokáig a vízben, mert ezáltal a tea túlerőssé és így károssá válik. A »thein«-en és aetherikus olajokon kívül a tea csersavat és kivonati anyagokat is ta rta lm a z ; a zöld többet m int a fekete. Minél tovább maradnak a felöntött tealevelek a vízzel érintkezésben, annál több csersav kerül a kész teába.

A jól elkészített teának az élvezése a könnyedség és a kellemesség érzetét kelti b e n n ü n k ; az esetleges fáradtság, sót gyakran a kimerülés is csakhamar eltűnik. Koch és Kraepelin ki­

m utatták, hogy ez a kellemes hatás a thein és az aetherikus olajok együttműködésén alapul. A sok csersav pedig, melynek a tea jó izét köszöni, összehúzó hatásánál fogva hasmenéskor tehet jó szolgá­

latokat. A tea ham ujának magas m angántartalm a v a n ; 1-09%

mangánoxid, meglehetős sok vas és 4-47% vasoxid.

Minthogy a thein azonos a koffeinnel, a tea és kávé hatása körülbelül ugyanaz, de mégsem egészen. Mindkettő megóv ben­

nünket egy időre a testi és szellemi fárad tság tó l; de sokan azt hiszik, hogy a tea jobban izgatja az idegeket és inkább okoz álm at­

lanságot m int a kávé ; ez utóbbi pedig állítólag erősebb húgyhajtó és jobban elősegíti a konyhasókiválasztást. Gyenge emésztésnél egyik sem célszerű, talán még inkább a gyönge tea. Némelyik ember­

nél a tea, másnak viszont a kávé okoz emésztési nehézségeket, főleg ha túlerős.

A teának vagy kávénak túlságos élvezése súlyos idegbántal- makkal szokott já r n i: nagyfokú izgatottság, reszketés, szívdobogás, álmatlanság stb. Nem íitkán komoly mérgezési tünetek mutatkoznak.

I t t is érvényesül tehát az az örök igazság: »Mindent mér­

tékkel !« Böttger egy orvosi körkérdés alkalmával kijelentette, hogy a két ital az egészséges embernek is ártalmas, ha erős

124

gyermeknek pedig az egészen gyönge sem ajánlatos. Saját tapasz­

talataim szerint a Dél-Amerikából (Paraguay, Brazilia) származó Matétea kellemesebb és az emésztésre és az idegrendszerre kevésbbé hátrányos mint a közönséges tea vagy kávé.

Minden csésze jó kávéval együttélvezünk egy decigramm koffeint és Hutehison R. szerint 0 2 gr csersavat. Hasonlóak a körül­

mények a teánál is. Pörköléskor a kávé kifejleszti a fűszeres olajokat, s ezeknek köszönheti kellemes illatát. Ne igyuk azonban túlerősen, hanem tejjel vagy tejfellel, nehogy szívizgató hatását még jobban fokozzuk. A sok és erős tea vagy kávé ivása már csak azért sem ajánlatos, mert a thein, koffein és theobromin purintesteket tartal­

maz és ezáltal elősegíti a húgysav képződését. Ez azonban nem ok arra, hogy a kevés tea, kakaó vagy kávé élvezését eltiltsuk, amint azt Haig és tanítványai legszivesebben tették volna. Ezen izgató­

szerek kis mennyisége, különösen ha gyengén vannak elkészítve, oly kevés húgysavat képeznek, hogy ez a húsevés által keletkezett mennyiséggel szemben alárendelt jelentőségű. Csak köszvényes és túlideges embereknek tiltsuk meg egészen azok élvezését.

Jóval kisebb izgató hatása van a theobrominnak, mely a tápláló kakaónak alkatrésze. Kémiailag közel rokonságban van ugyan a kofíeinnal, élettani szempontból azonban magasabb értékű, mert némely szerző szerint, nagyobb mennyiségben, elősegíti az izom­

működést. Eltekintve jelentékeny tápértékétől (12% fehérje, 13%

szénhydrát és mag alakban 50% zsír), a teával és kávéval szemben az az előnye is megvan, hogy könnyebben emészthető és az idegekre sokkal kevésbbé ártalmas. Sok cukor, illetve tej hozzáadásával a jóizű és tápláló csokoládét nyerjük belőle, mely turistáknak és sport­

embereknek menetelés vagy hegymászás közben kitűnő szolgálatokat teljesít. Sőt olyankor is ajánlatos, amikor arról van szó, hogy valami könnyűt és táplálót együnk anélkül, hogy gyomrunkat túlságosan megterheljük és ezáltal munkaképtelenné tegyük. Nem szabad azonban túlsók vaniliát tartalmaznia.

A dohányzás a legtöbb embert kellemes és vidám hangulatra d e ríti; sőt sokan azt mondják, hogy annak segítségével könnyebben bírnak nagyobb szellemi munkákat elvégezni. A dohány egy csomó ártalmas són kívül egy mérges alkaloidát: a nikotint is tartalmazza, mely a dohányzáshoz nem szokott embereknél, már csekély mennyi­

ségben is, erős dohányosoknál pedig csak nagy adagban okoz

mér-gezési tüneteket. König szerint a cigaretta a legártalmasabb. Külö­

nösen káros hatása van a füst lenyelésének. Az idegeket gyakran súlyosan megtámadja, épp úgy a látóképességet is, leginkább azon­

ban a szivet. A szabálytalan szívműködés nagyban elősegíti az érelmeszesedés létrejöttét. Valószinű, hogy itt a mellékveseelválto­

zások következményeivel állunk szemben. Számos szerző meg­

figyelte, hogy a dohány hatása az adrenalin (mellékvesekészítmény) hatásához hasonlít. Sir Lauder Brunton és mások szerint a sok do­

hányzás néha rengeteg módon növeli a vérnyomást. »A mellékvese­

kivonaton kívül«, — mondja Brunton, — »semmi sem képes az ereket annyira összehúzni, m int a nikotin.« A vagusnak a nikotin által való káros behatásait s ezzel együtt a szívverések lassúbbodását újab­

ban Esser m u tatta ki. Az erős dohánynak ártalm assága (mellesleg mondva a gyomoridegekre is) oly nagy, hogy a túlzástól mindenki tartózkodjék, aki sokáig akar életben és egészségben maradni.

A mértékletes dohányzók viszont egészen jól megélnek és igen öregek is lehetnek. Azt hiszem, hogy naponta 2—3 könnyű szivar, de mindig étkezés után egy dohányosnak sem fogja életét meg­

rövidíteni.