Az alkohol előnyei és hátrányai

Részint bánatában és csalódásában, részint a megerőltetésektől kimerült állapotban, de gyakran unalomból vagy könnyelműségből is olyan élvezeti szerek után nyúl az ember, melyek vidítólag és szinte felvillanyozólag hatnak rá : ilyenek az alkohol, tea, kávé, dohány stb.

Ezek az izgatószerek, melyeket különben gyakran minden különösebb ok nélkül, szokásszerűleg használunk, az ostorhoz hasonlítanak, mellyel a fáradt lovat ösztökéljük. Bizonyára nem minden kocsis tu d ja azt, hogy a fáradt, igavonó állatot pihentetni is kell. Vala­

m int a kipihent állatnak nem szükséges az ostor, úgy a normális ember is igen magas kort érhet el anélkül, hogy bárminő izgatószerre rászorulna. Nagyapám, ki 105 évet élt, sohasem használt izgató­

szereket.

Én magam sohasem élvezek szeszes italokat, de nem elvből, hanem mert semmi élvezeteset nem találok bennük. A fanatikus antialkoholistákkal azonban nem tartok semmi közösséget. Gyűlölök mindennemű vakbuzgóságot és nagy igazságtalanságnak tartom , hogy mérsékelt ivóknak teljesen el akarjuk tiltani az alkoholt azért, mert vannak oly naplopók, kik folytonosan leisszák magukat. Az anti­

alkoholistáknak am a nézetét sem osztom, hogy az alkohol kis meny- nyiségben is méreg. A fiziológusok inkább azt bizonyították be, hogy bizonyos körülmények között nagyon is értékes táplálószer, amennyiben elősegíti egyes fontos szöveteinknek m egkim élését;

a szénhydrátok és zsírok alkohol élvezésekor leraktározódnak ben­

nünk. Nagy mennyiségben nem bír az alkohol ezzel az előnnyel, mert üyenkor a fehérjeszövetek bomlása folytán mérgező hatású.

A szeszes italok kis mennyiségben értékes izgatószerei az ideg- rendszernek és a vérkeringési szerveknek. Sok ember munkaképe­

sebbé válik általa és étvágyát és emésztését is elősegíti vele. Leg­

ajánlatosabb e tekintetben a bor, mely a sör után a legkevesebb alkoholt tartalm azza, különösen a francia bordeauxi, melynek alkoholtartalm a rendszerint 7—9% , de a mi közönséges fehér és vörös asztali boraink sem tartalm aznak többet. Az alkoholnak egy bizonyos határig, különösen m int vörös bornak, vidító hatása van, mely elűzi a gondot és b á n a to t; annál rosszabbul érezzük m agunkat azonban nagy mennyiségek után. A sör táplálóbb m int a bor, de bizonyos mennyiségben el is lustít. Sok angol és északamerikai sör legalább is annyi alkoholt tartalm az, m int a könnyű tiroli és olasz borok.

A legkiadósabb szeszes ital a könnyű bor, melyet orvosi célokra is használnak. A sör keserűségénél fogva talán elősegíti kissé az emésztést, de aki sokat iszik belőle, s ez nem nagyon ritka eset, az a fölös folyadék által megterheli a vérkeringési szerveket és így, dacára a sör csekély alkoholtartalm ának, mégis túlsók alkoholt ju tta t szervezetébe.

Ismerek öreg embereket, kik étkezés alkalmával naponta egy kevés vörösbort isznak s am ellett igen jól érezik magukat. H a egész­

ségesek, akkor megengedhető nekik kis mennyiségben m int ártatlan élvezeti cikk, szükséges azonban a megengedett mennyiséget pontos adagokban lemérni. Legveszélyesebb az égetett bor, (pálinka) leg- kevésbbé pedig a könnyű bor és a könnyű, csak kb. 3% alkoholt tartalm azó sör. Hogy a bort igen magas korban is minden káros következmény nélkül isszák, az abból magyarázható, hogy némely ember a mindennapi borélvezet dacára is száz évig vagy továbo is elél. Lehetséges azonban, hogy bor nélkül még tovább élnének, mert ezek rendszerint hosszúéletű családokból szárm aznak; egy­

részt tehát ezen okból is többet engedhetnek meg maguknak m int

120

mások, másrészt pedig valószínű, hogy az alkohol mégis csak meg­

rövidíti némikép az életüket. Ezek mindenesetre kivételek, mert a tapasztalat azt m utatja, hogy az alkoholtól való teljes tartóz­

kodás jelentékenyen növeli esélyeinket a hosszú élethez.

Sir Isam bard Owen 4287 személyen végzett gondos vizsgálat után kim utatta, hogy az abstinensek és a nagyon mértékletes ivók érik el a legmagasabb életkorátlagot és csak nagyon kevés ivóból lesz öreg ember. Neisson 6111 ivón, kik 16—90 évesek voltak, végzett kutatásokat, melyekből kiderült, hogy háromszor oly nagy volt közöttük a halandóság m int Anglia összes lakói között. Számos kórboncolás kim utatta, hogy az iszákosoknak összes szervei elvál­

tozást szenvednek. E helyen csak a legfontosabb szervekkel fog­

lalkozhatunk. Legismertebb a szívizomzat elfajulása. Az érelmesze­

sedés is hamarább lép fel. Legsúlyosabban h a t azonban az agy- velőre. Már az egyszeri nagyobb mennyiség élvezete is mérgezési tüneteket és szellemi képességeinknek igen káros hatásait idézheti elő. Szenvedélyes ivóknál állandóak lesznek e hatások és végül bekövetkezhetik némely esetben az elbutulás és a teljes megőrülés.

A württembergi hivatalos statisztika szerint ebben az országban kerek 60%-a az elmebetegeknek volt krónikus alkoholista, Alsó-

Ausztriában pedig 40%.

Már korábban is megemlítettem, hogy az őrület és a bűn között szoros összefüggés van. A bűn valóságban gyakran tekinthető elmebetegségnek. Nem lep meg tehát bennünket, hogy a bűnösök között oly sok az alkoholista. Egy német birodalmi statisztika m utatja, hogy a testi sértések 63, a rablógyilkosságok 69, és a szemé­

rem elleni vétségek 77% -át az alkohol hatása a la tt követték el.

Scharfíenberg szerint csak félannyi bűncselekmény történnék, ha nem léteznének szeszes italok ; az alkoholista ugyanis épp olyan kevéssé vonható tettéért felelősségre, m int a lázbeteg, vagy az őrült, vagy pedig az atropin vagy muskarin által megmérgezett ember.

Az alkoholnak a májra, vesére és a többi belső kiválasztási mirigyre gyakorolt káros hatásából magyarázható meg az iszákosok rövidéletűségének gyakorisága, különösen ha pálinka és likőr élvezé­

séről van szó. Ezek az elváltozások azonban nemcsak korai halált vonnak maguk után, hanem más, igen komoly következményekkel is já rn a k : csökkentik a szervezet ellenállóképességét az összes ragályok és mérgezésekkel szemben, amennyiben súlyosan

megkárosít-ják az ezek ellen biztos védelmet nyújtó belső kiválasztású mirigyein­

ket. Ennek következtében az iszákosok feltűnő könnyen esnek jár­

ványok áldozataivá. Montereyben (Mexikóban) való tartózkodásom alatt értesültem Dr. Mac Meanstől, hogy egy sárgaláz-járvány idejében kivétel nélkül elpusztultak az összes iszákos emberek. Az is közismert dolog, bogy sokan tüdőgyulladásban vesznek el. Egyáltalán, az összes ragályos betegségek eseteiben sokkal csekélyebbek az alkohol élvezők gyógyulási esélyei mint a többi emberé.

Utódaik is sajnálatraméltóak. Könnyen vannak veleszületett myxödémának és skrofulosisnak kitéve, valam int az epilepsiának, hülyeségnek és idegbajoknak is. Ifjúságuk ritkán ta rt sokáig.

Legrain egy érdekes esetet említ fel. Egy iszákos embernek, aki őrjöngése m iatt nyolcszor volt az őrültek házában, nyolc gyer­

meke volt. H árm an általános gyöngeség következtében csakhamar születésük után meghaltak, a negyedik egy éves korában görcsökben pusztult el, a többi négy pedig kéz- és lábreszketésben szenvedett.

Ennek a részeges embernek a szülei is iszákosak v o lta k ; atyja önkezével vetet végett életének. Martin 83 női epileptikusról 60 esetben m u tatta ki az öröklődő alkoholizmust. Demme 57 iszákos gyermek közül csak 10-et talált testileg és szellemileg normálisnak.

Hajmeresztő Klausnemek leszármazási statisztikája az iszákos Ada Take-ről (szül. 1740.). 709 utóda közül 100 házasságon kívül született, 181 prostituált, 142 koldus, 46 szegényházlakó, 76 betörő, a többi pedig iszákos ember volt. És ez az egy család az államnak kerek 5y2 millió koronájába k e r ü lt!

Feltűnően káros az alkoholnak hatása a meleg égöv alatt.

A b ritt középafrikai bizottság hivatalos jelentésében (1894.) ezeket olvassuk : »A szeszes italok élvezése nagyobb veszedelmet jelent gyarmatainkra, mint az összes bacillusok és baktérium ok.« Emin pasa, aki orvos is volt, határozottan kijelentette, hogy a trópusok csak akkor ártanak az egészségnek, hogyha ottan nagyban hozzá­

látnak az alkoholiváshoz. Az ú. n. trópusi düh, mely oly sok gyalá­

zatos borzalmasságra vezet, valószinűleg szintén az alkoholélve­

zésnek következménye.

H a ezek után kétségtelenül bebizonyítottuk az alkoholnak nagy adagokban való káros hatását, úgy még nincsenek föltétien bizonyí­

tékaink arra nézve is, hogy kis mennyiségben is ártalm as volna.

Laitinien egyoldalú kísérletei csak nyulakra és tengeri malacokra

szorítkoztak. De az ember és a nyúl vagy tengeri malac között lévő nagy különbség nem engedi meg, hogy ezeknek a kísérleteknek nagy gyakorlati értéket tulajdonítsunk, legalább felnőttekre nem, legfeljebb gyermekekre ; de azt Laitinien kísérletei nélkül is tudjuk Kendének húsz 6—15 éves gyermeken végzett kutatásaiból, hogy az ilv fiatal egyének szellemi képességeit a kis mennyiségű alkohol is károsan befolyásolja. Ide tartoznak Hercod vizsgálatai is, melyek kim utatták, hogy 591 bécsi iskolásgyermek közül azok kap­

ták a legjobb bizonyítványokat, akik szeszes italokat sohasem ittak, kevésbbé jót azok, akik néha napján, legrosszabbat pedig azok, akik mindennap ittak alkoholt, ami a la tt Bécsben főleg a sör értendő.

Minthogy a gyermekek minden méreg iránt érzékenyebbek mint a felnőttek, mert hiszen vérmirigyeik még nincsenek kellően kifejlődve a méregtelenítő küzdelmekre, nem vehető csodaszámba, hogy náluk a kevés alkohol is szellemi károsodást okoz. Ismétlem, azonban, hogy mindeddig nem bírunk igazán tudományos bizonyítékkal arra nézve, hogy a kismennyiségű szesz, bor, vagy sör alakjában ártana a felnőtteknek. Aki semmit sem bír el, az ne igyék sem m it; aki azonban minden baj nélkül elbírja, különösen ha már nagyon hozzászokott és egész nap szorgalmasan dolgozott, attól egy kis üveg bort, vagy egy palack sört nem kell eltiltani. Az antialkoholisták pedig inkább a mértéktelenség mint a mértékletesség ellen harcoljanak.