1925 április hónapjában.
A keresztény szellemű bölcselettudomány művelésére XIII.
Leó pápa által alapított római Szent-Tamás-Akadémia 1923 no-vemberében, Rómában, egy hétre terjedő sorozatos előadásokat tartott, melyek az érdeklődő szaktudósokra igen üdvös hatással
1 Egy Nabunaid babilon király uralkodásának első évéből, 555-ből szár-mazó emlék azt mutatja, hogy az Umman-Manda népet csak ebben az eszten-dőben verte ki Harran vidékéről Kyros, miután királyukat, Istumegu-t (Astya-ges) legyőzte és fogságba hurcolta. Harran tehát ötvennégy éven keresztül szakadatlanul a szkithák fennhatósága alatt maradt.
94 VEGYESEK
voltak. Ezek végeztével XI. Piusz pápa az akadémia tagjai előtt azt a kívánságát nyilvánította, hogy 1925-ben, a szent év kereté-ben, nemzetközi thomisztikus kongresszust rendezzenek. Ezt a pápai kijelentést a római Szent-Tamás-Akadémia annál inkább valóra váltandónak itélte, mert értesült arról, hogy jelenleg szent Tamás bölcseletének világszerte sok követője van, akik erőiket a méltán maradandó bölcselkedésnek nevezett thomizmus művelésére és terjesztésére összevetni óhajtják, aminek egyik kiváló alkalmául a szent év önként kínálkozik, amikor az ájtatosság sokakat az örök városba vezet s amikor a római utazás költségei a rendes-nél kisebbek lesznek. Ezekhez a szempontokhoz hozzájárult az a tény, hogy a szent Tamásra vonatkozó tanulmányok az 1924 májusában Nápolyban tartott nemzetközi bölcselettudományi kongresszuson igen nagy figyelemben részesültek, ami azt mu-tatja, hogy ez a szellemi irány a mi korunkban gyors ütemben és nagy arányokban hódít.
A szentatya által használt kifejezés: «thomisztikus kon-gresszus», megjelöli a vállalkozás szellemét, irányát.
Az ügy megvalósításával foglalkozóknak az a felfogása, hogy ebben a kongresszusban a rendezők és a résztvevők ne annyira ünnepiességre, mint tudományos értékre törekedjenek.
Nem sok haszna volna annak, ha jól ismert és általában elfoga-dott tanokat szép előadásokban fejtegetnének; ellenben nagyon kívánatos azon fáradni, hogy a még nem eléggé tisztázott kér-dések minél teljesebb megoldást nyerjenek.
A kongresszus megtartására 1925 április 15—20. napjait, melyek húsvét ünnepe után következnek, tűzték ki s e hat napra mintegy tíz ülést terveznek. Az előkészítő-bizottság felkéri a bölcselet művelésével foglalkozó intézményeket és magánosokat, csatlakozzanak tagul a kongresszushoz s jelentsék be, mily részt kívánnak abban venni. A beérkezendő csatlakozások és bejelen-tendő közreműködések alapján nyer majd megállapítást a kon-gresszus részletes tervezete, melyet aztán az összes csatlakozók-nak meg fogcsatlakozók-nak küldeni.
A kongresszus tagsági díja 30 olasz líra, melynek fejében a tag mind megkapja a felolvasandó s előre kinyomtatandó elő-adásokat. Minden kongresszusi ügyben ily címhez tessék for-dulni : Monsignore Salvatore Talamo (via dell'Umiltà, 46 — Róma 1.), aki a Római Szent-Tamás Akadémia titkára s a kon-gresszust előkészítő bizottság elnöke.
Minden külföldi kedvezményes utijegyet kap, ebben a tárgyban ily címre tessék írni: Comitate» Romano per l'Anno Santo. (Via Gregoriana 24. Roma 6.)
A kongresszust előkészítő-bizottság az érdeklődők figyel-mébe ajánlja a következő tervezetet.
I. Tárgyalásra ajánlatos tételek.
1. Az emberi megismerés bírálata.
a) Miként kell a kérdést feltenni. Melyek a feladat részei s ezek viszonya egymáshoz. Részszerint: mi a viszony az érzéki ismeret értéke és az értelmi ismeret értéke közt; mi a viszony a lélektan és az ismerettan, továbbá a metafizika és az ismeret-tan közt.
b) A nemscholastikusok és a scholastikusok által eddig adott elméletek ismertetése és értéke.
c) Vájjon nincs-e szükség új megoldásra.
d) Mit kell tartani az eszmeelvűségről (idealizmus). A tho-mizmus viszonya a kantizmushoz.
2. A ténylegesség és képesség (actus et potentia) tana.
a) Ennek a tannak eredete és történeti kifejlődése.
b) Az ezekre vonatkozó fő tételek. Részszerint: a tényle-gesség határoltsága képesség által, a magában véve egy lény mibenlétéről.
c) A ténylegesség és képesség tanának alkalmazásai a ter-mészeti tudományban és a metafizikában, főkép az állag és a járulékok, az anyag és az alak, a lényeg és a létezés közt levő különbség.
d) A cselekvő ok fogalmáról, az okság elvéről s annak következményeiről úgy általában, mint különösen a testekre nézve; az Isten létét bizonyító érvekről; hogy kell azokat ma előadni.
3. A természetbölcselet viszonya a tapasztalati tudomá-nyokhoz és a mennyiségtanhoz.
a) A természeti törvények és a természettudományi elmé-letek értékéről. Azok használatáról a bölcseletben.
b) Összeegyeztethető-e az ősanyag és állagi alak elmélete (hylemorphismus) az újabbkori természettudományi elméletekkel.
Részszerint: az állagi változásokról, az anyag szaggatottságáról.
c) A térről, a mozgásról és az időről. Különösen a mértan alapjairól, az erőműtan első elveiről, a viszonylagosság (relati-vitás) elméletéről.
96 VEGYESEK
d) A tapasztalati szervélettan felhasználása a metafizikai lélektanban és az ismerettanban. t
S • II. A tárgyalási módról. , •
1. Rövid előadásban előterjesztik 1 az illető kérdés miben-létét, a főbb nehézségeket és megoldásokat, Ezt hozzászólások (communicationes) követik, melyekben az elhangzott előadás egy
>vagy több pontjához új megoldásokat ajánlanak vagy észrevéte-leket tesznek a felolvasók. Minden egyes hozzászólást vita követi.
2. Hogy a tárgyalás rendeá és eredményes legyen, a) a hozzászólások felolvasására vagy összefoglaló előterjesztésére egy negyedóránál több nem fordítható; ß) hozzászólásokat két pél-dányban jóhamar be kell küldeni a római bizottsághoz, mely azokat, a dolog fontosságához képest, vagy nyomtatásban az összes tagoknak megküldi, vagy kéziratban közli valakivel, aki arról a vitatkozást meg fogja kezdeni. A hozzászólásokat leg-később február elejéig tessék a bizottsághoz beküldeni. A kon-gresszusban teendő észrevételek és válaszok egyenkint legfölebb 5 percet vehetnek igénybe.
3. Úgy a hozzászólások, mint az észrevételek a művelt emberek közt nagy elterjedésnek örvendő nyelvek bármelyikén történhetnek; legajánlatosabb mégis a latin nyelv használata.
Budapest. Dr. Kiss János.
F i z e t é s e k nyugtatása.
1921—24-re 200.000 K-t fizet dr. Szúnyogh Ferenc sz. Benedek-r. tanár, Kőszeg. — 1915—24-ig 39.000 K - t : dr. Qaál Sándor. — 18—23-ig 14.200 K-t:
Bán János. — 20—24-ig 40.000 K-t : dr. Szabó Vendel. 30.000 K-t : Hoffmann Kálmán, Plébániahivatal, Zákány. — 20—24-ig 30.000 K-t: Székely Gyula, 29.400 K-t: Labancz György. — 21—24-ig 27.400 K-t: Linka Ferenc és Takács György, 21.000 K-t: Fővárosi könyvtár. — 22 és 23-ra 5600 K pót-lást: br. Forster Gyula, Podolszky Ferenc. — 22 és 24-re 50.000 K-t:
dr. Mosonyi Dénes. — 23 és 24-re 22.200 K - t : Iványi János, 22.000 K-t:
Plébániahivatal, Zalaszántó, 20.000 K-t : dr. Tóth Tihamér, Winter György, 19.000 K-t : Nóvák István. — 1923-ra 600 K-t : Rechner Konrád. — 1922—
23—24-re 100.000 K-t: Dedek Crescens Lajos, Főegyházmegyei könyvtár, Esz-tergom, 35.000 K-t : dr. Vértesi Frigyes, 30.000 K-t : Nagy Károly, 25.400 K-t : Matkovich Sándor, 25.000 K-t : Plébániahivatal, Csepel, 20.520 K-t : Chobot Ferenc. 24.000 K-t: Sz. Imre-Kör Budapest, 23.800 K-t: Loschert Kázmér, 23.200 K-t : gr. Mikes János, 20.520 K-t : Szegedi katb. kör, — 25 végéig 200.000 K-t : dr. Horváth Győző. — 1924 re 302.200 K-t : Pobozsny István, 2 dollárt : Köller Endre, dr. Sántha Pál, dr. Nagy Dezső, 80.000 K-t : Egri papnev.-int. 4 tanterem, 50.000 K-t : dr. Ambrus István, Bán Frigyes, dr. báró Vécsey Aurél, Tanítóképző, Szeged, 30.000 K-t : Dicenty Gyula, Emsberger
hausen Lajos, 22.000 K-t : Központi Katholikus Kör, 20.640 K-t : Egyetemi Mária Congregatio, 20.400 K-t : Faludi Ádám, 20 000 K-t : dr. Felber Gyula, Kaszás Márton, Premontrei székház Csorna, Szabó Frigyes, dr. Szentes Anzelm, a Zirci konvent, Szokol László, 19.600 K-t: Follmann Géza, 17.700 K-t: Tudo-mányegyetemi Könyvtár, Budapest, 17.200 K-t: dr. Csárszky István, Domonkos-zárda Vasvár, Plébániahivatal, Zalacsatár, 17.000 K-t: Major István, 16.400 K-t: dr. Margitai Antal, Müller István, 16.000 K - t : Radnai Győző, 15.000 K - t : Csokonay Zsigmond, dr. Ivánovich Emil, Kirschbaum Lajos, Plébániahivatal Nagyperkáta, szent Ferencrendi-zárda, Budapest-Belváros, dr. Zoltvány Irén, 15.000 K-t : Haverda Fer. Ferdinánd, 12.000 K-t : dr. Boda János, 7000 K-t : dr. Fehér Gyula, dr. Krammer György, 4500 K - t : Szent-István-Társulat, 4000 K-t: dr. Krajnyák Gábor, — 1925. év I. felére dr. Nagy Dezső 3 dollár.