A házassági akadályok felosztása

Az A R L E S i püspök kézdezte III. Incétől, hogy a siketnéma köt-t \ heköt-t-e házasságoköt-t? 1198. júl. 15-én adoköt-tköt-t feleleköt-tében a pápa ezt írja:

Mindenki házasságot köthet, akit a jog ettől el nem tilt.1

Ugyanezt az elvet iktatja törvénybe a C. J. C. 1035. can.

Azt a körülményt már most, amelynek alapján a jog

vala-1 Deer. IV. k. I. c. 23. fej. Már IV. Hadrián 1154—9. közt Eberhard salzburgi érsek kérdésére : miként Krisztus Jézus előtt nincs sem szabad, sem szolga, aki a szentségektől eltiltandó volna, úgy a szolgák közt sem kell a házasságot eltiltani, (u. o. 9. c. 2. fej. 1. Jaffé : Regesta Pont. Rom. 7068.) és III. Sándor 1159—81. közt a beauvaisi püspöknek: a bélpoklosnak is, ha nem akar megtartóztásban élni s talál valakit, aki hozzá megy, szabad házasságot kötni. (U. o. 8. c. 2. fej. Jaffé i. m. 8848.)

mely házasságnak vagy érvényes, vagy megengedett megkötését megtiltja, nevezzük házassági akadály-nsk és pedig azt az aka-dályt, melynek alapján a jog a házasságkötést oly hatállyal tiltja el, hogy az annak ellenére kötött házasság nem is érvényes : bontó akadály-na.k; azt ellenben, amelynek alapján a jog a házasság-kötést tiltja ugyan, de az annak ellenére kötött házasságot nem tartja érvénytelennek: tiltó akadály-nak.

E műkifejezések persze eleinte nem használatosak. Qratián még csak körülírja a fogalmat: a titkos házasság — úgymond a II. r. 30. eset. 5. kérd. 4. részben — törvény ellenére köttetik, de ha megköttetett, felbonthatatlan; Roland mester már a Summá-ban azt írja: az ünnepélyes fogadalom akadályozza a kötendő házasságot s felbontja a megkötöttet, az egyszerű ellenben aka-dályozza a kötendőt, de nem bontja fel a megkötöttet; amihez a Sententiákban hozzáteszi: minden, ami felbontja a megkötött házasságot, akadályozza a kötendőt, de nem megfordítva. Még világosabban fejezi ki magát paviai Bernát: törvényesnek mond-juk az összeköttetést, ahol nincs semmi, ami a házasságot nem-csak akadályozza, hanem a megkötöttet is felbontja. Azután azt kérdi: mily értelemben mondják, hogy valamely akadály fel-bontja a megkötött házasságot, mikor ott nincs házasság? s azt feleli: tényleg és nem jogszerint neveztetik házasságnak ez a férfi és nő közt házasság formájában való összeköttetés. Roland mester azután, mint pápa (III. Sándor) is szentesíti e műkifeje-zéseket, ugyanígy használja azokat III. Coelestin, VIII. Bonifác, XXII. János, a tridenti zsinat s ezt tartja fenn az új codex is.

Az 1894: XXXI. t.-c. is bontó és tiltó akadályokat állapít meg; az előbbieket «nem köthet házasságot», az utóbbiakat

«tilos házasságot kötni» kifejezés használatával különböztetve meg. A bontó akadály ellenére kötött házasság érvénytelen s a polgári tisztviselő, aki akár szándékosan, akár gondatlanságból ily házasság megkötésénél működött közre, fogházbüntetéssel és hivatalvesztéssel büntettetik; ugyanígy, ha tiltó akadály ellenére szándékosan működik közre a házasságkötésnél, míg ha ezt gondatlanságból követi el, pénzbüntetéssel ; maguk a felek, akik szándékosan akár bontó, akár tiltó akadályok ellenére köt-nek házasságot, fogház- és pénzbüntetéssel büntettetköt-nek. A C. J. C.

csak a nemkatholikus lelkész előtt házasságot kötő katholikust sújtja a püspöknek fenntartott kiközösítéssel ; a fennálló házassági kötelék ellenére második házasságkötést] kisérlőket

becstelen-38 DR. HUSZÁR ELEMÉR

seggel, makacsság esetén kiközösítéssel ; a felmentes nélkül vegyes-házasságot kötő katholikust az egyházi jogi cselekmények és szentelményekből való kizárással; az egyházi rend s ünnepélyes fogadalom ellenére házasságot kötőket a püspöknek fenntartott kiközösítéssel; a nőrablót az egyházi jogi cselekményekből való kizárással s a püspök belátása szerint kiszabandó más büntetés-sel, — míg a szándékosan vagy gondatlanságból bontó vagy tiltó akadály ellenére eskető pap büntetéséről nem rendelkezvén, arra csak a hivatalos hatalommal való visszaélés, illetőleg a hiva-tali kötelességek elhanyagolásáról szóló szakasz volna alkal-mazható.

Ugy az akadályok alól való felmentés, mint az érvénytelen házasság utólagos törvényesítése szempontjából fontos, hogy az akadály nyilvános-e. vagy titkos? III. Sándor 1170 vagy 71-ben Theobald amiensi püspöknek adott feleletében írja, hogy a rokon-ság akadálya nyilvános, ha első vagy másodfokú unokatestvérek s ez esetben a házasság érvényét hivatalból kell megtámadni.

III. Ince pedig a hirdetésekről szóló decr. kimondja, hogyha házasságkötés előtt egy szavahihető tanú bizonyítja a rokon-ságot, a házasságkötés eltiltandó. A C. J. C. 1037. can. szerint nyilvánosnak tekintetik az akadály, mely a külső fórumban bebizo-nyítható, máskülönben titkos. Az akadály pedig a külső fórum-ban bizonyítható vagy okmányok, vagy tanuk által: okmányok által a korhiány, a fennálló házassági kötelék, a valláskülönbség, az egyházi rend, az ünnepélyes fogadalom, a vérrokonság, a sógor-ság, az érvénytelen házasságból származó köztisztesség, a lelki rokonság és a törvényes rokonság, ezek az akadályok tehát nem tekinthetők titkosaknak; a többi akadályokra nézve házasság-kötés után valamely akadály fennforgását legalább két tanúnak kell bizonyítani, míg házasságkötés előtt egy tanú is elégséges:

az akadály tehát csak akkor tekinthető titkosnak, ha arról kötés előtt a feleken és gyóntatójukon kívül senki, házasság-kötés után legfeljebb egy titoktartó egyén tud.

Ami az emberi értelem által felismerhető természeti törvény-nyel vagy Krisztus tanításával ellenkezik, azt maga Isten tiltja ; ha épenséggel a házasság céljával és lényeges tulajdonságaival ellen-kezik: az ily isteni tilalom ellenére kötött házasság érvénytelen.

Azonban az 1038. can. értelmében egyedül a legfőbb egyházi tekin-tély van hivatva hitelesen kijelenteni, hogy mely tiltó vagy bontó akadályok alapulnak isteni jogon. Maga a Codex csak a vegyes

vallásból folyó hitveszélyt nevezi az 1060. can.-ban isteni jogon alapuló tiltó, 1 a nősztehetetlenséget az 1068 can.-ban természet-jogon alapuló bontó akadálynak; az Egyház gyakorlata isteni természet-jogon alapuló tiltó akadálynak tekinti a fogadalmat,2 bontónak a fennálló házassági köteléket,3 az egyenesági és az elsőfokú oldalági vérrokon-ságot.⁴ Az isteni jogon alapuló, tehát a nemkeresztények házas-ságára is vonatkozó akadályok alól a pápa sem adhat felmentést, maga Isten is csak azért engedhette meg az ószövetségben a többnejűséget, mert az a házasságnak nem első, hanem csak második céljával ellenkezik.5

Hasonlóképen a legfőbb tekintély kizárólagos joga az 1038.

kán. 2. § értelmében az isteni jogon alapuló akadályokon kívül egyházi jogon alapuló akadályokat felállítani. Annak a tagadását, hogy az Egyháznak joga van az isteni jogon alapuló akadályo-kon kivül úgy tiltó, mint bontó akadályokat felállítani s ' a z utóbbiak ellenére kötött házasság érvénytelen: a tridenti zsinat 24. ülésnek 3., 4., 9. can. kiközösítéssel sújtják s a pistojai zsinat ezzel ellenkező 59—60. tételeit, melyek ezt az államhatalom jogá-nak állítják, VI. Pius 1794. aug. 28. Auctorem fidei konst. mint

1 Ha a hitveszély el van hárítva, maga a vegyes vallás alól az Egyház felmentést adhat, de ha a felmentés anélkül adatott, hogy a hitveszély elhárít-tatott volna, a felmentés érvénytelen ; a hitveszély azonban, bár isteni jogon alapuló, de csak tiltó akadály lévén, a házasság mégis érvényes. Ellenben a keresztény és nemkeresztény közti valláskülönbség egyházi jogon bontó aka-dály, ha tehát a hitveszély isteni jogon tiltó akadálya már el is háríttatott, az egyházi bontó akadály alóli felmentés még mindig érvényességi kelléke a házasságkötésnek.

2 És pedig úgy az egyszerű, mint az ünnepélyes fogadalmat, az utóbbi azonban, valamint a Jézus-társaságában tett egyszerű fogadalom egyházi jogon bontó akadály.

3 III Ince deer. IV. k. 19. c. 8. fej. : Nec ulli unquam licuit insimul plures uxores habere, nisi cui fuit divina revclatione concessum. Tridenti zsinat ) 24. ülésszak 2-an : Siquis dixerit licere christianis plures simul habere uxores

et hocnulla lege divina esse prohibitum, anathema sit. Szent Officium 1865.

máj. 31. : Neque enim dubitare fas est polygamiam simultaneam atque ipsum adeo divortium non modo christianis, verum etiam infidelibus divino jure prohiberi, expresse id docente Innocentio III. in cap. Oaudemus, De divortiis.

U. a. 1866. jun. 20: Exploratissimum princípium est matrimonium infidelitatis tempore a viro cum femina celebratum vivente alia cum qua anteriori se conjugio obstrinxerat, nullum et irritum esse tum lege divina tum naturali.

4 Az utóbbit természetesen csak miután az emberi nem elterjedt, mert az első házasságok szükségkép testvérek közt köttettek.

5 V. ö. XIV. Benedek De Synodo dioecesana 13. k. 21. fej. 9.

40 DR. HUSZÁR ELEMÉR

eretnekséget ítéli el. Az egyházi jogon alapuló akadályok azon-ban csak a keresztények (katholikusok és nem katholikusok) házas-ságára vonatkoznak, míg a nem keresztények házasházas-ságára vonat-kozólag az isteni jogon alapuló akadályokon kivül az államhata-lom joga úgy tiltó, mint bontó akadályokat felállítani. A nem isteni, hanem csak egyházi jogon alapuló akadályokat a változott idők-höz képest az Egyház, ha szükségesnek vagy hasznosnak látja, módosíthatja1 vagy eltörölheti,2 sőt módosíthatja azt is, hogy a házassági akadályok felállításának és eltörlésének jogát az egyház-hatalom mely szervei által gyakorolja: a XII. századig ugyanis saját egyházmegyéjére nézve e joga minden püspöknek megvolt, IX. Gergely törvénykönyve óta azonban ez fenntartott pápai jognak tekintetik s a tridenti zsinatmagyarazó bizottság 1628.

dec. 2. döntv. ki is mondja,' hogy sem a püspök, sem a tarto-mányi zsinat új bontó akadályt nem hozhat be, hanem ehhez az egyetemes zsinat vagy a pápa legfőbb tekintélye szükséges.

A tiltó akadályokra nézve ez eddig kifejezetten nem volt kimondva, a C. J. C. 1038. can. 25. §. és 1040. szerint úgy tiltó, mint bontó akadályokat felállítani, eltörülni vagy módosítani akár egyetemes, akár részleges törvény útján a legfőbb egyházi tekintély, tehát a pápa vagy az egyetemes zsinat kizárólagos joga.'3 Joga van azon-ban a püspöknek egyes adott esetekben az 1039 can. értelmében saját területén bárkinek, saját híveinek pedig bárhol kötendő házasságát letiltani, de csak igaz okból és addig, míg ez az ok fennáll; a tilalmat büntető szankcióval is elláthatja, de érvény-telenítő hatállyal e tilalmat csak a pápa ruházhatja fel⁴

1 Non debet reprehensibile judicari, si secundum varietatem temporum statuta quandoque varientur humana, praesertim quum urgens necessitas vei evidens utilitas id exposcit : az 1215-iki IV. laterani zsinat 50. can.

2 De nem visszaható erővel. Ha tehát a Codex el is törölte a protestáns vagy görögkeleti és nemkeresztény közti valláskülönbség ; a negyedfokú vér-rokonság, a harmadfokú sógorság, a törvénytelen sógorság, az eljegyzésből származó köztisztesség ; a keresztszülők s a megkeresztelt szülői, a bérmaszülő és a megbérmált közti lelki rokonság akadályait : a codex életbelépte előtt ily akadály ellenére kötött házasság a codex életbelépte által még nem lett érvé-nyessé, hanem újra megkötendő, de most már nem szorul a többé nem létező akadály alól felmentésre.

3 L. Sanchez i. m. 7. k. disp. 9. XIV. Benedek De Synodo dioecesana.

12. k. 5. fej. Freisen i. m. VI. sz. 76. §. Wernz i. m. I. c. 2. §. 179. jegyz.

4 L. Gonzalez Tellez: Commentaria perpetua. IV. k. 16. c. 3. fej. XIV.

Benedek i. m. 8. k. 14. fej.; 12. k. 5. f e j . ; 13. k. 23. fej. Schulte: Handbuch d. kath. Eherechts I. r. 39. §.

Kétségtelen, hogy az irott jogon kivül a szokás is hozott be, módosított és törült el házassági akadályokat. Paviavi Ber-nát a fennálló kötelék akadályánál jegyzi meg, hogy bár erre nézve különböző az egyházak szokása, mégis jobb a római egy-ház szokását követni;1 III. Sándor a lelki rokonság akadályának kiterjedesére a tartományi szokásjogot rendeli figyelembe venni ;2

XIV. Benedek 1749. febr. 9-iki Singulari const, megállapítja, hogy a valláskülönbség bontó akadályát az egyetemes egyházra kötelezőleg nem a kánonok, hanem az általános szokás hozta b e ;³ az általános jog alapján tilos idő alatt csak a házasság ünnepé-lyes, azaz mise alatti megáldása tilos, sok helyütt azonban, így hazánkban is szokásjog alapján tilos a házasság egyszerű misén kivüli megáldása is;4 maga a tridenti házasságkötési forma is sok helyütt, ahol a Tametsi decr. nem lett kihirdetve, mégis szokás alapján lett kötelezővé,s viszont VII. Pius 1803. okt. 8.

Dalberg maintzi érsekhez írt levele értelmében szokás alapján el is veszthette kötelező erejét;6 Spanyolországban az eljegyzésre nézve a szokásjog tette az írásbeli formát kötelezővé, mi által a köztisztességi akadály is módosítva lett; — jövőre nézve azon-ban a codex a házassági akadályokra vonatkozólag az általános joggal ellenkező szokásjog képződését lehetetlenné teszi, az 1041.

cart.-ban elveíve minden új akadályt behozó vagy a fennálló aka-dályokkal ellentétes szokást.

X. Piusnak a római kúriát reformáló 1908. jun. 29. Sepienti const, a külső fórumban való felmentéseket — a valláskülönb-ség és vegyes vallásakadálj okat kivéve — a szentvalláskülönb-ségi fegyelem bizottságára bizván, a szept. 29-én ehhez csatolt különös szabá-lyok VIII. fej. III. szak. megkülönbözteti a kisebb- és nagyobb-fokú akadályokat, az előbbiekre nézve kimondván, hogy az azok

1 Laspeyres i. m. függelék : Bernaidi Summa de matrimonio. III. 8.

3 Decr. IV. k. 11. c. 1. és 3. fej.

3 Bullarium. 3. k. II.

* Rituale Strig. VII. c. 1. fej. 17. A pécsi egyházmegyében tilos idő-ben hirdetni sem szabad : Sipos, Pécsegyházmegyei határozmányok. IV. fej.

VIII. 2. b. ; a kalocsai egyházmegyében tilos délután esketni : Haynald Statuta V. 26. és 36.

5 Scherer i. m. 112. §. 210. jegyz. és Schnitzer i. m. II. sz. 22. §. 4.

jegyz. szerint ez a szokás a kihirdetés megtörténtét bizonyítja, Wernz i. m.

III. c. 3. §. 160. szerint pótolja.

6 Ennek a szokásnak azonban emberemlékezetet meghaladónak kell lennie. Wernz i. h. 108. jegyz.

42 DR. HUSZÁR ELEMÉR

alól adott felmentések úgy érvényesek, mintha saját elhatározás-ból s biztos tudomáselhatározás-ból adattak volna, azért valamely körül-mény elhallgatása vagy téves feltüntetése alapján többé meg nem támadhatók. E kisebbfokú akadályok: a harmadfokú oldalági vérrokonság vagy sógorság; elsőfokú törvénytelen sógorság;

lelki rokonság; köztisztesség. A codex az 1042. can.-ban fenn-tartja e megkülömböztetést, azonban a törvénytelen sógorság többé egyáltalán nem képez akadályt és a másodfokú oldalági törvényes sógorság, valamint a házassági Ígérettel vagy kísér-lettel kapcsolatos házasságtörésből származó bűntény akadálya is a kisebbfokú akadályok közé soroltatik, ellenben a köztisztesség akadálya is csak a második fokig tartozik a kisebbfokú akadá-lyok közé.