4. MAGYAR BÚTORIPAR ÁTALAKULÁSA RENDSZERVÁLTÁSTÓL 2007-IG
4.2. A MAGYAR BÚTORIPAR ÁLLAPOTA 1997-2003. KÖZÖTTI ID Ő SZAKBAN
4.2.1. Termelési és értékesítési adatok a bútoriparban 1997-2003. között
A következő grafikon (7. ábra) a magyar bútorgyártás termelési értékének megoszlását mutatja szakágazatok szerint az 1998-2003. közötti időszakban:
Termelés
0 20 40 60 80 100 120 140
Ü l ő b ú t o r g y á r t á s 2 4 , 6 2 1 , 7 3 2 , 4 4 6 , 7 5 5 , 5 4 1 , 8
I r o d a b ú t o r o k g y á r t á s a 5 , 9 6 , 3 1 0 , 3 1 2 , 9 1 7 , 2 1 0 , 8
K o n y h a b ú t o r g y á r t á s a 3 , 9 5 , 1 7 6 , 6 9 5 , 5
E g y é b b ú t o r g y á r t á s a 2 5 , 6 2 9 , 2 3 1 3 2 , 1 3 9 , 3 3 5 , 3
Á g y b e t é t g y á r t á s 0 , 1 0 0 , 3 0 , 8 1 , 8 3 , 5
1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3
Folyó áron, milliárd Ft
7. ábra A magyar bútorgyártás termelési értékének megoszlása szakágazatok szerint 1998-2003
Forrás: Peczár A.: Az irodabútor piac várható alakulása – trendek Európából c. ea. 2004.
A 7. ábra szakágazatonkénti bontásban, az előzőekben felvázolt trendet mutatja:
1998-2002 között tapasztalható növekedés 2003-ra megtorpant, mintegy 20%-kal csökkent a termelés. Legnagyobb mértékű visszaesés a konyhabútor gyártás területén következett be (közel 40%). (A termelés jelentős része a mikrovállalkozói körbe tevődött át, és ennek megfigyelése kiesik a KSH adatainak köréből.) A fő volument az ülőbútorgyártás adta, az egyéb (háló-, ebédlő, dolgozó, nappali szekrény jellegű bútorai, stb.) bútorok mellett, ami a lakossági bútorfogyasztás zömét adja. Növekedés volt megfigyelhető az irodabútorok gyártásánál is.
A magyar bútoripar termelése és értékesítése (a rendszerváltás első 2 évének visszaesése után) folyamatos növekedést mutat 2002-ig, azonban belföldi piac visszaszerzése csak a 90-es évek végén kezdődött meg.
A termelés bővülése áttevődött a mikro szférába és ez biztosította, hogy az ágazat egésze nem került a leépülő ágazatok közé.
Számottevő növekedést először a belföldi értékesítésben csak 1998-tól tapasztalhattunk. Ezt követően a hazai értékesítés növekedése már követte a teljes értékesítés növekedését.
A bútortermelésen belül az export húzó ereje 1998-tól megállította a foglalkoztatott létszám folyamatos csökkenését és 1999-től már újabb munkahelyeket teremtett a bútoripar állandó növekedése, mely a termelését az 1995 évi kiugró közel kétszeres növekedés után is 6 év alatt újabb 44,7%-al tovább tudta növelni.
Az alábbi 8. ábra a magyar bútorgyártás termelésének belföldi értékesítését mutatja.
Látható, hogy 2001-re eléri, majd a következő évben meghaladja már az ülőbútor belföldi értékesítése az egyéb bútor kategóriát. Az értékesítés növekedésére jellemző, hogy a csúcsévnek számító 2002-re a konyhabútor és irodabútor értékesítése 2,9-szeresére nőtt, az ülőbútor 2,5-szeresére, míg az egyéb bútorból, mely a legnagyobb volument jelentette az időszak elején, 67%-kal többet adtak el a hazai piacon az 1998. évhez képest. A belföldi értékesítés 2003-ban a csökkenés mellett is a 2000. évhez képest még mindig növekedést mutat.
Belföldi értékesítés
0 20 40 60 80 100
Ü l ő b ú t o r g y á r t á s 1 1 , 4 9 , 5 1 4 , 1 1 9 , 2 2 8 , 6 1 6 , 8
I r o d a b ú t o r o k g y á r t á s a 5 , 6 5 , 9 9 , 9 1 0 , 6 1 6 , 4 1 0 , 3
K o n y h a b ú t o r g y á r t á s a 2 , 4 2 , 7 3 , 5 3 , 4 7 3 , 2
E g y é b b ú t o r g y á r t á s a 1 5 , 4 1 7 1 8 , 4 1 9 , 3 2 5 , 7 2 2
Á g y b e t é t g y á r t á s 0 , 8 1 , 7 3 , 4
1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3
Folyó áron, milliárd Ft
8. ábra A magyar bútorgyártás belföldi értékesítése 1998-2003.
Forrás: Peczár A.: Az irodabútor piac várható alakulása – trendek Európából c. ea. 2004.
A kiugró 2002-es év a parlamenti választásokat megelőző időszak, ill. a Medgyessy-kormány ún. 100 lépés programjának gazdaságélénkítő, a fogyasztást ösztönző intézkedései (pl. fizetésemelések a közszférában, vállalkozást ösztönző EVA bevezetése stb.) következménye is volt.
Export értékesítés
0 10 20 30 40 50
Ü l ő b ú t o r g y á r t á s 1 3 , 1 1 2 1 8 , 2 2 7 , 5 2 6 , 4 2 5 , 1
I r o d a b ú t o r o k g y á r t á s a 0 , 3 0 , 4 1 , 4 2 , 2 0 , 6 0 , 5
K o n y h a b ú t o r g y á r t á s a 1 , 4 2 , 4 3 , 4 3 , 2 2 , 8 2 , 3
E g y é b b ú t o r g y á r t á s a 9 , 9 1 2 , 2 1 2 , 7 1 2 , 7 1 3 , 6 1 2 , 9
Á g y b e t é t g y á r t á s 0 0 , 1 0 , 1
1 9 9 8 1 9 9 9 2 0 0 0 2 0 0 1 2 0 0 2 2 0 0 3
Folyó áron, milliárd
9. ábra A magyar bútorgyártás export értékesítése 1998-2003.
Forrás: Peczár A.: Az irodabútor piac várható alakulása – trendek Európából c. ea. 2004.
Az időszak (1998-2003.) export értékesítése volumenben növekvő tendenciát mutat.
Mint ahogy a 9. ábráról látható az export értékesítés követe az EU országok termelési adatainak változását (lásd 6. ábra). Az értékesítési csúcs a 2001-es évben következett be. A magyar bútorexport jelentős részét, mintegy 60%-át, az ülőbútorgyártás adja. Ez köszönhető a külföldi tulajdonú gyáraknak, melynek egy része bérmunkát végez, és a termelés nagyrészét az anyavállalat országában ill.
piacain értékesíti. Az export kb. 30%-át az egyéb bútorok adják, és a maradék 10%-on osztozik az iroda- és a k10%-onyhabútor értékesítése.
Az export 2002-2003-as visszaesése részben a piacvesztés, részben a forint értékváltozásaival hozható összefüggésbe. De már maga az a tény, hogy a bútorgyártás termelésének egészéből pl. a 2003-as évben realizálódott 42,2%-os export részarány az egész hazai bútorgyártást export orientált ágazattá minősíti.
A következő ábrák a bútor export-importot országonként %-os bontásban mutatják a 2003-as évre vonatkozóan.
Bútor kivitel országonként 2003-ban
41%
6% 14%
2%
12%
5%
5%
4%
7%
4%
Németország Ausztria Olaszország Belgium
Hollandia Nagy-Britannia Többi EU ország Csatlakozó országok
USA Nem kiemelt országok
EU-s országok
10. ábra A magyar bútor export országonként %-ban 2003.
Forrás: Peczár A.: Az irodabútor piac várható alakulása – trendek Európából c. ea. 2004.
Látható, hogy a legnagyobb szeletet az exportpiacból, a maga 41%-val Németország jelenti. Ausztria pedig, 14%-ával a 2. helyen áll, ebben az összehasonlításban. Olasz bútorexport 6%-ot képvisel az összes kivitelből. Az amerikai piacon (USA) is jelen vannak magyar bútorok (elsősorban székek), ez 2%-ot képvisel. A fenti ábráról is látható, hogy a bútor kivitelben a fejlett országok, ezen belül az EU országainak szerepe meghatározó (82%). Bármennyire is hízelgő ez az arány, a hazai bútortermelők külpiaci kapcsolatai a fentiek szerint igen szűk körűek, majdnem kizárólag az EU országok felé épültek ki, az egyéb országokkal való kapcsolat ugyanis a legtöbb esetben a közvetítő kereskedőkön keresztül történik, a harmadik világ felé úgyszólván semmiféle kapcsolat nem épült ki.
Annak ellenére, hogy a hazai bútorgyártás és az egész bútorgyártó vertikum jelentősen exportorientált, ezek az arányok egyáltalán nem mondhatók kedvezőnek.
A kialakult helyzet nagyon determinált, az exportban érdekelt cégek jelentős része ugyanis külföldi vagy külföldi érdekeltségű tulajdonban van így üzletpolitikájuk nagyon ingataggá teheti az egész hazai bútorgyártás helyzetét. A piaci kapcsolat is egysíkú, amit az érintett országok belső piaci helyzete nagyban befolyásol (pl.
11. ábra A magyar bútor import országonként %-ban 2003.
Forrás: Peczár A.: Az irodabútor piac várható alakulása – trendek Európából c. ea. 2004.
Import tekintetében Lengyelország vezet 20%-kal, és az európai bútornagyhatalomnak számító Olaszország a 17%-kal csak a második. A hagyományos partnerünk Németország 15%-os behozatali százalékkal a harmadik a sorban. A sárga színnel jelölt Távol-Kelet már a behozatal 10%-át adja, így negyedik! S nagyon tör a dobogós irányba…
Aránytalan a kapcsolat a környező közép- és kelet európai országokkal is, többet importálunk, mint amennyit exportálunk. Ez arra is utal, hogy nem épült ki a termelők közötti közvetlen kapcsolat.
A fentebb említett 2002-es termelési-értékesítési csúcs jórészt a lakástámogatási rendszernek volt köszönhető, ám már akkor is látszott, hogy világméretekben is átrendeződik a bútorgyártás, és ezzel párhuzamosan megváltozik a hazai termelés szerkezete. A nyugati dekonjunktúra azt is maga után vonta, hogy az addig az uniós piacot megcélzó lengyel, szlovák, cseh, román cégek itthon egyre erősebb konkurensekké váltak, főként az árban, a középkategóriában tudtak komoly versenytársai lenni a hazai gyártóknak. Az erős forint ebben segítségükre is volt, hiszen a felértékelődő valuta olcsóbbá tette az importtermékeket. A távol-keleti termékek (például a malajziai faszék) az olcsó tömegbútoroknál szűkítik a piacot.
Nagy gond, hogy a költségvetési intézmények kiadásait visszafogó intézkedések a közületi termékek iránti keresletet számottevően mérsékelték. Vagyis a mérséklődő állami fogyasztás és az újra erősödő olasz, német, osztrák, lengyel import kedvezőtlen hatásai is nagymértékben befolyásolják a hazai termelés volumenét.
Magyarország kivétel az európai országok között, mert a kiváló hazai minőség ellenére a vásárlók nagy része még mindig az importárut részesíti előnyben („csak külföldi legyen!”), ez pedig gond a hazai gyáraknak.