5. PRIMER VERSENYKÉPESSÉGI KUTATÁS A HAZAI BÚTORIPARBAN
5.2. S ZEMÉLYES INTERJÚKON SZERZETT TAPASZTALATAIM
5.2.3. Szakágazati SWOT-analízis
A vizsgálatom egyik fontos célkitűzése volt, annak körvonalazása, hogy a bútorgyártó szektor belső adottságai szempontjából milyen erősséggel és gyengeséggel próbál a környezeti változásokhoz alkalmazkodni. Az elvégzett közelítő jellegű SWOT elemzés segítségével megfogalmaztam néhány olyan külső tényezőt, amely a cégek számára jövőbeni lehetőségeket vagy a működést és stabilitást negatív irányban befolyásoló veszélyt jelent.
Gyengeségek
Stratégiai tervezés hiánya:
- nincsenek stratégiák, nem világos a stratégia iránya, avagy a stratégiát átrajzolja az aktuális politika, vagy stratégia teljes hiánya figyelhető meg.
Gazdaságtalan termelés:
- a mai piaci környezethez képest – CNC-gépek kihasználtsága alacsony (körzetesítés kellene), kapacitások jelenleg nincsenek kihasználva, a külföldi versenytársaknál (lengyelek, kínaiak, bulgárok, románok) drágábban termelünk,
- rugalmatlan gyártórendszerek.
Gyenge logisztikai tevékenység:
- logisztika javításra szorul (integrált logisztikai szemlélet hiánya).
Menedzsment ismeretek hiánya:
- gyenge menedzseri felkészültség (vezetési ismeretek, minő ség-menedzsment, marketing ség-menedzsment, humán ség-menedzsment, innovációs menedzsment).
Belső működési problémák:
- az elaprózottság, nem elég hatékony termelés, ami a szervezetlenségből adódik, a szervezeti felépítésben van még hatékonyság, korszerűsíteni kell.
Gyenge innovációs tevékenység:
- innovációt, a kreativitást nem használjuk ki, nehezen mozdulnak az újra, kutatás-fejlesztésre nem költenek a cégek,
- kevés a sikeres új termékfejlesztés.
Pénzügyi nehézségek:
- pénzügyi gondok, forráshiány, finanszírozási nehézségek, likviditási problémák,
- alacsony nyereségráta.
Piaci ismeret hiánya:
- gyenge marketing tevékenység, nem voltak rákényszerítve a marketing eszközök alkalmazására, a kis cégek nem tudnak marketingre fordítani (nagyok meg alig vannak), a magyar bútor imázsa is elmarad ahhoz képest, ami kellene, lehetne, a hírnév közömbös kategória Magyarországon.
Tudatos arculatépítés, szervezetépítés hiánya:
- saját arculat és a szervezetépítés, ha lassan megy végbe, akkor alapvetően tönkre fog menni a cég, mielőtt az eredmények megjönnének,
- külföldi tulajdonosok stratégiaváltása – azaz a tulajdonosváltás negatív hatásai.
Visszafogott együttműködés:
- gyenge kooperáció a cégek között, kooperáció szinte reménytelen, összefogás gyakorlatilag nincs. Közös fejlesztés, közös megjelenés hiányzik, nincs kultúrája az együttműködésnek a bútorgyártásban. Nem jól szabályozzák le előre a kereteket, bár az utóbbi időben a kényszer rászorította a szereplőket, hogy egy-egy projektnél össze kell dolgozniuk. Az atomizálódott kínálat következtében létrejött sok kicsi vállalkozás bizonyos feladatokhoz nem felel meg és akkor össze kell fogni. A piaci kényszer diktálta összefogás működik csak.
Megbízhatatlanság sok esetben:
- határidők be nem tartása, minőség tartása, adott szónak a betartása nem általános, megnehezítve az előzőekben tárgyalt kooperációs tevékenység hatékonyságát is.
Technológiai gyengeségek:
- környezetkímélő technológiák és termékek és ökotudatos gondolkodás hiánya,
- az alkalmas informatikai rendszerek alkalmazásának hiánya, - munkavédelmi előírások gyenge alkalmazása.
Oktatás
- szakmunkáshiány, szakmunkásképzés hiányosságai.
Erősségek
Emberi tényezők:
- kiemelkedő szakértelem, lojalitás a közép- és felsővezetői szinten.
Megfelelő technológia:
- technológiai háttér megfelelő (mérnökképzés eredménye).
Kreativitás:
- szellemi tőke, a kreativitás, egy-egy asztalos üzem sok mindent el tud vállalni és meg is tudja csinálni, műszaki hiányosságokat is át tud ezzel hidalni.
Egyedi gyártás előnyös szituációban:
- hozzáértés az egyedi gyártásban,
- piaci igényekhez igazodó termékválaszték,
- egyediben védettség a versenytársaktól, míg a nagy méretű, sokszor külföldi tulajdonú cég nem tudja megoldani.
Igényes termékek, jó minőség:
- megbízható minőségű, jó termék, igényesség a saját munka minőségére a munkatársak körében, pontos szállítás, korrektség,
- minőségfejlesztés elindult.
Nagyprojektek”összehozó” ereje:
- projekteknél összedolgozások (kapacitás, tőke, határidő miatt szükséges).
Exportorientáció:
- magas exporthányad az ipar átlagához viszonyítva.
Lombos alapanyagbázis, mint érték:
- hazai lombos erdők megfelelő alapanyagot jelentenek.
Szigorú költséggazdálkodás:
- kapacitások kihasználásához a termelékenység és a költséghatékonyság emelése.
Szervezeti kultúra fejlesztése:
- hagyományok megtartásával a tulajdonosi szerkezethez igazodva.
Lehetőségek
Erőteljesebb piaci ismeret, fokozottabb marketingkutatás:
- piaci helyzet, esetleges bővülési lehetőségek felismerése,
- fogyasztói magatartásvizsgálatok és versenytárs kutatások alkalmazása, - bútoripari marketing információs rendszer kialakítása,
- adatbányászati módszerek bevetése.
Magasabb igényszintű vevők megtalálása:
- saját magasabb igényhez megtalálni a vevőt, aki megfizeti a pluszt, egyedi, helyszíni beépítésű bútorok tervezése-gyártása,
- fejlett szegmentációs technikák alkalmazása.
Gépkihasználtság fokozása:
- rokon v. helyettesítő termékek előállítása a gépek kihasználtságát növelné, termékskála bővítési lehetőség.
Korszerűsítés:
- korszerű alapanyagok alkalmazhatóságának vizsgálata, - technológiai háttér jobb kihasználása a jobb minőséghez,
- korszerű környezetkímélő technológiák beszerezhetőségének lehetősége.
Kooperáció fejlesztése:
- jobb géppel a közös előnyre szövetkezve kooperálni,
- kooperáció, vertikális integráció, integráció bővítése, integrációban rejlő lehetőségek – kényszer a specializációra,
- nemzetközi kooperáció, nyitás új külpiacokra, mert a hazai piac kicsi.
Kedvező logisztikai helyzet kihasználása:
- földrajzi helyzetünk (még nem olyan drága, de a minőség már jó), - környező országokkal jobb kapcsolat, export lehetőséget kihasználni.
Exportorientáció növelése:
- „kétlábon állás” (export, nemcsak a hazai piac) lehetősége, eszközök jobb kihasználása.
Niche marketing:
- új piacok, új vevőcsoportok, piaci szegmensek keresése, pl. egyéni igényes fogyasztók elérésével, egyediség, névre szóló bútor, külföldi piacszerzés.
Nekünk Ny-Európa felé kellene új piacokat keresni, mert kelet felé könnyebb lenne terjeszkedni, de ez egy visszalépést is jelenthet.
Tudástranszfer:
- „tudást” el lehetne adni kelet felé, élni kell ezzel az értékkel.
Bútoripari lobbi tevékenység elindítása:
- közbeszerzéseknek komoly hatása van, előírni a magyar bútort az államnak, mint fogyasztónak,
- magyar tenderezés elindítása.
Tudatos, integrált marketingkommunikáció alkalmazása:
- saját arculat,
- tudatos kommunikációs tervezés-integrált marketing, - külföldi kiállításokon részvétel,
- szervezetépítés, szervezeti kommunikáció meg fogja hozni az eredményeit, - kreatív, újszerű marketingkommunikáció.
Előre menekülés:
- fejlődni kell, előre lehet csak menekülni,
- új kereskedelmi koncepciók bevezetése (pl. franchise rendszer koncepció) Hazai piac „tisztelete”:
- meg kell becsülni a hazai piacot, kapcsolatokat, ahol értékelik a munkánkat anyagi értelemben is.
Bérmunka:
- nyugati „tisztességes bérmunka”, mert így munkakultúrát, technológiai fegyelmet tud a szakma a dolgozóknak megtanítani, ill. megkövetelni.
Fokozott, korszerű marketingmunka:
- külvilág változásaihoz alkalmazkodni tudni termékben, árban, kínálat módjában, marketingben.
Veszélyek
Recessziós hatások:
- lassú piaci növekedés (v. stagnáló piac), recessziós üzleti ciklusok (EU-s is), melyet a bútorpiac elsők között érez meg, fogyasztás csökken a megszorításokkal (Gyurcsány-csomag), halasztott vásárlások (megszorítások miatt), csökkenő pénzügyi források, kevesebb pénz az önkormányzatoknál, állam sem vásárol (irodabútort), megrendelések ciklikussága (nem egyenletes), kicsi a belső piac.
Növekvő verseny:
- új versenytársak belépése a piacra (Távol-kelet, Lengyelország, Szlovákia stb. tovább nyomul, importverseny erősödik, külföldi tőkeerős áruházláncok a kereskedelemben, és a pályázatoknál egyaránt), nagykereskedelmi monopóliumok kialakulása,
- beszállítók nyomása (árkartell) – gyártó két tűz között (szállítási rugalmatlanság, továbbá ár-érték arányosan kellene az új terméket is adni!), - vevők nyomása (az árban és azonnal kell az áru),
- jobban emelkednek az alapanyagok árai, mint amit a késztermékben érvényesíteni lehet, szállítói monopolhelyzet kialakulása,
- diktátumszerű szerződések kizsigerelik a gyártókat.
Exportpozíciók gyengülése:
- ha a Ft erőssége, hatalmas fluktuációja évekig megmarad, az a termelők export pozícióját gyengíti.
Alacsonyabb minőségű termékek eluralkodása:
- helyettesítő termék (rosszabb, alacsonyabb minőségűvel kiváltják, pl. fóliás bútor furnéros helyett) olcsóbb (ár).
Fizetési morál romlása, körbetartozás:
- a nemfizetések (körbetartozások), a vevő (nem csak a fogyasztó, hanem nagykereskedő, viszonteladó is) minőségi kifogás miatt nem fizet, mikor nem tudja eladni a terméket, építőipar kockázati tényező (kifizetés).
Fogyasztói szokások változása
- pl. nyaral a bútor árán, vagy piacilag alárendelt szerep (nem fontos bútorra költeni), halasztott vásárlások (megszorítások).
Külföldi konkurensek profi marketingkommunikációja (on-line tevékenysége):
- internet fontosságát a konkurencia is felismeri („lecsúszunk” az 1. oldalról), - külföldi cégeknek is van magyar honlapja.
Költségelőny elvesztése:
- költségelőnyünk egyre fogy, EU tagság (fizetések, környezetvédelmi előírások szigorodása), Romániában még olcsóbb, és ott alapanyag (tölgy, bükk is, nemcsak fenyő) is van, veszélyesebb számunkra, mint a lengyel vagy a szlovák, üzemeik is vannak, és tudnak igényes bútort is gyártani (azt a gyártói réteget is veszélyezteti, akik tudnak a felső százezernek is gyártani), - reálbérek stagnálása.
Fekete- és szürkegazdaság erősödése:
- feketegazdaság a faiparban felmérhetetlen méreteket ölt, óriási károkat okoz a legális piacon dolgozóknak, és a nemzetgazdasági szinten is (, ez az összes szolgáltatásra is igaz egyébként),
- rosszak a törvények, mert akik mostanra kezdtek kiszürkülni, fehéredtek, azok mind visszamennek a feketegazdaságba. Ezzel versenyképesek is lesznek, mert nem fizetnek áfát, nyereségadót, s már a lengyel ár alá tudnak menni. Igaz, hogy veszélyeztetik azt a hazai kollégát, amelyik megpróbál mindent törvényes keretek között végezni.
A SWOT-analízis segítségével elemzett magyarországi bútoripari szakágazat helyzetéből adódó „ideális” vállalkozás modelljét mutatom be a következő fejezetben.