^ rí,
V. Temes
A temesi főesperesség magába zárta a Trianon előtti Te- mesmegye közepét. Nem terjedt e főesperesség és a vármegye a Marostól a Dunáig. Három kerületre oszlott: a Temesen in-vatifeáni oklevélben,: Petrus de Vihida. Lk. II. 124. — 137 Pesty, A ma
gyarországi várispánságok 282. — 138„Ecclesia lapidea in honorem beate Marié virginis constructa“ Kr. II. 128. — 139 Püspökségtől^. I. 147. —
néni („ex ista parte Timisi“), a Temes és Borza közt („inter Temes et Borza“) és a két Temes közt („inter duos fluvios Ti
misi“). Plébániái:
A c s á d (Tj: Achad), f Zsadány és Murány vidékén. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt temploma kőből épült.138
— A d o r j á n , A d o r j á n f a l v a . (Tj.: Adrián, villa Adriani), f ismeretlen. — A p á t i (Tj.: Apacha, Pacha), Apaticza. Plé
bánia-egyházának védőszentje: a Boldogságos Szűz. A templom a törökök ellen védekezésül szolgált. Kegyurai (Stamsia Simon és Ratico Dean) „kövekből“ újból felépítik. IV. Eugen pápa (1432. XI. 10.) búcsút engedélyezett részére. — B e c s k e r e k (Tj.: Pechkereki), Kisbecskerek. — B e r e g s z ó (Tj.: Berukzo).
Itt született Beregszói András Csanádi kanonok (1407). — S e r é n y (Tj.: Bérén). — „B e s d, D e s d“. A Tj. e két helyneve egyazon plébániára vonatkozik. Helyfekvése ismeretlen. — B e s s e n y ő (Tj.: Beseno, Bessenev, Bezenev, Erzensi), Üjbe- senyő. — B o b d a 1. Papd. — C s á k (Tj.: Chaac, Chag, Chak), Csákvár. — C s á v o s (Tj.: Cauas, Chauas, Kaua). — C s e b z a (Tj.: Chevze, Chevzen, Chewe, Cosa). — C s e n e (Tj.: Chene).
Valószínűleg azonos a Dezső püspöktől az itebői prépostságnak átengedett birtokkal.139 — C s e r i f Temesrékás közelében.
Ferences kolostorral. Erre vonatkozóan a „magyar ferencren- dek“ jeles történetírója, K o l l á n y i Ferenc ezt írja: „A Bosz
niában letelepedett szigorúbb rendtartást követő ferences szer
zetesek élete olyan példás, működésük eredményben olyan gazdag, önfeláldozó tevékenységük oly magasztos volt, hogy a vallásos magyar nemzet tehetősebbjei közül többen, itt ná
lunk is, zárdákat emeltek számukra. Az első hely, ahol meg
szállottak, a csanádegyházmegyei Cseri volt, ahonnan sok éven keresztül maguk a szerzetesek is csak „cseri-barátok“-nak ne
veztettek, megkülönböztetésül a m ár régebben meghonosodott konventuálisoktól.“140 Tény, hogy egy ferencesnek a 16. század első feléből fennmaradt tudósítása szerint szigorúbb rend
140 Kollányi Ferenc, Magyar ferencrendiek a 16. század! első felében. Szá
zadok 1898, 824. — 141 Ordinánsz, A szegedi Havi Boldogasszony templo
ma. Szeged 1831, 11. Érdújhelyi Menyhért, A kalocsai érsekség a re- naissaince korban). Zeni a 1899, 220, B. 1 .111. Szabó György Pius, A ferenc
rendiek a magyar történelemben. Bp. 1921, 64, 225—6. Horváth Ridhárd, Laskai Ozsvát, Bp. 1932. — 142 Vat. IV. 279. — 143 „Ecclesia in honorem
tartást követő pályatársai („fratres minores strictioris obser- vantiae“) e klastromtól nyerték volna „ c s e r i b a r á t o k “ („fratres de Cheri“) elnevezésüket, mert ez lett volna első tele
pük és ezt az állítást általában egészen napjainkig nem vonták kétségbe.141 Tekintve azonban, hogy „cseri“ a szláv nyelvben szürkét jelent és hogy öltönyük színe, megkülönböztetésül a régebben letelepedett, fekete köntöst viselő konventuális-fe- rencesektől, szürke volt: nem valószínűtlen, hogy ruházatuk színétől kapták elnevezésüket. Az obszerváns-ferenceseknek egyébiránt a Csanádi egyházmegyében (Kévén) régibb telepük és klastromuk Cseriben annyira jelentéktelen volt, hogy újonc
iskolával sem rendelkezett, ott gyűléseket talán sohasem ta r
tottak és őrséget (custodia) sem neveztek el róla. — C s ó k a (Tj.: „Chuka“). — C s o r n a (Tj.: Chama), f Szentandrás kör
nyékén. Szent-Erzsébetről nevezett plébániaegyházának a Szentszék (1400) búcsút engedélyez.142 Itt született Csornai J á nos Csanádi kisprépost. (1424). — D é g (Tj.: Deg. Dag) f Gyar
mata környékén. — D e s d 1. Besd. — D ó c z (Tj.: Doch, Dolch), Dolácz. F a n c s a l , F a n c s a l l a k a (Tj.: Fanchala, Fan- talaka, Fanthalka). t Temesvár környékén. — G á b o r j á n (Tj.: Gabrian). f Helyfekvése ismeretlen. — G á d (Tj.: Guad, Gunad. Suanad). — „G w n g u d i j g h a z a“. Kő-temploma Szent-Jakab apostol tiszteletére épült. — G y ő r (Gewr). Min- denszentek-egyházzal.143 Gyűrök, Temesvár környékén Kissoda és Medves közt. — G y a r m a t (Tj.: Garmad, Garmat, Zamar), Gyarmata. Szent-Bertalan apostol tiszteletére épült plébánia
egyháza (1400. X. 7.) búcsúban részesül.144 „H e t r e“. f Talán Hetény-puszta helyén. — H o h a d 1. Ohad — J e n ő (Tj.: Hyneo, Jencv, Jenő), Janova. — J o b á g y (Tj.: Jebag, Jobaag, Jobag). Egy 1402. évi oklevél is emliti templomát, mely a várral szemközt áll. — Védőszentje: Szent-Mihály. Ennek káplánja,145 Ujbécsi Balázs csanádi klerikus (1429. U. 19.) Rómában vette fel az áldozópapság szentségét.146 — „J u s k e“.
Talán: Jécsa. — I v á n d. (Tj.: Hinand, Hiuand, Iwanch) — K o k a d (Tj.: Kakot, Kokoth, Tót). Ugyanilyen nevű plébánia
omnium sanctorum“ 1300. Kr. HI. nr. 128. — 444 Vat. IV: nr. 289. — 145 „CapeUanus ecclesie s. Michaelis in Jobaigi, Cenadiensis diooesis“. — 146 Lk. I. 1357. —i 147 1422. Lk. I. 443. — 148 Lk. I. 630. — I49 Lk. II. 275.
előfordul a bihari főesperességben is. János Csanádi püspök (1487) mint szomszéd tiltakozott az ellen, hogy Kakath temes- megyei faluban egy részbirtokot elidegenitsenek. A török hó
doltság után e helységet újratelepítették. Ekkor neve Orczi- dorf lett. Azonban a nép nyelvén ma is: Kokota. — K é r . (Tj.:
Keer, Kér) | a mai Rékás vidékén. Nem azonos sem Egyházas- kérrel, sem az aradmegyei Kérrel. — K e n é z (Tj.: Kenes, Kenez). Talán itt született Kenézi Jakab aradi kanonok (1426
—39). — K é t f ü 1 ű, ma: Kétfél. Egyházas-helyre m utat az a körülmény, hogy szülötte, Kétfülűi Demeter az egyházi pályára lépett; aradi kanonok (1435) lett. — K ö r t v é l y e s (Tj.: Kur- tuelos, Kurtuelus). t Két ilyen nevű helység volt Temesben.
Ez a plébániás hely valószínűleg Rékás környékén terült el. — K i s b e c s k e r e k 1. Becskerek. — M a c z e d ó n i a . (Tj.: Ma- chadonia). Kegyura Maczedóniai Miklós, „temesi báró“, e me
zőváros (oppidum) Boldogságos Szűzről nevezett plébániatem
ploma mellé a Szentháromság tiszteletére kápolnát emelt.147 Ebből a helységből származott Maczedóniai Bálint temesi fő
esperes, Maczedóniai László szerémi, m ajdváradi püspök. Macze
dóniai Miklós és neje, Ilona (1433. IX. 16.),148 továbbá Macze
dóniai Dancs János és neje, Zsófia (1433 VII. 28.) búcsúban bán részesülnek.149 — M a r á z (Tj.: Maras, Maraz) | Rudna - közelében. Itt született Marazi Vargyas Tamás Csanádi nagy
prépost (1450—58). — „M e r a“. | Előfordul nemcsak a Tj.- ben, hanem más oklevelekben is. — M i k l ó s k e r e k i . (Tj.:
Mikloskerki, Myhoskereki, Mykloskereki). | Szent-Miklósról nevezett plébánia-egyháza (1390. XII. 21.) búcsút nyer.150 — M ó r a (Tj.: Móra, Mura). Talán Moravicza helyén feküdt. — M u r á n y. Plébánosát (1403) felhívja Lippai Péter, Csanádi püspöki szentszéki elnök, hogy egy nagy-szécsényi „hospes“
ellen járjon el.151 Idevaló volt Muronyi Tamás, akinek (1433.
VII. 31.) IV. Eugen pápa az erdély-egyházmegyei jánki plébá
niát adományozta.152 — M o s n i c z a (Tj.: Monisa). — N é m e t i , (Nemiti, Nempti). — N é m e t s z e n t p é t e r , 1. Szentpéter.
— O h a d (Tj.: Ohad, Huhad, Huhud), a mai Obád. — O r o s z i (Tj.: Hurusi, Vruzi). t Itt született Ohadi Gergely Csanádi ka- * 133 _ i*8 a vonatkozó vatikáni oklevélben: „Mikloschimken“. Vat. III. nr.
133. _ i« Temes, nr. 196. — 150 Lk. II. 291, 287. — 181 Vast. ív. 82. — I5! Vat. III. 199. — 1M Temes nr. 370. — 154 1426. IV. 25. — 1,1 Lk. I.
Dr. Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története. 8
nonok (1446). — O s k o l a (Tj.: Scalla, Sculd, Sorúid, Zo- ruka). Ilyennevű helység nemcsak a régi Temesmegyében, de a régi Csanádmegyében, sőt a mai Űjarad helyén is volt. A szó
ban forgó helység valószínűleg azonos Szkulya helységgel. — O s z 1 á r (Tj.: Ozlar, Hozlar, Huzlar) | a mai Sipet környékén.
— ő s z é n (Tj.: Evsin, Evzin, Ewzin), Jeszvin. — P a p d (Tj.: Popd, Pokd,) Bobda. Idevaló lehetett Papdi János
„csanádegyházmegyei klerikus“ (1398)151 — P a r á c z (Tj.:
Paraz). — „ F a r k a s“. Tj. | Ismeretlen. — P a r t o s (Tj. P ar
tas). Középkori okleveleinkben is olyan írásmóddal fordul elő, mint a Tj.-ben. — P e t r e (Tj.: Petre, Petree, Petri). Talán Petromán. A Tj.-ben két lelkésze fordult elő: Péter és István.
Utóbbira azt az észrevételt teszi, hogy vikáriusa Péternek. A későbbi jegyzék m ár csak Istvánt emliti. Ebből következ
tethetjük, hogy Péter betegsége vagy távolléte miatt volt kény
telen helyettest tartani; időközben ■elhunyt, vagy elkerült és utódja: István lett. — P é t e r l a k a (Tj.: Peturlaka). | Isme
retlen. — P i s k i (Tj.: Pysky). Középkori okleveleinkben is ezen a néven fordul elő. Helyén épült a mai Bruckenau. Kör
nyékén volt még egy Piski. Ennek a Tj. szerint külön önálló plébániája volt. — B é k á s . A Tj. nem emliti. Nemcsak egyháza volt, de plébániája is. A Szentlélek imádására szentelt templomá
nak IX. Bonifác pápa (1390. XII. 2.) búcsút engedélyez.152 Demeter plébános („Demetrius plebanus de Rekas“) pedig (1422) kegy
urának képviseletében já r el.153 — R u d n a (Tj.: Buda) — S á r á d (Tj.: Sarad, Zaradd), t Gyarmata vidékén. — S á g (Tj.: Sagad, Sad, Swag). — S á s v á r (Tj.: Sasuar, Sabuar, Gaswar). Azelőtt monostoros hely. — „ S e r e r i“, „ S o r m u s“.
Tj. Ismeretlen — „ S o r ú i d , Z o r u l d“. Tj. Ismeretlen. —
„ S e w r i n i s“. Tj. Ismeretlen. — S z a g y u m o n o s t o r a . Lehet, hogy azonos Szókával. Mindenesetre a Temes—Berzava vidékén állott. — S z e n d e r ő (Tj.: Zenderev). | Hajdan há
rom ilynevű falu volt Temesben. — S z e n t a n d r á s (Tj.:
Sanctus Andreas). László zádorlaki plébános (1485) tiltakozik az ellen, hogy a temesmegyei Zenth András falut elfoglalják.
— S z e n t g y ö r g y (Tj.: Sanctus Georgius). Omor környékén.
Plébánia-egyháza természetesen Szent-György tiszteletére volt avatva. Erről különben egy oklevél is tudósít.154 A helység 877. V. ö. Marczaffi László, 75. — n t SHfte, Okit. 33. — 157 Vat. IV. 291. —
plébánosa, György/ia Tamás csupa emberszeretetből kellemet
len kalandba keveredett. Ezért kénytelen volt az Apostoli Szentszékhez folyamodni.155 — Három év múlva Űjbécsi Ta
más „a csanádegyházmegyei Szent-György-helység Szent- György plébánia-egyházának rektora“, aradi kanonok lett.
(1429. VI. 7.)156 — S z e n t j a k a b (Tj.: Sanctus Jacobus). Ok
levelekben is előfordul (1462: Zenthyacab). t Helyfekvése is
meretlen. — S z e n t k e r e s z t (Tj.: Sancta Crux), t szintén ismeretlen. — S z e n t k i r á l y (Tj. Sanctus Rex, Scentkural).
Egy pápai bulla ez egyháznak (1400: „ecclesia sancti Stephani vilié nuncupati sancti Regis Cenadiensis diocesis“) búcsút en
gedélyez.157 A Tj. szerint a helység „a két Temes közt levő es- peresi kerület“-hez tartozott. „Ma ily nevű hely e vidéken is
meretlen.“158 — S z e n t l é l e k . Neve (1484: Zenthlelek) mu
tatja, hogy temploma a Szentlélek-Isten imádására volt szen
telve. t Helyfekvése ismeretlen.159 * — S z e n t m á r t o n (Tj.:
Sanctus Martinus, 1478: Zenth Marton), Magyarszentmárton.
— S z e n t m i h á l y . Tj. Németszentmihály. — S z e n t p é - t e r. Tj., Németszentpéter. — S z e n t t a m á s . Tj. (1485:
Zenthtamas). t a mai Mercydorf vidékén. — S z é p h e l y (Tj.:
Zephel), Zsebely. — S z ó k a (Tj.: Zago). — T e m e s v á r (Tj.:
Temes, Temeswar, Teneswar). A Tj. szerint János plébános egyszersmind kanonok is volt. Ez a körülmény Temesvár egy
házi jelentőségét bizonyítja, m ert akkor a székeskáptalan szék
helye Csanád volt. Az oklevelek említik Szent-Eligiusról név.
plébánia-egyházát. Belga védőszentjéről következtetve, hívei talán vallon-olaszok voltak. Ezzel az egyházzal kánonilag egye
sítve volt Szent-György és Szent-Márton egyház, továbbá a Szűz Mária és Szent-Margit kápolna.180 Ez az egyesítés azon
ban csak ideiglenes lehetett. Nemsokára a Szent-György plébánia-egyház mint önálló javadalom tűnik fel. Űjonnan ki
nevezett plébánosa (1429. I. 24) Rómában szenteltette fel ma
gát.161 Domonkos-klastroma is volt Temesvárnak a középkor
ban. Nem létezett azonban sem „ t e m e s v á r i p r é p o s t s á g“,162 sem „temesi prépostság“ (Praepositura Themesiensis“
158 g. 482. — 188 Borovszky, A nagylaki uradalom története. Bp. 1900.
47, — i«o „paroohiaüs ecclesia sancti Eliigii de Temeswar, cum Sanc'i Georgii et sancti Martini ecclesils ac sancte Marié nec non sancte Margaré'Je capelis eidem pairoohiaJi ecclesie canonioe annexis“. Vat. IV.
nr. 605. — 181 Lk. I. 1102. — 162 E r d é ly i László, Magyarország törvényei.
8*
1518. 17. te.). Utóbbi alatt a d ö m ö s i prépostság (Demesien- sis) értendő.163 Temesvári születésűek voltak: Temesvári Péter
„csanádegyházmegyei áldozópap“ (1373), Temesvári András (1446—48), Temesvári Bálint (1500) váradi kanonok, Temesvári László (1394), Temesvári Jakab (1394) aradi, Temesvári István (1423) Csanádi kanonok, Temesvári András (1446), a székesfe
hérvári Szent-Miklós-egyház prépostja (1446),164 Temesvári István „csanádegyházmegyei klerikus“; IV. Eugen pápa neki adományozta165 a vácegyházmegyei kecskeméti Szent-Miklósról név. plébániát.166 — T e r e m i (Tj.: Teremi, Chereni). Volt Te
remi Torontálban is, a mai Nagy- és Kis-Teremia vidékén.
Lehet, hogy a Tj.-ben említett plébánia Temesvár környékén állott. — „T e s o 1 a, Tesula, Tesuld, Tosula, Kezeld“. Tj. Kö
zépkori oklevelekben is előfordul, f a Temes és a Bega közt.
— „ T i c a u e l e k e , T y w a n t e l e k y“. Tj. f Temesvár kö
zelében. — T o l v a j d (Tj.: Taloud, Tegwid, Tolnoyd), Tolva- dia. — T ó f ő (Tj.: Toufew, Tovfew, Tesev). Talán a mai Tó
szeg. — Ü j n é p (Tj.: Hnyuep, Huyunep, Winep), ma: Unip.
Idevaló volt Űjnépi Dávid Csanádi kanonok (1467). — Ű jb é c s (Tj.: Veybech, Vybech, Wybech), Űjpécs. Nevezetes egyházas- hely a középkorban. Plébánia-temploma Mindenszentek tiszte
letére épült. Egyik plébánosa (1428. IX. 27.) Rómában szentel
tette magát pappá.167 Kevés helység adott annyi jeles férfiút az egyházmegyének, mint Üjbécs. Itt született Űjbécsi Fülöp, a bécsi egyetem hallgatója, a szépművészetek borostyánkoszo
rúsa, Csanádi nagyprépost (1439—50), Űjbécsi Tamás (1429) aradi és Űjbécsi Tamás c«anádi kanonok (1431—32), (az utóbbi aligha azonos az előbbivel: az apostoli Szentszékhez benyújtott kérvényében aradi javadalmáról nem tesz említést), Űjbécsi Balázs jobbágyi plébános (1429), Űjbécsi Péter sebesi főespe
res (1411—18), Űjbécsi Elek közjegyző (1410), Űjbécsi Demeter aradi kanonok (1438—39). — Ü j u d v a r (Tj.: Huyudvar, Vi- udvar, Viwduor, Wyuduor). Temesvár környékén: Űjlak he
lyén. Az em lített Győrrel egyidejűén fordul elő egy oklevélben Szeged, 1942. 177. — 163 V. ö. V u r u m Jós. Eppatus Nitriensis eiusque praesulum memória. Posonii 1835, 303, 310,430. — 164 Lk. II. 929, 935, 966. Lehet, hogy azonos Temesvári András váradi kanonokkal. Részt-vett a bázeli zsinaton és javadalmát vesztette. — 165 1431. VIII. 7. — 106 a pápa sajátkezűén szignálta ¡kérvényét. Lk. II. 58. Ez a plébánia Mártonfia Mihály plébánosnak húszévi működése után, a zalavári
ben-és ez fenntartotta Szent-Kereszt tiszteletére épült egyháza emlékét.168 — U t v i n (Tj.: Utuen, Vtwen, Hutuen, Hutneu, Hutuen Petri). K é t plébániát említ a Tj. Az egyik ma is fenn
áll, a másik ettől délnyugatra terült el. Ezek egyikében szüle
tett ötvényi Domokos aradi főesperes (1414—18) és öttvényi Sebestyén Csanádi társaskáptalani kanonok. — V a j a (Tj.:
Boya, Vaia, Waia). t Beregszó és Szentmihály közt. — V e r m e s 1. Sereri. — V o j t e k (Tj.: Veyteh, Wech, Weytech). — Z ö l d e s (Tj.: Zeldes, Zeudes). f Ismeretlen. — Z s a d á n y (Tj.: Zadan, Sadan).