^ rí,
III. Arad
Az aradi főesperesség hű képét adja a régi Aradvármegye kiterjedésének: átterjedt a Marostól délre is, másrészt nem foglalta magában Zarándvármegyét, mely egyházi közigazgatás szempontjából nagyjában egybeesett a pankotai főesperesség terülefével. Plébániái:
A p á c z a, Tj. f Üjarad vidékén.91 — A r a d. Tj. A közép
korban: Orod. Társaskáptalannal. — Á r o k i. Tj. t Csályától keletre. Idevaló volt Árki János, péli plébános, majd aradi és Csanádi kanonok (1394), továbbá Árki Lukács Csanádi klerikus, titeli kanonok (1398). — A s s z o n y l a k a . Tj. t Réthát (Wie- senbaid) helyén. — B a k t o r n y a. Tj. (1333: Bök, Botk, Mok, 1454: Bakhtornya, 1464: Bathornya). | Battonya mellett. Lehet, hogy beolvadt Battonyába, „melyhez utóvégre még nevére nézve is hasonló lett.“ — B i z e r e Tj. Bencésapátsággal. En
nek romjai még láthatók a mai Glogovácon. — B o r o s j e n ő (Jenő, Jenow, Nadienew). Nagy Jenőnek is hivták, ellentétben a zarándmegyei Kis-Jenővel. f Ferences klastroma is volt. — B o t e g y h á z f a temesmegyei Féregyház táján. Csak nevé
ből következtethetünk arra, hogy egyházas-hely volt. Keszi Balázs (1455) az aradi káptalannak ajándékozta. — C s á 1 y a.
Tj. | Puszta Pécska mellett. Éppen száz évre a Tj. után (1433) Szent-Miklósról név. plébániaegyházának kegyura, gúti Ország Mihály búcsút eszközölt ki részére. — C s o 11. Tj. f Mondor- lak és Csicsér közt. — E l l ő s f a l v a , röviden Ellős (1337:
Elleusfalva, 1336: Hellesfalva, 1335: Helleus). Tj. Allios. Lehet, hogy Illés név lappang benne.92 Ezzel szemben nem érdektelen Borovszky magyarázata: „Az írástudó emberek ekkortájban (a 12. század második felében) nagy élvezettel olvasgatták a trójai históriát, melynek, mint tudjuk, kimagasló hősei voltak Pria- mus, Achilles; e nevek akkor annyira tetszettek, hogy néme
lyek fiaikat is ezekre kereszteltették. A nép azután Perjémesre és Ehellősre (Ellősre) változtatta át e neveket. így történt ez a mi vármegyénkben, hol Perjémes helység keletkezett, így Csongrád vármegyében, ahol Ellősmonostorra, Aradban, ahol
Ellősfalva nevű helységekre találunk.“93 — E p e r j e s , | ben
césapátsággal. Lippa és Bulcs közt. — F e j é r e g y h á z . K é t ilynevű plébániát említ a Tj. ugyanebben a főesperességben.
Az egyik a temesmegyei Féregyháza, a másik ettől nyugatra Monostor és Nagyfalu közt terülhetett el. Volt ezenkívül e vi
déken még két hasonló nevű helység: Kurtics helyén, továbbá Mikelakától északra: Papok-Fejéregyháza, utóbbi az aradi káp
talan birtoka. Mindezekben a helységekben, nevükből követ
keztetve, egyházak állottak fenn. László fejéregyházi pap („sacerdos de Feijreghaz) fivérével, Benedekkel (1410) esküt tett Pál deák ellenében arra vonatkozóan, hogy nem tulajdoní
totta el utóbbinak javait akkor, mikor Pál mint jobbágy az ő szolgálatukban állott. Erről a temesi alispán és szolgabírák bi
zonylatot adtak ki.94 — F o n l a k . Tj. Innen származott Fellaki György aradi kanonok. (1501). — G e 1 i d, Aradtól északra, mo
nostorral. Itt született Gelidi János aradi kanonok (1410—12) G e r o l t h á z a , Geroltfalva. Tj. f Helyfekvése ismeretlen. Valószí
nűleg itt született Kerolti Albert csanádi káptalani helynök (1434—38). — G y u l a . Olykor a csanádi egyházmegyéhez szá
mították. Plébániájának védőszentje a Boldogságos Szűz. Plé
bánosa, Temesközi István (1427. VI. 10) a váradi káptalanban nyer javadalmat. Ö nevezi kérvényében plébániáját „c s a n á d- egyházmegyei-nek“.95 Idevaló volt: Gyulai Mihály csanádi (1497), Gyulai János (1446—52) és György (1507) aradi kano
nok. — H á r o m o l t á r o m . | Puszta Botegyház és Kamarás közt. Különös nevében talán egyházashely emléke lappang. — 11 e 1 a k a, 1. Mikelaka. — J e n ő , 1. Borosjenő. — K o v á s z i Tj. Kovaszinc. Védőszentje (1358): Szt. Lőrinc. Idevalók vol
tak: Kovászi István (1420), Kovászi Benedek (1426), Kovászi Mihály (1467—70), Kovászi István (1471—77), Kovászi Mátyás (1505) aradi kanonok és Kovászi András csanádi kanonok (1522).
■— K a l o d v a Tj. mai kiejtéssel: Kladova. Nem azonos a mai Kladovával. A Kladova-pataknak a Marosba való torkolatánál.
Ugyanitt Sarlós Boldogasszonyról név. pálosklastrom is fenn
állott. — „K a z a“ Tj. Kasza vagy Kása. t Világosvár szomszéd
ságában. — K e r e s z t ú r (Tj.: Kerestur, Sancta Crux). Két ilyennevű helység állott fenn ezen a területen: Gyorok és
Pa-mr. 263. — 85 Lehelt, hogy az oklevélbe hiba csúszott bele. Lk. I. 346.
V. ö. Gyula város okit. Nr. 18. — 90 M. 207. — 97 Temesi 106. —■ 98 M.
nád, továbbá Allios és Guttenbrunn közt. A Tj. csak e g y plé
bániát említ. Azonban valószínűleg a másik helységben is volt templom Szentkereszt tiszteletére. — K e s z i Tj. Keszinc. — K é r Tj. t Kisfalud és Szépfalu közt. Nem azonos tehát a Ti- szaszentmiklós és Csóka közt elterült ugyanilyennevű hely
séggel. — K i n g e d Tj. f Tornya szomszédságában. „Kinge vagy Kunigunda régi magyar leánynév“96 — K i s-S z é c s é n y.
A temesmegyei Szécsény vidékén. László kis-szécsényi plébá
nos a Csanádi püspöki szentszék előtt pert indított (1403) Karos Tamás nagyszécsényi „vendég“ (hospes) ellen, mert huszonöt forint értékű lovát eltulajdonította. Mivel Karos az idézésre nem jelent meg, a szentszék őt a ló árában és hat márka pénz
bírságban elmarasztalta. Ezenkívül a muronyi, fejéregyházi, nagyszécsényi és vingai plébánosoknak elrendeli „a szent enge
delmesség erejével és kiközösítés terhe alatt, hogy az, aki kö
zülük előbb veszi kézhez ezt a parancsot, szólítsa fel Karos Tamást, hogy tizenöt nap alatt fizesse le a bírságot és a ló árát;
ha ezt megteszi, jó; ellenkező esetben a tizenöt nap elteltével minden vasár- és ünnepnapon egyházaikban hirdessék ki Ka
rosra a kiközösítést mindaddig, míg másképpen nem rendel
kezik.“97 — K ő. Tj. Kuvin. Nem azonos a Duna-menti Kövi- vel. — L i p p a. Tj. Jelentős egyházas-hely. Mezővárosnak, sőt városnak (oppidum, civitas) nevezik a középkori oklevelek.
Szent-István király tiszteletére épült plébánia-egyházán kívül
„a minoriták temploma és konventje s még hat-hét temploma ékesítette“.98 Ezenkívül „ispotály“ is állott itt. Említett plébá
nia-temploma részére a plébános és a lippai „polgárok“ (1423.
XII. 20) búcsút eszközöltek ki.99 Számosán látogatták a páduai és a bécsi egyetemeket és számosán léptek egyházi pályára. Ilye
nek: Lippai Lőrinc (1438) zalatnicki plébános,100 Lippai István (1368), ugyancsak Lippai István (1398), Lippai Ambrus (1519) aradi kanonokok, Lippai Péter Csanádi kanonok és püspöki helynök (1400—23), Lippai Tamás sebesi főesperes (1521—23).
II. Pál'pápa (1469) Mihály lippai plébánosnak hordozható oltár használatára ad engedélyt.101 — M a r i a n Tj. Pécska környé
kén. — M a r o s e p e r j e s , 1. Eperjes. — M á c s a 1 a k. Tj.
180. — 99 Lk. II. 699. — 100 Zágrábi egyházmegye. Lk. II. 591. — 101 Érdújhelyi Menyhért, Kulüatásaim a római levéltárakban. Kath. Szemle 1896, 644. — 102 Lk. i. 1077. — 19S RS. II. 123. — 104 Kath. Szemle 1896.
Máslak, Blumenthal. Egyházának védőszentje: Szent-István.
Egyik plébánosa, Pálfia Dénes (1428) Rómába zarándokolt.102 Mácsalaki István (1452—58) aradi kanonok lett. — M i k e - 1 a k a. Tj. Azelőtt: Itelaka. Innen származott Mikelaki Kele
men aradi kanonok (1435—39). — M é n e s . Tj. Idevaló volt Ménesi Sebestyén (1519) aradi kanonok. — M e z ő s á g (Tj.
Mezeusag), Ság, Segenthau. — M o g y o r ó d . Tj. f Puszta Bruckenau szomszédságában. — M o n o s t o r . Két ilyen nevű helységet sorol fel a Tj. mint plébániás-helyet. Ezek közül az egyik ugyanilyen névvel ma is fennáll Mailáthfalva közelében Temesmegyében, a másik talán Kuvin és Kovaszinc közt terült el. Nevükből gyanítható, hogy hajdan monostoros-helyek vol
tak. — N a g y-S z é c s é n y. Temesmegyében. L. Kis-Szécsény és Szécsény. — N o v á k. Az aradi káptalan ősi birtoka. Innen származott Nováki Tamás aradi kanonok (1420—24). — P á l ü l é s e. Tj. Paulis. — P é 1. Tj. Arad és Tornya közt. Nem azo
nos Nagypély helységgel. Plébánosa (1394): Árki János. — P a
n á d, 1. Űjpanád. — P a p i Tj. Mariántól keletre. Szűz Máriá
ról nevezett plébánia-egyháza (1358. II. 24.) búcsút nyert.103 Idevaló volt a hordozható oltár kedvezményében részesült (1469) Papi Egyed,104 továbbá Papi István (1515—19) aradi ka
nonok. — S ág, 1. Mezőság. — S i m á n d. Tj. f Nem azonos a mai aradmegyei Simánddal. — S i m á n d. — Talán a mai Simánd.
Egyháza Mindenszentek tiszteletére épült.105 Egyik plébánosa (1525): Gyulai Győri András. Idevaló volt: Simándi Dénes (1505—07) és Simándi Benedek (1542) aradi kanonok. — S ó l y mo s . Nevezetes vár, de aligha volt önálló plébániája. Egy al
kalommal (1475. II. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján) Berendi Miklós várnagy átment Lippára „misét hallgatni“.
Ebből nem következik szükségszerűen, hogy Sólymoson nem volt egyház vagy kápolna. A későbbi korból (1514) ismeretes Künisch nevű káplánja. — S z é c s é n y . Három ilyen nevű helységet sorol fel a Tj. három külön plébániával. Ezek közül kettő: Nagy- és Kis-Szécsény Temesmegyében terült el, a h ar
madik fekvése ismeretlen. Volt még Torontál- és Krassó-vár- megyékben is hasonló nevű helység. Az egyik Szécsény, a ke
rekegyházi Laczkfiak kegyuraságához tartozott és plébánia-644. — 105 Temes 167. — 106 RS. II. 123. — 107 1401. II. 2. Vat. IV. 370.
— 108 Vat. IV. 514. — 109 MODL. 18.318. .B. II. 477. — no Tört. Ért. 1882.
egyházának védszentje (1358): a Boldogságos Szűz.106 — Sz e n t - a n d r á s. (Sentanduryas, Zenthandras). | Győröktől észak
nyugatra. — S z e n t d e m e t e r , | Pél és Kinged közt. — S z e n t g y ö r g y (Zenthgerg, Zenth Gyergh). f Mondorlak és Glogovác közt. — S z e n t i v á n (Zenthywan), egyidőben (1498—9) az aradi káptalan birtoka. — S z e n t m a r g i t a . — S z é n t-M á r i a (Zenth Maria, Zenthmaria); kiejtése talán:
Szentmarja; Csálya mellett: Müra. — S z e n t m i h á l y , más
kép Veszető, Szombathely vidékén. — S z e n t m i k l ó s t (Zenthmiklos) Szemlak és Pécska közt, a Maros jobb partján.
— S z e n t m i k l ó s t e l k e , a mai Kisszentmiklós. — S z e n t t a m á s Tj. | Arad és Pécska közt. — S z ő d i Tj. Ennek he
lyén települt Schöndorf. Plébániaegyházának védőszentje:
Szent-István vértanú. Itt született Sződi Bálint aradi kanonok.107 Plébánosát, Gálfi Andrást (1402. VIII. 26) a Szentszék Csanádi kanonokká nevezte ki.108 — S z e n t p á l . Tj. Ma: puszta. — S z ö 11 ő s Tj. t Két ilyennevű helységet említ a Tj. mint plé- bániás-helyet. Mindkettő Fenlak és Vinga közt terült el. — S z o m b a t h e l y Tj. a későbbi Szabadhely. Idevaló volt Szombathelyi András basarági plébános (1407) — T ö v i s e g y h á z . A temesmegyei Udvari és Mahos közt. Volt ezen
kívül Zarándmegyében is ugyanilyen nevű helység. Csupán nevéből gyanítjuk, hogy egyházas-hely lehetett. — V a s e g y ház f, a Szárazér vidékén. Neve egyházas-helyre utal. — V e r e s e g y h á z . Három volt e területen: 1. Szécsény és Fe
jéregyháza közt, 2. Lökösháza táján, 3. Pálülése és Almaszeg vidékén. — V i z e s m o n o s t o r (1483: Wyzesmonostor). — Ű j p a n á d (Tj.: Panad). — V i n g a Tj. Lippai Péter csanádi püspöki helynök (1403) említi a vingai plébánost. — Z á d o r- 1 a k a Tj. Pebre László zádorlaki plébános (1480. I. 21.) az aradi káptalan előtt tiltakozik Dóczi Im re nevében a Szára- falva vidékén feküdt Patateleke elfoglalása m iatt.109 Zádorlaki László és neje, Lucia teljes búcsúban részesülnek (1446. IV. 2.).
Ide kell sorolnunk a hajdani Zarándvármegyéhez, többnyire a p a n k o t a i főesperességhez tartozó egyházas- helyeket. Zarándvármegye „kétszer vagy háromszor akkora volt, mint Arad“.110 Ezt írja Aradmegye monografusa: „Za
rándvármegye azon részén, mely ma Aradvármegyéhez tar- 155
155. _ in M. 221. — 1,2 M. 229. — 113 M. 230. — 111 M. 230. — U5 M.
tozik, a középkorban 10 mezőváros és 419 falu, összesen 429 helység állott.“ 11 Ezek közt csak a következőkről állapíthatjuk meg, hogy egyházas-helyek voltak:
A l m á s Tj. — Á g y a , Kisjenőtől északnyugatra. Jelen
tékeny egyház lehetett, m ert plébánosa tizenhét garast fizetett tized címén. „Mai temploma a réginek helyén épült.“ — B e r n é t . Tj. Kisjenő szomszédságában. — B e 1 1 e n ő s i. f Tj.
Szintén Kisjenő közelében. — B o z o s e g y h á z Medgyes- bodzás közelében. Neve egyházas-helyre vall. — B ö k é n y.
Tj. a mai Buttyin. — C s e r é p e g y h á z a . | Székudvar és Bökény közt. Csak nevéből gyanítjuk, hogy egyházas-hely volt. — C s u h a , Kisjenő vidékén. Temploma (1338) Szent Ti
vadar tiszteletére épült. — C z é k l á s e g y h á z a . | Kevermes környékén. — D é n e s m o n o s t o r a . Ágostonrendű prépost- ság, majd plébánia. Tj. | Monostora megszűnte után már csak szerény község. Prépostsága a Szentlélek-Isten, plébániája Szent-Egyed és Szent-Dénes tiszteletére volt szentelve. — D o m b e g y h á z (Dombeghaz). Csak nevéből sejtjük, hogy templomos hely volt. Különbözik a csanádmegyei Dombegy
házától. — E r d ő h e g y . Kisjenő közelében. Egy oklevél (1421) említi papját. — E g r e s , a mai Agris. Tj. — E g y h á z a s k i r á l y (1374: Eghazaskyraly, 1387: Zentkeral), | Szék
udvar mellett. — F a j d o s f a mai Szinitye táján. — F e j é r e g y h á z (Fejereghaz), a most említett Egres közelében.
— F e r e c s f a l v a , a világosi uradalomhoz tartozott. „A feri- csei templomromok még láthatók.“112 — G a 1 s a. Tj. — G á b.
Tj. „Templomromjai ma is .láthatók a sikulai határban.“113 — G e s t. f Ismeretlen. — G o s d, a mai Gavosdia Buttyin mel
lett. „A község pecsétje is templomot és monostort ábrázol.“114
— G u r b a. Tj. Borosjenőtől északnyugatra. — G y a r a k. Tj.
(a köleséri kerületben), Hosszú-Gyarak, Vadásztól északra. — G y a r m a t . Tj. Feketegyarmat. — J e n ő Tj. a mai Kisjenő.
Ma is plébánia. „Bihari falunak Írták, valószínűleg azért, mert a váradi káptalanhoz tartozott.“115 — K a r u l y o s , a mai Ke- rülős. Tj. — K á p o l n a , Arad- és Hunyadvármegye határán.
Nevét talán a helységben álló kápolnától vette. — K e r e k t ó . Tj. Lehet, hogy azonos Egyházaskerek helységgel. Ez talán Galsa és Varsánd közt a mai Kereki helyén terült el. — K é t-233. — M. 237. 117 M. 237. — 118 M. 240. 11» G. I. 120. —
e g y h á z a . Neve (Ketheghaz) egyházas-helyre mutat. — K á z m á r. f Ismeretlen. — K ö l t . Tj. Ágya pusztája. — K o m 1 ó s Tj. Ó-Komlós, Ószentanna egy része. Szent-Miklós tiszteletére (1415) „oraculum“ (oratorium)-mal.110 — K ö d e g y h á z Gyarmat közelében. Nem azonos Kétegyházával. „A 15—16. századbeli oklevelek már mindenütt pusztának mond
ják; de e g y h á z neve tanúsítja, hogy valaha falu volt.“117
— K u r t e g y h á z (Kurteghaz), a mai Kurtics. — L e s n e t.
Tj. f Ismeretlen. — L ő k ö s e g y h á z a (Leokuseghaz), a mai Lökösháza. — M e g y e r Tj. később: Borosmegyer, a mai Üj- pankota helyén. — M e g g y e s e g y h á z , most Bodzással egy
beolvadva: Medgyes-Bodzás. „Régi templomáról neve tanús
kodik.“118 — M e s z t. Tj. Ma: Muszka. — M i s k e. Tj. Ágyától északra. — M o r ó c z. Tj. t Puszta Űjszentanna mellett. Itt született Moróczi Miklós, csanádegyházmegyei ádozópap, csázmai kanonok (1399). — N a d a b. Tj. — N y ü v e d. Tj.
Gurba vidékén. — P a n k o t a. Tj. ősi apátsággal. Pankotáról és nem Zarándmegye székhelyéről nevezték el ezt a főesperes- séget, valószínűleg azért, mert Zarándvármegye később alakult ki.119 Plébánia-egyházának védőszentje: Szent-Lőrinc vér
tanú. Kegyura (1425): Losonczi Zsigmond. Ezenkívül volt még egy temploma Gyümölcsoltó-Boldogasszony tiszteletére. Ezt a plébánia-egyház „leány-egyházának“ nevezték. Boros Mihály pankotai „polgár“, valamint a hívek (1425) újraépitették a plé
bánia-templomot és mindkét egyház részére búcsút eszközöltek ki V. Márton pápától.120 1501-ben János a pankotai pap neve.121 Idevalók voltak: Pankotai Miklós (1449—50), Pankotai Demeter (1454—58), Pankotai László (1469—91), Pankotai János (1496
—1514), Pankotai Benedek (1500—14), Pankotai György (1514
—16) aradi kanonokok, Pankotai János temesi főesperes (1446
—6 9). — p e c s é r . Tj. f Székudvar mellett. P i p á 1 i. t Si- kulától délre. „Templomának romjai még láthatók.“122 — S e I é n d. Tj. Silindia. — S i k u 1 a. Tj. — S i r i. Tj. Nevére vo
natkozóan ezt állapították meg: „ V i l á g o s mezőváros Arad
ban. S i r i román neve e mezővárosnak.“123 Azonban S i r i e helységnek ősi neve. A sziklák tetején épült Világosvár déli
120 stifte, Okit. Nr. 30. — 121 Vat. I/V.. ¿36. — 122 M. 244. —.123 g. 175.
— 124 ügy m'evezi <a< vatikáni oklevél. Lehel1, hogy a név leírása hibás, Vat. IV. 557. — 125 Kath. Szemle 1896, 642. — 126 M. 249. — 127 Bunyitay,
aljában terült el. Plébánia-egyházának védő-szentje: Szent- Márton. Fekans124 Miklós plébános elhunyta után IX. Bonifác pápa Jakabfia János veszprém-egyházmegyei áldozópapot ne
vezte ki (1403. I. 2.) síri plébánosnak és beiktatására kiküldi a Csanádi püspököt és az aradi prépostot. Kápolna is állott e hely
ségben Mindenszentek tiszteletére. Ennek igazgatója (1530):
Siri Mihály világlátott vagyonos ember; járt Rómában, számos jobbággyal, készpénzzel és egyéb javakkal rendelkezett. Né
hány éven át az aradi káptalan tagja volt, majd a Csanádi szé
keskáptalanban helyezkedett el és elkísérte püspökét a trentói zsinatra. — S ó l y m o s , a mai Solymos-Bucsáva egy része.
Talán itt volt plébános Merege Miklós, akinek II. Pius pápa (1469) hordozható oltár használatára adott engedélyt. A pápai irat világosan feltünteti, hogy ez a solymosi plébánia a Csanádi egyházmegyéhez tartozik.125 — S z é n t-A 1 b e r t. Fajdas és Morócz közt. — S z é n t-G y ö r g y (Zenth Gerg) Simánd és Székudvar közt. — S z e n t - I v á n t e l e k (Zenth Iwan Thelek).
— S z é n t-J á n o s, Morócz vidékén. — S z é n t-K e r e s z t , Taucztól délkeletre. — S z é n t-M á r t o n (Zenthmarthon), a mai Aradszentmárton. — S z é k u d v a r Tj. — S z i l a s f Tj.
Székudvar, Simánd és Nadab közt. — T a m á n d. Tj. | Hajdan a dénesmonostori prépostság birtoka. — T a m á s h i d a . Tj.
„Most Biharban fekszik, a középkorban azonban Zarándban feküdt s geographiailag is ehhez tartozik. Árpádkori templomá
nak romjai ma is tekintélyesek.“126 — T ö v i s e g y h á z . (Thwiseghaz, Thywseghaz), ma puszta Kurtics és Zimándújfalu közt. — T ó t i . Tj. A mai Taucz. — V a d á s z . Tj. Nevét la
kosainak hivatásától nyerhette, kik a királyi háztartás vadász
szolgái lehettek.127 — V á r a j t e g y h á z (Waratheghaz), puszta Gyulavári határában. — V á r a s k e s z i . Tj. Apáti határában.
— V a r s á n y. Tj. Gyulavarsánd. Idevaló volt Gyulavarsányi Iván aradi kanonok (1493). — V á s á r i Tj. Zaránd és Szent- anna közt. — Z a r á n d . Tj. — Z s o m b o l y t puszta Pankota mellett. Hajdan (1238—1332) erről a helységről nevezték el a későbbi pankotai főesperességet. A helység egy részét (1417) Egyházas-Zsombolynak hívták. Oklevelekben előfordul a „Som- boreghaza“ elnevezés is.128 III.
III. 2831. — 128 M. 263. — 129 B. II. 7, 9. — 130 B. II. 9. — 131 Az aracsi