Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
felfelé (vagy lefelé) mozogva váratlanul az eredeti szinten találjuk magunkat. – Majd hozzáteszi: – innen nézve a hurok egy vég nélküli folyamat ábrázolása véges módon.
(164.p.)
a kötet képként is beemeli az Escher-lépcső nevűgrafikát,amelyegyönmagábahajló,négy-fordulóslépcsősortábrázol;afilmvásznonezta jelenséget prezentálja több helyütt azEredet (inception) című film is. a hivatkozott jelenség azonbanönreflexiósalakzatkéntisolvashatóa Médiaterek szervezőelvére, a lady gaga-jelen-ségrenézvést,amennyibenaművésznőrőlszóló aMédiaterek címűkötetmaga.Ennekelsőés utolsószövege–mindkettőegy-egygaga-show- rólszól–összeér,sáltalukújrakezdődhetaszö-vevény.azegyeselemekpedig–mintpéldáulaz Eredet vagyaStar Wars-univerzumvonatkozá-sai,tudományéspopkultúra,azegyesműfajok és művészetek kapcsolata – vissza-visszatér- nek,ugyancsakerősítveamagábahajlórend- szerlétét,arrólmárnemisbeszélve,hogyafel-merült, felmérhetetlen számú kapcsolódás H.
nagyésmásszakírókköteteifeléágaziktovább, kájasajátostrilógiátalkotaválogatottpublicisz-tikáitegybegyűjtő,korábbanmegjelentSziszte -matikus káosz2ésPiknik az aknamezőn3című könyvecskékkel, szerveződését tekintve ellen-ben–márcsakazaztmeghatározó„gagaizmus alakzata”ésamegjelenésegymáshozképesti, időbeni közelsége miatt is – homogénebb; az
írásokeredetilegazÚjszóSzalon címűmellék- letébenláttaknapvilágot.amárasci-fi-klasszi- kussáváltPhilipK.Dickregényeiésnovelláikap-csán–amelyekreamunkaiskitér–szoktákazt mondani,hogyötletekakkoratárházátvonultat- jákfel,amelyekkiaknázásábólaspekulatívfikci-ós szerzők egy komoly testülete éveken át jól megélhetne. H. nagy PéterMédiaterek című könyvére ez ugyancsak áll, csak épp szakírói fronton.amintaztaszerzőismegjegyzi: Alternatívák című monográfia, amely aMédia - terekbenfelvetetttémákközülszámosatrészle-tesebben,mélységeibenelemeztovább.
aMédiatereket bátran forgathatják mind-azok,akikasikerkulcsáraésapopsztárráválás módjánakstratégiájárakíváncsiak,deazokis, akikbenfelmerülakérdés,hogyegyilyenanti-konzervatívnak is bátran nevezhető művészet, mintamilyenagagáé,hogyanésmiértisképes úgyszárnyalni,ahogy,egyolyanországban,mint azusa.Megtudhatjuk,hogyahírnévfelhaszná-lásánaképpenőadjaegykitűnőforgatókönyvét, ami olyan szinteken mérhető, mint ahogy Bill gatestesziezt.Egyhelyüttaztolvassuk:
[a]mikor ő beszél [mármint lady gaga], az emberekfigyelnek.(44.p.) Derajtakívülszóesikatudományokpop-sztárjairól is, mint amilyen stephen Hawking, albertEinstein,CharlesDarwinvagyaszomorú sorsú alan Turing, aki nélkül meglehet, nem sikerültvolnafelülkerekednianácigépezeten–
őfejtettemegugyanisaWehrmachtüzenetei- nekkódját–,atársadalommégiscsakamegve-tendő homoszexuálist látta benne, s kergette miattahalálba.
aMédiaterek számosírásatárgyaljaegymás mellett popkultúra és tudomány ambivalens viszonyát,amivoltaképpenművönkéntváltozik.
2 H. nagy Péter:Szisztematikus káosz. Duna-szerdahely,naPkiadó,2012.
3 H. nagy Péter:Piknik az aknamezőn. Média -szövegek 1993–2013.Dunaszerdahely,Media novaM,2014.
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
ahardsfopusokpéldáulóriásihangsúlytfektet-nek a természettudományos eredmények kor-rekt használatára, ellenben olyan alkotások is akadnak,amelyektévesinformációk–hoaxok– tárházát sorakoztatják fel. Ha ez utóbbiakból valamelyműnagyhírnévreteszszert,azáltala taglalt tévhitek is beágyazódnak a kulturális tudatba,ésonnantólkezdvekülönösennehéz kiirtani őket. Ezt tette például Henryk sien-kiewiczQuo vadis címűalkotása,illetveazabból
a popkultúra alkotásai azonban meghatá-rozzákamindennapjainkat,ésnemtúlzásazt feltételezni, hogy a feszes keretű tantárgyak közti szüneteket is uralják az iskolákban.
Vitathatatlan,hogynemmindenidevágó,ismert alkotásoperálalegmélyebbtudományosered- ményekkel,deszámosbennükszereplőtárgy-kör–legyenszóbiológiai,kémiaivagypolitikai vonatkozásokról – tökéletesen emberközelivé és jól magyarázhatóvá válik általuk. a Médiaterek szövegeinektanulságaszerintis,ha az irodalomoktatás nyitna ezek felé a művek felé,sokkalkisebbellenállásbaütközne,minta diákoktólelevetávolesőművekvéltvagyvalós fontosságának hangsúlyozásakor. Kétségtelen, hogyahelyesválasztáshozmegfelelőfelkészült-ségreésaspekulatívfikciósirodalombanvaló jártasságra van szükség, az irányzatban rejlő, környékünkönmindezideigjószerévelkiakná-zatlanlehetőségekazonbanóriásiak.
H. nagy Péter publicisztikái transzmediális dimenzióbanmozognak,nemkezelikszeparál- tanazegyesművészetekhezkötődőeredménye-ket;hogyközoktatásunkmindmáignemígytesz, azlemaradásánakbizonyítéka.aMédiaterek és számosfriss,témábavágómunkatanulságaaz, hogytalánnemiscsakazirodalomoktatásmeg-újításán kellene gondolkodnunk – és munkál-
kodnunkis,természetesen–,hanemkiterjesz-teniannakhatáraitakultúraegyébterületeifelé is.ahatároklebontásánakkorátéljük–mégha helyenként nagynak tűnik is az ellenállás –, országhatárokét,művészet-éstudományhatáro-két,azegyesdiszciplínákköztihatárátlépésés kommunikáció hangsúlyozása pedig, ne feled-jük,akritikaigondolkodásfejlesztésénekegyik alapjátjelenti.
H.nagyPéterlegújabbmunkájaiserretanít bennünket. nyitottságra és szakmai önfejlesz-tésre,sarra,hogyazidegencsakaddigidegen, amíg az idegenségét hangsúlyozzuk. Ha köze-lebbmegyünkhozzá,ésúgyvesszükszemügyre, ezatávolságmegszűnik,afelfedezéseinkpedig az előrehaladás újabb lépcsőfokai lehetnek.
amitpedigaladygagárólkészült,On the Edge címűfilmnarrációjábólőmagaisidéz:
[E]gy erős [karakter], aki azt hirdeti, hogy használdatehetségedetésadottságaidarra, hogymásokatösztönözz,ahogyőkisösztö-nöznektéged.(44.p.)
…azráisérvényes.Mostötvenolyanírástada kezünkbe–bizonyosannemvéletlenülötvene-dik születésnapja alkalmából épp –, amelyek mindegyikeezttámasztjaalá:gondolkodásraés továbbgondolásraösztönözminket.
Baka L. Patrik Csernicskóistván:Fényekésárnyak.Kárpátalja nyelvi tájképéből. ungvár, autdor-shark, 2019, 240p.
a közelmúltban látott napvilágot Csernicskó istvánFények és árnyak.Kárpátalja nyelvi tájké-pébőlcímetviselőkötete,melyamintazakötet fülszövegébőlkiderül,„nemarégiónyelvitájké-pénekteljesésrészletesleírása,hanemolyan tanulmányok gyűjteménye, amelyek szorosan kapcsolódnakanyelvpolitikaésanyelvitájkép témaköréhez”.
a kötet élén álló, azElőszó helyett címet viselőfejezetbenaszerzőrögzíti,hogymunkájá-ban a gazdag szakirodalmi megalapozottság miattnemkívánfoglalkoznianyelvitájképfogal- mávaléskutatástörténetével,ehelyettazzalpró-
bálkozikmeg,hogy„alehetőségekhezésaren-Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
delkezésreállóforrásokhozmérten–anyelvpo-litika elméleti keretein belül mutassa be Kárpátaljanyelvitájképénekbizonyosvetületeit”
(8. p.). azt is hangsúlyozza, hogy célja nem a régiónyelvitájképénekmindenrekiterjedőleírá- sa,hanemanyelvpolitikaidöntésekéscselekvé- sekmögöttmeghúzódónyelviideológiákfeltárá-sa, értelmezése, amely révén az olvasó köze- lebbjuthat„amaKárpátaljakéntismertrégió- banzajlónyelvi,nyelvpolitikaifolyamatokmegér- téséhez”ésahhoz,hogyezekmikéntrealizálód-nakarégiónyelvitájképében.
azelső,többalfejezetretagoltfejezetA nyel-vi tájkép történeti szempontú elemzése: nyelv-politika és nyelvideológiák a papírpénzeken címetviseli.CsernicskóistvánaNyelv politika és nyelvi tájkép összefonódásakapcsánmegjegyzi:
„az,hogymilyennyelvekéshogyanjelenhetnek, illetvejelennekmegatáganértelmezettnyelvi tájképben, jelzi az adott állam nyelvpolitikai törekvéseit,valamintinformációkatszolgáltata társadalomszámáraahatalomnyelviattitűdjei- ről,ideológiáiról.”(8.p.)ugyanakkoreztkiegé- szítendőarrólisemlítésttesz,hogy„aközvetíte-ni kívánt kép természetesen nem feltétlenül tárja elénk a nyelvpolitika valós céljait, hisz a közvélemény felé közvetített kép nem mindig egyezikmegaháttérbenmaradóvalóspolitikai motivációkkal”(13.p.).anyelvitájképvizsgála-tának kialakulóban lévő módszertana miatt a szerzőamellettA módszermellettdönt,hogyaz 1900-tól napjainkig használatos bankjegyeken megjelenő nyelveket, ezek elrendezését, egy-máshoz való viszonyát kvantitatív és kvalitatív elemzésnek veti alá (13–14. p.).A Kárpátalja mint kutatási terep címet viselő alfejezetben Kárpátalját a huszadik században bekövetke-zett államfordulatok okán alkalmasnak tekinti arra, hogy a nyelvi tájkép változásai alapján bemutathatólegyenaközpontihatalmaknyelv- politikája.Kiemeliaztis,hogy„azállamfordula-tok–rövidátmenetiidőszakokután–mindig együttjártakaforgalombanlévőfizetőeszközök cseréjévelis”,sennekokánaKárpátaljánélő idősebb generáció tagjai életük során „az osztrák–Magyar Monarchia koronájával, a CsehszlovákKöztársaságkoronájával,aMagyar Királyság pengőjével, a szovjet szocialista Köztársaságok szövetsége rubeljével, majd ukrajnahrivnyájával”isfizethettek(14–15.p.).
a következőalfejezetekbenA duális monarchia bankjegyeinek,A cseh szlo vák korona,A magyar pengő,A szovjet ru bel, illetve A független Ukrajna fizetőeszközeinek nyelvi szempontú bemutatásáttalálhatjaazolvasó.ittaszerzőaz egyszerűleírásontúlmegvilágítjaazokatanyelv- politikaimegfontolásokatis,amelyekmeghatá- roztákanyelveknekabankókonvalószerepelte-tési formáit. a fizetőeszközökhöz kapcsolódó Kvan titatív elemzés címet viselő alfejezetben Csernicskó istván a korábban bemutatott kor-szakokpénzeszközeinmegjelenőnyelvekkelés írásrendszerekkelkapcsolatosadatokatelemzi.
az egyes államok nyelvpolitikájának és nyelvi ideológiáinak az alaposabb bemutatását végzi elaKvalitatív elemzés: a nyelvideológiák és a nyelvek hierarchikus viszonyai című alfejezet- ben,melybőlaziskiderül,hogy„apénztkibo-csátóállamabankjegyektöbbnyelvűségévelazt jelenítimeg,hogyandominálahivatalosnyelvaz országbanhasználtmásnyelvekfölött”(33.p.).
Csernicskó istván véleménye szerint fontos lehetmegvizsgálniaztis,hogyakorábbifödera-tívberendezkedésűbirodalmakutódállamaiban milyen fizetőeszközök vannak forgalomban, ezért aKitekintés: az utódállamok gyakorlata címetviselőrövidalfejezetbenbemutatjaazegy-kori osztrák–Magyar Monarchia és a szovjet- unióterületénlétrejöttállamalakulatokbankje-gyeineknyelvhasználatátis.azÖsszefoglalás és diszkusszió alfejezetrávilágítarrais,hogyarégi-óbanhagyományosanatöbbnyelvűpapírpénzek voltakforgalomban(ezalólkivételtcsakafüg- getlenukrajnanemzetivalutájaképez),ugyan- akkor„atöbbnyelvűpapírpénzeketkiadóorszá-gok is törekedtek arra, hogy az államszervező nemzet nyelve domináns helyzetben legyen a bankjegyeken”(36.p.).aKonklúzió arraajövő- beliesetrekeresválaszt,hogymikéntjelen(het)- nekmajdmeganyelvekazEu-hozésazeurozó-náhozcsatlakozóukrajnaifizetőeszközökön.
amásodikfejezetA változás megragadása a nyelvi tájképben: Kárpátalja példájacímetviseli.
afejezetBevezetőjébőlkiderülaz,hogyerész céljarávilágítaniarra,hogya„nyelvitájképkuta- tásábannemcsupánakvantitatívmódszerhoz- hatértékelhetőeredményeket;akvalitatívelem- zés,egy-egyfelvételszemiotikaijellemzőinekfel-tárása révén hasznos információkra tehetünk szert a közösségben használatos nyelvek és
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
beszélőik helyzetéről, a nyelvek hierarchikus viszonyainak (át)alakulásáról” (41. p.). a Maradandóság és változás a nyelvi tájképben címűalfejezetkereteiközöttaszerzőakárpátal-jaizsidósághozköthetőhébernyelvűfeliratokra hívja fel a figyelmet, melyek jó tükrözik azt is, hogya„tájképbizonyostekintetbenlassabban változik,mintegy-egyrégió,helységlakosságá-nak etnikai vagy nyelvi összetétele” (41. p.).
Csernicskóistvánugyanakkorarraisfelhívjaa figyelmet,hogy„másrésztazonbananyelvitáj-képnagyongyorsanreagálaglobáliséslokális gazdasági változásokra: egy-egy márka eltűné-se/megjelenése,azüzletektulajdonos-és/vagy profilváltása, a kirakatok, cégtáblák, reklámok lecseréléserendszeresenátalakítjaanyelvitáj-képet” (44. p.). az ilyen jellegű változásokat kívánja bemutatniA változás és az átmenet megjelenése fotókon, dokumentumokon című alfejezet. a fentiekhez kapcsolódóKövetkezte -tésekközöttaszerzőaztismegjegyzi,hogya
„bemutatott dokumentumok, fotók arra hívják felafigyelmet,hogyanagypolitikaváltozásai,a nyelvpolitikaidöntésekmilyenhirtelenalkalmaz- kodástkövetelnekmegazadotthelyenésidő-benélőemberektől;arrafigyelmeztetnek,hogy a (nyelv)politikai döntések közvetlen hatással vannakazemberekéletére,munkájára”(57.p.).
akövetkezőfejezetA szovjet Kárpátalja nyel-vi tájképétkívánjabemutatni.A szovjet nyelvpo-litika sajátosságaitvizsgálóéselemzőalfejezet-ből az olvasó megtudhatja például azt, hogy milyenindokokkalkapottazorosznyelvprivilegi- záltszerepet,illetveaztis,hogyatagköztársasá-goknak és az azokban élő kisebbségi népcso- portoknakmilyenlehetőségeikvoltakakisebb-ségi anyanyelvhasználatra. Csernicskó istván felhívjaafigyelmetarrais,hogy„aszovjetunió nemvoltnemzetállamvagynemzetihomogeni-tásra törekvő klasszikus nemzetiesítő állam. a mindenkori szovjet pártvezetés törekedett ugyanazoroszdominanciamegteremtésére,az orosz nyelv funkcióinak kiterjesztésére, s az orosznyelvetmintatársadalmimobilitásegyik eszközét kínálta a polgárok számára, de az országotmindvégigsoknemzetiségű,etnikailag heterogén,föderatívállamkéntdefiniálták”(64.
p.).akövetkezőalfejezetA szovjet nyelvpolitika ukrajnai értékeléséről szól, melyben a szerző kiemeli,hogyakutatókjelentősrészeerőszakos
oroszosításkéntértékeliaszovjetnyelvpolitikát, mások viszont a szovjetunió gyarmataként tekintenekukrajnára.Felhívjaafigyelmetazon-banarrais,hogyha„történetiszempontból–a rendelkezésreállóforrásokalapján–megvizs-gáljuk, milyen volt Kárpátalja nyelvi tájképe a szovjetunió fennállása idején, az ukrán nyelvi genocídiumraésalingvicizmusravonatkozóállí-tások mindenképpen finomításra, árnyalásra szorulnak”(69.p.).A szovjet nyelvpolitika tükrö-ződése Kárpátalja nyelvi tájképében: az ukrán nyelv a nyilvános térben címetviselőalfejezet- benmegállapításrakerül,hogy„aszovjetszövet-ségitagköztársaságoknévadónemzetiségeinek nyelvei–jellemzőenazoroszmellett–megje- lentekazideológiaijelszavakattartalmazóköz-területifeliratokon,lózungokon,plakátokon,sőt egyes személyes okmányokon, dokumentumo- kon,hivataliűrlapokonstb.”(69.p.).abemuta-tottdokumentumokjólmutatjákaztis,hogyaz oroszmellettazukránnyelvjelenvolthivatalos okmányokon,személyesiratokonésanyilvános térben is. a következő,A szovjet nyelvpolitika tükröződése Kárpátalja nyelvi tájképében: a magyar nyelv a nyilvános térben címet viselő alfejezetbenolyanpéldákkerülnekbemutatás-ra,melyekjólillusztráljákaztis,hogybizonyos mértékigamagyarnyelvisjelenvoltaszovjet korszakkárpátaljainyelvitájképében,igaz,„leg-gyakrabban a szovjet propaganda hordozója-ként” (97. p.). az alfejezetben külön figyelmet kapahivatalos(MsK,azazuTC+3)ésahelyi (CET, vagyis uTC+1) idő közötti 2 órás eltérés bemutatása is, mely egy sajátos időérzékelési stratégiátalakítottkiKárpátalján,smegjelenika helyi plakátokon, meghívókon is (109. p.). az Összefoglalásban a szerző hangsúlyozza, hogy
Az állam alatti szint szerepe a nyelvi tájkép és a nyelvpolitika alakításában címet viselő, negyedikfejezetelsőalfejezeteaNyelvpo li tika,
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 2,s om orja
nyelvi tájkép és nacionalizmus kapcsolatával foglalkozik.azAlulról szerveződő nacionalizmus címűalfejezetolyaneseteketmutatbe,amikora nyelvitájkép„korrekciója”(bizonyosnyelvűfel-iratok törlése vagy más nyelvű formákkal való kiegészítése)magánakciókeredményekénttör-tént meg. aNacionalizmus a középső szinten címűalfejezetbenCsernicskóistvánkiemeliazt, hogy„akétmagyarpolitikaipárthozkapcsolódó helynévtáblák, illetőleg a magyarországi »im-port« következtében a régióban megjelenő rovásírásosfeliratoknemilleszthetőktipikusan szervezetei, illetve a magyarországi jobboldali civil és politikai mozgalmak” (122. p.).Kon - klúziókéntmegfogalmazvaaszerzőaztishang-súlyozza,hogy„anyelvpolitikaésanyelvitájkép alakításában ma már korántsem kizárólag a három klasszikus szereplő (a nemzetállam, az anyaország és az intézményesült nemzeti kisebbség)veszrészt”(123.p.).
azötödikfejezetaNyelv, gazdaság, társada-lom: globális nyelvek Kárpátalja magyarok lakta végeinek nyelvi tájképében címet viseli. a Bevezetőbenmeghatározásrakerülafejezetfő hogy „Kárpátalja jellemzően magyarok lakta részeinek nyelvi tájképét a nyelv és gazdaság összefüggési rendszerében kívánja tárgyalni”
(124.p.).azAdatok kapcsánCsernicskóistván megjegyzi, hogy „a nyelvi ideológiáknak és a nyelvitájképnekagazdaság,illetveaturisztika szempontjábóltörténőelemzésefénytderíthet arra,hogymiértjelennekmegegyesnyelveka nyilvános térben és hogyan válnak áruvá és másokatmiérttávolítanakelanyelvitájképből”
(125. p.).A nyugati életérzés szimbóluma: az angol nyelv megjelenése Kárpátalja magyarok lakta területein címetviselőalfejezetbenaszer-zőfelhívjaafigyelmetarraazérdekestényreis, melyszerint„azukrajnainemzetépítésegyikki-
emeltprojektjeaminélerősebbpozíciókkivívá-saazukránnyelvszámára”ésennekellenérea
„hatóságokat és a közvéleményt (egyelőre?) nemaggasztjaazangolegyreerősebbtérhódítá-sa ukrajnában” (126. p.), s ez valószínűleg annakisbetudható,hogy„ebbenafolyamatban az angol nem a veszélyeztetett ukrán nyelvet fenyegetőglobálisvilágnyelvként,hanemanyu- gatiintegrációésaszovjetvilágbólvalókiszaka-dás egyik szimbólumaként jelenik meg” (127.
p.). a fejezet gazdagon illusztrált példákkal mutatjabe,hogymilyenformábanéshelyeken isjelenhetnekmeg,azelsősorbanakülföldről érkezővendégeketsegíteniésmegcéloznikívá-nóangolnyelvűfeliratok.akövetkezőalfejezet Az orosz nyelv Kárpátalja magyarok lakta sávjá-ban címetviseli,segyebekközöttolyanjelensé-gekremutatrá,mintpéldáulaz,hogyaz„orosz orosz nyelvet használja” (143. p.). Csernicskó istvánarraisfelhívjaazolvasófigyelmét,hogya kárpátaljaimagyarokáltalkihelyezett,ssokszor a„hiányosorosznyelvtudásróltanúskodófelira- tokalapjánolyanoroszulbeszélőkrekövetkez-tethetünk, akik a várható gazdasági előnyök kedvéérthelyeztékkiazorosznyelvűtáblákat”
(145.p.).Ezekalapjánaszerzőaztakövetkez-tetést vonja le, hogy „a gazdasági realitások tehátidőnkéntfelülírják,vagylegalábbisárnyal-ják a politikai érdekeket és – a nyilvános tér magyardominanciájáratörekvő–nemzetiérzel-meket” (149. p.). aKitekintés, párhuzamok címűalfejezetPetterilaihonen2013-askutatá-sára alapozva „egy-egy olyan dél-szlovákiai (Vásárút), székelyföldi (Csíkszentdomonkos) és kárpátaljai(Mezőkaszony)falutmutatbe,ahola domináns nyelvi tájkép csupán illúzió, még az egyébkéntabszolútmagyartöbbségűtelepülé-seken is” (151. p.). aTársadalmi implikációk alfejezet a korábbi cenzusok nyelvismeretre vonatkozóadataialapjánmutatjabeéselemzia
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 2, s om or ja
kárpátaljaimagyaroknyelvtudását,hangsúlyoz-vaazt,hogy„anyelvtudásjelentősenerősítia kárpátaljai magyarok munkaerő-piaci pozícióit, ésnövelimobilitásiesélyeit,lehetőségeit”(151–
152.p.),sezért„haatöbbnyelvűkörnyezetben javítaniszeretnénkakárpátaljaimagyarokgaz- daságihelyzetén,akkoranyelvoktatásazaterü-let,ahováfeltétlenülérdemesinvesztálni”(155.
p.).Kon klúziókéntaszerzőarrahívjafelfigyel-met, hogy „a kárpátaljai magyarok hiányos ukrán,oroszésangolnyelviismereteimegnehe-zítik azt, hogy a közösség könnyen profitáljon Kárpátalja gazdasági, turisztikai felértékelődé-séből”,főlegakkor,hafigyelembevesszükazta tényt is, hogy „a kárpátaljai szlávok körében fokozatosan nő a magyarul valamilyen szinten beszélőkszáma”(157.p.).
a hatodik, aSzeparatizmus vagy valami más? A kisebbségi nyelvek és/vagy regionális nyelvváltozatok átértékelése című fejezet első alfejezeteA nyelv mint árucímetviseli,sebben kerülnekkijelölésreafejezetbenbemutatniés elemeznikívántnyelviadatok.aKárpátalja szláv lakossága című alfejezet a régióban élő szláv lakosságbetelepüléséről,illetveazelmúltévszá- zadbanvégbementnyelviéspolitikaiberendez-kedéséről ad számot. a következő alfejezet a Ruszin reneszánsz Kárpátalján, melyből meg-tudhatja az olvasó azt is, hogy a kárpátaljai ruszinsztenderdkodifikációjaannakellenéreis folyamatbanvan,hogya„hivatalosukrajnaiaka-démiaiálláspontnemismerielaruszinetnikum és nyelv önállóságát” (165. p.). Csernicskó istván azt is kiemeli, hogy „a modern ruszin reneszánszKárpátaljánazonbansokkalinkább felülről kezdeményezett értelmiségi projekt, mintsemalulróljövő,szélestömegbázissalren- delkezőmozgalom”(166.p.).akövetkezőalfeje-zet,A turizmus mint kitörési pont, arrahívjafela figyelmet,hogyaKrímelvesztéseutánjelentős
a hatodik, aSzeparatizmus vagy valami más? A kisebbségi nyelvek és/vagy regionális nyelvváltozatok átértékelése című fejezet első alfejezeteA nyelv mint árucímetviseli,sebben kerülnekkijelölésreafejezetbenbemutatniés elemeznikívántnyelviadatok.aKárpátalja szláv lakossága című alfejezet a régióban élő szláv lakosságbetelepüléséről,illetveazelmúltévszá- zadbanvégbementnyelviéspolitikaiberendez-kedéséről ad számot. a következő alfejezet a Ruszin reneszánsz Kárpátalján, melyből meg-tudhatja az olvasó azt is, hogy a kárpátaljai ruszinsztenderdkodifikációjaannakellenéreis folyamatbanvan,hogya„hivatalosukrajnaiaka-démiaiálláspontnemismerielaruszinetnikum és nyelv önállóságát” (165. p.). Csernicskó istván azt is kiemeli, hogy „a modern ruszin reneszánszKárpátaljánazonbansokkalinkább felülről kezdeményezett értelmiségi projekt, mintsemalulróljövő,szélestömegbázissalren- delkezőmozgalom”(166.p.).akövetkezőalfeje-zet,A turizmus mint kitörési pont, arrahívjafela figyelmet,hogyaKrímelvesztéseutánjelentős