DR. SÁRIK TIBOR (Közlésre érkezett: 1971. október 7.)
A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése (osztályozása) az a t e r ü -lete a pedagógiának, amely n a p mint nap a legtöbb problémát veti fel.
Nem véletlen, hogy számos, egyébként igen jól dolgozó t a n á r fél az osztá-lyozásitól. A gyakorlóiskolai látogatások alkalmával is tapasztaljuk, hogy a tanárjelölteknek szinte legnehezebb probléma a helyes feleltetés és osztá-lyozás ,,megtanulása".
Az értékelés és osztályozás szerepe pedig rendkívül fontos a nevelés-ben. A helyes módon történő értékelés ugyanis fokozza az eredményeket, a helytelen értékelés pedig l e r o n t j a azokat. A világviszonylatban folyó vizsgálatok megállapították, hogy a szóbeli feleltetés alkalmával az ellen-őrzést egyrészt nem lehet eléggé átfogóvá tenni, másrészt az értékelés nem eléggé objektív.
A pusztán írásbeli feleltetés viszont más veszélyeket r e j t magában:
nem fejlődik a tanulók szóbeli kifejezőkészsége, nincs élő kapcsolat a peda-gógus és tanuló, tanuló és tanuló között stb.
Ezért a helyes megoldás a szóbeli és írásbeli ellenőrzés megfelelő arányának kimunkálása.
Mielőtt az értékelés részletes elemzésére rátérnék, szeretném saját vizsgálataink alapján bemutatni, hogy az osztályozással még igen komoly problémák vannak. Az elmúlt években (1969/70/71) 6 iskola 457 tanuló-jával végeztünk kísérleteket a különböző (hagyományos és modern) mód-szerek hatékonyságával kapcsolatban. Ezek közül 392 tanuló volt konstans (a többit a közbejött i n f l u e n z a j á r v á n y miatt ki kellett ejteni).
Ezt a felmérést most az osztályozás szempontjából vizsgáljuk meg. Ha összehasonlítjuk a 6 isikola tanulóinak félévi érdemjegyeit egy ezt követő felmérés (a kísérleti előfelmérés) eredményeivel, azt látjuk, hogy a tanárok osztályozásában még igen sok a probléma. (1. és 2. sz. táblázat.)
Nagyon érdekes képet kapunk, ha részletesen összevetjük a 6 iskola félévi érdemjegyeit kémiából:
121
Jeles Jó Köz. Es. Et.
й -о л Iskola neve Össz. % "g u>
é r d e m j e g y e k e t kapott t a n u l ó k száma g с 3
Egri Gyakorló 24 20 11 8 1 64 3,9
S á t o r a l j a ú j h e l y i Petőfi 25 12 10 37 4 88 3,2 S á t o r a l j a ú j h e l y i Esze T a m á s 10 12 18 26 4 70 3,0
Sárospatak 5 16 21 37 8 87 2,6
Egri Gagarin 17 13 17 7 1 55 3,7
Szomolya 9 7 3 9 — 28 3,6
összesen 90 80 80 124 18 392 3,25
Grafikus ábrázolással
Az előjelmérés adatai érdemjegyekre bontásban
Iskolák -Jeles Jó Köz. Es.
eredményit elért t a n u l ó k száma Et.
össz. Atl.
Egri Gyakorló 12 22 18 10 2 64 3,5
S á t o r a l j a ú j h e l y i Petőfi 15 17 26 19 11 88 3,0 S á t o r a l j a ú j h e l y i Esze T a m á s 11 15 18 6 20 70 2,9
Sárospatak 6 18 20 23 20 87 2,6
Egri Gagarin 15 22 14 3 1 55 3,8
Szomolya 6 12 8 1 1 28 3,7
Összesen 65 106 104 62 55 392 3,16
1 2 2
Grafikus ábrázolással
A két táblázat és grafikon egybevetésével az alábbiak állapíthatók meg:
a) A tanulók tényleges tudása és a félévi eredménye között elég nagy-fokú az eltérés (egyes iskoláknál 0,4 is).
b) A tanárok viszonylag könnyen m e g a d j á k a jeles osztályzatot.
A szóbeli felelés alkalmával nem vizsgálják meg eléggé a tanulók tény-leges tudását és az alkalmazási fokot. (A félévi osztályzásnál 90 volt a jeles; a tanulóknak közel 23%-a; a felmérésnél már csak 65 tanuló volt jeles, ami 16%-nak felel meg. A jeles tanulók egy része a valóságban csak jó osztályzatot érdemelne.)
c) Még könnyebben megadják az elégséges osztályzatot az elégtelen helyett. Különösen VIII. osztályban, félévkor elég nagyfokú liberalizmus uralkodik a továbbtanulás miatt. A megvizsgált tanulók m a j d n e m 32%-a (124 tanuló) elégséges érdemjegyet kapott; az előfelmérésnél ezeknek csak a fele (62 tanuló) maradt elégséges, a másik fele elégtelen lett.
d) Az előfelmérés adatai sokkal reálisabb eredményt (szinte Gauss-féle haranggörbe) mutatnak, mint az osztályozás. Tehát a pusztán szóbeli fele-lésre építő és összbenyomások alapján történő osztályozás elég nagy elté-rést mutat az osztályzat és a tényleges tudás között.
Ezért feltétlen szükséges előrelépni az objektívabb értékelést biztosító írásbeli ellenőrzés irányába. Báthory Zoltán szerint „az ellenőrzés a tanár-nak hibaelemzés, a tanulótanár-nak megerősítés". Az ellenőrzés módszereinek
1 2 3
hatékonysági rangsorát az szabja meg, hogy milyen részletes hibaelemzést és milyen mennyiségű megerősítést tartalmaz. Szerinte a szokásos mód-szerek és az ú j a b b próbálkozások elvileg a következő sort adják:
1. verbális felelet <C 2. dolgozat < 3. írásos dokumentációk elemzése
4. tanár által készített <C 5. visszajelentő < 6. kutatók által készített tantárgytesztek készülékek standardizált
tantárgytesztek Ezek közül csak az 1. és 4. módszerrel foglalkozom.
A verbális felelet
Ez is feltétlenül szükséges, de ki kell egészíteni más módszerekkel, mint m á r utaltam is rá. A verbális feleletnél a tényismeret mellett az alkalmazási szintet is m e g kell vizsgálni.
Ezen a téren nagyon sok hiba tapasztalható. Vannak tanárok, akik azzal „dicsekednek", hogy egy órán 10—20 tanulót is lefeleltetnek. Egy tanulótól pl. egy mondatot kérdeznek és erre 5-ös vagy l-es é r d e m j e g y e t adnak. A verbális feleletnél sohasem szabad így eljárni. Egy tanuló 5—6 percnél kevesebb ideig általános iskolában sem felelhet.
Legjobb, ha a feleltetés három részre tagolódik:
a) Az ú j anyag ismeretének megvizsgálása.
b) Kérdés a régebbi anyagból.
c) A gondolkodási (alkalmazási) szint megvizsgálása (pl. a kémiai alapfogalmakból, számításokból f e l t e t t kérdések alapján).
E nélkül nem szabad értékelni (osztályozni) a tanulókat, m e r t legtöbb-ször elhamarkodott diagnózishoz j u t u n k , ami többet árt, mint használ.
Általában ne í r j u n k be sem az ellenőrzőbe, sem az osztályozó naplóba k ö n n y e n jegyeket, csak alapos vizsgálat és megfontolás után.
A tanár által készített tantárgytesztek
Mivel a központtól (OPI) még n e m k a p t u n k standardizált t a n t á r g y -teszteket, magunk próbálkoztunk m e g ezek összeálltásával, az ún. ellen-őrző feladatlapok f o r m á j á b a n .
Pirino Ida szakfelügyelővel (Heves megye) közösen összeállítottunk a VIII. osztályos anyaghoz 6 ellenőrző feladatlapot. Ezek a következők:
I. Az alapfogalmak felmérése.
II. A bázisokról t a n u l t a k felmérése.
III. A savakról t a n u l t a k felmérése.
IV. A sókról t a n u l t a k felmérése.
V. Az ipari f é m e k r ő l t a n u l t a k felmérése.
VI. Az egész évi a n y a g felmérése.
Mindegyik feladatlapot A—В változatban készítettük. Ezek általában 2—2 oldalasak, kivéve az utolsót, az 3 oldalas.
124
Az ellenőrző feladatlapok összeállításánál a következő szempontokat vettük figyelembe:
a) Tartalmazza a legfontosabb, minden tanuló által ismerendő fogal-makat, problémákat;
b) vizsgálja meg az alkalmazási szintet is;
c) könnyen értékelhető legyen, ne jelentsen túlzott adminisztrációt a tanárnak.
A pontozást az OPI Kémiai Tanszékének egyik országos eredmény-vizsgáló felmérésének m i n t á j á r a végeztük:
1 ponttal értékeltük egy fogalom, egy Összegképlet stb. leírását, 2 ponttal é r t é k e l t ü k a molekulasúlyszám tást, a szerkezeti képlet
fel-írását stb.
3 ponttal értékeltük a kémiai egyenletek pontos felírását, mert ez jelenti a legnehezebb feladatot.
A pontok összegét százalékban fejeztük ki, és ennek eredményeképpen állaptottuik meg az é r d e m j e g y e t :
jeles érdemjegyet kapott a 90—100%-os teljesítmény jó érdemjegyet kapott a 70— 90%-os teljesítmény közepes érdemjegyet kapott az 50— 70%-os teljesítmény elégséges érdemjegyet kapott a 25— 50%-os teljesítmény elégtelen érdemjegyet kapott a tanuló 25%-os teljesítmény alatt.
Az 1—5. sz. feladatlapok 50 pontosak, tehát rendkívül könnyen átszá-míthatók százalékra.
45—50 pontig (90—100%) jeles 35—44 pontig (70— 90%) jó 25—34 pontig (50— 70%) közepes 13—24 pontig (25—50%) elégséges 12 ponttól lefelé (25% alatt) elégtelen.
A 6. feladatlap, mivel átfogó képet szeretne kapni a tanulók egész évi tudásáról, 70 pontos. Itt is hasonló módon számítjuk (ki az érdemjegyet a megfelelő százalék alapján.
Ezután b e m u t a t j u k az ellenőrző feladatlapok A) változatát. A B) vál-tozat hasonló feladatokat tartalmaz. A feladatlapok megfelelő rubrikáiba be vannak írva az adható pontszámok. (Lásd 1—6. feladatlap.)
125
Név: j Iskola:
I. Alapfogalmak felmérése
(VIII. o. A csoport)
1. Csoportosítsuk az anyagokat az ü r e s e n hagyott t á b l á z a t b a !
1 1 !
1 1 1 1
Pl.: 1 Pl.: 1 Pl.: 1 P L : 1 2. Az e l e m e k e t vegyjelekkel j e l ö l j ü k ! (Egészítsd ki az alábbi táblázatot!)
Köznapi név Tudományos név Vegyjel
1 C a r b o n e u m 1
Réz 1 1
1 1 S
1 F e r r u m 1
K l ó r 1 1
(Az e l e m m o l e k u l á k jele m á r k é p l e t ! Pl.: N2, 02 képletek.) 3. A k e v e r é k és vegyület j e l l e m z ő i :
Az alkotórészek keverékben vegyületekben
1. E r e d e t i t u l a j d o n s á g a i k a t 1 1
2. Egyesítése, s z é t b o n t á s a 1
vált.
1 vált.
3. S ú l y á n a k a r á n y a 1 1
123
3. A vegyületeket képletekkel jelöljük! (Egészítsd ki az alábbi táblázatot!)
A vegyület neve össziképlete Szerte, képlete
1 н2о 1
1 1 C = °
Metán 1 2
1 SO-, 2
4. Számítsd ki a C 02 molekulasúlyát! 2
JEGYEZD MEG J Ó L ! A keverékeknek nincs k é p l e t ü k ! 5. Elevenítsük fel a tanult kémiai folyamatokat!
a) írd fel a Mg11 égésének egyenletét! Állapítsd meg a kémiai folyamatokat!
3 I
J 1 b) írd fel egyenlettel, mi keletkezik, ha vízbe egyenáramot vezetünk?
3
! I 1 c) Sósavból (HCl) kalcium segítségével hidrogént fejlesztünk, í r d fel a
folya-matot egyenlettel!
3!
Elért pontszám:
1
j É r d e m j e g y :
127
I
Név: j Iskola:
II. Bázisokról t a n u l t a k felmérése
(VIII. о. A csoport) I. Bázisok keletkezése
1. a) í r d fel a b á z i s k é p z é s folyamatát á l t a l á n o s s á g b a n !
b) í r d fel a N a O H k e l e t k e z é s é n e k e g y e n l e t é t egyesüléssel!
2. Az a m m ó n i u m - h i d r o x i d (NH,,OH) k e l e t k e z é s e eltér a f e n t i szabálytól. í r d fel az NH-OH k e l e t k e z é s é n e k e g y e n l e t é t !
Milyen k é m i a i f o l y a m a t ez?
II. Bázisok összetétele, kimutatása 1. í r d le á l t a l á n o s s á g b a n
a bázisok ö s s z e t é t e l é t !
+
vagy
at. es. 1
1
2. Töltsd ki az a l á b b i t á b l á z a t o t !
A bázis neve összképlete Szerkezeti képlete
1 1 K—O—H
1 F e ( O H h 2
K a l c i u m - h i d r o x i d 1 2
S z á m í t s d ki az F e ( O H )3 m o l e k u l a s ú l y á t ! (Fe a t o m s . : 56).
2 128
3. Milyen bázist n e v e z ü n k lúgnak?
Milyen kémiai folyamat ez? Milyen színű a keletkezett anyag?
2. Töltsd ki az alábbi kémiai totót!
Kérdés í 2 X Tipp
keletkezik köh. ing. gáz? NaOH Fe(OH)3
6. Melyik bázis oldja a gyapjút,
selymet? NH/.OH Mg(OH)2 NaOH
egyik nyersanyaga? nitrogén földgáz oxigén
13. Melyik bázist haszn.
folttisztításra? NH,,OH NaOH KOH
Elért pontszám: É r d e m j e g y :
131
Név: j Iskola:
III. Savakról tanultak felmérése
(VIII. o. A csoport) I. Savak keletkezése
1. a) í r d f e l a s a v a k k e l e t k e z é s é n e k f o l y a m a t á t á l t a l á n o s s á g b a n !
1 I 1 1
b) í r d f e l a szénsav k e l e t k e z é s é n e k e g y e n l e t é t a szénből k i i n d u l v a !
2. A sósav (HCl) k e l e t k e z é s e eltér a f e n t i szabálytól. í r d fel egyenlettel a sósav keletkezését!
Milyen k é m i a i f o l y a m a t ez?
II. Savak összetétele, kimutatása 1. í r d le á l t a l á n o s s á g b a n
a s a v a k összetételét!
+
í" i
2. Töltsd ki az alábbi t á b l á z a t o t !
A sav neve összképlete Szerkezeti képlete
1 1 H — 0 — С = О
н — о — ° = о
1 H3PO4 2
S a l é t r o m s a v 1 2
S z á m í t s d ki a s a l é t r o m s a v m o l e k u l a s ú l y á t ! (N atoms.: 14)
123
3. Hogyan nevezzük az o x i g é n t a r t a l m ú savakat? I 4. A savak melyik alkotórésze okozza a sav k é m h a t á s á t ? 1
5. A savak k i m u t a t á s a - a l történik 1
a 1 a 1
III. Savak tulajdonságai, felhasználása
1. í r d fel egyenlettel, hogyan oldódik a réz cc. (tömény) meleg k é n s a v b a n ?
3 i 3
2. Töltsd ki az alábbi kémiai totót!
Kérdés
I
1 2 X Tipp
1. Melyik savat h a s z n á l j á k
f o r r a s z t á s n á l ? HNO;{ HCl H2SO4
2. Melyik savat h a s z n á l j á k
k o n z e r v á l á s r a ? H2so3 H2SO4 HCl 3. Melyik sav vízelvonó h a t á s ú ? cc. HNO3 cc. HCl cc. H2SO/, ]
i 4. Melvik sav hev.-vel keletk.
SO,? H2SO,, H2SO:; H.CO,
Ca 5. Melyik f é m e t nem o l d j a a sósav? Ag Zn
H.CO,
Ca 6. Melyik sav a r o b b a n ó i p a r fontos
n y e r s a n y a g a ? HNO;- HCl H2S 03
7. Melyik sav bomlékony? H2CO;> HCl H2S 04
8. Melyik savat h a s z n á l j á k
a k k u m u l á t o r töltésére? HNO;, H9SO4 HCl 9. Melyik sav redukáló h a t á s ú ? HCl HNO3 H2so3
10. Melyik savat nevezik
választóvíznek? HNO;) H2co3 H,SO:;
11. Melyik sav n e m t a r t a l m a z
oxigént? sósav kénsav szénsav
12. Melyik sav oxidáló h a t á s ú ? H , C O , H2SO4 HCl
P o n t s z á m : É r d e m j e g y :
9* 131
Név: j Iskola:
1. Sók keletkezése
IV. A sókról tanultak felmérése
(VIII. o. A csoport)
A sók k ü l ö n f é l e k é m i a i á t a l a k u l á s s a l k e l e t k e z h e t n e k . Ezek közül h á r m a t emel-t ü n k ki.
1. a) í r j u k le á l t a l á n o s s á g b a n a sóképzés f o l y a m a t á t helyettesítéssel:
1 +
b) í r d fel a k a l c i u m - k l o r i d k e l e t k e z é s é n e k e g y e n l e t é t helyettesítéssel!
2. a) í r j u k le á l t a l á n o s s á g b a n a sóképzés f o l y a m a t á t közömbösítéssel:
+ 1
—J
1 +b) írd fel a n á t r i u m - s z u l f á t k e l e t k e z é s é n e k e g y e n l e t é t közömbösítéssel!
3. Egyesüléssel is k e l e t k e z h e t só. í r d fel az a m m ó n i u m - n i t r á t nagyipari elő-á l l í t elő-á s elő-á n a k e g y e n l e t é t !
II. Sók összetétele 1. í r d le a sók összetételét!
v a g y
atom- 1
csoport 1
1
123
2. Töltsd ki az alábbi táblázatot!
- k l o r i d
1
- k a r b o n á t - n i t r á t - s z u l f á t
N á t r i u m (i)- 1 1 1 1
Magnézium^1)- 1 1 1 1
A m m ó n i u m ( i ) - 1 1 1 1
Alumínium(Hl)- 1 1 1
K a l c i u m (n) - 1 1 1 1
3. í r d le a k a l c i u m - n i t r á t szerkezeti képletét (a) és számítsd ki a molekula-súlyát (b)!
a) b)
III. Sók tulajdonságai, felhasználása Töltsd ki az alábbi kémiai totót!
Kérdés 1 2 X Tipp
1. Melyik sót h a s z n á l j á k
permetezésre? NaCl CuSO/, CaSO,,
2. Melyik só hev.-vel keletk.
égetett mész? KCl CaSO/, C a C 03
3. Melyik só a pétisó alapanyaga? NH/ДОз CuSOc, NH4C1 4. Melyik só a vegyip. fontos
nyersanyaga? CaCl2 KCl NaCl
5. Melyik só festi téglavörösre
a lángot? NaCl CaCl2 KCl
6. Melyik só t a r t a l m a z kristályvizet? AlCl-j CuSO/; NaCl 7. Melyik sók okozzák a víz
keménységét? Ca-sók Na-sók K-sók
8. Melyik só kék színű? AgCl Na2S04 CuSO/,
Pontszám: É r d e m j e g y :
1-33
Név: j Iskola:
V. A fémekről tanultak felmérése
(VIII. o. A csoport)
1. Az a k t i v i t á s i sor a l a p j á n d ö n t s d el, m e l y i k k é m i a i f o l y a m a t játszódik le és m e l y i k nem. A m e l y i k l e j á t s z ó d i k , azt az e g y e n l e t e t tedd helyessé, a m e l y i k n e m , azt h ú z d át!
Kiinduló anyagok Keletkezett anyagok Kémiád folyamat
А1Ш + F e203 = 3 1
C u1 1 + F e S 04 = 3 1
M g n + CuO = 3 1
CuU -f AgNO:J — 3 1
A g i + HCl = 3 1
2. írd le a k o h á s z a t 3 m u n k a s z a k a s z á t á l t a l á n o s s á g b a n .
Munkás zakas z Kiinduló anyagok Keletkezett anyagok
I. 1 1 1
II. 1 1 1
I I I . 1 1 1
4. í r d le a t a n u l t v a s é r c e k n e v é t :
1 1 1 1
5. A n a g y o l v a s z t ó k e r e s z t m e t s z e t i r a j z á n t ü n t e s d f e l : a) a b e a d a g o l t n y e r s a n y a g o k a t ,
b) a t á v o z ó gázok nevét, c), d) a c s a p o l á s e r e d m é n y é t 123
Írd le • vasgyártás alapegyenletét!
6. Hány százalék szenet t a r t a l m a z a nyersvas?
az acél?
7. H a z á n k b a n milyen eljárással g y á r t a n a k acélt? ..
8. Mi az acélgyártás lényege?
9. Mit é r t ü n k ötvözésen?
10. í r j példát acélötvöző f é m e k r e !
É r d e m j e g y : Elért pontszám:
1 3 5
Név: j Iskola:
V. Év végi felmérés kémiából
(VIII. o. A csoport) I. Az anyagok csoportosítása
1. a) Az ü r e s e n h a g y o t t t á b l á z a t o k b a írd b e az a n y a g c s o p o r t o k n e v é t ! b) A p o n t o k r a helyezd el az a l á b b i a n y a g o k a t :
Cu, A1203, H N 02, K2S 04, földgáz, N2, Fe(OH):!, C 02
Pl.: 1 Pl.: 1
123
II. A legfontosabb vegyületcsoportok összefüggése
í r d fel a n á t r i u m - s z u l f i t k e l e t k e z é s é n e k egyenletét elemeiből k i i n d u l v a !
3 3
3
III. Egyenletek írása, kémiai folyamatok megnevezése Egészítsd ki az a l á b b i t á b l á z a t o t !
(Az egyenleteket tedd helyessé!)
Kiinduló anyagok Keletkezett anyagok Kémiiai folyamat megnevezése
+ = Na-,C03 -f- H , 0 3 1
MglX + = Mg(OH)., -f 3 1
= AI,O . 4- н , о 3 1
NaCl 4- H2S 04 - 4- 3
•
NH( 4- = NH^NOj 3
137
IV. Az anyagok tulajdonságai, felhasználása
Kérdés i 2 X Tipp
Az anyagok melyik c s o p o r t j á b a t a r
-tozik a generátorgáz? elem k e v e r é k vegyület í
Mióta t u d n a k szerves vegyületet
elő-állítani? 1828 1763 1728 í 1
Melyik só festi a lángot télgavörösre? N a2C 03 BaSO/j CaCO;3 1
A vegyületek melyik c s o p o r t j á b a t a r
-tozik a víz? bázis sav oxid i
Kinek a nevéhez fűződik a vegyjelek
írása? Liebig Dalton Berselius í
Mi a n á t r i u m - h i d r o x i d köznapi neve? mészvíz s z a l m i á k
-szesz lúgkő 1
Melyik bázis nem lüg? N a O H F e ( O H h Ca(OH)2
1
! í
Melyik sót h a s z n á l j á k permetezésnél? CaCO, NH,,NO;| CuSO., 1
Melyik fémvegyület érc? Fe20: ! CuO CaO 1
Mivel t u d n á d r e d u k á l n i a rézoxidot? higany ezüst hidr. 1
Milyen színűre változik a
jódtink-t u r a keményíjódtink-tő h a jódtink-t á s á r a ? piros kék zöld I Melyik sav redukáló h a t á s ú ? HoSO, H2SO:, Н2СО3 i
i Vízgaz összetetele N2+ H2 H2+ O2 H , + C O í
Melyik só hevítésével keletkezik
ége-tett mész? C a C 03 CaSO,, N a2C 03 í
Melyik bázis b o m l é k o n y ? К О Н NH/.OH Ca(OH)2 í
1
Elért pontszám: É r d e m j e g y :
138
A dolgozatok javítása után az eredményeket célszerű az alábbi t á b l á -zatban rögzíteni:
T a n é v : Osztály:
Név
dolg. i. II
dal э • III.
dóig. IV.
dolg. V.
dolg. VI.
dolg.
Név
sz. P é i- P
sz. j-é P
sz. j-é P
sz. j-é P
sz. é
3- P é
SZ. j.
1
Jelmagyarázat: p. sz. = elért pontszám; é. j. = érdemjegy.
így össze t u d j u k hasonlítani az egyes tanulók fejlődését. Természe-tesen a félévi és év végi érdemjegyeket nemcsak az ellenőrző feladatlapok alapján, hanem az évközi szóbeli feleletek és az egyes órákon alkalmazott 5—10 perces mérőlapok eredményeinek összesítése alapján kell megállapí-tani. így a szóbeli és írásbeli feleletek megfelelő kombinálásával már sok-kal reálisabb érdemjegy adható.
Természetesen a tanárnak ki kell számítania az osztály százalékos teljesítményét is minden dolgozatnál. Erre egy egyszerű példa:
Osztálylétszám: 30. Egy tanuló által elérhető max. pontszám: 50 Az osztály által elérhető maximális pontszám 50-30 = 1500 Az osztály által elért pontszámok összege: 1050
100% " 1500
X % 1050 Tehát az osztály teljesítménye 70% (igen jó).
Az eredményeket a mennyiségi értékelésen túlmenően minőségileg is értékelni kell. (Típushibák feldolgozása stb.)
A fenti ellenőrző feladatlapokat először az Egri Tanárképző Főiskola gyakorló ált. iskolájában és az egri Gagarin ált. iskola (gyakorló jellegű iskola) VIII. osztályában próbáltuk ki, m a j d elterjesztettük Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben.
Most m á r második éve használják a jelzett megyék sok iskolájában.
Megállapításaik szerint a feladatlapok igen hasznosnak bizonyultak az értékelések objektívabbá tételében. De ezen túlmenően a nevelők azért is hasznosnak t a r t j á k , mert az anyag súlyponti kérdéseit maguk előtt látják már a téma tanításának megkezdése előtt.
139
Természetesen ezeket a feladatlapokat m é g lehet tökéletesíteni, az elbírálást is tovább finomítani, de az sok szempontból megnehezítené a tanár adminisztrációs m u n k á j á t , ami nem célunk.
Érdeklődéssel v á r j u k a Művelődésügyi Minisztérium és az OPI Kémia Tanszékének kiadványát e téren, mert a feladatlapok stencilen vagy rotán történő sokszorosítása igen nagy m u n k á t ró az ezzel foglalkozó lelkes szak-emberekre.
Mindenesetre úgy érezzük, hogy feladatlapjaink a központi kiadvány megjelenéséig jól szolgálják az általános iskolai kémiaoktatás ügyét.
I R O D A L O M
[1] Báthori Z o l t á n : A d i d a k t i k a i ellenőrzés. (Audiovizuális Közlemények, 1969. 189
—190.)
[2] Futó J ó z s e f n é : Teljesítményértékelés az általános iskolában. (OPI-kiadvány, 1969.
37—79.)
[3] Iljina: Tesztmódszerek alkalmazása az ismeretek ellenőrzésében és a p r o g r a -mozott oktatás. (Szovetszkaja Pedagogika, 1967. 122—135.)
[4] Kelemen László: A pedagógiai pszichológia alapkérdései. (Tankönyvkiadó, 1967.) [5] Kiss Á r p á d : írásos t e l j e s í t m é n y p r ó b á k iskolai felhasználása. (Pszichológiai T a
-n u l m á -n y o k IV. 154—164.)
[6] Szentpéteri I s t v á n : A t a n u l ó k tárgyi t u d á s á n a k felmérése a 8. osztályban. (A ké-mia tanítása, 1968. 129—138.)
[7] Tokody K l á r a : Dolgozzunk korszerű módszerekkel az általános iskolai k é m i a -oktatásban. (A kémia tanítása, 1968. 161—165.)
[8] Tokody K l á r a : A feladatlapok, m i n t a gondolkodtatási tevékenység fejlesztésének eszközei a k é m i a t a n í t á s b a n . (A kémia tanítása, 1969. 3—8.)
KONTROLLE DER KENNTNISSE BEI DEN SCHÜLERN IN DER ALLGEMEINEN SCHULE
Dr. Sárik Tibor
Auf G r u n d seiner U n t e r s u c h u n g e n stellt der Verfasser fest, dass es noch in der Kontrolle und B e w e r t u n g der Kenntnisse bei den Schülern im C h e m i e u n t e r -richt der allgemeinen Schule noch ernste P r o b l e m e gibt. Die mündliche A b f r a g u n g , ebenso wie die ausschlieslich schriftliche A b f r a g u n g enthalten positive und negative Züge. Die richtige Lösung d a f ü r liegt in der Ausarbeitung entsprechender V e r h ä l t -nisse zwischen mündlicher u n d schriftlicher Kontrollen.
Eine Art schriftlicher Kontrolle ist, sog. themenschliessende Arbeitsblätter schreiben zu lassen. Mit Hilfe eines Mitarbeiters stellte der Verfasser 6 t h e m e n -schliessende Arbeitsblätter f ü r die achte Klasse zusammen, und dieser Artikel enthält die A - V a r i a n t e von denen. Der Leistung nach b e k o m m e n die Schüler die Zensuren.
Nach 90—100% Leistung: vorzüglich (5) nach 70— 90% Leistung: gut (4)
nach 50— 70% Leistung: mittelmässig (3) nach 25— 50% Leistung: genügend (2) unter 25% Leistung: nichtgenügend (1)
Die themenschliessenden Arbeitsblätter w e r d e n von vielen Schulen in 3 Bezirken benützt und sie leisten einen nützlichen Dienst in der objektiveren B e w e r -tung der Schüler.
143
E S Z T É T I K A I N E V E L É S A Z É N E K - Z E N E T A N Í T A S B A N VAJDA LÁSZLÖNÉ
(Közlésre érkezett : 1971. október 29.)
„A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénység-ben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs" [1],
Az i f j ú s á g nevelése, oktatása a legnagyobb felelősség, ami emberre hárulhat. Táplálni, megtölteni egy befogadásra váró élő, érző lényt a zene tudományának, mint szépnek szellemi táplálékával, a legszebb tevékeny-ségek egyike.
A zenei nevelés aktuális kérdés napjainkban, mégis kissé elhanyagolt területe a nevelésnek, bár igen fontos tényezője az emberi műveltségnek.
Egységes rendben ugyanolyan szerepet tölt be, mint más nevelési területek, mégis ráhatásában gazdagabb, mint esztétikai nevelő eszköz.
Témaválasztásommal, ha az ének-zeneoktatás egy töredékét érintem is, annak fontosságát, sokoldalúságát, emberformáló erejét szeretném hangsúlyozni, miután az ének-zenei nevelésnek is maradéktalanul eleget kell tennie ú j társadalmunk gyors kulturális fejlődéséből fakadó követel-ményének azon elv alapján, hogy szoros összefüggésben kell állnia a való élettel.
Ahhoz, hogy valamely művészeti ágat esztétikai szempontból vizs-gáljunk, annak szerepét megjelölhessük, mint az esztétikai nevelés esz-közét, az esztétika szó jelentésével és tartalmával is tisztában kell len-nünk.
A szó a görög eredetű ,,aisthesis"-ből származik, jelentése: érzékelés, észlelés. A régi filozófusok az esztétikát a ,,szép"-ről szóló kutatásnak tekintették, vagyis olyan elméleti nézetek összességének, amely a való-ságban és a művészetben jelentkező szépet teszi vizsgálat tárgyává. Az esztétika tehát ebben az értelemben széptan. Pedig a szép is csak egy kategória, mely alapvető szerepet tölt be a többi kategória között. Egy-ben az a tudomány a zene körére szűkítve, amely ,, . . . az emberi vi-szonylatoknak a hang és a ritmus anyaga által történt művészi vissza-tükröződésével, a zene lényegével és tartalmával, a befogadó hallgató által történt átvétellel és átéléssel foglalkozik" [2],
Az esztétika tárgya, maga az esztétikum, amely a visszatükröződés-nek egy sajátos módja. Az esztétikum magában az életben jelentkezik.
A természetben, mint természeti szép, a társadalmi életben (emberi hely-141
zeiekben) szétszórtan, a művészetekben koncentráltan van jelen. Min-d e n f a j t a esztétikum, így a művészet — s ezen belül a zeneművészet is — sajátosan társadalmi tevékenység eredménye, amely a társadalmi f e j -lődésnek egy meghatározott fokán merül fel, s együtt fejlődik az emberek társadalmi tevékenységének fokozott kibontakozásával. „ . . . Az ember magáraébredésének, önfelfedezésének egyik legfőbb f o r m á j a , történeti emlékezet, fejlődésének ö n t u d a t a " [3].
Az esztétika — mint t u d o m á n y — a társadalmi t u d a t f o r m á k a t t á r -gyalja, így a zeneművészetet is. Az esztétikum az emberi tevékenységnek, az emberi m u n k á n a k a függvénye. Ezt bizonyítják a művészet eredetét feltáró kutatások is.
,,A m u n k a szervezi és embercsoportokat társadalommá, objektív ér-vényű, sokoldalú kapcsolatokat hoz létre a közös m u n k á b a n és más és más módon részes emberek között. Ezek az új viszonylatok kényszerítik a társadalom tagját arra, hogy nekik megfelelő sokoldalúsággal lássa és kezdje egész világát, hogy a természettel is 'csak a társadalmi viszony-latok által meghatározott módon érintkezzék. Ezek szabják meg a gon-dolkodását, szemléletét, magatartását még akkor is, amikor éppen nem vesz részt a közös m u n k a valamelyik ágában. Ezek bölcsői az emberi érzelemvilágnak, ezek teszik lehetővé azt is, hogy az ember elvonatkoz-tassa világa hangzó megnyilvánulásait a hangok forrásaitól, és magukból a hangokból — jelentésüket általánosítva — rendszert alkosson az egész valóság megjelenítésére. T e h á t a zene forrása nem egyszerűen csak a kö-zös kapálás vagy evezés ténye, hanem a m u n k a t e r e m t e t t e társadalom egész tudatformáló működése" [4],
Mint a zenei hangnak, éppúgy a ritmusnak is a munka a teremtő atyja. Karl Biicherl a m a r x i s t a hatás alatt álló polgári kutató „Munka és ritmus" c. alapvető m u n k á j á b a n számos úgynevezett „ m u n k a d a l t "
gyűjtött össze. Ezek versbeli és dallambeli szerkezetéből, ritmusából ki-mutatható összefüggésük magával a fizikai munkával. A ritmikusan vég-zett fizikai munka — a k á r csoportosan, akár egyénileg végezték — a munka eredményességét segítette elő. Célszerűbbé váltak az egyes m u n k a -mozdulatok, kevesebb erőfeszítéssel j á r t a k az egyes munkafázisok. Ple-hanov r á m u t a t o t t arra, hogy a dalok ritmusát minden esetben a termelő munka r i t m u s a határozza meg.
Miután a termelőmunka technológiája is befolyásolta a dalok t a r t a l -mát, a dallam, a ritmus és a költészet fejlődésük első fokán a legszorosabban összefüggtek egymással, de a hármas egység alapeleme a m u n -ka volt.
Az esztétikum, mint az emberi m u n k a terméke, a társadalom fejlő-dése során alakul ki, tökéletesedik, melynek megértéséhez nem elegendő a külső tulajdonságok ismerete. Tapasztalati megismerést kívánt az ér-zet, az észlelet és képzeleten keresztül éppúgy, mint racionális megisme-rést, mely tudományos megismerés logikára és gyakorlatra épül. A két megismerés azonban elválaszthatatlan egymástól. Lenin szerint: az emberi megismerés történelmi folyamat, melyben dialektika van. A t e r -mészetnek az emberi gondolkodásban való tükröződése.
142
Ahhoz, hogy az ember esztétikailag is fejlett legyen, a puszta cél-szerűség tényénél magasabb igényekkel is kell rendelkeznie, s ez már az esztétikumban jelentkezik.
így a zene, mint a művészet egyik ága, együtt nő, formálódik a tár-sadalommal, az emberrel és az élet nélkülözhetetlen elemévé válik. A zenének a társadalmi funkciója elvezetni az embert más művészetek megértéséhez. A művelődéstörténet tanítása szerint, a zene szerves része volt egy-egy nagy kor nevelési rendszerének, emberi ideáljának. A görö-gök a nevelésben a zenének központi helyet juttattak, mely szükséges az emberi szellem egészséges fejlődéséhez, az állampolgári öntudat kialakításához. Platón (i. e. 4. század) az Állam című m u n k á j á b a n erőt t u l a j d o -nított egyes hangsor, egyes hangszerfajta használatának, miszerint az jó vagy rossz, serkentő vagy gátló hatást gyakorol az emberre, ezen keresz-tül erősítve vagy gyengítve az államfenntartás érdekeit.
A kínaiak ugyancsak rangos helyet biztosítottak a zenének, miután a csillagászattal, matematikával egyenlő fontosságú tudománynak m i n ő -sítették. Felismerték magas értékű nevelőhatását, belső formálóerejét.
A kínaiak ugyancsak rangos helyet biztosítottak a zenének, miután a csillagászattal, matematikával egyenlő fontosságú tudománynak m i n ő -sítették. Felismerték magas értékű nevelőhatását, belső formálóerejét.