galom származik: ’s innen önként következik, hogy a.’ szívuraság, ha. 'ollykor ad is, csak idő _ közi boldogságöt adhat egyes életnek.
A’ statusélet, egyes életek,~összetétele. Er re nézve tehát a’ szív és ész nem egyesekben fejti ki erejét, hanem a’ tôbbség’ akarata általhat az egészre. Ha a, többség, mellynek akarata hat, a’ szív ösztönéból akar, szív uralkodik а’ status életeu; ha az ész, okaitól feltételezi akaratát, ész kormány ülend а’ közügy” jobbján. Különben a”
szív; vagy ész, a’ fentebbiek szerint víendi vég hez munkásságát. A’ boldogság’ alapja, mit egyes
életnél jó l l ét- és ny u g а 1 o'm nak nevezünk, statuséletben szabadvagyon- ’s személybá torságnak mondatik. ’S igy, a.’ fentebbi okosko dás szerint, minthogy az ész' feltételei szép és va ló; a’ szép- és való’ megtestelüse a.’ tökély és er kölcs; а’ tökély és erkölcs” eredményei а’ jóllét és nyugalom, vagy is szabadvagyou, 's lszemélybá torság: tisztán áll, miként a’ statuséletet csak az ész teheti állandón boldoggá.
Tehát a’ statuséletben e’ két erő müködik;
vagy ellenőrködve egymás” tulnyomásí ellen logi cai arányban, ’s így ütlvözitóleg; vagy átnőve egy- ' mást; ”s így szélpontokon esapougva. veszélyhozó lag. Ha az ész nagyon kiszorítja a’ szív’ igényeit
rendkivüli szigor áll elô , melly a’ szívre farasztó benyomástjesz, ’s ösztö n ét költi az észjárom’ le vetésének. Ha szív az uralkodó , a’ szenvedélye ket veszi udvarába kegyenczekül, kik irtózatosan magoknak kezelik a’ statuséletet.
Három fô elem van, mellyek körül a’ status ban kiterjeszteni törekszik hatalmát a’ szl'v.
1 Az önélet, ’s ekkor haszonvágy’, rang kór’, ’s fényüzés’ szeuveit idézî fel; mint Cleopa 1ra’,. XIV. LajoS’ ’s a.’ t. korában. A’ szívnek illy nemü uralgása, linanczügyi megbukást, kimerült séget, ez ismét erkölcsi sülyedést, ez ismét gyá vaságot elaljasodástlszül.
2. А’ hit; mellyuek irányában fanatismu'st, vakdühöt, ’s önéletfeledést, (шеПу sziv’ és ész’
munkásságát veti el fôczéljáfól,) szokott költeui;
mint Nero, Domitian alatt az ó , ’s reformatio’ kez detekor az ujvilágban; úgy hogy a’ már I. Ferencz’
korában hatalmasan fejlödö , ’s értelmesült Franc;
hon sem tudá. bölszültségétôl keblét megóni. A’
szl'vnek illynemü uralgása inquisitíouale tribunált, 1572-ki véréjeket okoz , mellyek , a’ méltóságából kivetkezett embert állattá sorozzák.
3. A’ p oli tic а. Е’ tárgyban eldoradoi vágyak ra., rögtönzött manías reform- ’s eröszakra széditi а’ népet, mint Mirabeau’ szavai tevék, mint Во bespierre’ ’s a’ t. korában történt. A’ szívnek illy uralma, korlátlanságot, ez ismét zendületet, ez ismét'megtörést, igába jutást hoz a’statusra, ’Séle tét megszünteti.
De ha a’ 5217, elsorolt veszélyeit a’ statusbau szélsö eredméuyekig nem fejteué, vagy épen a?
kijelelt föelemek’ ügyében valami jót elôhozna 15:
okvetleuûl rövid, 65 állhatlan segély az, melly egy résznek használva az 6565261 тег111.
На az alattvalókat ragadja el a’ 5217, anar chia fejlik ki; ha a’ felsöbbséget: despotismus. ’S kényuraságot nem esak egyén üzhet, hanem testü let is, mint Romában a’ patriciusok, Velenczében a’ tizek’ tanácsa, ’s Oroszhonban a’ senatus. Azért
‚ igen veszélyes az olly Monarchia’ állása , mellyben az 61521561611, ’5 ön befolyás nélkûl terhelt nép felett,
a’ kormány 65 аг151осга11а, 1111111 1161 ellenerök, 052 toznak a’ status’ dolgain. Mert, minthogy a’ nép, csekélyebb můveltségéuél fogva, mindig hajlandóbb a’ szívuek engedni: amafkét küzdö erök közül ah 1102 fog szegödni, a’ mellyik 71116 vagy ál de mindenesetre szívszerü érdekkel csábitja magához.
A’ népnek szívhatalma ellen tehát egyetlen bizto sitó mód a’ Mouarchiára 116276, ha. azt jogérdek által köti a’ status’ életéhez, e’ jogérdek pedig:
fòldbirtok, 65 116р7156161.
V.
Szív 65 652, т1п1 reform-elemek.
Statuséletnek két esetben lehet reformra szük sége. Vagy szigorubbá válik, mintsem nópét bol dogithatná; vagy kifejlettebbé, 111111156111 а’ 116р
megbirná. Mind kettöt körülmény, vagy visszaélés idézi elö. Elsö esetben az alkotmányt kell kiter jeszteni, másodikban korlátozó tôrvényeket hozni;
’s mindkettö reform мы történik. A’ reform’ ügyé ben szl'v , és ész ellenkezö akarattal birnak. A’
szív benyomásoknál fogva határoz meg minden lli ány! , ’s a’ reform’ ösztönét arra szorítja , a’ mi rosszúl hat. Az ész, okát vizsgálja minden hiány nak , ’s a’ reform’ szükségét abból itéli meg, mi a’ rosszat eredményezé. A’ szív rögtön , és magán állva kap fel minden javitási tárgyat; az ész fon tolva , ’s általános viszonyokkal egybevetöleg. A’
szív akadályok мы ingerültséget, az ész kitartást nyer. A’ szív zendülettel llévenyész; az ész törvé uyes haladással alkot. Innen világos, hogy az ész, soha sem nélkülözhetlenebb, mint reforlnban. Wa shington észszel reformált.Franczhou a’szív’, An glia az ész’ rendszerét követi.
I Az erkölcsi élet’ reformja Initian által történik.
Itt épen a’ feljebbieket kellene ismételn-em, halleirni akarnám miként kezelia’ hiteszközét а’ két ellenerö.
Csak az a’ valódi reform, пне" у nagyszerü világ nézetekkel hat „ниша, ’s jövöbe. [tél a’ történtek, jósol a’ leendök felett, rendäzereket állit, eszméket teremt , elveket tisztit, irányt тише; vagy a’ szak törvényeket müveli, bövíti , ’s határzott értelemre bozza; módosit, felfedéseket tesz, a’ tökély’ és
jóllét’ országát llelyes törvényekkel elöidézî. De helyes iörvényllozáshoz свай ész vezet, шеи-Ф csak az ész buvárkodika’körülmény’ ,és nemzeti jellenŕ
okai között , pedíg Montesquieu szerínt a’ jó tör vényeknek „annyira a’ nép’ lelkéhez, mellynek javára irvák, kell alkalmaztatniok, hogy vakesetül ve hetò , ha egy nemzet’ törvénykönyve , idegenre il lik.“. (Elles doivent être tellement propres au peu ple pour lequel elles sont faites, que c’ est un tres grand hasard, si celles d’ une nation peuvent con venir ä une autre. De L’ Esprit des loix liv. l.
Chap. 3.)
MÁSODIK FEJEZET.