út’ symmetrialis összefüggésére nézve visszaesés ben van; mignem, Init én épen olly biztoll re méllek , mint forrón óhajtok, —— az alább érinten dò Journalistícai üggyel ezen crisiséböl is felocsud va, teljes öntudattal térend vissza a’ foutus pályá ra, mit legujabb körülményink köztt tagadllatlanúl eltévesztett.
Reformunk’ idöközi erömüveinek harmadika leendett a’ saj tón yilvánosság. Miután annak szembetünöleg tágabb viszonyai, az elmék’ röpté nek szélesb tért igér_tek, reméllnünk kelle, hogy mind egyes eszmék és teunivalók’ részletes tárgya lata, mind az egésznek philosophicus felölelésez ’s azokból levezetendò nézetek fogják könyvx'i'almun kat gazdagitani. De máskép сонет. Egész .szellemì mozgalmnnk а’ Journalistîca’ szük hasábjaiba lát- ' szék szoritkozni; pedíg b. Eötvös József, legujabb röpirata’ .17 lapján helyesen jegyzi me'g , hogy
„hirlap, politicus felekezetnek irányát csak kép viseli, de nem adja.“ És igy azon kimerítö taglalat, azon maradandó , ’s ha helybe hagyatnak, köziráuyúl veendö nézetek, mellyeknek tára és eszköze csak rendszeresen kidolgozott könyvek lehetnek, idöszaki `sajtónyilvánosságunkbau mind hiányzottak; csak most, míután az alább említen dö napì viszony életkérdésůl enlelteték, kezdvén' igéretdus könyvmozgalom jelentkezni.
_y 3 vll.
Az îzgatás’ terme'szetérô'l.
\
Békés reforÍn, ha az ébredés’ elsô lökésén túl van , ha a’ felizgatás’ kürtje elrivalt, ’s a’ fáj- . dalmak’ felkiáltófszózata akarattá alakúl: csendre szokott áttérni. Es ha a' nemzet csend alatt min dig lefhargiát tapasztalt tenyészni, könnyen azon balhiedelemre jöhet, hogy á’ můködési nyugalom
‘ismét éle'trágó' zsibbádás; pedig ha a.’ józan esz mék’ világa egyszer meggyult, viharral sem lehet többé elfúni; és bár elsö lobbanatja, a’ felváltó i lángban enyészni látszik: elhihetjük , miként hév, és fényerö növekszik abban; mert hisz’ а’ feljövö nap’ tányérja nagy és biboros, de ki állítná azért hogy világa tisztább hajllalbau mint midön a’ hala dás’ ivén kícsínyůlni kezd? Tehát топает, а’
kezdet’ mozgalmait lassú fejlödés szokta felváltaui.
Ez történt nálunk is. Az illy idöszak sokkal ke vésb költôi elemet visel sziuzetében. Azon inge rült kedélynek, mit tüzszavakba Önteni olly jól esék, többé ninos helye. Azon szónoklati virágok, mikböl koszorút füznî olly könuyů vala, érteke zési gyümölcsökké érnek; a’ fényontó lépcsôkre, hol buzdító hangokért lehete nyerni tömött 77éljen“
eket, statusbölcseség’ komoly vitatása. lép fel; ’s a’
nap’ dicsòségét nehéz virrasztások termik meg. A"
12*
palya többé 116111 kezdetén van, ’s ki rajta baladni \ akar, enybitö ömlengések nélkül kell rögtön fa rasztó tettekbez fognia. Igy az ivadékiiak mindig többet kell tanuliii, hogy a’ kort beérje, fejlését eröteltebb vallain tovabb viendö. Ha teliat egy nemzeti baladas’ illy fokozatú korszakaban életre kap egy sulypoii t, bova szenvedelmeit átvibeti azon osztaly, melly érzelineiben még az agitatio’
napjait élteti. legyen azon sulyp ont napi ese iiiény, politicai ingerlô viszony, vagy iiyilvanossá gi organuin: természetes, bogy az izgatas’ bara tiiial rendkivüli kedvességre kap. Midön a’ par tok mar teljesen kiképezték magokat, azaz min denik ismeri saját elvé,nek egész terinészetét, al kotiiiaiiyliozi fekvését, alkalmazasi agazatait ’s azoknak biztos módjat, eszközét: többé nein ve szélyes elféle sul yp on t; akkor nem támad rajta forgó szél; a’ mozgalom szelleinkint lengeti meg az eszineloinbokat, de a’ törzsôt, a’ tisztult alkot vanyt, nein iiigadoztatja. Példaúl ba Franczhon ban valamelly kérdés lazba bozza az elméket, ’s ingerültsége képviseleti kaniraig` jut: a’ partfél’
erejébez képest, legfeljebb a’ miiiisteriuiii lép le, de a’ nenizet nein inog; és ba a’ Cbarivari, új, meg új 161611 61621 bantó ötleteinek fa’ nép olvassa és ne- l vet; de niasnap feledi, ’s a’ raj legfeljebb a’ 526111652—
16’ egy par ói-ai börtönén végzödik, mit 6 ujra a.’
község’ inulattatásaul liasznal fel. De a’ liazaban, 1101 egyszi'iiezetů part is, olly heterogen alkatré 526111161 all, niinöke-t fentebb megisuierénk; bol a’
haladás, költészetét] csüggő rész, a’ már párthoz írottakat is kedvencz sulypontjára tudja vissza шпат; ’s hol az Önügyével úgy mint kell tisz tába nem hozott,'s akaratához nem szilárdult nagy
tömeg, napi jelenetek után szét oszlani kész,
vagy minden esetre a’ hangosb kiáltásnak feltétel telen igazat adni hajlandó: illy hazában, moudom,a’
reform’ két értelmü fokán, minden izgatási suly р o ntot kerülni, józan ész és érett hazafiság szo msan parancsol.
Minden országban két fő eleme van azon nem zeti osztálynak, melly a’ komoly discussiok korát, izgatási lobbanatokra visszavinni minden lépcső
éról hajlandó: az ífjúság,és elégültlenek.
Az ifjúság' lelke ollyan, mint а’ nap: önmagából ragyog, ’s foltjait is befényzi; de lángolása vakít,
’s ha kormánytalan eszmék ragadják, mint egy politicai Phaeton,» mindent aszályba hoz. О teljes erőből futja a’ tért, lde lelkesült szeme mindig a’
pályalobogón; ’s lába alá nem néz. Néki csak czél az isten; kiszámítni eszközeit feleslegnek kirtja; hiszen ha akarat van, mindennek menni kell pedig az ő akarata olly merész , ’s olly szent!
minden jót akar, ’s mindent rögtön, mert hisz” a?
mit holnap használhat, miért maradjon holnapután-ra? ’s miket egyszerre lehet gondolatba ölelni, miértt ne lehetne kivinni is ‘l Igy igen természetes, hogy a, reform’ bár mellyikfokozatán izgatás áll-u jen ell"), lelkében viszhangra talál; sőt a” szabad
elmüség’ színeiben veszélyes irányt is elfogadni
téved. Ö minden korszakban helyesli a’ szók0r~
bácsot, hiszeu az, visszaélök ellen pattog, kik reá méltók , ’s kiket gyülôlnie kell; de nemes he vében nem fontolja meg, hogy a’ hatalomszó visz sza fojthatja ugyan a’ polgári bûnt, de ki nem irt ja; ’s mint az erkölcsi nevelést bot nem pótolja,
úgy a.’ hiányos tñrvény’ hézagait pllilippicák nem