a’ hét vezér’ tiz évi dolga , 895'- 905 világbüsz keségünk leliet; mellyel, idöt ’s körülményt tekintve, Graecia’, Cyrus’, vagy Roma’ legtömöt
tebb lapjához mérhetjük nemzeti naplúnkat. Az Ös vállalat vad, és igaztalan. Mert nemzetek’ köz-Ãl jogára eröszakot vinni, döntòtt idegenek’ romján
építni házat k'étértelinů nagyság; ’s a’ törlött ne vekböl öszszeirt önczimhez fénytelen betůket öntet a’ statusphilosophia; de ha a’ század’ vérpolitieája népek’ orgazdájává tudott fajulni, késö minden értekezés; ’s vegyük a’ tò'rténetet korszerů szem pontból. Egy távol földövi jaratlan Га] , nein tudva hogy ’s merre? térkép- nyelv- és mértan nélkül, a’ mármarosi Karpath’ vad., ’s iránytalan hasábi - között' betódúl az ismeretlen országba: költôí lel
kesedéssel kikiáltja örökségi jogát„mit egy pusz U ta hirböl ismert néhai rokon’, néhai birtokához for lnált; Attila’ nevében harczhoz fog; tíz, tizen egy év alatt Laborczot Zalánt Men- Marótot Ge lout, Zobort, 61 föbb hatalmaktól védett fejdelme ket székeikböl levet. Magyar, Erdély, Tót és Horvátországot, erdök- nadasok- folyók- mocsá rok- hegylánezokon, ’s iót, morva, oláh , bolgár, olasz hadesoportokon általgázolva elfoglalja; a’
bolgár királyt adóba ígázza; Csepelben fejedelmi lakot épit; köz szerzeméllyét per nélkül nieg osztja, ’s magának alkotványt ir! _ Tizene'gyév alatt.' Nem tudoin, Arpád’ képzett lelke eszköz lött-e irányt, ’s akarategységet, vagy viszályok érlelék reá a’ nemzetet ? de az eredmény, hatal mas jelekben mutata: mire képes, egy fentirt nép jellem , ha szabályoztatik. Munka, foglaltság tar 16 örök cselekvésben a’ lélekeröt, s’ ez mint egyes
charactert, úgy nemzetét is megóvja szevedélyek’
elf'ajulásálól, sôt hatást nyitvàn egyiknek a’ má sikra, egy föczél’ ôsszhangú gépelyévé teszi.
Amaz Ösi ábránd, mint _biztató renlény mutatá. a’
felpompázott jövöt, ’s vezérszellemůl járt a’ köz lélek `elött. Az ingerlé k e nység hös buzdú lat’ alakjában ragadá nyomain a’ honért fogott fegyvert; ’s bár Laborcz’ és Zobor’ felakasztása kor , vagy gyözehnek’ túlvitt vadságában kegyet len bélyeget viselt: mint eszköz’ maniája, a’~czél’
nagyságában mentséget talál Az önzés, hódolt tartományokkal telék be ’s telhetlen mellék kap kodással nem veszélyzé az általános irányt.
lV.
A’ szeri alkotmány.
Azonban _mennyire ismerjük _ a’ Szernél készůlt alkotmány , bár mint lnagasztalják iróink, felette el h'm tévesztve. Gyökérelvében, nem csak a’ nemzeti erö’, ’s tömôtt terjeszkedés’ csirái vol tak elfojtva, hanem egyoldalú szerkczete- mel
lett_ az elérni akart czélnak sem felelt meg, ’s így philosophiája egészen eltért az4 atelcuzitól. Mar az osztálymód, melly azt megelôzé, két igényt ada fejedelmi kezébe. Árpád közös országuk’ nagy részét családôrökůl vágta el; mibôl háza’ el hatalmazása lön várható. Azonban a’ fönxnaradt
részeket öntetszése szerint osztá el, honnan donatie-jog eredhete. Maga az alkotmány pedig, önálló végrehajtást tòn kezébe. Itélet’, ’s kegye lem’, harcz’ és héke’, alku’ és szövetség’ nemzeti jogait kirekesztöleg a’ fejedelemre ruhâzá; fel jogosítva ekként kül- ’s belviszonyok’ 526 bad kezelésére. Továbbá polgár- 65 hadfòk’,
’s megyekormányzók’ kinevezését szinte fejdelmi illetékeůl adá. Es ama’ pont, melly a’ fejedelem’
_ részére , minden megyében еду vár’ kizáró birto kát engedményezé: biztositó súlyt ada a’ nemzet ellenében. Ezért állítám, miképen e’ rendszer, 62 alapezélnak t. i. a’ lovagrend’ vagy is nemzet’
jog- és életbiztosl'tásának nem volt megfelelö; ’s mig az atelcuzi kötés, aristocratiának adott sulyt, a’ szeri, monarchának veté meg alapját. De volt egy kár- 65 veszélydúsabb kúlfö 6’ szerkezetben':
maga az alapelv. Szerinte t. i. a’ meghódított népek minden nemzeti jog- és igénybôl kizárattak, saját birtok ’s befolyás nélkůl szolgálandók ide gen urakat, můvelve számukra a’ tölök elrablott földet ’S e’ kötelességökért, sennni viszonosság;
inert ama’ ln'ibéri pont, miszerint külharcztóli vé delmök elhatároztaték, üres negativ vigasztalás nál több nem vala. Tehát a’ паду 16тед, a’ helyett
hogy jog- és érdekosztályban testvérül fogadta
tott volna, mintegy ellenséggé téteték; ki szabad ság’ alkalma után sóvárgott. vagy dologtalan jel lemet ölte urai ellen ;’s e’ rendszer alatti pangásá ball kedvét rokonszenvét veszté minden vállalat hoz, melly egy kiskorú nemzetre gyarapítólag hat.
E’ tömeg pedig annál méltánylandóbb lett volna: _ mert hadfoglyok- bündijúl lovagjogvesztettek- ’s önivadék által folyvást növekedék, mig a’ hadfo .gyott nemzet, örök csatázásban pusztítá szaporo
dását. Ezért mondám miképen e’ rendszer a’_
nemzeti erô’ ’s tömött terjeszkédés’ csiráitelfojtá.
Elismerem, miként azon vad ököljog’ korá ban tökély nem vala várható, ’s eleink a’ század’
közhibáiban osztoztak; de ha rögzött kór’ orvos latáról van szó, kútfejét ’s .átmeneteit kell ismer nünk, bár szenilénk kedvetlen tárgyhoz visz; és niegvan-e bántva egy nemzet’ gyermekkora az ál.
’ tal,_ ha kimondatik, miként mit akkor testében 6161—
izomnak hitt, kelevény?
Azonban a’ dicsö évtized’ vendégszelleme el lobbant. A’ nemzet visszatére saját characteréhez,
’s mintegy kioldva a’ közvállalat’ kapcsából, sza- _ naszét gyakorlá. összenvedélyit. Alig ülték el a.’
hon’ és alkotñiány’ ünnepét: már zsákmánylás- ’s tániadó kalandokra törtek ki vértôl alig száradt határaikon. ’S igy, 111161611 а2 0гв2650115111ег11Ь nemzet- s’ magánylga'zdaságot rendezni, vagy az alkotmányon gyakorlati tapintattal javi'tni vállal koztak volna, új bajokba dönték ügyôket. Igen, ama’ viszályáhitó ázsiai ingerültsé g újolag 116 borhadakban kergeté 61761, a’ nemet császárok kal örôk szablyapert folytatva. Es 1161- 1. Henrik a’ megtört békeért sergöket esaknem pnsztulásig összavágatá; a’ helyt, hogy elôgondú politica sze rint, a’ fejlódò hadtan’ elemeit, ’s gyakorlatát nem
zeti táhorukban meghonositni törekedtek volna:
szenvedély’ vak’ hatalmát követve, mihelyt erejök ama’ veszteséget némileg kinötte, uj csatákra szágul dozának. Az okatlanúl megtámadt ismét német Ottó _rendkivůl megveré a’ vakmerö tábort; de a’ nép’
politioáját érlelni az új veszély sem tudá; sôt a’
tulvitt szenvedély, fülevesztett hontársaik iránt, az ismeretes, ,gyász magyarkák‘ czimben gúny-és megvetésben tört ki ; a’ hatahnasb szomszéd ellen pe dig mély gyülöletté rögzött. ’S úgy látszik e’ kor, jellemi sajáttá tevé anla’ hajlamot, miszerint a’
magyar, minden akadály iránt, lett légyen erô vagy testůlet, minek elmozdítása idöt "s egyet értést, feltételezett gyülólködö lön. llly nemzeti utálat’ tárgya volt Ösi idökben a’ Német, késöbb a’ Török, 's végre azon tárgyak, mellyekre most h egység- és a’ kor’ világos lelkével hatni törekszik.
Fejedehneik, tizenhárom, tizennyolcz, húsz év
vel ültek uralkodni, ’s vagy nem bi1-tak az erôs indúlatos fajjal, vagy véralkati rokonszenv, ’s iÜú rajosság ragadta a’ köz-szellem’ örvényeibe. Pe dig szánn'tó férfiúra volt volna szükség, ki a’ béke