A Tóti Lengyel présház

K É K K Ú T

Jelentős későrómai központ volt. Többsejtű római épületek alapfalai kerültek itt elő és egy ókeresztény templom. A tem plom osztatlan belső terű ún.

terem templom. É pítészeti dísze egy nagy téglából égetett K risztus-m onogram m volt. (Ma a Balaton Múzeumban).

R. k. tem plom , épült 1716-ban.

K I S A P Á T I

Szentgyörgyhegynek a Som lóhegy alakulatára és körvonalára em lékez­

tető hatalm as bazaltkúpja szőlővel teli lejtőin három község osztozik. A B ada­

csony felőli oldalon K isapáti, túlnan H egym agas, m ellette Tapolca felé Raposka.

K isapáti község fölött, a szőlők aljában áll a S zt. Kereszt templomrom a Szentgyörgyhegy északkeleti peremén. Rom ánkori négyzetes hajója (1245) és keskenyebb szentélye van bordás-keresztboltozattal. Szentélyében még láthatók az eredeti kőoltár m aradványai.

Északi oldalán a X V I. században sekrestyét ép ítettek hozzá, m elybe a hajóból reneszánsz kőkeretes ajtó vezet. A sekrestye dongaboltozatos. A barokk időkben átép ítették , orom zatait fel m agasították és a hajót eredeti, feltehető síkm ennyezete helyébe csehsüvegboltozattal boltozták be. Igen rossz álla­

potban volt, tető zet nélkül, falai elrepedtek, boltozata m egrogyott, mert 100

a csehsüvegboltozat tégláit a második világháborúban szétbontották és egy részét elhordták. Három szögű 3 orom zatán vasbó! kovácsolt kettőskeresztek.

xV Műemléki Felügyelőség az 1958. év folyam án h elyreállíttatta, Sedlm ayr János ép ílész tervei szerint.

Kőkereszt, népi alakokkal K isapátitól DNy-ra, 1850 körül.

József A. u. 12. sz. népi parasztház, 1870-ben épült.

XI X. 'századi paraszt házak. Kossuth u. 3 - 5 . K ültelek 35.

K I S D Ö R G I C S E

Alsódörgicse templomromja A kaiitól északra, a Balatontól 4 km-re, a község keleti végén, a G ernyehegy tövében messzire látszó magaslaton áll. Hajója téglán y alaprajzú, felfelé keskenyedő tornya még tekintélyes magasságú.

Legfelső em eletén két románkori ikerablak van, bennül; kis osztóoszlopokkal.

A torony nyugati falát két hatalmas tám pillér gyám olítottá, melyek egyike ma is áll. A torony déli fele leom lott és az egész toronytestet, pusztulás fenyegeti.

Felsőlörqicse templomromja alig egy kilométerre Alsódörgicsétől, az ev.

tem plom keleti oldalánál látható. A tem plom déli fala és egyeneszáródású szentélye még nagyjában épen áll. A b oltozott szentély két ablakával, egy kis

100. Kővágóőrs, Jókai utca 10.

dongaboltozatos kereszthajóhoz csatlakozik. A déli falon 2 —2 félköríves román- jellegű ablak és a tem plom bejárata m egvan, az északi hajófal azonban már hiányzik. K eletkezési ideje a X III. sz. eleje.

A Kisdörgicsére vezető úton a Kűvölgyből kiérve, kőhidat találunk, melynek kőből falazott csúcsíves nyílása ritkasága m iatt m éltó műem léki védelemre.

Kisdörgicse bazaltkőből ép ített románkori templomromjából már csak a déli hajó két ablakával és a nyugati oromfal egy része áll. Boltozatos szentélye beom lott.

K Ő V Á G Ó Ő R S

E v. templom, a r. k. tem plom közelében. H osszúkás négyszög alaprajzú tem plom teste van, bejárati oldalán egyetlen toronnyal. A torony és a hajó alsó em eletének falazatai talán középkoriak és csak a X V III. századi átala­

kítással kapta mai alakját. A tem plom hajójának két oldalán fafaragású karzat van, szépen alakított mellvédekkel.

R. k. templom a Fő utca tengelyében, kis dombon áll. A X V III. század közepén épült. A három boltmezős hajóhoz egy boltm ezős szentély csatlako­

zik körszeletíves záródással. Tornya a hom lokzat előtt áll. Déli oldalán pro­

vinciális jellegű, tárcsákkal díszített szem öldökpárkányú bejárat.

101. K isapáti, templomrom

Általános iskola (J ó k a i u. 24., r é g i g im n á z iu m ) é p ü lt 1841—43 (?) tem etőben. K lasszicista architektúrájú, vörös mészkőből épült, egyetlen orom zatán 3 korsó, két szélén 1 — 1 töm zsi ion félpillér. F elírása: „Boldog

kőből faragott egyszerű keresztelőm edencéje és hatalmas, kőből álló szen telt­

víztartója is feltehetően románkori.

K ö z é p k o r i romja r é s z le tfo r m á i és a la p r a jz a s z e r in t fe lte h e tő e n g ó tik u s id ő b ő l v a ló .

M O N O S T O R A P Á T I

R. k. templomát Bíró Márton ép íttette 1759-ben. Freskói Xaversich Fer- dinand székesfehérvári festőtől valók 1786-ból. A kórus alatt szamár-freskó látható. A falképeket 1850-ben m egújították, azóta azonban kontárok többet tönkretettek.

Bencés apátsági rom (X II. század) csak egy kb. 5 m magas sarokí'ala áll.

Első em lítése 1121-ből. Alm ádi romoknak is nevezik.

M O N O S Z L Ó

Ref. temploma ma egyszerű barokk épület, keleti falában körteidomú csúcsíves bordák láthatók. Az 1476-ban em lített Szt. Mihály tem plom fel­

használásával épült. Á tépítették 1821-ben.

Ref. temető ben faragott fejfák. csehsüvegboltozatos hajóval, tám pillérekkel, ép ítette 1888 táján, K astens nevű tapolcai építőm ester. Barokkizáló toronnyal, fülkében Szt. M ihály szob­ homokkőből em elt, szépen faragott kőbéllettel bíró kapum aradványos tem plom ­ rom. Hajdan dongaboltozatos, egyenes záródású szentélyénél a tem plom keleti oromíala már 1936-ban közel volt a leomláshoz. A falsarkokat szépen faragott nagy kváderkövekkel rakták. E zeket a környező lakosság kifejtette és elhordta.

Oromzatos hom lokzatán félköríves záródású kapuzat körtetagokkal és vájola- tokkal. F elette kis ablak. A kapuzat is veszélyes állapotban volt, egyik keret­

köve h ián yzott, mikor a műem léki hivatal 1953-ban helyreállította, a keret­

köveket kiegészítette, a hiányzó sarokköveket pótolta, az oromfalat aláfalazta.

U tób b it olym ódon, hogy a kiegészítés falsíkja beljebb épült az eredetinél.

Ecsérpusztai rom. R évfülöptől K ővágóőrs felé haladva, m integy 3 km-re, az országúttól jobbra, rét közepén emelkedik egy háromhajós, kerekszentélyű, fallal körített templom rom. A főhajó falát két pillérre b oltozott három ív hordta, m elyeket kőszerzés céljából a lakosság ledöntött. Tornya alsó em elete egyúttal a tem plom előcsarnoka volt. A tornyon kerek és félköríves záró­

dású ablakokat leh etett látni, míg ezt is le nem döntötték. A kerítőfalnak

, 104. A mindszentkállai templomrom 105. Révfülöp, románkori templom romja

106. Révfülöp, a templomrom nyugati homlokfala 107. A szentgyörgyhegyi Mogyoróssy kápolna Iában 3 csúcsíves

ablak-108. Az eeséri templomrom

kai, a déli hajófalon 2 ablakkal, egyikben gótikus kőráccsal. Déli falát 6 tám pillér erősíti. A tem plom majd valam ennyi fala még a 30-as években párkánym agasságig állott. A hozzá északon csatlakozó egykori, hihetőleg pálosrendi kolostor k öveit széthordták már a közeli akol építéséhez, csak a keleti része épebb. A falm aradványok még kirajzolják az egykori kolostor alaprajzát, az udvart a kúttal, a kerengőt és az erre nyíló helyiségeket. A kolostor alaprajzát a m egyei Idegenforgalm i H ivatal által 1956. évben m eg­

in d íto tt ásatások során Sági K ároly tisztázta. D orn vay szerint a rom azonos a köveskúti pálos-tem plom m al és kolostorral, m ely oklevélben 1307-ben szere­

pel először.

R. k. templom,, 1756-ban épült. H árom boltszakaszos hajó, kosáríves záródású szentéllyel. Főoltára és kő keresztkútja barokk faragású. E gyetlen hom lokzati tornya van, harangján 1648-as évszám.

K ét dom bvonulat között, szép fák csoportjában álló ábrahámhegyi vízim alom egyszerű töm egű barokk épület a X V III. századból, kosáríves kapuval.^

Ábrahám hegyi 46. présház, 1831-ben épült.

Parasztházak a XI X. sz.-ból (7, 18. sz.).

S Ü M E G

A rómaiak fenékpusztai várából Savariába (Szombathely) vezető út m ellett állt Süm eg környékén az a róm ai település, m elynek neve „Colonia Curta” leh etett. Süm egtől D N y-ra, a Marcal patak partján 1877-től kezdve Ádám Iván egy négyzetes alaprajzú, külső saroktornyokkal erősített castrum ot

109

tárt fel. A cca 3 0 x 3 0 m méretű kis római „quadriburgum” , vagy „villa rus- ó-olasz rendszerű bástyaszerű, ágyúra berendezett különleges védőm űvekkel erősítették meg. A bástyák szárnyain elhelyezett két-két ágyúlőrésből leh etett a falakra törő ostrom lókat oldalról tűz alá venni. A nagyobbikat K övess- b ástyának nevezték K övess András veszprémi püspökről, aki 1554-ben ép ít­

te tte. A nagyterületű fennsík perem ét tojásalakban övező várfal előtt, a délnyugati szakaszon hosszú kapuszoros van. E nnek kaputornyát egy sokkal későbbi (1674) olasz bástyam ű védelm ezte. A kapuszoros déli — felső — oldalán álló kaputornya, hosszú kapuszorosa, ciszternás udvara megkapó összképet nyújt, melyre a püspök és várkapitány egykor tágas lakosztályai nyíltak. A lattuk dongaboltozatos teremsor van. A vár állagbiztosítását az Orsz. Műemléki Felügyelőség 1957-ben m egkezdte, amikor elkészült a kapu­

torony tetőszéke K oppány Tibor építészm érnök tervei szerint.

Süm eg vára már IV. Béla uralkodása alatt fenn állott bizonyos formában és a hagyom ány szerint a király a tatárjárás alatt néhány napig itt is lakott.

Később a veszprémi püspökségé lett. Első hiteles em lítése III. Endre 1282-i oklevelében, m elyben a várat visszaadja Veszprém püspökének. 1318-ban kapitánya Beder fia P éter volt.

Belgrád és Sabác (1521), majd Orsóvá eleste (1522) után a D u n a—Száva term észetes védővonaláról le k ellett mondani. A rendiségre tám aszkodó magyar honvédelem Mohácsnál 1526-ban szörnyű kudarcba fúl. 1514-ben elesik Buda is. Ebben az időben, a védelem szervezésére felállított haditanács m űködéséig (1541—56) alakulnak ki a h even yészett várak, a török elleni magyar

végvár-■ • j 109. Sümeg

r e n d sz e r első e r ő ssé g e i. E z a v o n a l a t ö r ö k tő l m e g n e m s z á llo t t h o r v á t része- k e n .Z a l á n , a B a la to n n y u g a t i p a r tjá n h ú z ó d ik , V e sz p r é m , P a lo t a (V á r p a lo ta ), T a t a , K o m á r o m , E g e r v á r a in á t Ó n o d , T o k a j v á r á ig .

E b b e n a v é d e lm i s z e r v e z e tb e n v á ln a k e g y s z e r r e o r sz á g o s f o n t o s s á g ú v á a B a la to n k ö r n y é k v á r a i.

A b é c s i H a d it a n á c s h e v e n y é s z e t t é p ít k e z é s e i k e z d e tb e n p a lá n k r e n d sz e r ű e k . E z e k e t g y o r s a n l e h e t e t t k é s z íte n i. N e m ig é n y e lt e k n e h e z e b b e n fe j th e t ő k ö v e t , se m la s s a n é g e t h e t ő , k ö r ü lm é n y e s e n s z á llít h a t ó , n a g y m e n n y is é g ű t é g lá t . K ö n n y e n , k ö z e lb e n k ite r m e lh e tő és s z á llít h a t ó fa g e r e n d á k b ó l v e r te k le k é t c ö lö p so r t, m e ly e k k ö z é t a g y a g g a l k e v e r t n e d v e s fö ld d e l d ö n g ö lté k k i. A k é t c ö lö p so r k id ű lé s e e lle n r é t e g e n k é n t k ö tő g e r e n d á k a t a lk a lm a z ta k . A fö ld k ih u llá s á n a k m e g a k a d á ly o z á s á r a a c ö lö p s o r o k a t sű rű n b e f o n t á k r ő z sé v e l, m e ly e t k ív ü lr ő l v a s t a g o n b e c s a p ta k sá r ra l, n e h o g y fe lg y ú jth a s s á k .

A z ily e n e r ő d fa la k , a m ily e n h a m a r k é s z ü lte k , o ly a n h a m a r r o m lo tta k is. A v á r k a to n a s á g a t é le n m in d ig f e lt ü z e lte a p a lá n k f a a n y a g á n a k e g y r é sz é t, d e a z id ő já r á s is k ö n n y e n k ik e z d te . E z é r t a f o n t o s a b b v á r a k fa la it fo k o z a to s a n , s z a k a s z o n k é n t k ő b ő l é p ít ik m e g , é s p e d ig e lső so r b a n a b á s ty á k h o m lo k o ld a la it és s z á r n y a it, m e r t e z e k r e t á m a s z k o d o t t a b á s t y á k k ö z ö t t i fa la k , a z ú n . k ö tő ­ g á ta k v é d e lm e .

Az 1570-ig kiépülő végvárvonal balatoni v á r a i: Zalavár, középkori tem plom és kolostorerőd, négy kis sarok toronnyal, vizesárokkal, ezen kívül palánkkal (latorkert), ezen félkörű sarok védő tornyokkal ; K eszthely középkori vára, egy részén külön kis palánkfallal ; Fonyód belső és külső palánk, négyszög

alakban ; Csobánc középkori vár, Balatonszentgyörgy „csillagvár" és palánk ; liezi, T átika, S zigliget, utóbbi középkori vár egy újabb nagy rondellával;

Sümeg középkori vár két ötszögű olasz b á s ty á v a l; T ih an y középkori vár 4 saroktoronnyal, körülötte 3 palánk, a két belső palánktornyokkal. Innen felkanyarodik a védelm i vonal Vázsony, Várpalota, Veszprém, Csesznek, P ápa, Pannonhalma vonalra, m elynek m agja Győr hatalm as új vára, m elynek X V I. században Pápa várát, melyre a Balaton körüli vonal várai tám aszkodtak.

Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, m ily csodálatos tehát, hogy a modernebb védelem mel, bástyával, kapuvédő m űvekkel, földm űvekkel, árkokkal csak szükségszerűen és hiányosan véd ett, jórészt palánkokkal korszerűsített Balaton környéki várainkban, szabadságuk védelm ében a török ellen m ilyen hősies ellenállást fe jtett ki népünk.

Sümeg 1544-ben jut először török kézre, 1549-ben visszafoglalják. A fontos végvárat sürgősen erősítik. K övess 1554 — 62 k özött ép ítk ezett. 1562-ben villám csapás okozott tű zvészt, a vár tetőszerkezete ekkor leégett. A vár 1563-ban a töröké. A török kincstári adólajstrom ok (defterek) szerint 16 falu tartozott a kerülethez. 1587-ben ism ét a veszprém i püspöké 1648-ig, majd ötévenként hallani róla a legváltozatosabb esem ényeket és tulaj dón cseréket.

Török, ném et, magyar váltakozása után Süm eg várát Széchenyi György veszprémi püspök erősítteti 1656 —1658 között. Ebből az időből való a vár kapuvédő m űve, a városban levő két vártorony, a városfal erősítése (a K ossuth Lajos u. 19, 31, Mártírok u. 6, 8, Váralja u. 7, a Váralja), a Tarisznyavár m ely a h egyet záró fal egyik kerek védőm űve. A fal elpusztult, a védőm ű romjai állanak. 1709-ben H eister császári generális foglalja el, ezután pusztulásnak

110. Süm eg, a váraljai „T ariszn yavár” -ral

indul,: am it siettet az, hogy 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtják.

Bíró Márton ugyan 1745-ben újra akarja építtetni, de engedélye Bécsben késlekedik. A tetőnélküli épület tovább pusztul és betetőzi végét a várost

1774-ben elham vasztó tűzvész.

R. k. templom. A legszebben k ifestett belsőterű Balaton környéki barokk templom Süm egen áll. Bíró Márton, 1756 —59-ben ép íttette. Főhom lokzata előtti toronnyal, m elyet két csigás féloromzat fog közre. Egykor szépm űvű toronysisakja 1799-ben tűzvész áldozata lett. Mai sisakja ide nem illő rajzú.

A szerény tagolású négy pillérpáros, kettős párkányzatos, Bíró címerével ellátott, egyszerű tem plom építésze feltehetően T ietharth József püspöki építész.

S z e r é n y k ü lse je u tá n a b e lé p ő t a le g n a g y o b b m e g le p e té s fo g a d ja . E g y s é g e s , é p ít é s z e t ile g e n y h é n t a g o lt h a ta lm a s b e ls e je c s o d á la to s fr iss e sé g ű és s z é p s é g ű fr e sk ó k k a l v a n t e le . E g y b e h a n g o ló d n a k a z o ltá r o k és e g y é b fe lsz e r e lé se k . S z e n t é ly e m é g a k o r á b b a n i t t á llo t t c s ú c s ív e s te m p lo m n a k fe le l m eg .

A fr e sk ó k M a u lb e r tsc h A n ta l (1724 — 1796) m e ste r i e c s e tjé b ő l v a ló k és a h íres m e ste r n e k t a lá n le g k it ű n ő b b m ű v e i a z 1757 — 58. é v e k b ő l. A z 1843.

é v i t ű z v é s z k o r m e g s é r ü lte k , a M ű em lé k e k O rszá g o s B iz o t ts á g a g o n d o s k o d á ­ s á b ó l M au ro P e llio io li m ilá n ó i r e s ta u r á to r -ta n á r m in ta s z e r ű e n m e g ú jít o t t a e z e k e t (1938).

A fr e sk ó k a la k ja i h e ly e n k é n t v a ló s á g b a n is k ilé p n e k k e r e tü k b ő l, a m e n n y i­

b e n n é h o l r á m in tá z t á k ő k e t a z é p ít é s z e t i ta g o z a to k r a is. I g a z i v é r b ő b a ro k k 8

111. A sümegi r. k. templom szentélye Maulbertsch freskóival

eljárás ez. A szentély evangélium i oldalán díszes, domborúan faragott orató­

Az em eletes, saroktornyos, négyszögű udvar körül ép ített, szabadonálló

— kastélyszerű — épület kétsíkú, m anzárd tetővel fedett. K iem elkedő közép­ pompás stukkódíszek vannak Antonio O rsattitól. K lasszicista fehér-zöld mázas cserépkályhák is találhatók az épületben, m ely ma diákotthon.

A ferencesrendi templom túlzsúfolt belső berendezése m űvészileg egyen et­

len. 1652—57 k özött ép ítették . H om lokzatának perspektivikus rajzú k ová­

csoltvasrácsos kápolnái különleges, de későbbi alkotások. Szerzőjük valószínű­

leg a Győrben is m űködött W ittwer Márton (1(367 — 1732) karmelita építész. ber-ház), íves udvari tornáccal, m elyet később beüvegeztek.

A X V III. századból való a H ertelendy-kúria (Szt. István tér 3.) íves tor­

nácát ennek is befalazták, de barokk hom lokzata még őrzi eredeti zárt erkélyét.

Barcza-féle kúria (Szt. István tér 2.) X V III. századi, hom lokzata átalak ított.

Kecskeméthy-kúria (jelenleg posta, Szt. István tér 5.) X V III. századi épület, rusztikás hom lokzattal, kiugró zárt erkéllyel.

M agyar-kúria. (Vak B otty á n u. 3.) Magyar Ferenc regeköltő házának átalak ított:hom lok zata is szépen b oltozott barokk szobákat rejt.

N an ica-kú n a (Szt. István tér 4.) K isfaludy húgáé volt. Eredeti barokk hom lokzatát a X IX . sz. elején átépítették és íves udvari tornácát befalazták.

Lépcsőháza még szép.

S kotty-kú ria (Szt. István tér 1.) hosszan nyúló, szép X V III. századi hom ­ lokzata megmaradt. Ennek viszont belsejét alakították át.

V ajda-kúria (Vak B otty á n u. 1.) befalazott udvari tornáca átalak ított

In document H. Gyürky Katalin Holl Imre és (Pldal 104-121)