A nagyvázsonyi Kinizsi-vár

A népi ép ítészet szép em léke a 30. sz. ház, háromablakos, copf keretezésű oromfalas hom lokzatával. A X IX . század közepén épülhetett. A 60. sz. népi lakóház is a X IX . sz. közepén épült.

N A G Y V Á Z S O N Y

A vár (Vázsonykő) eredeti épületét talán a V ázsony- (Vezsenyi) nem zetség ép íttette, ism eretlen időben. A X IV . század végén övék N agyvázsony. 1384-ben V ezsenyi László Mária királynőtől várépítésre kap engedélyt barnagi birtokára.

E nnek alapján épül a közeli Zádorvár, P écsely község határában. A n a gy vá ­ zsonyi vár kezdeti alakjában lakótorony volt, m ely ebben az időben (a X lV . sz.

vége) bizonyára már állh atott, bár okm ányainkban először 1469-ben van szó a n agyvázsonyi várról, U d vary P ál várnagysága idején. A V ezsenyiek kihal­

tával (1472) a várat M átyás k irálytól K inizsi P ál kapta, aki szépen kiépítteti.

V áltozatos sors után 1553-ban Tuigan basa foglalja e l ; 1557-ben felszabadul.

1569. évből ismerjük alaprajzát, am elyet a bécsi H aditanács m egbízásából Giulio Turco hadm érnök k észített el és am ely a m ost folyó feltárás során m eglepően hűnek bizonyult. A vár 1593-ban Szinán basáé. 1589-ban P álffy és Schwarzenberg visszaveszik a töröktől, 1605-ben B ocskay vezére pedig a n ém et­

től. A szatm ári béke után senki sem törődik vele. 1756-ban pálinkafőzőnek használják. E zu tán rohamosan pusztu lt a barokk időkben m ég em eletes palota­

falakkal álló vár.

Csak lakótornya állta az időt. Ez a lakótorony a fajtájabeli védőépületek késői magyar példája. N égyszegletes, 9 X 1 2 m alaprajzával, tekintélyes (23.50 m) m agasságával, erős, zárt faltöm egével komor hatású, m int a többi rom án­

kori lakótorony-elődei (Visegrád, Sárospatak). A királyi lakótornyokhoz képest azonban alapterülete jóval kisebb, falai is vékonyabbak (2,5 m) ama- zokénál. V iszont vastagabbak m int általában a várak közönséges véd ő­

tornyai, sőt azok legtekintélyesebb, ún. öregtornyának falai szoktak lenni (1,50 m).

A gótikus ajtókeretekkel, csigalépcsővel bíró dongaboltozatos helyisé­

gekkel több em eletre osztott n agyvázson yi lakótoronynak síkfödémes te tő ­ em elete van, ágyulőrésekkel ellá to tt v éd őp ártázatta l.. Északi oldalán 2 —2 kőkeretes négyszegletes ablaka van keresztsudárral, gótikus keresztm etszettel.

D éli oldalán kőgyám okra kiülő árnyékszék. A keleti hom lokzaton csak rés­

ablakok vannak a 2 m átm érőjű csigalépcső m egvilágítására. A lakótornyot körülvevő udvar felé az övezőfal építési korából származó nagy élszedett, félköríves kőkeretű gótikus kapunyílás van. A torony földszintje eredetileg zárt leh etett, egyetlen bejárata az első em eletről n yílt, csúcsíves, felvonó­

tükrös kism éretű ajtó formájában. H ídjának felvonó lánc-nyílása ma is látható.

A lakótornyot később, pontosabban K inizsi P á l idejében, 1472— 1494 k özötti években körülövezték egy szabályos, nagyjából 6 0 x 7 5 m m éretű várfal-övezettel, előtte m ély árokkal, m elynek m ind belső, m ind külső partját kifalazták. Az árkok partjainak hegyfelőli részeit, ahol túlságos nagy töm egű föld n yom ta őket, pillérekkel tám asztották meg. E zek a parabolikus alaprajzú pillérek ritka sajátosságúak az építészettörténetben, hazai anyagunkban pedig páratlanok. A szabályos belsőtornyos vár belső várfal-övéhez lakó- és más helyiségek sorát ép ítették , egy belső kis udvar körül. Ezekből az 1953 óta folyó feltárás során sok részlet került napvilágra, köztük a kápolna, egy hosz- szanti dongaboltozott helyiség, az árkokat védő kerek alaprajzú külső-tor- nyok, az em eletre felvezető lépcső, k ét k is vízm edence, stb .

A várm aradványokat, az árkokat és udvart több méter vastagság­

ban takaró földréteg eltávolításával együtthaladó legutóbbi feltárás és kutatás, valam int bontás szab ad ította ki a várba vezető felvonóhidas, farkas­

vermes kaput és az idevezető út védelmére ép ített, m ajd többször is megerő­

síte tt rondellaszerű kapuvédőm űvet. U tóbbinak — m elyet tévesen barbakán- nak neveznek — érdekessége, hogy e védőm űvek korai példája, hiszen 1569-ben már áll. E lőtte kis kapuudvar is volt, am elyet gótikus sarokpillérek tám asz­ helyszíni m űvezetésével. A konzerválás a Műemléki Felügyelőség balatoni m űvezetősége, a helyszíni felmérések, tervek Sedlm ayr János építész munkája.

A feltárás és konzerválás még folyik (1958).

A lakótoronyban a vár kialakulására, egykori tulajdonosaikra, K inizsi Pálra és feleségére, Magyar Benignára vonatkozó anyaggal, és az ásatási leletekkel kiállítás n y ílt meg 1956-ban.

Gótikus stílusú N agyvázson y K in izsi tem plom a is, másképen alsó v.

Szt. Istv á n tem plom nak hívják. A törökverő Kinizsi P ál ép ítte tte 1481-ben.

E zt jelzi a kórus a la tti évszám . De erre az időre vallanak a fejlett gótikus műformák is, íg y az ablakok halhólyag m intájú kőrácsai. A török világ után sokáig tető nélkül álló tem plom ot 1773-ban hozták helyre. Ekkor épül a huszár- tornya és sekrestyéje.

A keletelt (vagyis szentélyével kelet felé fordított) tem plom csúcsíves, kívül tám pilléres, egyhajós épület. N yu gati főhom lokzata, főkapuja a szob­

rokkal egy ü tt a barokk átépítésből való. Mind a főhajót, m ind a szentélyt gótikus, bordás hálóboltozat fedi, bordái a hajóban szép gyám kövekre tám asz­

kodnak. Az ablaknélküli szentélyzáródás félnyolcszög alakú. A szentélyből a sekrestyébe vezető ajtó is későgótikus kőkerettel készült. A meszelés alatt feltáratlan gótikus falfestés nyom ai látszanak.

B aráti romok a Szent Mihályról n evezett egykori pálos-kolostor marad­

ványai, a nagyvázsonyi tem ető szélén, az erdő fái k özött állanak. A kolostort K inizsi P ál alapította 1481-ben. 1483-ban és 1489-ben K inizsi és apósa, Magyar B álin t újabb adom ányokat tesznek a kolostor javára. Falvakat, m alm ot, rétet ajándékoznak a pálosoknak. A kolostort kőfallal kerítik be. A fejlett gótikus részletform ákat m utató, szépen falazott egykori pálos-kolostort ma romokban látjuk. De e romok is sokat árulnak el a kolostor egykori szépségéről, karcsú, magas szentélyéről, m elynek a nyolcszög felével záruló oldalaiból még a fő­

párkány m agasságáig állanak a falak. A veszélyes repedést és szándékos falbontást m utató szentélyfalakat 1954-ben Szakái Ernő az Orsz. Műemléki Felügyelőség konzervátora erősítette meg. A szépen faragott tám pillérek és néhány bordatöredék gazdag kiképzésről tanúskodnak. A szentély főpárkánya a latt kerek padlásablakok. A keletelt tem plom hoz észak felől csatlakozott a barátok egykori kolostora, m ely négyszögletű udvar körüli — ún. kerengőre — 66. A nagyvázsonyi Kinizsi-vár lakótornya és kapuvédőmű a helyreállítás után