le. plébániatemploma félnyolcszöggel záródó alaprajzú épület, hom lok

zata előtti toronnyal, belül három negyed oszlopokkal. Szentélyében kő szentség­

háza gótikus stílusú, igen egyszerű. R égi gótikus ablakait befalazták, sekres­

tyéjének alacsony, reneszánsz keretelésű ajtaja van.

A szentély apszisát a barokk korban alacsonyan kezdődő kolostorbol­

to zattal boltozták, m ely belevágódik a valamikor m agasabb, középső osztó- sudaras, gótikus ablakokba, m elyek a záróoldalon és a déli oldalon vol­

tak. A tem plom déli oldalán és a szentély körül tám pillérek vannak, északi és déli oldalához a helyiségek csatlakoztak, melyeknek néhány falcsonkja ma is látható, de a teljes alaprajz ma már nem állapítható meg. A tem plom déli hajófalában románkori ablak és középkori külső festés m aradványai kerültek elő 1957-ben és a szentély négy csúcsíves ablaka az áttört kőrácsokkal együtt, a restaurálás megindulásakor.

152

157. A vonyarcvashegyi r. k. templom

Érdekes a tem plom elhelyezése is, az egyutcás település közepén kiszé­

lesedő utcán keresztben áll. 1247-ben már em lítik a tem plom ot, m elyet a X V III. sz.-ban átalakítanak.

A t e m p lo m s z e n t é ly e m ö g ö t t b a r o k k plébániaépület á ll, m e ly e t tö b b s z ö r i á t a la k ítá s m in d e n e r e d e t i fo r m á já tó l m e g f o s z t o t t. A fa lu felső v é g é n é l k is k é ső b a r o k k kápolna.

Szt. Erzsébet kápolna. A la c s o n y , v a s k o s h o m lo k z a t i to r o n n y a l. F é lk ö r ív e s s z e n té ly é n e g y e t le n tá m p illé r . B a l o ld a lh o m lo k z a t á n á t a la k ít o t t r o m á n a b la k . ( X I I I . s z á z a d i, á t a la k ít o t t ) .

Laposm ezei középkori kápolna rom.

Z A L A V Á R

A B a la to n v id é k m ű e m lé k e i k ö z ö t t k im a g a s ló t ö r t é n e t i é r té k ű e k a z a la v á r i templomromok és fa r a g v á n y o k . A z ír o t t fo r r á so k b ó l tu d ju k , h o g y Z a la v á r o tt ( m e ly e t M o sa b u r g n a k -M o c sá r v á r n a k e m le g e tn e k ) a I X . s z á z a d k ö z e p é n P r ib in a s z lá v fe je d e le m várat és t e m p lo m o k a t é p ít e t t . A v á r a la k já t a X V I . s z á z a d i m ű s z a k i f e lv é te le k b ő l és a m ú lt s z á z a d i le ír á s o k b ó l, á s a tá s o k b ó l ism e r ­ jü k . L e g ú ja b b a n F e h é r G é z a t á r t a fe l, é p íté s é n e k k é t fo n to s p e r ió d u s á t is m e g ­ á lla p íto tta .

A v á r f e lt é t e l e z e t t h e ly e és a k ö z sé g k ö z t i s z ig e te n R a d n ó ti A la d á r 1946-ban h á r o m h a jó s, p illé r e s te m p lo m a la p fa la it á s ta k i. A te m p lo m s z e n té ly e

158. A zalaszántói r. k. templom

159. A zalavári templom romjai

kívül egyenes, belül 3 félköríves fülkével zárul, am i hazánkban szokatlan alaprajzi forma. H om lokzata előtt n y ito tt előcsarnok volt, keresztelő kápol­

nával. E rész padlózata is m egmaradt. A IX . század közepén épült tem plom ot a magyar honfoglalás után újra használatba vették, valószínűleg István király korában, aki Zalavárott bencés ap átságot alapított.

A X I I . s z á z a d b a n a t e m p lo m e lő c s a r n o k á n a k fe lh a s z n á lá s á v a l h o m lo k z a ­ t á t k é t t o r o n n y a l b ő v ít e t t é k . 1420 k ö r ü l v é d e lm i c é lo k r a a la k ít o t t á k á t.

A 21,5 m h o ssz ú , té g la la p a la k ú te m p lo m é p íté s i id e jé n je le n t ő s m é r e tű n e k s z á m ít o t t . M ocsaras t e r ü le t k ie m e lk e d ő s z ig e té n h e ly e z k e d ik e l és é r té k e s f e lv ilá g o s ít á s t n y ú j t P r ib in a v á r á n a k , v á r o s á n a k te le p ü lé s é r ő l.

A középkor folyam án a vár nem jelentős. A X V I. századi királyi rendeletek­

ben és országgyűlési határozatokban hallunk a tem plom várszerű m egerősítésé­

ről, m elyet a török nem tu d o tt elfoglalni. 1525-től m agántulajdonosok és a kir. kamara k özött többször cserél gazdát. A kuruc időkben I. L ipót — nehogy a magyar szabadság védelm ezőit szolgálhassa — an nyi más k özött ezt is fel­

rob b antana (1702).

Az Ausztriából jö tt új tulajdonosok, a göttw eigi bencések az ősi romokat 1715-ben otthagyták , sőt a környékbeliekkel együ tt széthordták és székhelyü­

ket Zalaapátiba tették át.

K ollár János és Dolezsalek Antal 1841. évi kutatásukkor m ég látták a földből kiem elkedett alapfalakat. F eltárta Rómer Flóris 1861—81 között.

154

I V . B A L A T O N F Ö L D V Á R É S K Ö R N Y É K E

B A L A T O N B O G L Á R

A V á r h e g y t e t e j é n , a 165 m m a g a s s á g i p o n t k ö rü l, v a la m ik o r földvár v o lt . K e le ti o ld a lá n m a is m e g f ig y e lh e tő a le j t ő t k ö r ü lv e v ő k e t tő s s á n c . A s á n c o n b e lü l a h e g y le g m a g a s a b b p o n t já n o v á lis a la p r a jz ú fe lle g v á r v a n . A k ö r­

n y é k é n e lő k e r ü lt le le t e k a la p já n a fö ld v á r k e le tk e z é s é t a k o ra i v a sk o rr a h e ly e z ik .

A Sándorhegyen, a régi tem etődom b oldalában ev. kápol-na, neogótikus.

Félnyolcszögű keletelt szentélye van, sarkain támpillérek, belül gotizáló gyám kövek. B árány P ál kriptája, 1857.

v. B á rá n y —Gaál-kúria. (Szabadság u. 14 — 16). Pilléres, újabb portikusz- szal. Belsejében, a nagyterem ben stukkódíszítés van. É p ítette Bárány Pál

1835-ben. K ésőbb a G yulai—Gaál családé.

Parasztház. Árpád u. 42.

t

B A L A T O N E N D R É D

R. k. templom, 1745-ből. Egyszerű, barokk stílusú. 1772-ben kibővítették.

T ornyát 1821-ben ép ítették . Belsejében rokokó-stílusú főoltár és szószék, a m ennyezeten stukkó láthatók.

Ref. templom, későbarokk (1792). Jobboldalt b ő vítették 1883-ban.

N ép. S zt. János-szobor ( X V I I I . s z .), b a r o k k . B A L A T O N F Ö L D V Á R

Sáncm aradványok a fürdő felső villatelepének területén, a Szárszó felé vezető út kanyarulatánál kiinduló első és második m ellékutcában és azok folytatásában, ahol a sáncon egy sétaú t vezet végig. Balatonföldvár is a tih a­

nyihoz hasonló földvárról kapta n evét. Ez is a B alatonpart m elletti meredeken leszakadt part fennsíkján állt egykor, 130 m magasan a tó szintje felett.

A B alaton kiöntései alám osták, és a nyaralóépítkezések felism erhetetlenségig m egszaggatták. K evés m egm aradt részéből, szórványosan előkerült lele­

tekből korát nem leh etett m egállapítani, csak annyit, hogy m ég a kelták is használták.

B A L A T O N K I L I T I

Szabadság tér 1. T erm előszövetkezet. Róm ai kőtábla az épület folyosói falában.

Copf kúria, a község közepén.

R. k. templom hom lokzati kúria. A falu déli végén, 16 ablakos, földszintes barokk épület, egyszerű kereteit ablakokkal, fölöttük lesarkított faltükrök, ill. táblák. Az L alakú épület udvari egyik szárnyán K apu —8, másikon 2 — K apu — 3 ablak tengellyel. H eveder­

ívek között csehsüvegboltozásokkal, helyenként az udvari oldalon keskeny, félköríves dongával fed ett folyosó (1712).

Földszintes parasztház (K ossuth Lajos u. 55.), 1 egyes és 3 páros oszlopos tornáccal, ezek között szegm ensíves árkádokkal, egyénien alak ított rend­

kívül festői hatással, m elynek m egjelenését fokozza az ezután következő két n agy árkádíves tornácos épület. U tc a felőli egyik nagy ív ét félig befalazták.

Ehhez a barokk épületrészhez ép ü lh etett az utcavonalat elérő újabb, klasszi­

cista toldalék, m elynek 1800 körüli oromzatos utcai hom lokzatát átalakítással kivetk őztették eredeti szépségéből.

K ishegy, r. k. kápolna. K is toronnyal, barokk, félköríves szentéllyel.

Nép. János gazdag faragású kőszobra 1797-ből. (Szabadság u. 88. sz. ház előtt.)

160. Balatonboglár, sándordombi ev. templom