A Paksi Atom erőm ű 10 km sugarú környezete földtudományi ádatainak összegzése és értékelése során szerteágazó, különböző tartalmú és felbontású adatsor halmozódott fel, amelynek kézben tartása, rendszerezése, hatékony üzemeltetése átgondolt informatikai munkát és erős szoftver-hardver környezetet igényel. A rendszer adatai kivétel nélkül helytől függőek, így kézenfekvő a térinformatikai rendszerbe ágyazásuk. A térinformatika jelentős integráló szerepet tölt be, hiszen a hely természetes kapcsolódási felület minden - nem csak földtudományi - résztéma számára. A térinformatikai adatbázis szervezése teszi lehetővé azt, hogy az autonóm információk összekapcsolódjanak, aminek nem elhanyagolható, szükségszerű mellékterméke a homogén és szabványos adatbázis-tarta
lom. Az adatbázis segítségével lehetővé válik a vizsgált terület pontjain a teljes informá
ció-vertikum m egismerése, a tematikák egy-egy részhalmazát felölelő logikai szűrő megadása és az eredmény térképi megfogalmazása.
A feladat kiírása szerint a különböző kutatóműhelyek (MÁFI, ELGI projektek és osztályok) által előkészített meghatározott tematikák alap- és következtetett grafikus és leíró adatai kerültek a térinformatikai rendszerbe. A megvalósítás Intergraph MGE kör
nyezetben történt. Az alábbiakban röviden ismertetjük előbb a kialakított rendszer elvét, majd leírását. A szöveg a felhasznált standard Intergraph alkalmazások dokumentációira hivatkozik, az itt szereplő magyarázatok csak az elengedhetetlenül szükséges ismeretekre
* szorítkoznak.
A z adatbázis kialakításának elve az volt, hogy érvényesüljenek az alábbi szempontok:
Az adatsor az Intergraph M G E környezetébe kerül beillesztésre, következésképp az adatbázis - grafikus valam int alfanum erikus része - az M G E standardot követi.
Az adatszerkezet és adattípusok az egyéb Intergraph m odulok, alkalm azások felé teljes átm enetet, nyitottságot biztosítanak. A grafika nem használ olyan típusokat (arc, curve, B -spline), m elyekről ism ert vagy tapasztaltuk, hogy más m odulok futtatása során konvertálni kell őket, vagy problém át okoznak. Az alfanum erikus táblák alaptípusokból (char, integer, reál) épített adatm ezőket tartalm aznak. Ez az adatsor tágabb értelem ben vett nyitottságát is biztosítja.
Az adatok m axim álisan osztályozottak. Az osztályozottság a térinform atikai adatbázis egyik legfonto
sabb elem e. Ez teszi lehetővé a legsokoldalúbb felhasználást és m egjelenítést. Minden térképen m egjelenő objektum önállóan vagy logikai hovatartozása (tem atika) szerint is elérhető. Az objektum ok a grafikában rétegek (LEVEL) szerint, az adatbázis pedig táblákban azonosítójuk vagy tulajdonságaik alapján szeparáltak. M ás szóval:
minden térképen ábrázolható objektum grafikusan vagy alfanum erikusan (grafikus elem hez kapcsolt rekord) elkülönül.
A digitális térképek adatbázis szem léletet tükröznek. Ez azt jelenti, hogy a térképi intelligencia kialakítása minden esetben felülbírálja a kartografálási szem pontokat. Más szavakkal: a grafikus elem elsődleges feladata a térbeliség kifejezése és nem annak hagyom ányos jelkulcsi definíció szerinti ábrázolása. A kartografá- láshoz szükséges inform ációt az osztályozottság és a kapcsolt adatbázis inform áció biztosítja.
D öntő szem pont a többcélúság m egvalósítása és a redundancia elkerülése.
Az adatbázis m inden tem atikájánál az azonosítási m inim um m egvalósítására törekedtünk. Ez azt jelenti, hogy a grafikus elem ekhez csatolt adatbázis inform ációval szem ben tám asztott m inimális követelm ény az egyedi vagy típus azonosító rögzítése. Ezt, mint kulcsm ezőt felhasználva az adattábla relációba hozható tetszőleges leíró adattal. Az adatbázis jelenlegi állapotában elsősorban alapadatgyűjtem ény funkciót tölt be, de kellően előkészített az összetett lekérdezések m egválaszolására is.
I
Az M G E adatm odell az inform áció hierarchikus osztályozását, csoportosítását biztosítja. A modell legm agasabb egysége a PROJECT. A PRO JEC T a térképek, alfanum erikus adatok és adat típus definíciók összessége. A következő szint a térképek összessége, melyet az IND EX fog össze. A térképek különböző' tem atikus csoportokba (CATEG O RY) tartoznak. Egy térkép csak egy kategóriába tartozhat. A térképek a valós világ objektum ainak grafikus reprezentációjaként definiálhatók. M inden grafikus elem egy meghatározott FEATU RE osztályba tartozik. A FEA TU R E az objektum tovább nem osztható tulajdonságainak összessége.
A hierarchia legm agasabb szintjén álló osztályozoltsági form a az INDEX. Noha az alapadatsor hagyo
m ányos szelvényekre tám aszkodik, az adatbázisban folytonos térképek jelennek meg. Értelem szerűen az INDEX használatának nem a virtuális folytonos térkép előállítása a célja, hanem m ester-referencia file-ok feature kom binációinak összeállítása.
A z összes tem atika egy ún. paks 10 kategóriába került: CATEGORY. A tém ák egy kategóriába rendezése nem jelenti az osztályozottságról való lem ondást, az osztályozás a F EA TU RE szinten történik. Ennek elsődleges oka az, hogy sem mi nem indokolja az adatbázis tem atikáinak CA TEG O RY szinten történő szigorú szétválasztá
sát. A z egyedüli paks 10 CA TEG O RY viszont a további M G E m odulokba m egszorítás nélkül bevezethető.
A tém ák egyenrangúan a F EA TU RE -A TTR IBU TU M szinten kerülnek osztályozásra. A FEA TU RE logikai összetartozása a nevezéktan alapján nyom on követhető.
A térinform atikai adatbázis m űködtetéséhez m eghatározott szoftver- és hardverkörnyezet tartozik, s felépítéséhez, használatához a vonatkoztatási rendszer is alapvető jellem zőként tartozik hozzá. A szoftverkörnye
zetei az Intergraph M G E jelenti. Az M G E környezet sok különböző, de egym ással tárgyaló, kapcsolatban lévő szoftver összessége. Az adatbázis két elkülönült része a grafikus és az alfanum erikus adatsor, más szóval a térképek és a térképi elem ekhez kapcsolódó, leíró adatok. E lső közelítésben a grafikus adatokat a M icroStation, az alfanum erikus adatokat egy RD BM S (esetünkben az ORAC LE) kezeli. F inom ítva a képet e két alapszoftverre több alkalm azás család, modul tám aszkodik. A 10 km körzet adatbázisának kezeléséhez a következő modulokra van szükség:
A digitális adatok rögzítése, szerkesztése, m egjelenítése a M icroStation feladata. Az alfanum erikus adatm anipulációt a RIS/O R AC LE végzi. A RIS az Intergraph m odulok és az adatbázis-kezelő között álló felület, am ely az adatbázis függetlenséget biztosítja. Más szavakkal a felhasználó egységesen csak a RIS-sc\ találkozik, ha alfanum erikus adatot kezel, s akár tudnia sem kell, mi a konkrét adatbázis kezelő eszköz. Az M G E modulok az adatbázis adm inisztrációt, a vonalm ű tisztítását, az RDBM S-se\ való kapcsolattartást, valam int az alapvető lekérdezéseket végzik. Az adatbázis adm inisztráció a rendszer adattal való feltöltését m egelőző tervező folyamat.
A grafikus és alfanum erikus adatszerkezet osztályozása, definiálása és rögzítése a térinform atikai rendszer terve.
Ennek a dokum entum nak az egyik feladata az adm inisztrációban rögzítettek közreadása és m agyarázata. Az MGA modul a topológia létrehozásáért felelős, valam int a topológikus lekérdezések és m egjelenítések lebonyolítását végzi. Az M SM modul a digitális terepm odell létrehozását, lekérdezését, m egjelenítését végzi.
A hardverkörnyezetet részben a felhasznált szoftverek, részben a kezelésre kerülő térképi és numerikus adattöm eg igényei szabják meg. A fejlesztési eszköz: Intergraph C lipper alapú m unkaállom ás (InterPro 2700).
Az operációs rendszer: unix (clix). A háttértár igény (csak az adatokra vonatkozóan): 40 Mb, a m em óriaigény m inim um 64 MB.
Paks 10 km -es környezetének térinform atikai adatsora E O V vonatkoztatási rendszerre épül, ez 24 db szelvényt érint. A vonatkoztatási rendszer felbontása 1:10 000. A tem atikus térképek az 1:10 000-es alapra készültek, felbontásuk azonban változó. A rendszerben szereplő koordináták m értékegysége méter.
A térinform atikai rendszer adatbázis-tem atikáinak m eghatározója, kulcsa, az adatbázis-kapcsolat hor
dozója a térképi tem atika. A térképet felépítő grafikus elem ek többsége a valós világ leképzése m ellett fontos inform áció hordozó szerepet is betölt. Az inform áció kapcsolat az adatbázis táblák közti relációkra és a topológiára épül. A rendszer term észetesen csak a beépült inform ációkból kikövetkeztethető, kiszám ítható kérdésekre ad választ (MGA). A kérdések m egfogalm azása a felhasználó feladata. A z alábbiakban a főbb térképi tem atikák néhány technikai adatát ism ertetjük.
A topográfia 1:10 000 m a szelvényenként került digitalizálásra. Tekintettel arra, hogy ez a legösszetet
tebb tem atika, külön digitalizálási szabályzat és kezelőpult került kialakításra, jelen leírás a sarkalatos pontokra szorítkozik. A topográfiai térképen a következő objektum ok, azaz grafikus elem típusok különíthetők el:
- vonalas elem ek - területek
- pontszerű elem ek >
- m egírások.
A vonalas elem ek az esetek jelentős részében egyben terület határolók is (m űvelési ág, növénytakaró).
A kartografálási szabályok szerint az egym ással egybeeső vonalak közül csak egy, a legm agasabb prioritású jelenik meg. A digitalizálási technológia is ezt követte. A zonban, hogy a vonalm ű m ind a m egjelenítési, mind pedig a térinform atikai követelm ényeknek eleget tegyen, minden vonalszakasz (csom óponttól csom ópontig terjedő szakasz) önálló grafikus elem , hozzá kapcsolódó leíró bejegyzéssel (attribútum rekord). Ez a bejegyzés teszi lehetővé egyazon vonalszakasz m inden funkciójának felsorolását. Ha pl. erdő és szántó határán út halad, akkor a térképen a növényzethatárt (area boundary fea tu re ) prioritás szerint elfedi az út (linear fea tu re ). Az adatbázisban ennek a szakasznak m indkét funkciója bejegyzésre kerül. A topográfiai térkép elem ei nem naprakészek, 1979. évi állapotot tükröznek. M egállapodás szerint ennek az állapotnak a teljes körű térinform atikai feldolgozása felesleges befektetés és m egtévesztő lenne. A topográfiai alapot ebből következően az alábbiak szerint m inősíthetjük:
- a jelen leg elérhető állapotot tükrözi, - adatbázis intelligenciája grafikus elem szintű,
- a topológiai intelligencia (grafikus elem ek összefüggése, területi elem ek m inősítése, m űvelési ág, növénytakaró stb. szerint) előkészített, m egvalósítása azonban csak légifelvételen alapuló felfrissítés után célszerű,
- a topográfiai rendszer vonalm űve tájékozódásra alkalm as, a szakm ai tem atikák alapja.
A digitális terepm odell alapja a topográfiai térkép m agassági szintvonalrajza. A z adatok kezelhetősége érdekében csak a "tízes" szintvonalak kerültek feldolgozásra. Azokon a helyeken, ahol a m orfológia pontosabbá tétele megkövetelte, a felezőszintvonal is digitalizálásra került. A szintvonal rajz A TTRIBU TU M -m a\ rendelkezik, minden vonalhoz a Z érték került hozzárendelésre. Ez a vonalm ű az alapja a m odellező m odulnak (M SM ). A
• Dunától K-re eső terület 90 m körüli értékkel gyakorlatilag síknak tekinthető. E z a terület konstans szintként (PLANAR A RE A) kerül bevezetésre. A mély, rendszerint m eredek löszfalakkal határolt völgyek, partfalak külön segédvonalakkal kerültek kijelölésre. Ezek a segédvonalak a m odellkészítést m ódosítják, pontosítják. A terep
modell része a m agassági pontok halm aza, mely szintén a modell finomítását szolgálja.
A fúrások két logikailag csatolt táblában találhatók. A törzstábla a fúrásra vonatkozó globális adatokat tartalm azza, így az elsődleges kulcs m ezőt, a fúrás azonosítóját is. A rétegsortábla a harántolt földtani egységeket és talpm élységüket rögzíti. A törzstábla tartalm azza a fúrások bem ért, vagy helyszínrajzon szerkesztett koordi
nátáit. A fúráspont térkép az adatbázistáblából generálható. A grafikában a fúrásponthoz m egjelenő szöveg a lörzstábla bárm ely inform ációja lehet.
A z ún. F T V fú rá so k az atom erőm ű telephelyét tárták fel. Az adatbázist az FTV Rt. készítette el M icroStation-dB ase form átum ban. Az adatbázis szerkezete törzstábla-rétegsortábla szervezésű. A rendelkezé
sünkre bocsátott adatok M G E környezetbe kerültek konvertálásra. Az eredeti adatokon változtatás nem történt, a fúrások azonosítására és az EOV koordinátákra új oszlopok bevezetésére került sor.
Az észlelési térkép az észlelési foltok térbeli helyzetét és alakját rögzíti. Az észlelés kiterjedése gyakran m inimális, pontszerű. E kkor az egységes kezelés érdekében kis négyzet szim bolizálja a feltárás alakját. Az észlelési helyhez szám os inform áció csatlakozik: tektonikai m érések, helyszínvázlat, szöveges leírás. Ezek m egjelenítése egy külső parancs segítségével történik, adatszerkezetét tekintve sekélyfúráshoz hasonlítható. Az észlelési ponton vagy területen a feltárás Azonosítója és a feltárt kőzettestek kerülnek felsorolásra. A szöveges leíráshoz kiegészítésképp helyszínrajz, sztereogram , rózsadiagram és szem eloszlási görbék tartoznak. E zek a részadatok nem részei az aktívan lekérdezhető adatbázisnak, azonban az elem m egérintésére az alapinform áció bemutatható. Ennek a funkciónak a m űködtető eszköze nem része a standard M G E alkalm azásoknak, külső M D L fejlesztés.
A fö ld ta n i térkép a területen található földtani képződm ényeket és a szerkesztett földtani szelvények vonalait ábrázolja. A földtani képződm ények kor, genetika és kőzetösszetétel szerinti típusait a térképhez tartozó táblázatban szám kódokkal különítettük el. Az M G A alkalm azás topológiát generáló m odulja segítségével intelligens térképet állítottunk elő, am elyben az em lített típusok a vonatkozó táblázatban m egadott rövidített
I
tem atikus azonosítók alapján egyenként, ill. csoportosan lekérdezhetők. A topológiai adatszerkezet felhasználá
sával színezett térképet készítettünk, am elynek színkulcsa m egegyezik a földtani térképek általánosan elfogadott színtípusaival. A földtani térképhez tartozó fö ld ta n i szelvények azonosítóit a szel vény vonalakkal összekötve külön táblázatban tároljuk. Az azonosítók a szelvényvonalak középpontjában cím keként jelennek meg. A szelvényekről a topológiai adatszerkezet segítségével színezett térképek készültek. A z előző fejezetben említett M D L alkalm azás segítségével a szelvények vonalukra, ill. azonosító cím kéjükre.való rám utatással a földtani térképből m egjeleníthetők.
A geom orfológiai térkép a területen előforduló m orfológiai típusokat különíti el. A térképen ábrázolt vonalak, am elyek önm agukban is tem atikus inform ációt hordoznak, térinform atikai szem pontból két különböző funkciót látnak el. Nagy részük zárt, m orfológiailag értelm ezhető foltokat különít el, kisebb részük viszont egyedülálló vonalként szerepel. Ennek megfelelően külön adattáblázatot rendeltünk hozzájuk, am elyben kódolt típusaikat és foltképző funkciójuk jellegét tüntettük fel. E zek az M G E G eoD atabase Locate m odul segítségével lekérdezhetők. A folttérkép táblázatban megadott kódokat felhasználva generált topológiai adatszerkezet alapján, színezett folttérképet állítottunk elő, am elynek típusait rövidített tem atikus azonosítók alapján kérdezhetjük le.
Az őskörnyezeti térkép a területen található m orfológiai típusokat koruk és felszíni form atípusaik szerint különíti el. Mivel a térképen szereplő összes vonal zárt foltokat határol, ezért foltképző jellegük szerinti elkülönítésre nem volt szükség. A tem atikus szűrések és színezés tekintetében az alkalm azott technológiai sor m egegyezik a geom orfológiai térképével.
A geofizikai adatok (szeizm ikus, gravitációs és V ESZ mérési adatsorok) térinform atikai adatbázisba illesztése szám os problém át vet fel. M indhárom geofizikai m érés alap- és értelm ezett adat szintjén tetem es adattöm eget produkál. E zeknek az adatoknak a puszta jelenléte a rendszer m éretét és passzív tudását növelné.
Problém am egoldó lekérdezésekben, logikai kom binációkban csak a szerkesztett eredm ény-térképek vehetnek részt. A geofizikai helyszínrajzok a szeizm ikus és V ESZ m érések esetén a helyet és a m éréseket azonosítják, az azonosító pedig az adatkapcsolat előkészítését tám ogatja. A gravitációs m érések eredm énye izovonalas térkép.
Az izovonalak a terepm odellhez hasonlóan érték szerint elkülöníthetők és az M SM Terrain M odeller modul szám ára feldolgozható állapotban vannak. Az így kialakított felület más térképekkel összevethető és a standard M C A overluy technikával dolgozható fel.
IRO D A LO M
Á DÁM L .-M A R O S I S .-S Z IL Á R D J. 1954. A paksi löszföltárás. - Földrajzi Közlem ények 78. 2. pp. 2 3 9 -2 8 5 . BALLA Z .-D U D K O A .-M ÁRO S G Y. 1997. Paks környékének m élyszerkezete és n eotektonikája.- [jelen kötet).
BALLA Z .-M A RO S1 S .-S C H E U E R G Y .-S C H W E IT Z E R F.-S Z E ID O V IT Z GY. 1993. A paksi atom erőm ű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geom orfológiai vizsgálatok. - Földrajzi É rte sítő 42.
1-4. pp. 111-140.
CHIKÁN G. 1986. Jelentés a P a k s-2 /a fúrás földtani vizsgálatának eredm ényeiről. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CHIKÁN G. 1992. Paks környékének földtani leírása. Jelentés Paks tektonikai helyzetének pontosítása céljából elvégzett vizsgálatok eredm ényeiről. 4. kötet. - Kézirat. O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CHIKÁN G .-D U D K O A. 1992. Paks tektonikai helyzetének pontosítása. Ö sszefoglalás. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CHIKÁN G .-K Ó K A I A. 1989. Szerkezetföldtani vizsgálatok T engelic-S zőlőhegy és Fusztahencse között. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CHIKÁN G .-B O H N N É H A V A S M .-K O R PÁ S L .-N É -K O R E C Z A .-L Á Z Á R N É SZEG Ő É .-L E L K E S G Y .- N A G Y N É BO D O R E .-S Ü T Ő Z .-N É -V E T Ő I.-V IC Z IÁ N I.-V IG H A .-N É 1987a. A P ak s-3 . és P a k s- 4/b. sz. fúrás földtani vizsgálatának eredm ényei. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CHIKÁN G .-B O H N N É HAV A S M .-K O R P Á S L .-N É -K O R E C Z A .-L Á Z Á R N É SZEG Ő É .-B Á L D IN É BE- KE M .- N A G Y N É BO D O R E .-S Ü T Ő Z .-N É -V E T Ő I.-V IC Z IÁ N I.-V IG H A .-N É 1987b. A Paks-4/a.
sz. fúrás földtani vizsgálatának eredm ényei. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CHIKÁN G .-C H IK Á N G .-N É -E R D É L Y I J.-K Ó K A I A. 1986. Jelentés Paks környékének földtani vizsgálatáról.
- Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
= CHIKÁN G .-C H IK Á N G .-N É -K Ő K A I A. 1994a. Felszíni és felszínközeli képződm ények földtani szintézise.
1994b. A feltárások dokum entációja. A Paksi A tom erőm ű körzetének földtani felépítése. 1. kötet. Jelentés a Paksi A tom erőm ű Rt-vel kötött B 4 0 2 M -4 -2 2 /9 4 /k rendelési szám ú szerződés teljesítéséről (a szerződés m ellékletében 2.1., 2.8., 2.9., részben 2.3. és 2.10. feladat). - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
CH IK Á N N É JE D L O V SZK Y M .-D O N G Y .-K Ó K A I A .-P A P P P. 1992. Jelentés Paks tektonikai helyzetének pontosításacéljából elvégzett vizsgálatok eredm ényeiről. 3. kötet. A kutatóárkok földtani dokum entációja.
- Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
DON G Y .-K A IS E R M .-K O L O S Z Á R L .-K Ó K A I A .-P A P P P .-S C H A R E K P.-S Z E IL E R R .-S Z U R K O S G - VATAI J.-Z S Á M B O K I. 1992. Jelentés Paks tektonikai helyzetének pontosítása céljából elvégzett vizsgálatok eredm ényeiről. 1. kötet. A térképezés során észlelt feltárások földtani leírása. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
D UDKO A. 1992. A szerkezeti adatok értékelése. Jelentés Paks tektonikai helyzetének pontosítása céljából elvégzett vizsgálatok eredm ényeiről. 4. kötet. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
D UDKO A .-M ÁRO S GY. 1994. K őzetrés-vizsgálat feltárásokban. A Paksi A tom erőm ű körzetének földtani felépítése. 3. kötet. Jelentés a Paksi A tom erőm ű Rt-vel kötött B 4 0 2 M -4 -2 2 /9 4 /k rendelési számú szerződés teljesítéséről (a szerződés m ellékletében 3.1., 3.2., 3.3. és 3.4. feladat). - Kézirat, Országos Földtani és G eofizikai Adattár.
G ERN ER P. 1993. Löszben m ért kőzetrések neotektonikai elem zése Paks környékén. - Kézirat, Országos Földtani és G eofizikai Adattár.
G R A CSO V , A. F .-F R O L O V A , N. K .-G R IG O R JA N , SZ. SZ.-G U L A K JA N , K. A .-K U N 1N , N. J.-M IH A JLO V , V. O .-O S Z T R O M O V , A. V .-R O M A N JU K , T. V .-U S Z E N K O , SZ. V. 1989. A Paksi A tom erőm ű körzetében lévő törés földtani helyzetének és term észetének pontosítása. - Kézirat, M TA GG K I Szeizm.
O szt. A dattár. Bp.
JA SK Ó S .-K R O L O P P E. 1991. N egyedidőszaki kéregm ozgások és folyóvízi üledék-felhalm ozódás a Duna- völgyben Paks és M ohács között. - M ÁF I Évi Jelentése az 1989. évről. pp. 65 -8 4 .
JÁ M BO R Á .-B R U K N E R N É WE1N A .-B A L O G H K .-H A LM A 1 J.-1H A R O SN É LA CZÓ I.-K Ó SA L .-R A - V A SZ N É BA R A N Y A I L .-V E T Ő I.-V IC Z IÁ N I 1982. A P aks-2. sz. fúrás földtani eredm ényei. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
KÓKAI A. 1988. Paks környékének földtani viszonyai. Ö sszefoglaló sz akvélem ény.-K é zira t. O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
KÓKAI A .-C H IK Á N G .-N É -G Y U R IC Z A G Y .-JU H Á S Z E .-K O L O S Z Á R L .-K R O L O P P E .-M A R S I I - M Ü LLER P. 1994. A feltárások litológiai és földtani kiértékelése. A Paksi A tom erőm ű körzetének földtani felépítése. Jelentés a Paksi A tom erőm ű Rt-vel kötött B 4 0 2 M -4 -2 2 /9 4 /k rendelési számú szerződés teljesítéséről (a szerződés m ellékletében 2.13., részben 2.3. és 2.10. feladat). 2. kötet. - Kézirat, Országos Földtani és G eofizikai Adattár.
K RIVÁN P. 1955. A középeurópai pleisztocén éghajlati tagolása és a paksi alapszelvény. - M Á F I É vkönyv 43.
M ESK Ó A -E R D É L Y I M .-JÁ M B O R Á .-R Y B A C H L .-S T E G E N A L .-S Z E D E R K É N Y I T -V A R G A P. 1993.
A paksi atom erőm ű telephelyének földtudom ányi értékelése. - Kézirat, Paksi A tom erőm ű Rt. Földren
gésvédelm i Projekt jelentéstára, Paks.
PÉCSI M. 1993. N egyedkor és löszkutatás. - Akadém iai Kiadó, Budapest.
TU R C Z I G. 1994. A Paksi A tom erőm ű körzetének földtani felépítése. Jelentés a Paksi A tom erőm ű Rt-vel kötött B 402M -4~22/94/k rendelési szám ú szerződés teljesítéséről (a szerződés m ellékletében 7 .8 -7 .1 3 . feladat).
5. kötet. Térinform atikai adatbázis. - Kézirat, O rszágos Földtani és G eofizikai Adattár.
1.ábra.A Paksi Atomerőmű környezeténekáttekintő térképe. - F,Gy-I-III, P-I-II,T-1-4= a kutatássorán készített mesterséges feltárásokhelye ésszáma; Dszgy-1-2, Paksz-1-2, Phsz-1-6, Tengsz-1= a térinformatikai adatbázisbanelhelyezett1:10000-esföldtani szelvény; 1-7 = a szövegközött elhelyezett 1:25000-es földtani szelvény
2. ábra. Paks környékének földtani térképe; a térinform atikai rendszerben elhelyezett 1:25 000-es földtani térkép egyszerűsített, kicsinyített változata (A szelvényeken az elkülönített képződm ények szám ozása azonos a térképen szereplő képződm ényekével). - 1 = futóhom ok (holocén, eolikus); 2 = agyagos kőzetliszt (holocén, lim nikus); 3 = tőzeg (holocén, lim nikus); 4 = hom ok (holocén, folyóvízi); 5 = kőzetlisztes hom ok (holocén, folyóvízi); 6 = hom okos kőzetliszt (holocén, folyóvízi); 7 = kőzetliszt (holocén, folyóvízi); 8 = agyagos kőzetliszt (holocén, folyóvízi); 9 = kőzetlisztes agyag (holocén, folyóvízi); 10 = közetlisztes hom ok (holocén, folyóvízi-lim nikus); 11 = kőzetliszt (holocén, folyóvízi-lim nikus); 12 = agyagos kőzetliszt (holocén, folyóvízi-lim nikus); 13 = kőzetlisztes hom ok (holocén, folyóvízi-lejtő); 14 = hom ok (pleisztocén, folyóvízi- eolikus); 15 = hom ok (pleisztocén, folyóvízi); 16 = kőzetliszt (pleisztocén, lejtő); 17 = hom ok (pleisztocén, eolikus); 18 = kőzetliszt (löszösszlet; pleisztocén, eolikus); 19 = hom ok, kőzetliszt, agyagm árga (felsőpannóniai, lim nikus)
3. ábra. Földtani szelvény a Pusztahencse-térképező-4. és a Paks K.-125. sz. fúrás között, a földespusztai (F.) feltárás feltüntetésével (2. sz. szelvény)
4. ábra. Földtani szelvény a G yörköny-térképező-1. és a Pusztahencse-térképező -4. sz. fúrás között, a györkönyi Gy-I. és a földespusztai F. je lű feltárás feltüntetésével (5. sz. szelvény)
5. ábra. Földtani szelvény a Pusztahencse-térképező-3. és a Pusztahencse-térképező -4. sz. fúrás között, a földespusztai F. feltárás feltüntetésével (6. sz. szelvény)
6. ábra. Földtani szelvény a Pusztahencse-térképező-3. és a Nagydorog-térképező-4. sz. fúrás között (7. sz.
szelvény)
7. ábra. A z atom erőm ű közelében lem élyített fúrások rétegsorainak litosztratigráfiai párhuzam osítása