A mikroszeizmikus megfigyelő hálózat 1995. április óta folyamatosan működik.
Bár az állomások egy részénél a geológiai adottságok korántsem ideálisak, a hálózat észlelési képessége (kiegészítve más létező magyarországi szeizm ográf állomásokkal) az elsődlegesen m onitorozott területen ML = 1,0—1,5 körül van, de az ország területének nagy részén nem több mint ML = 2,0. Ez azt jelenti, hogy a X X f század első éveiben megindult műszeres szeizmológiai mérések óta először, minden M agyarország területén érezhető földrengést már biztosan regisztrálunk és hipocentrumát nagy pontossággal meg tudjuk határozni. Természetesen több olyan kisebb m éretű földrengésről is tudomást szerzünk, amelyek a lakosság számára nem érezhetők és e hálózat nélkül ismeretlenek is maradnának.
Az elmúlt két évben közel harminc földrengést regisztráltunk M agyarországon és közvetlen környezetében. A rengések nagy része ismert forrászónához köthető, bár néhány esetben már e viszonylag rövid mérési anyag is előrevetíti a historikus szeizmicitás alapján kialakított kép pontosításának szükségességét.
Ez ideig M agyarországon nem sikerült a létező szeizm icitást tektonikai modellek segítségével magyarázni; ennek egyik oka az, hogy bár a térség legteljesebb földrengés
katalógusával rendelkezünk, a történelmi rengések epicentrum ai viszonylag nagy hibát tartalmaznak, s ez a szeizmicitásnak diffúz képet ad.
Mivel sem recens tektonika nem létezhet szeizmicitás nélkül, sem földrengés valamilyen tektonikai háttér nélkül, a mikroszeizmikus hálózat időben bővülő' mérési eredményei, ill. az ezáltal létrejövő nagy pontosságú földrengés adatbázis fokozatosan hatással lesz a Pannon-m edence jelenlegi szeizmotektonikájáról alkotott elképzelésekre.
IRODALOM
BAKUN, W .H .-JO Y N E R , W .B. 1984. The Ml scale in Central California. - Bull. Seism. Soc. Am. 74. pp.
1827-1843.
EVER N D EN , J. 1970. Study o f régiónál seism icity and associated problem s. - Bull. Seism. Soc. Am . 60. pp.
393-446.
LEE, W .H .K .-L A H R , J.C. 1975. H Y P071 (Revised): A com puter program fór determ ining hypocenter, m agni- tude, and first m otion pattern o f local earthquakes. - U. S. G eological Survey O pen-file report pp. 7 5 -311.
MÓNUS, P. 1995. Travel tim e curves and crustal velocity model fór the Pannonian hasin. - M TA G GKI Technical report.
M ÓNUS P .-S Z E ID O V IT Z Gy. 1991. Talajnyugtalanság m érések a Paksi A tom erőm ű környezetében. - MTA GGKI Szeizm ológiai O sztályának jelentése.
RÉTH LY A. 1952. A kárpátm edencék földrengései 455-1918. - Akadém iai Kiadó, Budapest, 510 p.
SCHOLZ, C. H. 1968. The frequency-m agnitude relation o f m icrofracturing and its relation to earthquakes. - Bull. Seism. Soc. Am . 58. pp. 399-416.
TÓTH L. 1981. Estim ation o f Seism ic D etection Thresholds o f Seism ograph Stations in Hungary. - A cta Geodaet., Geophys. et M ontanist. Hung. 16. pp. 469-475.
TÓTH, L .-M Ó N U S , P .-Z S ÍR O S , T. 1996. H ungárián Earthquake Bulletin, 1995. -G e o R is k , Budapest.
TÓ TH , L .-M Ó N U S , P .-Z S ÍR O S , T. 1997. H ungárián Earthquake Bulletin, 1996. - G eoR isk, Budapest.
ZSÍRO S, T .-M Ó N U S , P .-T Ó T H , L. 1988. H ungárián earthquake catalog (456-1986). - Geod. and Geophys.
Rés. Inst. Budapest, 182 p.
K A PC SO LÓ D Ó JELEN TÉSEK
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Tervezet. - GeoRisk, 1994. január.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Potenciális állom áshelyek felkutatása helyszíni bejárás alapján. - G eoR isk, 1994. április.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Szeizm ikus háttérzaj mérések a potenciális állom ás
helyeken. - G eoR isk, 1994. május.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Szakértői konzílium az állom áshelyek véglegesíté
sére. - G eoR isk, 1994. június.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelőhálózata: T ervdokum entációk és a m érőállomások kivitelezése - G eoR isk, 1994. november.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Robbantással történő kalibráció, érzékenységi küszöb, sebességm odell. - GeoRisk, 1995. szeptem ber.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Havi Jelentések. - G eoR isk, 1995. április—1996.
decem ber.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Féléves Jelentés 1 9 9 5 .1. G eoR isk, 1995. július.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Féléves Jelentés 1995. II. - G eoR isk, 1996. január.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Féléves Jelentés 1 9 9 6 .1. - G eoR isk, 1996. július.
A Paksi A tom erőm ű m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózata: Féléves Jelentés 1996. II. - GeoRisk, 1997. január.
1. ábra. A m ikroszeizm ikus m egfigyelő hálózat állom ásai (fekete je le k ) és m ás (a szürke jelek ) magyarországi szeizm ológiai m érőállom ások
Frekvencia [Hz]
2. ábra. Tipikus zajspektrum laza üledéken és kőzetkibúváson elhelyezkedő m érőállom áson
3. ábra. A hálózat észlelési küszöb m agnitúdó értéke (M L) átlagos zajviszonyokat feltételezve nappal (fent) és éjjel (lent)
4. ábra. Az 1996. október 21-én Dunaharaszti környékén kipattant kisebb földrengés (M L = 2,5) szeizm ogram ja, ahogyan azt a m ikroszeizm ikus m egfigyelő háló
zat „látta”
5. M agyarország területén keletkezett földrengések 1995-96-ban
A Paksi A to m erő m ű földrengésbiztonsága, pp. 123-152.
Szám os kutató vizsgálta korábban a Paksi A tom erőm ű környezetének geológiáját, különös tekintettel az erőm ű közvetlen környezetében észlelt, pannóniai rétegeket is harántoló vetők korának és korrelációjának m egállapítására. K om petens hazai és külföldi szakem berek által elfogadott megállapítás, hogy az aljzatban található vetők közül több is reaktiválódott a neogén során. Vitatott azonban ezen vetők kvarter kori aktivitásának kérdése, és így term észetesen nem tisztázott az ism ert vetők mai m űködésének lehetősége, sőt azon potenciális képességük („capability” ) sem tartható eleve kizártnak, hogy felszínig hatoló elvetést hozzanak létre. Jelen dolgozat célja e kérdések tisztázásához hozzájárulni egyrészt az Eötvös Loránd T udom ányegyetem (ELTE) G eofizikai Tanszéke által a D unán végzett, nagy felbontású szeizm ikus reflexiós m érések feldolgozásával és értelm ezésével, m ásrészt pedig korábban az Eötvös Loránd G eofizikai Intézet (ELGI) által szárazföldön m ért sekélyszeizm ikus m érések újrafeldolgozásával és együttes értelm ezésével.
Az ELT E G eofizikai Tanszéke 1994 októberében végzett a Dunán szeizm ikus m éréseket külföldi szakem berek részvételével. Jelen tanulm ányunkban ezen mérés többcsatornás, „w atergun” forrású szeizm ikus szelvényei közül ötöt m utatunk be. E z az öt szeizm ikus szelvény a Paksi A tom erőm ű 15 km -es környezetében m érődött és a Duna alatti üledékösszletről nyújt képet közvetlenül a mederfenéktől több m int 500 m -es mélységig.
A mérések célja a D unát harántoló vetős szerkezetek részletes leképezése volt neotektonikai és sztratigráfiai alkalm azott gyakorlati m egoldások és a főbb feldolgozási eljárások alapjait. Ennek a fejezetnek a célja, hogy a nem szeizm ikus szakem bereket m egism ertesse azokkal az elvekkel, am elyek a további fejezetek m egértéséhez szükségesek. Ebből következően a részletesség igénye nélkül, csak a legalapvetőbb ism eretek közlésére szorít
kozunk. Ha az olvasót a tém a részletesebben érdekli, szíves figyelm ébe ajánljuk az irodalom jegyzékben felsorolt hivatkozásokat (M ESK Ó A. 1994, YILM A Z, O. 1987).
A 3. fejezetben a többcsatornás dunai szeizm ikus m érések tényleges m enetét és a feldolgozás során alkalm azott eljárások konkrét m egvalósítását ism ertetjük, m ajd a 4. fejezetben kitérünk a szárazföldi sekély
szeizm ikus szelvények rövid bem utatására. A 3. ábrán látható a szeizm ikus szelvények helyszínrajza.
Az 5. fejezetben a rendelkezésre álló összes inform áció alapján vázoljuk a szelvények értelm ezését és a vetők lehetséges korrelációját. A feldolgozás és az értelm ezés során különös figyelm et fordítottunk arra, hogy elkülönítsük a valódi vetős szerkezeteket a felszín közeli hatások által létrehozott „zavarzónáktól” . A 6. fejezetben összefoglaljuk a sekélyszeizm ikus szelvényekből levonható tektonikai következtetéseket.