Az in-ho u se tény ál lás alap ján kö tött szer zõ dés idõ tar - -ta ma

A ha tá lyos sza bá lyok alap ján az in-ho u se tény ál lás alap ján kö tött szer zõ dés ha tá ro zott idõ re, leg fel jebb egy év re köt he tõ. A szer zõ dés köz be szer zé si el já rás mel lõ zé -sé vel ak kor hosszab bít ha tó meg, ha az in-ho u se tény ál lás fel té te lei tel je sül tek. A gya kor lat ban az egy év re kö tött szer zõ dé sek al kal ma zá sa meg ne he zí ti a pénz ügyi, gaz da sá gi ter ve zést a köz szol gál ta tók szá má ra. Ezért a mó do sí -tás a szer zõ dés idõ tar ta mát leg fel jebb há rom eme li fel. Ez össz hang ban van a ha tá lyos Kbt. 2. §ának (4) be kez dé sé

vel is, amely inho u se tény ál lás alap ján kö tött szer zõ dé sek kel kap cso lat ban leg alább há rom éven te kell ha tás vizs -gá la tot ké szí te ni.

A 2. §-hoz

A § a Kbt.-nek a fo ga lom-meg ha tá ro zá so kat tar tal ma zó 4. §át ja va sol ja ki egé szí te ni új fogalommeghatározá -sokkal.

1. A § (1) be kez dé se egy új 2/A. pont tal ja va sol ja ki egé szí te ni a Kbt. 4. §át, meg ad va az or szág alap ve tõ biz ton sá gi ér de ké vel kap cso la tos be szer zés fo gal má nak definí cióját. A ha tá lyos Kbt. je len leg nem de fi ni ál ja az ilyen tár gyú be szer zé se ket, ame lyek egyéb ként a 29. § (1) be kez -dé sé nek a) pont ja alap ján ki vé telt ké pez nek a Kbt. ha tá lya alól (fel té ve, hogy az Or szág gyû lés il le té kes bi zott sá ga a köz be szer zé si tör vény al kal ma zá sát ki zá ró elõ ze tes dön -tést ho zott). A Kbt. fel ha tal ma zá sa alap ján, a Kbt. 29. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont ja ál tal sza bá lyo zott ki vé te li kör -re al ko tott kor mány -ren de let, a 143/2004. (IV. 29.) Korm.

ren de let vi szont de fi ni ál ja az „or szág alap ve tõ biz ton sá gi ér de ké vel össze füg gõ be szer zés” fo gal mat. A Kbt. gya -kor la ti al kal ma zá sa so rán ér tel me zé si bi zony ta lan sá go kat oko zott, hogy az ár víz ide jén (a vé de ke zé si ké szült ség idõ -sza ká ban) tör té nõ be szer zé sek be le tar toz nak-e az „or szág alap ve tõ biz ton sá gi ér de ké vel össze füg gõ be szer zés” fo -ga lom kö ré be, és mint ilye nek ki vé telt ké pez nek-e a Kbt.

ha tá lya alól. Er re te kin tet tel ve tõ dött fel an nak szük sé ges -sé ge, hogy a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti, az „ország alapvetõ biztonsági érdekével összefüggõ beszerzés” fogalom-meghatározást törvényi szintre kell felvinni, és egyben pontosítani is szükséges azt.

2. Az (1) be kez dés a di na mi kus be szer zé si rend szer de fi ni á lá sá ra is ja vas la tot tesz (a Kbt. 4. §ának új 2/C. pont tal tör té nõ ki egé szí té se). A kö zös sé gi irány el vek új jog in téz mény ként sza bá lyoz zák a di na mi kus be szer zé si rend szert. A „di na mi kus be szer zé si rend sze rek” irány el vi sza bá lyo zá sa le he tõ vé te szi a tag ál la mok nak, hogy te ret en -ged je nek ilyen rend sze rek aján lat ké rõi al kal ma zá sá ra.

A 2004/18/EK irány elv 1. cik ké nek (6) be kez dé se, il let ve a 2004/17/EK irány elv 1. cik ké nek (5) be kez dé se hatá rozza meg – azo nos mó don – a di na mi kus be szer zé si rend -szer fo gal mát, míg a 2004/18/EK irányelv 33. cikke, illetve a 2004/17/EK irányelv 15. cikke tartalmazza az alapvetõ eljárási szabályokat.

Az irány el vi sza bá lyok ér tel mé ben a di na mi kus be szer -zé si rend szer olyan, gya ko ri be szer -zé sek le bo nyo lí tá sá ra szol gá ló, tel jes mér ték ben elekt ro ni kus fo lya mat, amely nek jel lem zõi – a pi a con ál ta lá ban ren del ke zés re ál ló for -má ban – meg fe lel nek az aján lat ké rõ ál tal meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek, és amely nek mû kö dé se ha tá ro zott ide jû. A rend szer ér vé nyes sé gi ide je alatt bár mely olyan gaz -da sá gi sze rep lõ (po ten ci á lis aján lat te võ) szá má ra nyi tott,

aki, il let ve amely meg fe lel az al kal mas ság szem pont ja i nak és be nyúj tot ta a do ku men tá ci ó nak meg fe le lõ elõ ze tes aján la tát. A rend szer a szo ká sos áru be szer zé sek és szol gál ta tás meg ren de lé sek tel je sen elekt ro ni kus mó don va ló le bo nyo lí tá sát je len ti, amely nek so rán a nyílt el já rás sza bá lya it kell alap ve tõ en kö vet ni a sa já tos sá gok ból eredõ el té -ré sek kel.

A „di na mi kus be szer zé si rend szer” (fõ sza bály sze rint leg fel jebb négy év re ki ter je dõ) al kal ma zá sá nak lé nye ge: a rend szer be bár mely al kal mas és ki zá rás sal nem érin tett aján lat te võ fo lya ma to san be ke rül het a kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ ún. elõ ze tes aján lat té tel lel (in di ka tív aján lat, amely fo lya ma to san ja vít ha tó). A konk rét köz be szer zé si igé nye ket, szer zõ dés kö té se ket meg elõ zõ en az aján lat ké rõ -nek egy sze rû sí tett hir det ményt kell köz zé ten nie (fel hí vás a rend szer ben va ló rész vé tel re a konk rét aján lat ké ré sek elõtt), majd aján lat té te li fel hí vást kell kül de nie a rend szer ben részt ve võ összes aján lat te võ nek az adott szer zõ dés kö -tés te kin te té ben az elõ ze tes aján la tuk hoz ké pest a vég sõ aján la tuk megtételére.

Ez a be szer zé si mód szer le he tõ vé te szi az aján lat ké rõ szá má ra, hogy a már ki vá lasz tott aján lat te võk jegy zé ké nek lét re ho zá sá val és az új aján lat te võk nek a csat la ko zás ra adott le he tõ ség gel – a ren del ke zés re ál ló elekt ro ni kus esz kö zök se gít sé gé vel – az aján la tok kü lön le ge sen szé les vá -lasz té ká hoz jus son hoz zá, és a szé les kö rû ver seny ré vén biz to sít sa a pénz esz kö zök op ti má lis fel hasz ná lá sát.

A jog in téz mény ne vé ben sze rep lõ „di na mi kus” jel zõ ar -ra utal egy rész rõl, hogy a rend szer hez fo lya ma to san le het csat la koz ni (szem ben a ke ret meg ál la po dás sal, amely ese té ben az aján lat ké rõ csak a meg kö tött ke ret meg ál la po dás ban ré szes aján lat te võk kel köt he ti meg a konk rét be szer zé -si igé nyét re a li zá ló szer zõ dést), más rész rõl a be nyúj tott aján la tok is fo lya ma to san ja vít ha tó ak, va gyis az aján lat tar tal ma is vál toz hat.

A di na mi kus be szer zé si rend szer alap ve tõ új don sá ga az, hogy tel jes egé szé ben elekt ro ni kus rend szer: mind a fel ál -lí tá sa so rán, mind a konk rét be szer zé si igény re a li zá lá sá ra irá nyu ló szer zõ dé sek meg kö té se so rán ki zá ró lag elekt ro -ni kus esz kö zö ket al kal maz hat az aján lat ké rõ.

A ha tá lyos Kbt. nem is me ri és nem is sza bá lyoz hat ta ezt az in téz ményt, hi szen a ko ráb bi kö zös sé gi irány el vek sem sza bá lyoz ták azt. Jól le het az új irány el vek alap ján sem kö te le zett ség ugyan ak kor be ve ze té se, ha nem csu pán le he tõ ség, a Ja vas lat a ru gal mas ság és a kel lõ moz gás tér biz to sí tá sa ér de ké ben a di na mi kus be szer zé si rend szer ha zai be -ve ze té sét in do kolt nak tart ja. A Ja vas lat ugyan ak kor nem sza bá lyoz za a di na mi kus be szer zé si rend szer rel kap cso la tos va la mennyi el já rá si kér dést rész le te sen, ha nem a rész -let sza bá lyok te kin te té ben az ala cso nyabb szin ten tör té nõ sza bá lyo zás ra tesz ja vas la tot. Ezt in do kol ja egy rész rõl az elekt ro ni kus tech ni kák ból ere dõ gya ko ribb mó do sí tá si igény (fel te he tõ en vi szony lag gyak rab ban kell mó do sí ta ni, ki egé szí te ni a vo nat ko zó sza bály rend szert az elekt ro ni kus tech ni kák fej lõ dé sé hez tör té nõ hoz zá iga zí tás cél já ból).

Más rész rõl azt is lát ni kell, hogy új jog in téz mény rõl van

szó, így a gya kor la ti ta pasz ta la tok függ vé nyé ben újabb és újabb sza bá lyok al ko tá sá nak szük sé ges sé ge ve tõd het fel.

A sza bá lyok nak a fel me rült igé nyek hez tör té nõ hoz zá iga zí tá sa vi szont könnyebb, amennyi ben ala cso nyabb szin -ten, az az kor mány ren de le ti szin ten ke rül nek el he lye zés re a sza bá lyok, és nem tör vé nyi szin ten. Tör vé nyi szin ten csak a ga ran ci á lis sza bá lyok el he lye zé se in do kolt. Az ala cso nyabb szin tû sza bá lyo zás biz to sít ja, hogy kel lõ en ru gal -mas sza bá lyo zás kialakítására kerülhessen sor.

A rész let sza bá lyok ala cso nyabb szin ten tör té nõ el he lye zé se mel lett van nak olyan kér dé sek a di na mi kus be szer zé si rend szer rel kap cso lat ban, ame lyek min den kép pen tör vé nyi szin tû sza bá lyo zást igé nyel nek: a Kbt.ben az el já rá si tech ni ka ál ta lá nos al kal maz ha tó sá gi le he tõ sé gét in do -kolt ki mon da ni, to váb bá a di na mi kus be szer zé si rend szer fo gal mát meg ha tá roz ni. En nek ér de ké ben ke rül sor a Kbt.

4. §-ának egy új 2/C. pont tal tör té nõ ki egé szí té sé re, il let ve a 41. § új (4) be kez dé sé ben, a 180. § új (5) be kez dé sé ben [és 246. §-ának új (4) be kez dé sé ben, il let ve 275. § új (5) be kez dé sé ben] a di na mi kus be szer zé si rend szer mû -köd te té se le he tõ sé gé nek ki mon dá sá ra [Lásd: a Ja vas lat 18., 79., 100. és 113. §-át].

Egy ben a Kbt. meg ad ja a szük sé ges fel ha tal ma zást a rész let sza bá lyok kor mány ren de let ben tör té nõ meg ha tá ro -zá sá ra. [Lásd: Kbt. 404. §-a (1) be kez dé sé nek új l) pont ját;

Ja vas lat 129. § (1) be kez dés].

3. A § (2) be kez dé se egy új 3/A. pont tal ja va sol ja ki egé -szí te ni a Kbt. 4. §-át meg ha tá roz va az elekt ro ni kus ár lej tés fo gal mát. A Ja vas lat azért nem az elekt ro ni kus ár ve rés ki -fe je zést hasz nál ja, mi vel az adott jog in téz mény lé nye gét (ti. nem az árak fel fe lé va ló el moz du lá sá ra ke rül sor) sok -kal job ban ki fe je zi az ár lej tés ki fe je zés, amely egyébként a magyar jogban nem elõzmények nélküli.

A 2004/18/EK és a 2004/17/EK irány el vek új jog in téz -mény ként sza bá lyoz zák az elekt ro ni kus ár lej tést. Az irány el vek alap ján a tag ál la mok ren del kez het nek ar ról, hogy az aján lat ké rõk és az aján lat te võk a köz be szer zé sek meg ha tá ro zott kö ré ben ezt a tech ni kát is al kal maz hat ják.

A 2004/18/EK irány elv 1. cik ké nek (7) be kez dé se, il let ve a 2004/17/EK irány elv 1. cik ké nek (6) be kez dé se ad ja meg – azo nos mó don – az elekt ro ni kus ár lej tés de fi ní ci ó ját, az alap ve tõ el já rá si sza bá lyo kat pe dig a 2004/18/EK irány elv 54. cik ke, il let ve a 2004/17/EK irány elv 56. cik ke tar tal -maz za.

Az elekt ro ni kus ár lej tés az irány el vek ér tel mé ben egy olyan is mét lõ dõ fo lya mat, amely nek so rán – a nyílt, a meg hí vá sos vagy meg ha tá ro zott tár gya lá sos, il let ve egyéb el já rás ban be nyúj tott aján la tok elõ ze tes és tel jes ér té ke lé sét kö ve tõ en – elekt ro ni kus úton tör té nik az újabb ár aján -la tok, il let ve egyéb szám sze rû sít he tõ aján -la ti fel té te lek meg té te le, ame lyek au to ma ti kus mó don ke rül nek rang so ro lás ra. Egyes szol gál ta tás nyúj tás ra és egyes épí té si be ru há zás ra irá nyu ló szer zõ dé sek, ame lyek tár gya szel le mi tel je sít mény, pél dá ul épí té si terv, nem ké pez he tik elekt ro ni -kus ár lej tés tárgyát.

Az irány el vek az elekt ro ni kus ár lej tés sel egy új, ed dig nem lé te zõ el já rá si mozzanatot ve zet tek be. Az irány el vek az el já rást csak ke ret jel leg gel sza bá lyoz zák, a rész let sza bá lyo kat a tag ál la mok dol goz zák ki. Az elekt ro ni kus ár lej tés al kal maz ha tó a nyílt, a meg hí vá sos és egyes hir det -ménnyel in du ló tár gya lá sos el já rá sok ban. Az aján lat ké rõ, mi e lõtt elekt ro ni kus ár lej tést tar ta na, a meg ha tá ro zott bí rá la ti szem pon tok kal (leg ala cso nyabb össze gû el len szol gál ta tás/összes sé gé ben leg elõ nyö sebb aján lat) és az azok te -kin te té ben rög zí tett sú lyo zás sal össz hang ban el vég zi az aján la tok tel jes kö rû el sõ ér té ke lé sét. Min den, el fo gad ha tó aján la tot be nyúj tó aján lat te võt elekt ro ni kus úton egy ide jû -leg fel kell hív ni ar ra, hogy nyújt son be újabb ár aján la tot és/vagy egyéb szám sze rû sít he tõ aján la ti fel té te le ket, ame lyek nek az elõ zõ aján lat hoz ké pest a li ci tá lás hoz szük sé ges mi ni má lis el té rés sel kell ren del kez ni ük. Az aján lat ké -rõ kö te les az elekt ro ni kus ár lej tés min den sza ka szá ban az összes aján lat te võt ha la dék ta la nul meg fe le lõ in for má ci ó -val el lát ni an nak ér de ké ben, hogy az aján lat te võ bár mi kor meg gyõ zõd hes sen relatív rangsorolásáról.

Az aján lat ké rõ az elekt ro ni kus ár lej tést ak kor zár ja le, ha el ér ke zett az ár lej tés ben va ló rész vé tel re irá nyu ló fel hí -vás ban elõ re meg ál la pí tott nap/idõ pont; ha nem kap több olyan új ár aján la tot vagy egyéb új szám sze rû sít he tõ aján la ti fel té telt, amely meg fe lel ne a mi ni má lis el té rés re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek nek; il let ve ha az elekt ro ni kus ár lej tés ben va ló rész vé tel re vo nat ko zó fel hí vás ban meg ál la pí -tott ár lej té si sza ka szok befejezõdtek.

A ha tá lyos Kbt. nem is me ri és nem is sza bá lyoz hat ta ezt az in téz ményt, hi szen a ko ráb bi kö zös sé gi irány el vek sem sza bá lyoz ták azt. A Ja vas lat – a kö zös sé gi jog ál tal biz to sí tott le he tõ ség re is te kin tet tel – az elekt ro ni kus ár lej tés be ve ze té sé re tesz ja vas la tot, és eh hez kap cso ló dó an de fi ni ál -ja an nak fo gal mát. (A rész le tes sza bá lyok ugyan ak kor – ha son ló an a di na mi kus be szer zé si rend szer hez – ala cso -nyabb szin tû jog sza bály ban ke rül nek rög zí tés re.)

4. A (2) be kez dés sel meg ál la pí tan dó 3/B. pont a 2004/18/EK irány elv 1. cik ke (15) be kez dé sé nek d) pont -já ban fog lalt ren del ke zés, míg a 3/C. pont a 2004/18/EK irány elv 1. cik ké nek (13) be kez dé sé ben, il let ve a 2004/17/EK irány elv 1. cik ké nek (12) be kez dé sé ben fog -lalt rendelkezések átvételére irányul.

A Kbt. 4. §ának új 3/B. pont ja az elekt ro ni kus hír köz lé -si szol gál ta tás fo gal mát de fi ni ál ja. A 2004/18/EK irány elv ér tel mé ben a „táv köz lé si szol gál ta tás olyan szol gál ta tás, amely tel jes egé szé ben vagy rész ben a nyil vá nos táv köz lõ há ló za ton tör té nõ jel át vi tel bõl és –irá nyí tás ból áll, ki vé ve a mû sor ter jesz tést és a te le ví zió szol gál ta tást.” (Az irány -elv e fo gal mat a 13. cikk ben, az 57. cikk a) pont já ban és a 68. cikk b) pont já ban fog lalt ren del ke zé sek re te kin tet tel de fi ni ál ja.) A ré gi irány el vek e ki fe je zést nem de fi ni ál ták, va gyis új elem rõl van szó, össze füg gés ben a köz szol gál ta tói szek tor ban be kö vet ke zett, a re le váns ága za tok és re le váns te vé keny sé gek vál to zá sá val. A ha tá lyos Kbt. a táv -köz lé si szol gál ta tás fo gal mát nem, csu pán a nyil vá nos

elekt ro ni kus hír köz lé si szol gál ta tás fo gal mát de fi ni ál ja.

(A Kbt. az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szó ló 2003. évi C. tör vény és a vég re haj tá sá ra ki adott ren de le tek ter mi no ló gi á -já val össz hang ban nem a táv köz lés ki fe je zést hasz nál ja,

(A Kbt. az elekt ro ni kus hír köz lés rõl szó ló 2003. évi C. tör vény és a vég re haj tá sá ra ki adott ren de le tek ter mi no ló gi á -já val össz hang ban nem a táv köz lés ki fe je zést hasz nál ja,