A JAVASLAT KIDOLGOZÁSA SORÁN IRÁNYADÓ SZABÁLYOZÁSI ALAPELVEK,

SZEMPONTOK

a) A Ja vas lat ban sze rep lõ mó do sí tá sok ki ala kí tá sa so rán – a kö zös sé gi jog gal va ló össze egyez tet he tõ ség meg te rem -té se és fenn tar tá sa mel lett – alap ve tõ szem pont volt a köz -pénz fel hasz ná lás át lát ha tó sá gá nak biz to sí tá sa, il let ve to váb bi nö ve lé se, a ga ran ci á lis jel le gû – az aján lat te võk esély egyen lõ sé gét, a ver seny tisz ta sá gát, nyil vá nos sá gát biz to sí ta ni hi va tott – ren del ke zé sek fenn tar tá sa. A Kbt. ko gens sza bá lyo zá si jel le gén sem kí ván vál toz tat ni a mó do sí tás, te kin tet tel ar ra, hogy e ko gens sza bá lyo zá si mód szer -rel biz to sít ha tó, hogy az „ál lam” köz pén zek bõl tör té nõ vagy az ál lam pi a ci be avat ko zá sa ré vén ki zá ró la gos hely -zet ben gaz dál ko dók szer zõ dé ses kö te le -zett ség vál la lá sai – a köz ér de ké ben – elõ nyö sek, ki szá mít ha tók, át lát ha tók le gye nek, to váb bá a jo gi sza bá lyo zás ko gens jel le ge te szi le he tõ vé az aján lat te võk esély egyen lõ sé gét a közbeszer zésre irá nyu ló szer zõ dé sek el nye ré se te kin te té ben. E cél ki tû zé sek egy ben a de re gu lá ci ós szándékok korlátját is je -len tik.

A fen ti szem pont helyt ál ló sá gát alá tá maszt ja a Köz be -szer zé sek Ta ná csá nak a köz be -szer zé sek tisz ta sá gá val és át lát ha tó sá gá val kap cso la tos ta pasz ta la ta i ról, va la mint a 2004. ja nu ár 1. és de cem ber 31. kö zöt ti idõ szak ban vég zett te vé keny sé gé rõl az Or szág gyû lés ré szé re ké szí tett – és az Or szág gyû lés 2005. szep tem ber 19i ülés nap ján el fo ga dott – Be szá mo ló is: „A köz be szer zé si sza bá lyo zás ban te -hát vál to zat la nul köz pon ti kér dés sé kell ten ni az ál la mi pén zek nyil vá nos és el len õriz he tõ el köl té sét biz to sí tó, ver -se nyez te tés re épü lõ mechanizmusokat.

A nyil vá nos ság esz kö zei (a hir det mé nyek re, egyes nyil -vá nos el já rá si cse lek mé nyek re, il let ve az el já rás alap ján meg kö tött szer zõ dé sek köz ér de kû sé gé re vo nat ko zó sza bá lyok) a jog al ko tói cé lok ér vé nye sü lé sé nek egyik biz to sí té -kát je len tik. Az új Kbt. az át lát ha tó ság nö ve lé se ér de ké ben to váb bi sza bá lyok kal bõ vült – pl. köz be szer zé si terv ké szí té se, vagy a szer zõ dés tel je sí té sé rõl és mó do sí tá sá ról hir det mény meg je len te té se –, így ren del ke zé sei ál ta lá nos ság ban meg fe le lõ vissza tar tó erõt je len te nek a köz be szer zé sek tisz ta sá gát sér tõ cse lek mé nyek kel szem ben. No ha bi zo nyos szem pont ból jog gal ve tõd nek fel az el já rá sok egy sze rû sí té sét cél zó tö rek vé sek, a tör vény ál ta lá nos és egye -di ren del ke zé se i tõl nem le het tel jes egé szé ben el te kin te ni az át lát ha tó ság és a tisz tes sé ges ver seny fel té te lek biz to sí -tá sa ér de ké ben, va la mint a jog sér té sek vál to zat la nul magas száma miatt.”

b) A Ja vas lat elõ ké szí té se so rán alap ve tõ szem pont volt az is, hogy a kor rup ció el le ni küz de lem, a köz pénz fel hasz ná lás mind na gyobb fo kú át lát ha tó sá gá nak biz to sí tá sa ér -de ké ben szük sé ges „szi go rú ság”, il let ve adott ese tek ben a rész le tek be me nõ sza bá lyo zás össz hang ban áll jon a gaz -da sá gi ra ci o na li tás sal, a be szer zé sek ha té kony sá gá val, és egy ben ne je lent sen arány ta lan és adott eset ben in do ko lat -lan mér té kû bü rok ra ti kus terhet a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett szervezetek számára.

A Köz be szer zé sek Ta ná csa Be szá mo ló ja is alá tá maszt ja ezt a szem éle tet: „A kor rup ci ós je len sé gek vissza szo rí -tá sa cél já ból azon ban csak ak kor ér de mes to váb bi tör vé nyi ren del ke zé se ket be épí te ni, ha az nem jár a be szer zé sek el -le he tet -le ní té sé vel. A hi bás pá lyáz ta tás vissza szo rí tá sá ra a jog sza bá lyok kö vet ke ze tes ér vény re jut ta tá sá val a ver -seny ben érin tet tek, il let ve az el len õr zés re hi va tott szer vek köz re mû kö dé sén ke resz tül re á lis le he tõ ség van egy ke vés -sé kö tött jo gi kör nye zet ben is. A Köz be szer zé sek Ta ná csa kü lön bö zõ nem zet kö zi fó ru mo kon szer zett ta pasz ta la tai alap ján ki je lent he tõ, hogy az el len õr zés rend sze ré ben a ma gyar mo dell pél da ér té kû nek szá mít. Mind az el já rás meg kez dé sét meg elõ zõ en, mind az el já rás fo lya ma tá ban és vé gül an nak le zá rá sát kö ve tõ en is ta lál ha tók el len õr zé si ele mek. A ha té kony ság nö ve lé se te rén kü lö nö sen az érin tett szer vek (ÁSZ, KEHI, GVH, Köz be szer zé si Dön tõ bi zott ság, nyo mo zó ha tó sá gok, bí ró sá gok) kö zöt ti in ten zí vebb együtt mû kö dés, il let ve aján lat te või ol da lon a jog sér té sek és a til tott meg ál la po dá sok fel tá rá sát elõ moz dí tó ösz -tön zõk je lent he tik a jövõ lehetséges irányait.”

A Ja vas lat ki dol go zói ab ból az ál lás pont ból in dul tak ki, hogy a köz be szer zé sek sza bá lyo zá sa so rán fi gye lem be kell ven ni azt a szem pon tot, hogy a köz be szer zé si el já rá -sok és a köz be szer zés sel össze füg gõ más fel ada tok olyan mér ték ben le gye nek össze tet tek, sok ré tû ek, amennyi re ezt az el éren dõ cél – a köz pén zek fel hasz ná lá sá nak át lát ha tó -sá ga és gaz da -sá gos -sá ga – meg kí ván ja. Ha e célt a Kbt.

2003ban el fo ga dott sza bá lya i nál egy sze rûbb sza bá lyo -zás sal is el le het ér ni, ak kor a Ja vas lat a Kbt. vo nat ko zó ren del ke zé se i nek mó do sí tá sá ra tesz javaslatot.

A mó do sí tá sok elõ ké szí té se so rán to váb bá egy faj ta ru gal mas ság ra tö rek vés is cél volt. Az ál lam ház tar tá si for rá sok ból le bo nyo lí tott be szer zé sek át lát ha tó sá gá nak fo ko zá sa, az esély egyen lõ sé gen ala pu ló tisz ta ver seny meg va ló su lá sá nak szem pont ja in túl cél volt az is, hogy a mó do sí tá -sok ré vén a köz be szer zé si tör vény to vább ra is éssze rû moz gás te ret biz to sít son az aján lat ké rõk szá má ra köz be -szer zé se ik meg va ló sí tá sá hoz.

c) A jog biz ton ság al kot má nyos kö ve tel mé nyét sem le he tett fi gyel men kí vül hagy ni a Ja vas lat elõ ké szí té se so rán. A jog biz ton ság, a jo gi sza bá lyo zás sta bi li tá sa meg kí ván ja, hogy a jog sza bá lyok csak ak kor és annyi ban vál toz -za nak meg, amennyi ben ar ra fel tét le nül szük ség van. Ez az ál ta lá nos kö ve tel mény a köz be szer zés re vo nat ko zó jo gi sza bá lyo zás te kin te té ben is irány adó. Er re te kin tet tel a Ja -vas lat – a jog har mo ni zá ci ós kö te le zett sé gek tel je sí té sé bõl ere dõ szük ség sze rû mó do sí tá so kon túl – alap ve tõ en azok nak a sza bá lyok nak a mó do sí tá sá ra tesz ja vas la tot, ame -lyek al kal ma zá sa vagy ér tel me zé se a gya kor lat ban va ló di ne héz sé ge ket, vi tá kat oko zott. Egy tör vény gya ko ri és je -len tõs mó do sí tá sa meg ne he zí ti an nak al kal ma zá sát, így nincs össz hang ban a jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel. Ezért a je len mó do sí tás so rán a Ja vas lat a Kbt. olyan ren del ke zé se it nem mó do sít ja, ame lyek vál toz ta tá sát ki zá ró lag a sza ba to sabb meg fo gal ma zás gyak ran csak vélt igé nye in do -kol ná, ar ra is te kin tet tel, hogy ezek adott eset ben csu pán újabb ér tel me zé si ne héz sé ge ket, kérdéseket vethetnek fel.

A mó do sí tá sok ki zá ró lag a tény le ge sen fenn ál ló jog ér tel me zé si ne héz sé ge ket, to váb bá a Kbt. egyes ren del ke zé sei kö zött, vagy a Kbt. és más jog sza bá lyok kö zöt ti el lent mon dá so kat kí ván nak or vo sol ni. A köz be szer zé si sza bá -lyo zás szá mos pon ton össze függ más jog ágak ba tar to zó nor mák kal, az zal együtt, hogy a Kbt. szek tor sem le ges sza -bá lyo zást kí ván meg va ló sí ta ni. A mó do sí tás elõ ké szí té se so rán ki fe je zett tö rek vés ként je lent ke zett a más ága za ti jog sza bá lyok kal va ló össz hang kö ve tel mé nyé nek ér vény -re juttatása.

Ez zel kap cso lat ban még az is hang sú lyo zan dó, hogy a Ja vas lat nem ala kít ja át ra di ká li san a ha tá lyos jog sza bály szer ke ze tét, il let ve az irány el vek át vé te lé bõl fa ka dó sza bá -lyo kat nem egy új köz be szer zé si tör vény lét re ho zá sá val, ha nem a ha tá lyos Kbt. mó do sí tá sá val va ló sít ja meg. En nek in do ka az, hogy egy új köz be szer zé si tör vény rö vid idõn be lül újabb ta nu lá si fo lya mat elé ál lí ta ná a köz be szer zé si el já rás ban részt ve võ ket, ami je len tõs ter het je len te ne a jog al kal ma zók szá má ra, és így több kárt okoz hat, mint amennyi elõny szár maz na belõle.

E kér dés kap csán a Köz be szer zé sek Ta ná csa Beszá -molója a kö vet ke zõ meg ál la pí tá so kat tar tal maz za: „Az új tör vényt érin tõ azon kri ti ká val kap cso lat ban, hogy a sza bá lyo zás komp le xi tá sa, rész le tes sé ge és szi go rú sá ga a be szer zé sek ha té kony sá gát ront ja, szin tén mé lyebb elem zés re van szük ség. A ha zai sza bá lyo zás el len pél dá ja ként szo kás fel hoz ni más ál la mok köz be szer zé si kó de xe it is, bi zo

-nyí tan dó, hogy a ma gyar jog sza bá lyok töb bet kö ve tel nek meg, mint ami a nyu ga ti or szá gok ban elvárás.

A Ta nács ál ta lá nos ság ban nem oszt ja ezt a vé le ményt.

Az egyes or szá gok köz be szer zé si jog anya gá nak össze ha -son lí tá sa mind ad dig fe lü le tes ma rad, amíg nem ké pe zi a vizs gá lat tár gyát a tel jes jo gi kör nye zet, be le ért ve a kul tu -rá lis és gaz da sá gi adott sá go kat. A fe le lõs sé gi sza bá lyok és az el len õr zé si me cha niz mu sok pél dá ul sok eset ben egyéb jog sza bá lyok ban je len nek meg, így a pusz ta összehasonlítás fél re ve ze tõ kö vet kez te té sek re ve zet.

Nem zet kö zi ta pasz ta la tok alap ján biz ton ál lít ha tó to váb bá, hogy a nyu ga ti köz be szer zé si kul tú ra ri go ró zus tör vé nyi elõ írá sok hi á nyá ban is ma gas szin ten áll. Is me ri és al kal -maz za azo kat az in téz mé nye ket is, ame lyek a ma gyar Kbt.-nek ré szét ké pe zik, bár a kö zös sé gi irány el vek nem sza bá lyoz nak (pl. bí rá ló bi zott ság, össze fér he tet len ség, el -bí rá lá si mód sze rek és kép le tek, az el já rás fo lya ma tá nak tel jes au dit ja, stb.). Az Eu ró pai Bí ró ság ki ter jedt jog gya kor la ta sem je le nik meg a leg több eset ben az egyes or szá gok jog sza bá lya i nak szint jén, de et tõl füg get le nül ér vé -nye sí ten dõ a mindennapi gyakorlatban.

Köz be szer zé si rend sze rünk több év ti ze des ké sés sel tör -té nõ ki ala ku lá sa és en nek okán a meg fe le lõ ru tin hi á nya ered mé nye zi azt, hogy ru gal mas ke ret sza bá lyok he lyett ná lunk az el já rá sok le foly ta tá sá nak lé pés rõllé pés re tör té nõ rög zí té sé re ke rült sor. Ez a me rev sza bály rend szer a ké -sõb bi ek ben vár ha tó an eny hít he tõ, és na gyobb moz gás tér biz to sít ha tó az aján lat ké rõk szá má ra. A köz be szer zé si sza -bá lyo zás nak min den kor olyan egyen súly meg ta lá lá sá ra kell tö re ked nie, amely ben a rá for dí tá sok arány ban áll nak az el já rá sok tisz ta sá gá val szem ben tá masz tott kö ve tel mé -nyek kel. (Meg je gyez zük, az Eu ró pai Unió köz be szer zé si po li ti ká ja je len leg ab ba az irány ba tart, hogy ko ráb ban nem sza bá lyo zott kér dé sek re igyek szik ki ter jesz te ni a kö -zös sé gi nor mák ha tó kö rét, el len ben az új irány el vek sok te kin tet ben ru gal ma sabb meg ol dá so kat is kínálnak.)”

d) Szem pont volt a sza bá lyo zás kö zért he tõ sé gé nek és egy ér tel mû sé gé nek biz to sí tá sa is. A kö zért he tõ ség ön ma gá ban olyan elõny, amely meg könnyí ti a Kbt. al kal ma -zá sát, így a mó do sí tás so rán a kö zért he tõ ség, a sza bá lyo -zás át te kint he tõ sé gé nek ja ví tá sá ra tö rek vés is cél ként fo gal ma zó dott meg. Ugyan ak kor sem az el já rá sok, fel ada tok át te kint he tõ sza bá lyo zá sá ra va ló tö rek vés, sem a kö zért he tõ ség igé nye nem jár hat a jog biz ton ság sé rel mé vel. (Lásd ez -zel kap cso lat ban a c) pont ban írot ta kat is.)

e) A mó do sí tás alap ve tõ szem pont ját je len ti a köz be szer zé si sza bá lyo zá sunk kö zös sé gi jog gal va ló össz hang já nak meg õr zé se, il let ve biz to sí tá sa. Ez zel kap cso lat ban kü lön is fel hív juk a fi gyel met ar ra, hogy az új köz be szer zé si irány el vek ben meg tes te sü lõ kö zös sé gi közbe -szer zé si jogi szabályozás célkitûzése változatlan.

Az Eu ró pai Kö zös ség köz be szer zé si sza bá lyo zá sá nak el sõd le ges cél ja vál to zat la nul az egy sé ges bel sõ pi ac meg te rem té sé nek ke re té ben a va ló di ver seny biz to sí tá sa, va la

-mint ez ál tal a ha té kony és át lát ha tó köz pénz fel hasz ná lás elõ se gí té se (er re ki fe je zet ten utal pél dá ul a 2004/18/EK irány elv pre am bu lu má nak 2. be kez dé se). Ezt azért is fon tos hang sú lyoz ni, mi vel az irány el vek ben ta lál ha tó rész let -sza bá lyok is e cé lok, alap el vek tük ré ben ér tel mez he tõ ek, il let ve a ha zai jog ba tör té nõ át ül te tés so rán is e cél ki tû zé se ket leg in kább meg va ló sí tó, az alap el ve ket messzeme -nõen tisz te let ben tar tó meg ol dá sok ra kell törekedni.

Azt is lát ni kell, hogy az EK köz be szer zé si irány el vek nem sza bá lyoz zák, nem is sza bá lyoz hat ják a köz be szer zé sek té ma kö rét tel jes ter je de lem ben és mély ség ben, két ok ból sem. Egy fe lõl a kö zös sé gi sza bá lyo zás cél ja el sõd le ge sen a kö zös (egy sé ges) pi ac meg te rem té sé nek és mû kö dé -sé nek biz to sí tá sa, en nél fog va nem ter jed ki az irány el vek ha tá lya pél dá ul az ala cso nyabb ér té kû be szer zé sek re vagy bi zo nyos be szer zé sek re. Más fe lõl az irány el vek szán dé -kol tan csak ke ret jel le gû sza bá lyo zást tar tal maz nak, mi vel a kö zös sé gi cé lok el éré sé hez nem szük sé ges és in do kolt a köz be szer zé si el já rá sok egyes rész le te it kö zös sé gi szin ten sza bá lyoz ni. Eb bõl azon ban nem kö vet ke zik az, hogy az irány el vek ál tal nem sza bá lyo zott kér dé sek ben ne len ne szük ség, il let ve le he tõ ség a nem ze ti sza bá lyo zás ra. Ez zel szem ben vi szont ki fe je zet ten szük sé ges bi zo nyos – a kö -zös sé gi jog ál tal nem sza bá lyo zott – kér dé sek bel sõ jog ban tör té nõ sza bá lyo zá sa, mi vel e bel sõ jo gi sza bá lyo zás hi á -nyá ban ele ve nem foly tat ha tó le egy köz be szer zé si el já rás.

A nem ze ti sza bá lyo zá si ha gyo má nyok dön tik el egy részt a sza bá lyo zan dó kér dé sek kö rét, más részt a sza bá lyo zás mélységét és irányát.

Ugyan ak kor fon tos azt is hang sú lyoz ni, hogy azok ban az ese tek ben, ame lyek re az irány el vek ha tá lya nem ter jed ki (pl. a kö zös sé gi ér ték ha tá rok alat ti ér té kû köz be szer zé -sek) vagy csak rész ben ter jed ki (bi zo nyos szol gál ta tá sok,

Ugyan ak kor fon tos azt is hang sú lyoz ni, hogy azok ban az ese tek ben, ame lyek re az irány el vek ha tá lya nem ter jed ki (pl. a kö zös sé gi ér ték ha tá rok alat ti ér té kû köz be szer zé -sek) vagy csak rész ben ter jed ki (bi zo nyos szol gál ta tá sok,