A JAVASLAT LEGFONTOSABB RENDELKEZÉSEINEK ISMERTETÉSE

1. Sze mé lyi ha tály

1.1. Köz tes tü le tek

A Ja vas lat a Kbt. 22. §a (1) be kez dé se e) pont já nak ha -tá lyon kí vül he lye zé sé re tesz ja vas la tot, mi vel a kö zös sé gi irány el vek bõl nem ve zet he tõ le a köz tes tü let és az or szá -gos sport ági szak szö vet ség sui ge ne ris aján lat ké rõ lé te.

A mó do sí tás kö vet kez té ben a köz tes tü let, a köz tes tü le ti költ ség ve té si szerv és az or szá gos sport ági szak szö vet ség nem sze re pel ne ne ve sít ve az aján lat ké rõk kö zött, ez azon ban nem zár ja ki azt, hogy egy adott köz tes tü let, köz tes tü le ti költ ség ve té si szerv, il let ve or szá gos sport ági szak szö -vet ség, amennyi ben a 22. § (1) be kez dé sé ben sze rep lõ pon tok va la me lyi ké ben elõ írt fel té te lek nek – így kü lö nö -sen az ál lam vagy a köz jo gi szer ve zet fogalmi elemeinek – megfelel, ne tartozna a Kbt. hatálya alá, és így ne kellene közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

A ja va solt mó do sí tás te hát, amennyi ben ezek a szer ve ze tek nem fe lel nek meg a 22. § (1) be kez dé sé nek pont ja i ban meg ha tá ro zott fel té te lek nek, a köz tes tü let re, köz tes tü -le ti költ ség ve té si szerv re, il -let ve az or szá gos sport ági szak szö vet ség re bíz ná an nak el dön té sét, hogy gaz dál ko -dá sa át lát ha tó sá gá nak biz to sí tá sa ér de ké ben al kal maz za-e ön kén tes ala pon a Kbt. sza bá lya it.

1.2. A re le váns ága za tok, il let ve te vé keny sé gek vál to zá sa a köz szol gál ta tók kö ré ben: pos tai ága zat, elekt ro -ni kus hír köz lé si ága zat

A pos tai ága zat ban te vé keny ke dõ, meg ha tá ro zott pos tai szol gál ta tá so kat nyúj tó szer ve ze tek – össz hang ban a 2004/17/EK irány elv 6. cik ké vel – a Kbt. ha tá lya alá ke rül nek. Ugyan ak kor a táv köz lé si, elekt ro ni kus hír köz lé si pi a con vég be ment li be ra li zá ció kö vet kez té ben az elekt ro ni kus hír köz lé si ága zat ban te vé keny ke dõ szer ve ze tek ki ke -rül nek a köz be szer zé si tör vény ha tá lya alól. A Ja vas lat a re le váns te vé keny ség kö rét – az irány elv vel össz hang ban nem csu pán az egye te mes pos tai szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló te vé keny ség ben ha tá roz za meg, ha nem ide tar toz -nak bi zo nyos, az egye te mes pos tai szol gál ta tás kö rén kí vül esõ pos tai szol gál ta tás nyúj tá sá ra irá nyu ló te vé keny sé gek is. Fon tos azon ban meg je gyez ni azt, hogy ez a vál to zás nem zár ja ki az aján lat ké rõ ál tal vég zett re le váns te vé keny -ség gel (pos tai szol gál ta tás, il le tõ leg pos tai szol gál ta tást nyúj tó szer ve ze tek ese té ben pos tai szol gál ta tás tól el té rõ szol gál ta tás nyúj tá sa) köz vet le nül össze nem füg gõ köz be -szer zé sek vo nat ko zá sá ban ezen -szer ve ze tek klasszi kus aján lat ké rõk kö ré be tar to zá sát. Te hát to vább ra is elõ for dul hat, hogy ezen szer ve ze tek nek egyes köz be szer zé si el -já rá sa i kat a klasszi kus el -já rá si rend sza bá lyai alap -ján kell majd le foly tat ni uk, fel té ve, hogy foly tat nak egy ál ta lán olyan tevékenységet, amely nem tartozik az V. fejezet hatálya alá. Más szavakkal: amennyiben egy ajánlatkérõ kizárólag az V. fejezet hatálya alá tartozó postai szol gál

-tatást végez, akkor ez kizárja a IV. fejezet szerinti eljárás lehetõségét.

2. Tár gyi ha tály 2.1. In gat lan be szer zés

A Ja vas lat pon to sít ja az in gat lan be szer zés re vo nat ko zó sza bá lyo kat: a Kbt. in gat lan be szer zés re vo nat ko zó ha tá lyos sza bá lyai ugyan fenn ma rad nak, de bi zo nyos pon to -kon pon to sí tás ra ke rül nek. A Kbt. ha tá lya alá tar to zó klasszi kus aján lat ké rõk to vább ra is kö te le sek köz be szer -zé si el já rást le foly tat ni in gat lan tu laj don jo gá nak vagy hasz ná la tá ra, il le tõ leg hasz no sí tá sá ra vo nat ko zó jog nak a meg szer zé se ér de ké ben, egy ben to vább ra is le he tõ ség lesz hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rás al kal ma zá sá ra.

Ugyan ak kor ki mon dás ra ke rül, hogy a Kbt. ha tá lya alól ki -vé telt ké pez a ki sa já tí tást meg elõ zõ in gat lan-adás -vé tel, az in gat la nok cse ré je az az eset, ha tör vény az in gat lan tu laj don jo gá nak, hasz ná la tá ra, il le tõ leg hasz no sí tá sá ra vo nat ko zó jog nak az át en ge dé sét ver seny tár gya lás, ver se nyezte tés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, va la mint, ha az ingatlan beszerzésére jog szabály által biz tosí -tott elõvásárlási jog gyakorlása útján kerül sor.

2.2. Ki vé te lek kö ré nek vál to zá sa

– A táv köz lé si/elekt ro ni kus hír köz lé si pi a con vég be ment li be ra li zá ci ós fo lya ma tok ra te kin tet tel az új irány el -vek meg szün tet ték azt a ko ráb bi ki vé te li le he tõ sé get, amely nek ér tel mé ben nem kel lett köz be szer zé si el já rást le -foly tat ni a táv be szé lõ, a te lex-, rá dió te le fon, sze mély hí vó és mû hol das szol gál ta tás meg ren de lé se ese té ben. E vál to zás nak meg fe le lõ en a Ja vas lat is a Kbt. 29. §a (2) be kez -dé se d) pont já nak és 174. §a c) pont já nak („táv be szé lõ, te lex, rá dió te le fon, sze mély hí vó és mû hol das szol gál ta -tás”) ha tá lyon kí vül helyezésére tesz javaslatot, vagyis e szol gáltatások a közbeszerzésköteles szolgáltatások közé ke rül nek.

– A Ja vas lat a Kbt. 29. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja és 174. §-a b) pont ja ál tal sza bá lyo zott ki vé te li le he tõ ség (a pénz ügyi szol gál ta tá sok meg ha tá ro zott kö ré re vo nat ko zó ki vé te li le he tõ ség) új ra sza bá lyo zá sá ra tesz ja vas la tot, a kö zös sé gi jog e te rü le ten be kö vet ke zett vál to zá sá ra is te kin tet tel. A Ja vas lat a Kbt. hi vat ko zott pont ja it úgy mó do -sít ja, hogy egy rész rõl egy ér tel mû vé te szi, hogy a ki vé tel al kal ma zá sa szem pont já ból a pénz ügyi szol gál ta tás ki fe je -zés alatt a Kbt. 3. mel lék le té nek 6. cso port já ba tar to zó szol gál ta tá so kat kell ér te ni, más rész rõl a pénz és tõ ke -szer zés re irá nyu ló ügy le tek te kin te té ben fel so rol ja azo kat a cé lo kat, po li ti ká kat, ame lyek meg va ló sí tá sa ér de ké ben a tranz ak ció ki vé telt ké pez a Kbt. ha tá lya alól. (Hang sú lyo -zan dó ugyan ak kor, hogy az irány el vek és a Kbt. ha tá lya fõ sza bály ként ki ter jed a pénz ügyi szol gál ta tá sok ra, és csak egy meg ha tá ro zott kö rük ké pez ki vé telt a köz be szer zé si el já rás le foly ta tá sá nak kö te le zett sé ge alól. Az irány el vek több ren del ke zé se is meg erõ sí ti a pénz ügyi szol gál ta tá sok irány el vek ha tá lya alá tar to zá sát.) A Ja vas lat elõ ké -szí té se so rán prob lé ma ként me rült fel, hogy szük sé ges-e,

il let ve le het sé ges-e köz be szer zé si el já rás le foly ta tá sa a nem zet kö zi fej lesz té si in téz mé nyek (NFIk), vagy a Ma -gyar Fej lesz té si Bank (MFB), il let ve ha son ló szer ve ze tek ál tal nyúj tott ked vez mé nyes, nem pi a ci ala pú hi te lek igény be vé te le ese tén. Az ilyen hi te lek – mint jog sza bály alap ján fenn ál ló ki zá ró la gos jog alap ján nyúj tott szol gál ta tá sok – te kin te té ben in do kolt le het a Kbt. 29. §a (2) be -kez dé se h) pont já nak al kal ma zá sa. Az MFB ese té ben jel lem zõ en ak kor ke rül het er re sor, ha az adott hi telt ki zá ró lag az MFBtõl le het igény be ven ni, pl. a Víz köz mû Be ru -há zá si Hitelprogram esetén.

– A Ja vas lat a Kbt. 29. §-a (1) be kez dé sé nek egy új f) pont tal tör té nõ ki egé szí té sé re is ja vas la tot tesz ugyan csak a kö zös sé gi jog ban új on nan meg je lent ki vé te li le he tõ ség ha zai jog ba tör té nõ be ve ze té se ér de ké ben: nem kell köz be -szer zé si el já rást le foly tat ni olyan be -szer zés re, amely nek ki zá ró la gos ren del te té se az, hogy le he tõ vé te gye az aján lat ké rõ szá má ra egy vagy több nyil vá nos elekt ro ni kus hír köz lé si szol gál ta tás nyúj tá sát, il let ve nyil vá nos elekt ro ni kus hír köz lõ há ló zat ren del ke zés re bo csá tá sát vagy igény -be vé te lét.

– A nem ze ti re zsim ben a kül ügyi se gé lye zés ke re té ben hu ma ni tá ri us se gít ség nyúj tás cél já ból, vál ság ke ze lés so -rán tör té nõ be szer zé sek ki ke rül nek a tör vény ha tá lya alól, te kin tet tel ar ra, hogy a vál ság ke ze lés sür gõs sé ge ilyen ese -tek ben nem te szi le he tõ vé a Kbt. al kal ma zá sát. A Ja vas lat alap ján azon ban a Kbt. ren del ke zé se i tõl va ló ilyen el té rés re a nem ze ti re zsim ben, az Or szág gyû lés il le té kes bi zott sá gá nak elõ ze tes dön té se alap ján nyí lik csak le he tõ ség. (Mi vel az eu ró pai kö zös sé gi jog nem is mer ilyen ki vé te li le he tõ sé get a kö zös sé gi re zsim ki vé te li kö re nem ke rül ki egé szí tés re ez zel az új ki vé te li ok kal. Az ilyen ér té kû be szer zé sek nél a hir det mény nél kü li tár gya lá sos el já rás al kal ma -zá sa meg fe le lõ megoldást nyújt.)

3. Az új kö zös sé gi köz be szer zé si irány el vek ál tal sza bá lyo zott új jog in téz mé nyek ha zai jog ba tör té nõ be ve -ze té se

3.1. Ver seny pár be széd

A Ja vas lat a 2004/18/EK irány elv ál tal sza bá lyo zott ver seny pár be széd jog in téz mé nyé nek be ve ze té sét ja va sol -ja, jól le het az irány elv alap ján e jog in téz mény be ve ze té se csu pán le he tõ ség, és nem kö te le zett ség. A ver seny pár be -széd egy olyan sa já tos köz be szer zé si el já rás, amely so rán az aján lat ké rõ már be szer zé si igé nyét is tár gya lás, pár be -széd út ján ha tá roz za meg, konk re ti zál ja. Az el já rás so rán az aján lat ké rõ az el já rás ba je lent ke zõ és al kal mas összes részt ve võ vel pár be szé det foly tat an nak ér de ké ben, hogy ki ala kít sák, meg ha tá roz zák a be szer zé si igé nyek nek leg in kább meg fe le lõ egy vagy több al ter na tív meg ol dást, köz -be szer zé si mûszaki leírást, egyéb szerzõdéses feltételeket, amelyek alapján aztán sor kerül a végsõ ajánlattételre.

Ez az el já rás va ló já ban egy olyan „tár gya lá sos el já rás -nak” te kint he tõ, amely ben a tény le ges tár gya lás ra nem az aján lat té te li sza kasz ban ke rül sor, ha nem azt meg elõ zõ en, és a pár be széd alap ve tõ en a meg adott be szer zé si igény

sze rin ti leg meg fe le lõbb meg ol dás, il let ve meg ol dá sok meg aján lá sá ra, meg ha tá ro zá sá ra ter jed ki.

A Ja vas lat – ga ran ci á lis szem pon tok ból és a köz be szer zé si sza bá lyo zás alap el ve i nek ér vény re jut tat ha tó sá ga ér de ké ben – a ver seny pár be széd tör vé nyi szin tû sza bá lyo zá sát lát ja in do kolt nak. Mind a kö zös sé gi, mind a nem ze ti ér -ték ha tá ros re zsim ben biz to sít ja a klasszi kus aján lat ké rõk szá má ra a ver seny pár be széd le foly ta tá sá nak le he tõ sé gét.

Ez utób bi eset ben ugyan ak kor elõ ír ja a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó el já rás ba va ló be vo ná sá nak kö te le zett -sé gét (fõ sza bály ként ugyan is csak a kö zös -sé gi re zsim ben kö te le zõ a hi va ta los köz be szer zé si ta nács adó nak a köz be -szer zé si el já rás ba va ló be vo ná sa.) Meg em lí ten dõ még, hogy a köz szol gál ta tók ra vo nat ko zó irány elv nem sza bá lyoz za ezt az el já rás faj tát, így a ver seny pár be széd in téz mé nyé nek be ve ze té sé re ele ve csak a klasszi kus aján lat ké -rõk ese té ben ke rül het sor a ha zai köz be szer zé si jogban is.

Új, jog al ko tá si elõz mé nyek nél kü li jog in téz mény rõl lé vén szó, a Kor mány – a Ja vas lat alap já ul szol gá ló kor mányelõ ter jesz tés el fo ga dá sá val pár hu za mo san – fel adat ként ír ta elõ a ver seny pár be széd re vo nat ko zó ren del ke zé -sek gya kor la ti al kal ma zá sá nak fo lya ma tos fi gye lem mel kí sé ré sét. A Kor mány elõ ír ta, hogy e ren del ke zé sek ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott egy év el tel té vel je len tést kell ké -szí te ni az össze gyûlt ta pasz ta la tok ról a Kor mány ré szé re, és szük ség ese tén ja vas la tot kell ten ni a vo nat ko zó sza bá -lyok mó do sí tá sá ra.

3.2. Ke ret meg ál la po dás

A Ja vas lat a ke ret meg ál la po dás in téz mé nyét, a ke ret -meg ál la po dás -meg kö té sé nek le he tõ sé gét a klasszi kus aján lat ké rõk kö zös sé gi ér ték ha tá ro kat el érõ vagy meg ha -la dó ér té kû köz be szer zé sei ese té ben is be ve zet ni ja va sol ja.

Jól le het az irány el vek alap ján a tag ál la mok szá má ra nem kö te le zett ség, csu pán le he tõ ség a ke ret meg ál la po dás és az ez zel kap cso la tos el já rás sza bá lyo zá sa, – a ru gal mas ság és az éssze rû ség je gyé ben – in do kolt e le he tõ sé get a kö zös sé gi ér ték ha tá ros re zsim ben is biz to sí ta ni a klasszi kus aján -lat ké rõk szá má ra. A vo nat ko zó irány el vi ren del ke zé sek re te kin tet tel ugyan ak kor a Ja vas lat a klasszi kus aján lat ké rõk (Kbt. IV. és VI. fe je zet) esetében teljesen más eljárás rendet vezet be, mint a közszolgáltatók (Kbt. V. és VII. fe -je zet) esetében -jelenleg érvényesülõ szabályrendszer.

A Kor mány a ke ret meg ál la po dás ra vo nat ko zó új el já rás rend del kap cso lat ban is elõ ír ta a vo nat ko zó ren del ke zé sek gya kor la ti al kal ma zá sá nak mo ni tor ing ját, és azt a kö te le zett sé get, hogy a ha tály ba lé pés tõl szá mí tott egy év el tel té vel je len tést kell ké szí te ni az össze gyûlt ta pasz ta la tok -ról a Kor mány ré szé re, és szük ség ese tén ja vas la tot kell ten ni a vo nat ko zó sza bá lyok mó do sí tá sá ra.

3.3. Di na mi kus be szer zé si rend szer

Az irány el vek új jog in téz mény ként sza bá lyoz zák a di -na mi kus be szer zé si rend szert. A di -na mi kus be szer zé si rend szer alap ve tõ új don sá ga az, hogy tel jes egé szé ben elekt ro ni kus rend szer: mind a fel ál lí tá sa so rán, mind a

konk rét be szer zé si igény re a li zá lá sá ra irá nyu ló szer zõ dé sek meg kö té se so rán ki zá ró lag elekt ro ni kus esz kö zö ket al kal maz hat az aján lat ké rõ. A „di na mi kus be szer zé si rend szer” (fõ sza bály sze rint leg fel jebb négy év re ki ter je dõ) al -kal ma zá sá nak lé nye ge: a rend szer be bár mely al -kal mas és ki zá rás sal nem érin tett aján lat te võ fo lya ma to san be ke rül het a követelményeknek megfelelõ ún. elõzetes ajánlat té -tel lel (indikatív ajánlat, amely folyamatosan javítható).

A konk rét köz be szer zé si igé nye ket, szer zõ dés kö té se ket meg elõ zõ en az aján lat ké rõ nek egy sze rû sí tett hir det ményt kell köz zé ten nie (fel hí vás a rend szer ben va ló rész vé tel re a konk rét aján lat ké ré sek elõtt), majd aján lat té te li fel hí vást kell kül de nie a rend szer ben részt ve võ összes aján lat te võ nek az adott szer zõ dés kö tés te kin te té ben az elõ ze tes aján -la tuk hoz ké pest a vég sõ aján -la tuk meg té te lé re.

A konk rét köz be szer zé si igé nye ket, szer zõ dés kö té se ket meg elõ zõ en az aján lat ké rõ nek egy sze rû sí tett hir det ményt kell köz zé ten nie (fel hí vás a rend szer ben va ló rész vé tel re a konk rét aján lat ké ré sek elõtt), majd aján lat té te li fel hí vást kell kül de nie a rend szer ben részt ve võ összes aján lat te võ nek az adott szer zõ dés kö tés te kin te té ben az elõ ze tes aján -la tuk hoz ké pest a vég sõ aján -la tuk meg té te lé re.