-té sét).
Az Irány elv ha tá lya kap csán meg kell em lí te ni az Irány -elv alap el vi jel le gû (17) pre am bu lum be kez dé sét is. En nek alap ján az Irány elv sze rin ti el já rá so kat, in téz ke dé se ket és jog kö vet kez mé nye ket az egyes ol tal mi for mák sa já tos sá -ga it fi gye lem be vé ve kell al kal maz ni.
Fon tos ki emel ni az Irány elv 2. cik ke (3) be kez dé sé nek c) pont ját, amely sze rint az Irány elv ren del ke zé sei nem érin tik a szel le mi tu laj don jo gok meg sér té se ese té re irány -adó tag ál la mi bün te tõ anya gi és el já rás jo gi sza bá lyo kat.
Az Eu ró pai Bi zott ság – az 1. pont ban em lí tett cse lek vé si ter vé nek ré sze ként – 2005. jú li us 12-én ter jesz tett elõ két jog sza bályter ve ze tet: egy fe lõl ja vas la tot a szel le mi tu laj don jo gok ér vé nye sí té sét cél zó bün te tõ jo gi in téz ke dé sek -rõl szó ló eu ró pai par la men ti és ta ná csi irány elv re, más fe lõl pe dig egy ke ret ha tá ro zat-ter ve ze tet a szel le mi tu laj dont sér tõ bûn cse lek mé nyek el le ni küz de lem bün te tõ jo gi ke re te i nek meg erõ sí té sé rõl [COM(2005)276 fi nal]. El fo ga dá -suk ese tén e két uni ós jog sza bály in do kolt tá te he ti majd bün te tõ jog sza bá lya ink át te kin té sét és a Bün te tõ Tör vény -könyv rõl szó ló 1978. évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban:
Btk.) meg fe le lõ, jog har mo ni zá ci ós célú módosítását.
6. Az Irány elv 3. cik ke elõ ír ja, hogy a tag ál la mok ál tal be ve ze ten dõ in téz ke dé sek nek, el já rá sok nak és jog kö vet kez mé nyek nek tisz tes sé ges nek és mél tá nyos nak kell len ni ük, nem le het nek szük ség te le nül bo nyo lul tak, költ sé ge -sek vagy in do ko lat la nul hossza dal ma sak. Már ezek nek az alap el vi jel le gû ren del ke zé sek nek va ló meg fe le lés kap -csán szük sé ges rög zí te ni, hogy az ilyes fé le alap el vek nem szo rít koz hat nak pusz tán a szel le mi tu laj don jo go kat sza bá -lyo zó jog sza bá -lyok ra: olyan ál ta lá nos kö ve tel mé nyek ezek, ame lye ket a (pol gá ri) pe res el já rá sok ban alap el vi jel leg gel ér vé nye sí te ni kell. En nél fog va ezek nek az elõ írá -sok nak meg fe le lõ sza bá lyok a pol gá ri per rend tar tás ról szó ló 1952. évi III. tör vény (a to váb bi ak ban: Pp.) ál ta lá nos ren del ke zé sei kö zött ta lál ha tók. A Pp. 2. §ának (1) be kez dé se ír ja elõ a bí ró sá gok szá má ra a fe lek jo ga i nak ér vé nye sí té sét a jog vi ták el bí rá lá sá hoz, a pe rek tisz tes sé ges le foly -ta tá sá hoz és éssze rû idõn be lül tör té nõ be fe je zé sé hez; a 2. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a per befejezésének ésszerû idõtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg.
Az Irány elv 4. cik ke ál la pít ja meg a szel le mi tu laj don jo gok meg sér té sé bõl szár ma zó igé nye ket ér vé nye sí te ni jo go sult sze mé lyek kö rét. Az igény ér vé nye sí tés re jo go sul -tak mind egyi ke ese té ben alap ve tõ sza bály, hogy e jo gu kat az irány adó jog sza bá lyok ke re tei kö zött, azok kal össz -hang ban gya ko rol hat ják. Eb bõl kö vet ke zõ en e cikk nem nyújt va lós har mo ni zá ci ót az igény ér vé nye sí tés re jo go sul -tak kö rét il le tõ en, ha nem pusz tán meg erõ sí tõ, dek la ra tív
jel le gû. Így a ha zai jog sza bá lyok mó do sí tá sá ra is in kább csak a jog gya kor la ti igé nyek fi gye lem be vé te le ér de ké ben kerül sor.
Az Irány elv to váb bi cik ke i nek is mer te té sét a rész le tes in do ko lás tar tal maz za a meg fe le lõ sza ka szok hoz fû zött in -do ko lá sok ban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1–3. §-ok hoz
Az Irány elv 9. cik ke (1) be kez dé sé nek a) pont ja és 11. cik ke alap ján a tag ál lam is mé tel ten ki sza bott bír ság („re cur ring pe nalty pa y ment”) út ján moz dít hat ja elõ an nak ki kény sze rí té sét, hogy a bi tor ló te gyen ele get a bi tor lás tól (jog sér tés tõl) va ló el til tás nak. E ren del ke zés kap csán – a ja vas lat elõ ké szí té se so rán be ér ke zett ész re vé te lek re is fi gye lem mel – in do kolt tá vált a szel le mi tu laj don -jo gok meg sér té se mi att in dí tott per ben ho zott ha tá ro zat vég re haj tá sa rend jé nek, az az a Vht. 184/A. §ának a fe lül vizs gá la ta. A meg fo gal ma zott kri ti kák ki emel ték: a vég re -haj tás so rán meg ál la pí tott bír ság össze ge nél kü lö zi a vissza tar tó erõt, a vég re haj tá si el já rást hossza dal mas sá te -szi az a kö ve tel mény, hogy a cse lek mény vég re haj tá sá nak el mu lasz tá sa ese tén – ép pen a ki kény sze rí tés fo lya ma tá -nak el sõ fá zi sa ként – a bí ró ság a kö te le zet tet (gyak ran ered mény te le nül) ön kén tes teljesítésre hívja fel, és je -lezték továbbá, hogy a végrehajtás hatékonyságát növelné a végrehajtási eljárásban közremûködõ szervek (fórumok) számának csökkentése.
A Vht. 184/A. §ának fe lül vizs gá la tá hoz meg fe le lõ ana ló gi át nyújt a tisz tes ség te len pi a ci ma ga tar tás ról és a ver -seny kor lá to zás ti lal má ról szó ló 1996. évi LVII. tör vény (a to váb bi ak ban: Tpvt.) 90. §ának (2) be kez dé se. E be kez dés elõ ír ja, hogy ha a vég re haj tás a ver seny ta nács ha tá -ro za tá ban meg ha tá -ro zott cse lek mény el vég zé sé re vagy meg ha tá ro zott ma ga tar tás ra irá nyul, a vég re haj tást az el já -ró ver seny ta nács ren de li el, egy út tal vég re haj tá si bír sá got szab ki. A Tpvt. 90. §-ának (3) be kez dé se ér tel mé ben a vég re haj tá si bír ság na pi összeg ben meg ál la pí tott bír ság, amely nek össze ge na pi öt ven ezer fo rin tig ter jed het, és azt a kö te le zett a vég re haj tást el ren de lõ ha tá ro zat köz lé sé tõl a meg ha tá ro zott cse lek mény (ma ga tar tás) tel je sí té sé nek iga -zo lá sá ig el telt idõ szak ra köteles megfizetni.
A ja vas lat 1. §-a a fen ti ek min tá já ra ak ként ren del ke zik, hogy a vég re haj tá si lap ki ál lí tá sá ra jo go sult bí ró ság – a vég re haj tá si lap ki ál lí tá sa he lyett – a vég re haj tást köz vet -le nül el ren de lõ ha tá ro za tot hoz, amely ben a kö te -le zet tet há rom na pos ha tár idõ vel hív ja fel az ön kén tes tel je sí tés re, és egy ide jû leg meg ál la pít ja a ké se de lem ese tén fi ze ten dõ pénz bír ság na pi össze gét. A tel je sí té si ha tár idõ kap csán a ja vas lat meg õr zi azt a sza bályt, amely sze rint ha a meg ha tá ro zott cse lek mény in gó ság át adá sa, il let ve ki adá sa, a kö te le zet tet a bí ró ság azon na li tel je sí tés re hív ja fel. A ja vas -lat 1. §-a na pi összeg ben meg ál la pí tott pénz bír sá got ír elõ,
amely nek össze ge tíz ezer fo rint tól két száz ezer fo rin tig ter jed het. Azt el ke rü len dõ, hogy a kö te le zett a pénz bír ság na pi össze gé nek is me re té ben ala kít sa ki moz gás te rét a tel je sí tés kér dé sét il le tõ en, a ja vas lat a pénz bír ság na pi össze -gét egy meg ha tá ro zott idõ tar tam el tel té vel fo lya ma to san, az idõ mú lá sá val au to ma ti ku san nö ve lõ sza bályt ve zet be, amely nek ér tel mé ben a pénz bír ság na pi össze ge a tel je sí té si ha tár idõ le jár tát kö ve tõ har min ca dik na pon és azt kö ve -tõ en min den hó nap ban az elõ zõ tárgy idõ szak sze rin ti összeg kétszeresére emelkedik.
A ja vas lat a Vht. 175. §-ának meg fe le lõ al kal ma zá sát ren de li el a na pi összeg ben meg ál la pí tott pénz bír ság te kin -te té ben. Ez azt je len ti, hogy a pénz bír sá got mind a jo gi sze méllyel, il let ve jo gi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve zet tel, mind pe dig an nak ve ze tõ jé vel, il let ve in téz -ke dés re kö te les tag já val szem ben egy ide jû leg is ki le het szab ni, ha a kö te le zett jo gi személy, illetve jogi szemé lyi -ség gel nem rendelkezõ szervezet.
A na pi összeg ben meg ál la pí tott pénz bír sá got ön kén tes tel je sí tés ese tén a meg ha tá ro zott cse lek mény tel je sí té sé -nek iga zo lá sá ig, az ön kén tes tel je sí tés el ma ra dá sa ese tén pe dig a vég re haj tás ki kény sze rí té sé ig kell meg fi zet ni. Ha a kö te le zett ön kén te sen, de kés ve tel je sít, a pénz bír ság ki -sza bá sa vé gett a vég re haj tó a tel je sí tés iga zo lá sa tár gyá ban fel vett jegy zõ köny vet meg kül di a vég re haj tást fo ga na to sí tó bí ró ság hoz. Ha a kö te le zett nem tel je sít, vagy csak rész -ben tel je sít, a pénz bír sá got ad dig az idõ pon tig ter je dõ en kell meg fi zet ni, amed dig a meg ha tá ro zott cse lek mény tel -je sí té se kés ve, de ön kén te sen, vagy pe dig ki kény sze rí tés út ján ma ra dék ta la nul meg nem történik.
Ha a meg ha tá ro zott cse lek mény vég re haj tá sa a tel je sí té si ha tár idõ le tel tét kö ve tõ en a na pi összeg ben meg ál la pí -tott pénz bír ság el le né re sem tör té nik meg, a vég re haj tó – a hely szí ni el len õr zés rõl fel vett jegy zõ könyv be ter jesz té se út ján – ké ri a vég re haj tást fo ga na to sí tó bí ró sá got, hogy ha -tá roz zon a vég re haj -tás mód já ról a Vht. 177. §-ának és 174. §-a b) vagy d) pont já nak al kal ma zá sá val, to váb bá, hogy ma rasz tal ja a kö te le zet tet a na pi összeg ben meg ál la -pí tott pénz bír ság ban.
An nak ér de ké ben, hogy a kö te le zett ne te hes sen a vég -re haj tást meg hi ú sí tó lé pé se ket, a ja vas lat elõ ír ja, hogy a vég re haj tást köz vet le nül el ren de lõ ha tá ro za tot ré szé re a vég re haj tó a hely szí nen kéz be sí ti.
A ja vas lat 2. §a a Vht. 187. §a (1) be kez dé sé nek mó do sí tá sa út ján ki mond ja, hogy biz to sí tá si in téz ke dés ren del he tõ el az olyan kö ve te lés ér de ké ben, amely iránt bel föl di bí ró ság nál sza ba da lom bi tor lás, hasz ná la ti min ta ol ta lom bi tor lá sa, mik ro elekt ro ni kai fél ve ze tõ ter mék topog -ráfiájára vo nat ko zó ol ta lom bi tor lá sa, nö vény faj ta-ol ta lom bi tor lá sa, véd jegy bi tor lás, föld raj zi áru jel zõol ta lom bi tor lá sa, for ma ter ve zé si min ta ol ta lom bi tor lá sa, ki egé szí tõ ol -tal mi ta nú sít vány bi tor lá sa vagy szer zõi jog meg sér té se mi att el já rást in dí tot tak, az irány adó kü lön tör vé nyek ben meg ha tá ro zott fel té te lek kel. E sza bály te rem ti meg a kap cso la tot a Vht., va la mint az Szt., a Vt. és az Szjt. azon ren del ke zé se kö zött, amely nek alap ján – az ide ig le nes in téz
ke dé sek re vo nat ko zó Pp.be li ál ta lá nos és az em lí tett tör vé nyek ben meg ál la pí tott kü lö nös fel té te lek kel – biztosí tási in téz ke dés el ren de lé se kér he tõ, ha a jo go sult va ló szí nû sí tet te, hogy a kár té rí tés, il let ve a bi tor lás sal (jog sér tés -sel) el ért gaz da go dás vissza té rí té se irán ti kö ve te lé sé nek ké sõb bi ki elé gí té se ve szély ben van (ld. a ja vas lat 9., 16. és 24. §-ához fû zött in do ko lást). Fi gye lem mel ar ra, hogy a szó ban for gó biz to sí tá si in téz ke dés a per meg in dí tá sa elõtt is kér he tõ, a ja vas lat az „el já rást in dí tot tak” ki fe je zést hasz nál ja a Vht. e sza ka szá nak ugyan eb ben a be kez dé sé -ben már elõ for du ló „ke re se tet in dí tot tak”-for du lat he lyett.
A ja vas lat utal to váb bá a kü lön tör vé nyek ben, az az az em -lí tett tör vé nyek ben meg ál la pí tott fel té te lek re is, an nak egy ér tel mû vé té te le ér de ké ben, hogy a szó ban for gó biz to sí tá si in téz ke dés nem ál ta lá ban, ha nem csak az e tör vé -nyek ben meghatározott esetben és feltételekkel kérhetõ.
A ja vas lat 3. §a gon dos ko dik az Irány elv re uta ló jog -har mo ni zá ci ós zá ra dék be il lesz té sé rõl.
A 4. §-hoz
A ja vas lat 4. §a az Irány elv nek va ló meg fe le lés ér de ké ben át fo gó an mó do sít ja a sza ba da lom bi tor lás ese tén tá -maszt ha tó pol gá ri jogi igények körét.
[Az Szt. 35. §-ának (1)–(4) be kez dé se i hez]
A ja vas lat az Szt. 35. §ának (2) be kez dé sé ben meg ál la pít ja azo kat a pol gá ri jo gi igé nye ket, ame lye ket a sza ba -dal mas a bi tor ló val szem ben – az eset kö rül mé nye i hez képest – támaszthat.
Az Irány elv 9. cik ke (1) be kez dé sé nek a) pont já ban sze -rep lõ igényt, az az a bi tor lás, il let ve an nak ve szé lye ese tén tör té nõ el til tást és a bi tor ló cse lek mé nyek ab ba ha gyá sá ra va ló kö te le zést a ja vas lat – a ha tá lyos sza bá lyok nak meg fe le lõ en – anya gi jo gi igény ként sza bá lyoz za. Ez nem je lent vál to zást a ha tá lyos ren del ke zés hez ké pest, ugyan ak kor az Irány elv 9. cik ke (1) be kez dé sé nek a) pont ja az el til tást és az ab ba ha gyás ra kö te le zést nem csak a bi tor lás, ha nem an nak ve szé lye ese tén is al kal maz ni ren de li („to pre vent any im mi nent inf rin ge ment”). Er re fi gye lem mel a ja -vas lat meg te rem ti an nak le he tõ sé gét, hogy pol gá ri jo gi igény ként nem csak a sza ba da lom bi tor lás, ha nem az az zal köz vet le nül fe nye ge tõ cse lek mé nyek ab ba ha gyá sát is le -hessen követelni.
Az Irány elv 9. cik ke (1) be kez dé sé nek a) pont ja és 11. cik ke alap ján az el til tás le he tõ sé gét nem csak a bi tor ló -val, ha nem olyan har ma dik sze mé lyek kel (köz ve tí tõk kel) szem ben is biz to sí ta ni kell, akik nek szol gál ta tá sa it a bi tor lás hoz igény be vet ték. A ja vas lat en nek meg fe le lõ sza -bályt tar tal maz az Szt. 35. §-ának (4) be kez dé sé ben.
Az Irány elv 9. cik ke (1) be kez dé sé nek b) pont ja ér tel -mé ben a jo go sult kér he ti a bi tor lás sal érin tett (gya nú sí tott) dol gok le fog la lá sát, il let ve meg ha tá ro zott sze mély nek tör -té nõ át adá sát [az ún. „de li ve ry up” pél dá ul a né met jog ban
is is mert jog in téz mény (Ansp ruch auf Ver nich tung oder Über las sung)]. A ha tá lyos Szt. 35. §-a (2) be kez dé sé nek f) pont ja a le fog la lást ma is tar tal maz za, ugyan ak kor a meg ha tá ro zott sze mély nek tör té nõ át adás mint igény is me ret len a ha tá lyos jog sza bá lyok ban, ezért a ja vas lat ez zel ki -egé szí ti az Szt. 35. §-a (2) be kez dé sé nek f) pont ját.
Az Irány elv 10. cik ké nek (1) be kez dé se – rész ben a TRIPSmeg ál la po dás 46. cik két kö vet ve – a bi tor lás ér de -mé ben ho zott ha tá ro zat ban el ren del he tõ in téz ke dé se ket sza bá lyoz za. Ezek az in téz ke dé sek a kö vet ke zõk: a bi tor -lás ra (jog sér tés re) hasz nált esz kö zök és anya gok, va la mint a ki zá ró lag vagy el sõ sor ban a bi tor lás sal (jog sér tés sel) érin tett ter mé kek (áruk, cso ma go ló anya gok, il let ve dol -gok) ke res ke del mi for ga lom ból va ló vissza hí vá sa, on nan va ló vég le ges ki vo ná sa, il let ve meg sem mi sí té se. Eze ket az in téz ke dé se ket a ja vas lat a bi tor ló val szem ben kér he tõ pol gá ri jo gi igé nyek kö zött he lye zi el az Szt. 35. §a (2) be -kez dé sé nek f) pont já ban. A ke res ke del mi for ga lom ból
Az Irány elv 10. cik ké nek (1) be kez dé se – rész ben a TRIPSmeg ál la po dás 46. cik két kö vet ve – a bi tor lás ér de -mé ben ho zott ha tá ro zat ban el ren del he tõ in téz ke dé se ket sza bá lyoz za. Ezek az in téz ke dé sek a kö vet ke zõk: a bi tor -lás ra (jog sér tés re) hasz nált esz kö zök és anya gok, va la mint a ki zá ró lag vagy el sõ sor ban a bi tor lás sal (jog sér tés sel) érin tett ter mé kek (áruk, cso ma go ló anya gok, il let ve dol -gok) ke res ke del mi for ga lom ból va ló vissza hí vá sa, on nan va ló vég le ges ki vo ná sa, il let ve meg sem mi sí té se. Eze ket az in téz ke dé se ket a ja vas lat a bi tor ló val szem ben kér he tõ pol gá ri jo gi igé nyek kö zött he lye zi el az Szt. 35. §a (2) be -kez dé sé nek f) pont já ban. A ke res ke del mi for ga lom ból