T = 35 307 Z= - 5,88 p=0,557
(2 tailed) r=0,027 Forrás: Saját készítésű táblázat a MÁK [2016 a] adatbázisa és az SPSS-ben végzett
számítások eredményei alapján
A szűrt csoport középértéke (mediánja) között sem mutatkozott szignifikáns különbség, tehát mindkét csoportban voltak alacsony és magas rangszámú megfigyelések, és a 2014-es és a 2015-ös év esetében az átlagos rangszám értékek is közel azonosak voltak.
Eszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményesek esetében a magánszemély befizetések után járó nagyobb állami támogatás nem okoz vagyonfelhalmozási hatást. Még azon gyermekek esetében sem mutatható ki szignifikáns kapcsolat, ahol a rendszeres befizetőnek minősült a család. Így az emelt összegű támogatás a nehezebb helyzetben lévő családok kisebb megtakarítását tudja csupán kiegészíteni.
A statisztikai számítások eredményei alapján elfogadja a disszertáció a H2-es hipotézisét.
81
H3: A szülők bizonyos csoportjait jobban jellemzi a Start-értékpapírszámla nyitás elmaradása.
A disszertáció a brit CTF számlák hatástanulmányának eredményeiből kiindulva fogalmazta meg a H3-as hipotézist, mely szerint az angolszász országban a
„bébikötvényes”számlanyitások kevésbé jellemezték
a munkanélküli szülőket
az egyedülálló szülőket
a három vagy több gyermekes családokat
az alacsonyabb iskolai végzettségű szülőket
és azokat a háztartásokat, akik súlyosabb hitelproblémákkal küzdöttek.
A szerző úgy gondolja, hogy ezen ismérvek közül hazánkban is azonosíthatóak olyanok, amelyek a Start-értékpapírszámla nyitásokkal nem élő szülőket jobban jellemzik az átlagosnál. A disszertáció a primer kérdőíves kutatás csoportképző ismérveit használja fel arra, hogy azonosítsa van-e valamilyen jellemzője azoknak a szülőknek, akik nem élnek a számlanyitással. A kérdőív nem tartalmaz információt az összes fent felsorolt ismérvre, csupán a szülők iskolai végzettsége, családi állapota és gyerekszám szerinti megoszlására vizsgálható a hipotézis. Ugyanakkor a dolgozat operál azzal a ténnyel is, hogy a magyar jogrendszer- ellentétben a brittel - lehetővé teszi, hogy az életkezdési támogatással nem rendelkező gyermekeknek- tehát a 2006.
január 1. előtt születetteknek- is megnyitható legyen a számla. Így a disszertáció a három csoportképző ismérv mellé, annak tényét, hogy az illetőnek „van-e 2006.
január 1. előtt született gyermeke” tényezőt is beépíti a vizsgálatba.
Összegezve az alábbi dimenziókban szemléli a dolgozat a hazai Start-értékpapírszámla nyitások alakulását:
szülő iskolai végzettsége
szülő családi állapota
a családban nevelt gyermekek száma
van-e a szülőnek 2005.december 31. után született gyermeke (jogosult-e a gyermek a fiatalok életkezdési támogatására)
A szerző azt várja el, hogy a fent felsorolt változók közül legalább egy esetében statisztikai módszerrel bizonyítható szignifikáns összefüggés mutatkozik a Start-értékpapírszámla nyitás tényével. A kereszttábla elemzés lehetővé teszi, hogy két nem metrikus változó esetében végezhessünk gyakorisági elemzést.129 A disszertáció ezt a statisztikai eljárást felhasználva vizsgálja a Start-értékpapírszámla nyitás tényét (függő változó) és a felsorolt csoportképző ismérvek gyakoriságát (független változó). A dolgozat a Pearson-féle Khi négyzet statisztikát alkalmazza a kereszttáblával kapcsolatos statisztikák közül, mely két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri. H0 hipotézis minden ismérv esetében az, hogy nincs a változók között összefüggés. H1 alternatív hipotézis, hogy van kimutatható kapcsolat a két ismérv között. Ahhoz, hogy az alternatív hipotézist igazoltnak
129 Lázár [2009]
82
tekinthessük a következő kritériumrendszernek kell megfelelni a kereszttábla elemzésnél:
az általános szignifikancia szintnek kisebbnek kell lenni, mint 0,05 (5%-os szignifikancia szint);
a kereszttáblák által létrehozott cellák várható értékének minimumának legalább el kell érnie az 1-et;
a cellák kevesebb, mint 20%-a esetében állhat fenn, hogy a cellákba tartozó elemek várható értéke kisebb, mint 5.130
Amennyiben az összefüggésről bebizonyosodik, hogy statisztikailag szignifikáns, érdemes vizsgálni a kapcsolat erősségét. A kapcsolat erősségének vizsgálatára 2x2-es tábla esetében a Phi értéket, 2x2-es táblánál nagyobb adatcsoport esetében a Cramer-féle együtthatót alkalmazza. Az együtthatók értéke 0 és 1 között mozog. A 0 a kapcsolat hiányát, míg az 1 az erős kapcsolatot jelenti a két változó között. Tehát minél közelebb esik az érték a 0-hoz, annál gyengébb, ellenkező esetben annál erősebb kapcsolatról beszélhetünk.131
Függetlenség vizsgálat a szülők iskolai végzettségére:
A brit bébikötvény esetében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők többsége nem élt a számlanyitás lehetőségével. A disszertáció ennél a változónál arra volt kíváncsi, hogy a hazai Start-értékpapírszámlák nyitására is hatással lehet-e a szülők iskolai végzettsége. A függetlenség vizsgálat során a H0 hipotézis az, hogy a Start-értékpapírszámlák nyitása nincs összefüggésben a szülők iskolai végzettségével.
Mint már szó volt róla a módszertani résznél, 893 fő szerepelt a mintában, melyből 285 fő gyermekének- több gyermekes család esetében legalább az egyik gyermeknek - van Start-értékpapírszámlája, mely reprezentálja a MÁK adatbázisa alapján az országos eloszlást. Iskolai végzettség tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező szülők a mintában alulreprezentálva, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szülők felülreprezentálva szerepelnek a KSH [2011] adatbázisa alapján. Így ezen csoportképző alapján végzett számítások megbízhatóságilag korlátozottak, érdemes a számításokat később egy iskolai végzettség alapján reprezentatívabb mintán is elvégezni. A kereszttábla elemzéshez a cellák várható értékminimumának és a cellákba tartozó elemek várható érték kritériumának az adattábla megfelelt.
A kérdőív kitöltők közül 54 fő alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ebből 11 fő gyermekének volt már megnyitott Start-értékpapírszámlája. 337 fő középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, 108 fő gyermekének volt már megnyitott Start-értékpapírszámlája, míg a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező 502 fő közül 160 fő gyermekének kezdeményezték már a számlanyitást.
χ
2 (2;N=893)=3,622 P=0,164 (2-tailed)130 Sajtos - Mitev [2007]
131 Sajtos - Mitev [2007]
83
A Pearson-féle Khi négyzet számítás a kereszttábla esetében nem hozott szignifikáns eredményt. P= 0,164 , mely nagyobb mint
α
=0,05, a vizsgálat tehát a H0 hipotézist igazolta, miszerint nincs összefüggés a két ismérv, a szülők iskolai végzettsége valamint gyermeküknek kezdeményezett Start-értékpapírszámla nyitások között.Függetlenség vizsgálat a szülő családi állapotára:
A brit CTF számlák esetében a többváltozós elemzés olyan eredményre jutott, hogy az egyedülálló szülők által nevelt gyermekeket kevésbé jellemzi a számlanyitás. H0 hipotézis szerint a magyar szülők családi állapota nincs összefüggésben azzal, hogy gyermeküknek van-e a Start-értékpapírszámlája. H1 hipotézis szerint a szülő családi állapota és a Start-értékpapírszámla nyitás ténye összefüggésben áll.
A kérdőív csoportképző kérdései között szerepelt „Ön egyedülálló szülő?”
kérdés. A válaszadók alapján a mintában 239 fő egyedül, míg 654 fő párkapcsolatban, vagy házasságban neveli gyermekét, gyermekeit. A szülők családi állapota, mint csoportképző ismérv a KSH 2011-es népszámlálási adati alapján reprezentatívnak minősült. A kereszttábla elemzéshez a cellák várható értékminimumának és a cellákba tartozó elemek várható érték kritériumának az adattábla megfelelt.
A kereszttábla alapján az egyedülálló szülők 16%-nak gyermeke rendelkezett megnyitott Start-értékpapírszámlával, míg a házasságban, párkapcsolatban élő szülők esetében ez az arány 38%. (Lásd 14. táblázat)
14. táblázat: Családi állapot és Start-értékpapírszámla nyitás kereszttábla