M A R O S-V Á S Á R H E LY 1918. szeptember 7.
Pénzügyi és gazdasági bizottsági ülés a városnál,
Maros vásárhelyszab. kir. város pénzügyi és gaz
dasági bizottsága szombaton, m últ hó 23 án d. u. 4 órakor Hofb&uer Aurél elnöklete alatt ülést ta rto tt
Az ülésen napirend előtt felszóllalt dr. Ugrón Uábor bizottsági tag, azt kérdezve a polgármester- t'U, hogy igaz-e, hogy a polgárm ester f, hó 27-én délutánra, a városháza közgyűlési term ét átengedte a Fényes Samu által rendezendő felolvasás céljaira, mely alkatommal egy koronás belépődijat is szednek ? Polgárm ester válaszában kijelenti, hogy Csi
szár Lajos bizottsági tag azon kérésére, hogy ott tudományos felolvasás tartassék, a te m e t áten gedte, de akkor sem az előadás tárgyáról, sem arról nem bírt tudomással, hogy belépődíjat szednek. E r
ről ^ értesülvén, a terem átengedését megtagadta, annál is inkább, m ert 27-én délután a terem re ma g.mak a törvényhatósági bizottságnak van szüksége, rendes közgyűlés tarth atá sa végett
Polgárm ester amaz előterjesztéséhez, hogy a F erenc József Közművelődési házban eg} nyelvis
kola létesittessék, Ugrón Gábor dr. bizottsági tag hozzászólása után a bizottságok egyhangúlag hozzá járultak.
A tervezet szerint egyelőre ném et francia és angol tanszékek állitatnának be. A tanerők egy évre szerződés utján biztosíttatnának s javadalm a
zásuk jó részben a befolyó tandíjakból fedeztetnék.
Polgárm ester ama előterjesztéséhez, hogy a Köz
művelődési ház pincehelyiségei vendéglői célokra kiadassanak, annálinkább hozzájárultak, m ert ennek szüksége a terem értékesithetése érdekében amúgy is nagyon kívánatos.
Ama polgárm esteri előterjesztés, melyben ható
sági kifőző létesítésére kér engedélyt, nem találko
zott a bizottságitagok osztatlan tetszésével.
Éppen azok a bizottsági tagok, kik a népjogok kiterjesztésének hiveiül vallják magúkat, foglaltak állast ebben a kérdésben a polgárm esteri előterjesz
tés ellen.
A takarékossági elv ugyancsak bekötötte a javaslatot ellenzők szemeit s álláspontjukból még akkoi sem engedtek, a mikor a polgárm ester elő
terjesztését oda módosította, hogy erre a célra csupán tízezer koronáig terjedő költségre kér felh a
talmazást.
Tekint' ttel a bizottságok állásfoglalására, p o l gárm ester egyszerűen levette napirendről a kérdés további tárgyalását.
Az tápitő iparosok szövetségének ama kérését, hogy egy tanonc otthon létesítése céljából telket ado
mányozzon a város közönsége, hozzá já ru ltak , de ama kérésüket’, hogy az építéshez szükséges 100 ezer téglát is ajándékozzon a város közönsége, csak rész
ben teljesítették, elhatározván, hogy a k ért 100 ezer téglát, a tanonc-otthon céljaira előállítási árban en
gedik át.
K álnai Salamon ama kérését, hogy elsőbbségi engedő y t adjanak az általa felveendő kölcsön beke- belezhetésére, kedvezően intézték el s javasolni lóg
ja k a közgyűlésnek, hogy a tanácsi előterjesztést tegye magáévá.
A Szent Ferenc rendiek kérése utca nyitás iránt, került ezután sorra, mely kérdésnek város rendezés szempontjából! fontossága minden kétségen felül áll.
A kérdés különféle fázisait Radó Sándor fő
in rnök ism ertette s végül reátérve a mai állapotra, m egértettük azt, hogy a Szt, Ferenc-rend újra építeni szándékozván a templomot, rendházat és iskoláját, melyek egyrésze düledezöfélben van, felajánlja Maros- vasarhelyi Bank és Takarékpénztár épülete felöl az utca nyitáshoz szükséges területet 100 ezer koro
náért.
A bizottságok álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy elvben hozzájárulnak a megoldáshoz, ha a M arosvásár-helyi B ank és Takarékpénztár, figye
lemmel ama körülményre, hogy eme utca nyitás folytán több m int 250 m éter Tlonthoz ju t, telké
nek értéke emelkedése arányában h o z z á já ru l a kért vételárhoz. E z t a hozzájárulási összeget körülbelül 40 ezer koronában állapították meg a bizottságok s utasították a polgárm estert, hogy ez irányban a telek tulajdonosokkal folytasson tárgyalásokat
Ama jelentését a tanácsnak, m elyszeriut egy tüzér osztály elhelyezése kérdésében a kívánt épület létesítését m inden anyagi áldozat nélkül biztosította tudomásul vették s kilátásba helyezték a sátortábor
hoz vezető ú ttest burkolását is, tekintettel a meg- változofcfc körülményekre.
♦
♦
♦
♦
*
♦
♦
♦
♦
♦
festessünk
J fa g y J e n ő é s D e z s ő
1913. szeptember 7. M A R O S-V ÁSÁ R H E L Y 7.
6900
m . eln-
sz-f\ m. kir. t ö ld m iv é lé s t lg y i m in is z t e r r e n d e le te a z O r s z á g o s g a z d a s á g i M u n k á s p é n z t á r r ó l é s a g a z d a s á g i c s e lé d e k , v a la m in t a g a z d a s á g i g é p m u n k á s o k b a le s e t e s e t é r e v a ló b iz t o s ít á s a é s b e t e g s é g e s e t é b e n v a ló e llá t á s a te k in t e t é b e n ir á n y a d ó t ö r v é n y e s re n d é lk e z é - s e k r ö l s z ó l ó 1 9 1 3 : X X . t.-c. é le tb e lé p te t é s e é s v é g r e
h a j t á s a tá r g y á b a n .
(Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak, Budapest székesfővárosának, Fiume kir. kormány
zójának.)
Az 1913. XX. t.-c. 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. kereskedelmügyi miniszter úrral egyetértőén rendelem:
Az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunká
sok baleset esetére való biztosítása és betegség ese
tében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről szóló 1913. XX. t.-c- mai napon lép életbe.
Az 1907. XIX. és 1912. Vili. t.-c. egyes rendelke
zéseinek eliérő magyarázta folytán a gazdasági alkal
mazottak biztosítása körül zavarok fordultak elő. E zavarok végleges megszüntetése céljából tiozatott az 1913. XX. t.-c, melynek 2. §-a a kétséget kizáró mó
don megállapítja, hogy ezek, és pedig sem a gazda
sági cselédek, sem a gazdaságban alkalmazott szegőd- ményes iparosok, sem pedig a gazdasági gépmunká
sok — ideértve a képesített (vizsgázott) fűtőt is, még ha közönséges gépésznek nevezik is — az 1907. XiX.
t.-c-ben betegség és baleset esetére megszabott biz
tosítási kötelezettség alá semmi körülmények között sem vonhatók, s a gazdasági alkalmazottak közül egyedül a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) az, a kit mind betegség, mind baleset esetére az 1907.
XIX. t.-c. értelmében kell biztosítani.
Most tehát, amidőn az 1913. XX. t. c. minden kétséget kizáró módon nyilvánvalóvá teszi, hogy a gazdasági alkalmazottak az ipáii inunkásbiztositásba be nem vonhatók, elvárom a közgazdasági hatóságok
tól és községi közegektől, hogy az e tekintetben ed
dig fenn forgott zavaroknak az érdekeltek megfelelő felvilágosítása utján is elejét fogják venni, de viszont őrködni fognak arra, hogy a gazdasági alkalmazottak mindazon segélyekben részesüljenek, amelyeket szá
mukra a törvények úgy betegség, mint baleset ese
tére eléírnak.
A kötelező balesetbiztosirás helyes végrehaltása céljából felhívom a t. Cimet, utasítsa a helyi végre
hajtásra hivatott hatóságokat és községi közegeket,
gondoskodjanak arról, hogy egyfelől az összes gaz
dasági cselédeket és a gazdaságokban alkalmazott úgynevezett szegödményes iparosokat a 120 filléres hozzájárulási dij kivetése és közadók módjára leendő behajtása céljából a 1410/905. eln. sz. m. kir. föld
mi velésügyi ministeri rendelet értetmében összeírják, másfelől pedig az Összes gazdasági gépmuukásokat, illetőleg összes gazdasági gépeket az Országos Gaz
dasági Munkáspénztár központi igazgatóságához a megfelelő dijak befizetése mellett balesetbiztosításra bejelentsék.
Az 1912. Vili. t. c. 12. §-a a kötelező balesetbiz- tást elmulasztó munkaadókra, illetőleg gazdasági gép
tulajdonosokra — teljes kártérítési felelősségük fen- hagyása mellett — 100 koronáig terjedhető pénz- büntetést szab és tólük a dijak utólagos behajtását rendeli el.
Felhivom a t. Cimet, utasítsa a helyi végrehaj
tásra hivatott hatóságokat és községi közegeket, hogy amennyiben a kötelező balesetbiztosítás ily elmulasz
tása tudomásukra jutna, a kihágási eljárásnak hiva
talból leendő lefolytatása és egyszersmind a dijak utó
lagos behajtása iránt haladéktalanul intézkedjenek, hogy a törvény kötelező rendelkezéseinek ez utón is minden irányban érvényt szerezzenek.
Az uj törvény értelmében a gazdasági alkalma
zottak biztosítására szolgáló intézmény ezt a nevet viseli: .,Országos .Gazdasági Munkáspénztár“, mind
addig azonban, mig az intézmény régi nevét viselő nyomtatványkészlet tart, az felhasználandó.
Budapest, 1913. évi julius hó 3-án.
Báró Ghillány Imre, s. k.
H Í R E K .
Dr. Bernády György főispán, iparfejlesz
tési m iniszteri biztos aug. hö 29-én az árvíz által sú jto tt erdélyi részekre utazott, hogy személyesen vezesse az árvíz által sú jto tt iparosok szerszámok- kali segélyezését. — Az utazás 7—8 napot vészén igénybe. K íséretében van, m int a m inisztérium által kiküldött szakértő, D urand s. iparfelügyelő, ki m ár hosszabb idő óta szolgálattételre a m inisztérium ba van beosztva. A m arosvásárhelyi iparosok között a szerszám segély kiosztás m ár m egtörtént s a főispán károsult iparzsaink között 1200 koronát o sztato tt ki.
Hofbauer Aórél polgármester aug. 30-án este B udapestre utazott, hogy résztvegyen az ott
M A R O S - V Á S A R H E L Y __________________ 1913" " s z e p te m b e r 7.
tartandó kereskedelmi kongresszuson. A felsőbb ke
reskedelmi iskolából Nagy Endre igazgató és Aschen- brenner József tanár, lapunk belm unkatársa vesznek részt. Az összegyűlt kongresszusi tagok aug. 31-én József kir. herceg vendégszeretetét élvezték a budai királyi
várpalotában-A hatósági kifőző. Hossz as vita után az augusztus hó 27-ikén ta rto tt közgyűlésen a bizott
sági tagok többsége megszavazta a polgárm esteri, illetve tanácsi előterji sztést a hatósági kifőző tá r
gyában. A tanács a kifözöt novem ber hó 15-én szádékozik megnyitni.
Mozgókép színház a Ferencz József köz
művelődési házban. A városi házi kezelésben létesített mozgókép színház működését szeptember hó 6-ikán kezdi meg. A tervezet szerint ez a szín
ház nem pusztán mozgó, hanem tudományos
diapo-sitiv felvételek bem utatását is műsorra vette. Tekin
te ttel a vállalat elsőrendű felszer. lésére, a kifogás
talan minőségű filmek biztosítására, minden eddi bem utatott mozgókép m utatványokat felül fog múlni.
Beiratások Városi Zene-iskolában. — A Városi Zene-iskolában a beiratások szeptem ber hó
!-en az iskola uj helyiségében a F erenc Jó zsef köz
művelődési házban megkezdődtek. A beirktások szeptember 5-én fejeződnek be. B ejárat a z e n e isk o lához a Deák Ferenc utcai részen lévő kapu. Igaz
gatói helyiség az épület jobb szárnyán az első eme
leten van. Az oktatás e hó 9-én veszi kezdetét.
Beiratások a községi körjegyzői tanfo
lyamra. A községi körjegyzői tanfolyamon a be
hatások szeptem ber hó 1 én megkezdődnek s 5 ikén nyernek befejezést. A beiratások az intézm ény cél
ja ira emelt uj épületben lesznek.
Székeiyföldi iparfejlesztési mozgalom. Gazdaság,
A co-partner rendszer.
A leghíresebb közgazdasági irók megegyeznek abban az elméletben, hogy virágzó kereskedelem é$
ipar, valamint fokozatos haladás s fej ődés csak ott remélhető, ahol a tőke és a munka szoros kapcsola
tot képez egymással és ahol az egyik nem törekszik a másiknak a kizsákmányolására. A gazdasági életre mindig bénitólag hat az olyan irányzat, amidőn a tőke a munkások elnyomásával és kihasználásával akar érvényesülni vagy ha munkások tulkövetelések- kel és jogtalan sztrájkokkal vélik a tőke erejét meg
törni. A tőke és a munka egybeforrasztásának nagy és nehéz problémáját e kérdéssel foglalkozó állam
férfiak és szocialista vezérek úgy gondolták a leg
helyesebben megoldani, ha a munkásság részt vesz a vállalat vezetésében és viszont ha a tőke részt ad a munkának az évi haszonból. A különböző államok közül legelsőnek Anglia honositotta meg az úgyneve
zett co partner rendszert és az angol gyárosok már régen megpróbálkoztak azzal, hogy a munkásokat üzlettársaikként részesítsék s a tiszta jövedelemből meghatározott százalékot osszanak ki közöttük. Port- Sunligtban az ismert Lever-Brothers szappangyár kí
sérletezett legelőször ez irányban és arra az ered
ményre jutott, hogy a co-partner rendszer kitünően bevált és igen jó eszköz arra, hogy az alkalmazottak munkakedvét és szorgalmát fokozza. A gyár az első évben 98,388, a másodikban 16ö,707 és a" harmadik
ban mar 298,731 font sterlinget juttatott tisztviselői
nek és munkásainak. Londonban,
Glasgowban
és Bat-<leyben is sikerrel járt a rendszer, Hartlepoolban azon
ban csodot mondott. Az ottani nagy hajógyárban eleinte nagy lelkesedéssel fogadták a munkások az eszmét, később azonban sztrájkokkal fenyegetődztek a rendszer fo ytafása ellen. Az üzletév ugyanis rosz- szul záródott és a munkások ráfizettek az üzlettárs
szerepre- A trade unionok is görbe szemmel nézték a kisérletezést és hatalmi jogukat féltették attól, hogy a gyárosok és munkások szövetségre léptek. A szó- ci. lista egyesületek mindent elkövettek, hogy a része
sedést nyújtó gyárakból elbocsátott vagy kivált mun
kásokat másutt befogadják. Szóval a részesedési rend
szer némely helyen bevált, másutt pedig megbukott.
Es mégis a francia Barthou-kormány most azzal akarja kárpótolni a franciákat a hároméves katonai szolgálatért, hogy a munkásrészesedés intézményét megalkotja és e célból Chéron munkaügyi miniszter részletes törvényjavaslatot dolgozott ki és terjesztette elő a kamarának. A francia rendszer sok tekintetben különbözik az angoltól és számos újítást alkalmaz.
Ami az angol kísérletezésnél a rendszer gyakorlati értékét csökkentette, azt Chéron mind kiküszöbölte és az a célja, hogy a gazdasági fejlődésre káros ellen
téteket tompítsa és a tőke és munka között már szinte állandóvá vált harcokat megszüntesse. Gazdasági és szociális szempontból a francia lársadalom eredményt remél a javaslattól, amely egyébként Barthou elődjé
nek, Briandnak, a programmjában is szerepelt már de annak törvényerőre való emelését bukása megaka
dályozta. Érdekes, hogy Barthou furfangos fiskális- szével a rendszert úgy adja be, mint a saj át esz
íré-60 .
1913 szeptember 7 M A R O S - V Á S Á R H E L Y 9.
jét, pedig hát az intézmény, mint azt fentebb már kimutattuk, csöppet sem eredeti és Bartliou és Chéron legfőiebb csak reformálták. Barthou mindenestre kitü
nően választotta meg az alkalmat, hogyjnikor kell a javaslattal előállni és hogy abban a hároméves kato
nai szolgálattal felingerelt szocialistáknak kedvezve, az kitűnik abból a pár paragfusból is, amelyet a törvény- javaslatból kiemelünk :
Minden francia részvénytársaság kimondhatja a jövőben, hogy a társaság a „munkások részesedésével dolgozó részvénytársaság“ (société par actions á par
ticipation ouvrière) jellellegét viseli. Ezeknek a társa
ságoknak a részvényei tőke- és munkarészvények névre állíttatnak ki és pedig a társaság összes mun
kásai nevére. A munkásokat a közgyűlésen és a bí
róság előtt az alkalmazottak által választott megbízot
tak képviselik. A társaság igazgatóságának legalább egy negyede a munkások képviselőiből áll. A műn- kásrészesitö társaságok minden bélyeg, cégjegyzési és átruházási adó alól mentesek.
Röviden ez Barthau és Chéron reformtörvénye.
A munkáság egy i észének tetszik az eszme, de a szindikátusok nincsenek elragadtatva tőre. Nyílt kérdés marad t_hát és csík a gyakorlati tapasztalat fogja majd eldönteni, hogy az érdekes törvény békét hoz-e, avagy harcot.
Cigánytelep
Dicsöszentmártonban. Az erdél\i árvizek sok olyan tervet tettek aktuálissá, — melynek megvalósítása a jövő zenéje lett volna. így került a Dicső-zentmártonban lakó cigányok végleges elhelyezése is napirendre, mert az árvíz egyetlen egy viskójukat sem hagyta meg. Egyébként is olyan helyen laktak, hogy gátolták a város fejlődését s igy előbb-utóbb számolnia kellelt a városi tanácsnak azzal, hogy hová fogja telepíteni a cigányokat. Az árviz következtében hajlék nélkül maradt cigányok.t a vá
rosi tanács valahogy ideiglenesen elhelyezte, a többek között kilenc család 31 személlyel az egyik elemi iskolába került. De összesen 210 cigány elhelyezésé
ről kell gondoskodni. A város polgármestere, Kedves József, tervet dolgozott ki, amelynek értelmében a város belterületéből kitelepítenék a cigányokat egy
ármentes helyre. így egy utcát nyerne a város és egy cigányfalu különösen néprajzi szempontból nem mi n
dennapi látvány volna s talán még a néptelen erdélyi fürdők idegenforgalmával is fölvenné a versenyt.
A tűzbiztosítás államosítása. A községi és körjegyzők országos egyesülete utasította az el
nökséget, hogy a tűzbiztosítás államosítása érdekében intézzen feliratot a törvényhozáshoz. Az elnökség most küldte el a feliratot. A felirat rámutat arra, hogy a lakosság adózó képessége ki van merítve annak ujabbi megterhelésére gondolni is képtelenség, viszont az államháztartás olyan elodázhatatlan köve
telésekkel áll szemben, amelyek elől kitérni nem lehet.
A jegyzők országos egyesülete a tüzbiztositást jelöli meg olyan jövedelmi forrásként, amelyből az állam bevételei hatékonyan fokozódnak. Az egyesület a biz
tosítás állami kezelésbe vételét és a kötelező tűzkár elleni biztositositás kimondását javasolja. A biztosí
tási dijak a közadókkal együtt szedetnének be. A re- gále-jogok megváltásának analógiájára az állam kár
pótolná a biztositó társaságokat ugyancsak állam
adóssági kötvényekkel. így azok a milliók, amelyek ma a részvényesek jövedelmét képezik s amelyekkel szemben csak a biztositó társaságok által fizetett adót veszítené el az állam, csakhamar teljes fedezetet nyújtanának az államháztartás, a közigazgatás s a tűzrendészet folyton fokozódó költségeire. Viszont a tűz által okozott károkért az ország lakossága kivé
tel nélkül teljes kártalanítást nyerne. A tűzbiztosítás államosításával megalkotandó lenne a tüzrendészeti törvény, amelynek keretében az ország lakosságának anyagi javai védetnének.