a székely néprajz ügyében.
Előterjesztettek és elfo
gadtattak a Székely Tár
saságok Szövetségének :: közgyűlésén, : : Élőpatakon, 1913 augusz-
:: tus hó 25-én. ::
Maros-Vásárhely, 1913.
Adi Árpád nyomdája.
I. Tisztelt közgyűlés ! Mai előterjeszté
sem a tavalyi közgyűlésen rögtönözve történt felszólalásom folyománya. Akkor az erdélyi fürdők értékeléséből kiindulva fejte
gettem, hogy minden székely akciónak két alapfeltétele van: a székely föld értékeinek és kiválóságainak és a székely nép saját
ságainak és tehetségeinek minél alaposabb megismerése. És a székely mozgalmak sikerének két főtényezője és célja van : ezen értékeknek minél teljesebb érvé-
•nyesitése.
A föld és a nép megismerése egyaránt fontos, de emez sürgősebb. Mert a székely nép állaga gyorsabban és erősebben válto
zik, mint a székely földé- Halaszthatatlan tehát hozzáfogni a székely nép rendszeres, alapos és kimerítő megismeréséhez, azaz tanulmányozásához és ezen ismeret tudo
mányom feldolgozásához, azaz a székely néprajz megalkotásához.
A Csíkszeredái közgyűlés elvben he
lyeselte előterjesztésemet és felszólított, hogy az idei közgyűlés elé terjesszem a székely néprajz megalkotásának beható
tervezetét— 3
-E megbízás alapján bátorkodom most kon
krét tervvel előállani.
Megjegyzem azonban, hogy ez nem beható tervezet. Ilyent mind a munka elő
készítése és megírása, mind az anyagi eszközök tekintetében megállapítani a ki
küldendő bizottság feladata lesz. Megjegy
zem továbbá, hogy előterjesztésem tárgyso rozati címében is rövidítés és általánosítás van. Tulajdonképen szó lesz a székely nép
rajz megírásának előmunkálatairól és ezzel kapcsolatosan a székely néprajzi tárgyak rendszeres összegyűjtéséről.
Tekintettel arra, hogy a közgyűlés tárgysorozatának számos rendkívül fontos és érdekes tárgya van, továbbá arra, hogy főinditványom megokolásának lényegét már a tavalyi felszólalásomban vázoltam, te
kintve azt is, hogy ezen illusztris gyűlés . nagy intelligenciájú tagjai előtt felesleges bővebben fejtegetni a néprajz mivoltát és fontosságát s az etnográfiái tanulmányozás és gyűjtés szükséges és sürgős voltát;
végre mellőzve a retorikai stilizálást és ér
zelmi szólamokat, az indokolás elhagyásávál egyenesen előterjesztem első határozati ja
vaslatomat :
1. A székely néprajz megírása nagyon fontos és sürgős székely közügy, a munká
latok megkezdése halaszthatatlan és időszerű, A székely szövetség magáévá teszi az ügyet, kezdeményezi a terv foganatosítását és azt
— 4 —
minden erkölcsi erejével támogatja. A mun- kaprogramm kidolgozására és végrehajtására bizottságot küld ki. Ennek hivatalból tagjai:
a.) A székely vármegyék főispánjai, alispánjai és kir. tanfelügyelői, Maros-Vá
sárhely város főispánja, a székely városok polgármesterei, a székelylakta járások fő- s2olgabirái, a székelyföldi magyar egyházak főesperesei.
b) A székely választókerületek ország
gyűlési képviselői.
c) A székely szövetség, a budapesti székely egylet, az Erdélyi Magyar Közmű
velődési Egyesület, az Erdélyi Kárpát-Egye
sület, az Erdélyi Muzeum-Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság elnökei és fő
titkárai.
d) A székely ügyek miniszteri biztosai, a székely kirendeltség vezetői és helyet
teseik, a székely kereskedelmi és iparka
mara elnöke és titkárai, a székelyföldi pénzintézetek vezérigazgatói, a székelyföldi tanítóegyesületek elnökei és főtitkárai, a székelyföldi középiskolák igazgatói, a szé
kelyföldi lapok szerkesztői. Az ezen d) pont alatt felsorolta« maguk helyett alkal
mas helyettest küldhetnek ki a bizottságba.
e) A Magyar Nemzeti Muzeum igaz
gatója és néprajzi osztályának igazgatója a múzeumok és könyvtárak országos fő
felügyelőségének elnökei és előadói, az
Er— 5
-délyi Muzeum osztály-igazgatói, a sepsi
szentgyörgyi székely nemzeti muzeum el
nöke és őrei, az Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeumának igazgatója és őrei, a marosvásárhelyi kultúrpalota gondnoka, az ott elhelyezett intézetek vezetői, a székely történelem szerkesztője.
A bizottság elnökét, ügyvivő elnökét, társelnökeit, főtitkárát, főpénztárosát, főelő
adóit, úgyszintén tiszteletbeli tagjait a szé
kely szövetség közgyűlése választja egyszer- s mindenkorra. A bizottság kiegészítheti magát, különösen vidéki és szakelőadók
kal, felkért munkatársakkal és kezelő tiszt
viselőkkel.
A bizottság székhelye Marosvásárhely, központja az illetékesek beleegyezésével a kultúrpalota.
A bizottságnak egy-egy székely me
gyebeli tagjai megyei bizottságot alkotnak az illető főispán elnöklete alatt, a többi tiszt
viselőket magok választják. Az ügyvezetés intézői a megyei bizottságoknak is tagjai.
Az ügyvezetést intézik: az elnök, az ügyvezető elnök, a főtitkár, a főpénztáros, a marosvásárhelyi kultúrpalota gondnoka, a főelőadók.
Az előmunkálatokhoz és a néprajzi adatok összegyűjtéséhez szükséges költség a kormány, a M, T. Akadémia, a székely vármegyék, városok, községek, testületek, intézetek és vállalatok, az egyes pártolók
járulékaiból és adományaiból, s az elnök
ség meghagyása alapján vagy beleegyezé
sével rendezett előadások, mulatságok, ki
állítások és kiadványok jövedelméből fe
dezendő (székely néprajzi alap.)
A székely néprajznak mint könyvnek szerkesztése, megírása és kiadása iránti in
tézkedés későbbi külön feladat.
* *
*
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot és Deák Lajos el
nök indítványára a következőket válasz
totta meg:
Elnök: dr. Bernády György udvari tanácsos.
Társelnökök: a székely vármegyék fő
ispánjai.
Ügyvezető elnök: Hofbauer Aurél, Marosvásárhely sz. kir. város polgármestere.
Főtitkár: Szerényi Károly a marosvá
sárhelyi felsőbb leányiskola igazgatója.
Föpénztáros: Gyulai D. Kálmán a marosvásárhelyi ref. kollégium tanára.
Főelőadók: 1. Tárgyi néprajz : Semayer Yilibáld, a Magyar Nemzeti Muzeum nép
rajzi osztályának igazgatója. 2. Folklóré (szóhagyomány, szokás, hit stb.) Dr. Herr- mann Antal, a kolozsvári egyetemen a nép
rajz magántanára, s az EKE néprajzi mú
zeumának tb. igazgatója.
Tiszteletbeli elnök: Báró Szalay Imre, a M. N. Muzeum igazgatója.
— 7 —
Tiszteletbeli tag: Mihálik József, a múzeumok és könyvtárak főfelügyelőségé
nek előadója.
* *
*
II. Tisztelettel előterjesztem határozati javaslatom második részét. Minthogy erről nem volt szóa Csíkszeredái közgyűlésen és minthogy az ügy maga bonyolultabb, rövid megokolást bocsátók előre.
A Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályában, az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi múzeumában, a sepsiszentgyörgyi székely múzeumban igen gazdag és értékes székely néprajzi anyag van felhalmozva. De rendszeres és egyetemes, s legalább lénye
gében teljes néprajzi gyűjtemény nincs. Ilyen tudományos rendszerességgel megalkotott gyűjtemény létesítése pedig még fontosabb és sürgősebb, mint a székely néprajz meg
írása, sőt amaz ennek természetes alapja és feltétele. Mert a népélet hagyományos tár
gyainak nemcsak tudatát és emlékét kell okvetetlenül megőrizni, hanem lehetőleg magukat a tárgyakat is természetben, vagy másaikat modelekben, ábrázolásokban, fo- nogrammokban stb. A székely néprajz megírásához szükséges anyag és adatok összegyűjtése és helyszíni tanulmányozása alkalmából ugyanazon tudományos készült
séggel, ugyanazon fáradsággal és munkával és aránylag kevés költségtöbblettel jórészt meg lehetne szerezni magokat a tárgyakat
8
-is, illetőleg azoknak pótló másait, Sőt ezen tárgyaknak muzeum számára való megszer
zésére s ezzel a tudomány részére való megmentésére ez nem csak a legkedvezőbb alkalom, hanem talán a legutolsó is.
De a néprajzi munka megírásánál és szerkesztésénél is szükség van arra, hogy maga a néprajzi tárgyanyag is lehetőleg együtt legyen egy rendszeres néprajzi gyűj
teményben.
Tekintettel arra a nagy és sok köl
csönhatásra, mely a székelyeknek és az országrész többi népelemeinek népélete közt volt és van, kivánatos, hogy a tanulmányo
zás és gyűjtés kelló tekintettel legyen emezekre is. E feladat megoldása majd külön intézkedések tárgya lesz.
A gyűjtendő tárgyak végleges elhelye
zése iránt most korai volna a határozat- hozatal. Ez későbbi intézkedések feladata.
Az azonban már most is hangsúlyozandó, hogy ez az egész akció nemcsak nem akarja érinteni az örökbecsű székely alkotás, a nagyérdemű sepsiszentgyörgyi székely nemzeti muzeum integritását és fejlődését, hanem azt minden irányban előmozdítani kívánja s annak kitűnő szervezetét a terve
zett néprajzi munkálatban főtényezőnek tekinti.
A rendszeres tárgygyüjtés szervezé
sére a Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályának vezetősége hajlandó vállalkozni
— 9
-a m-ag-a h-atáskörében, -azz-al -a célz-att-al, hogy a gyűjtés másodpéldányaiból kiegészíti és lehetőleg teljessé teszi székely néprajzi gyűjteményeit, a mi szintén nagy előnyére szolgál a tndományos székely néprajz ügyének. A székely néprajz alapnak ily- módon legfeljebb csak a saját gyűjtőinek költségeit és a maga számára megszerzett tárgyak árát kell fizetni, llyképen rövid idő alatt aránylag kevés költséggel teljes tudományos rendszerű székely néprajzi gyűjtemény teremthető meg. A néprajzi tárgyak gyűjtését a budapesti néprajzi mú
zeum vezetése mellett a sepsiszenfgyi szé
kely múzeumnak és az Erdélyi Kárpát- Egyesületnéprajzi múzeumának megbizottjai intézik. A nevezett három múzeum veze
tősége e célból és ezen értelemben hiva
talosan megkeresendő.
A gyűjtés és az egész akció a múzeu
mok és könyvtárak országos főfelügyelőségé
nek védnöksége és felügyelete alá helyezendő.
Az anyagi eszközök az első javas
latban (a székely néprajz tanulmányozása) jelölt forrásokból szerzendők be.
Kérem a t. közgyűlést, mondja ki határozatilag, hogy javaslatom értelmében a székely néprajz megírásához szükséges munkálatok alkalmával egyúttal lehetőleg megszerzendők, illetőleg rendszeresen ösz- szegyüjtendők a székely néprajzi tárgyak is.
* *
* 10
-A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a második határozati javaslatot is.
* *
*
III. E két javaslatommal szoros kap
csolatban, de mint külön indítványt jelen
tettem be a kivetkezőt:
1. Mind a néprajz tanulmányozásánál, illetőleg megírásánál, mind a néprajzi tár
gyak gyűjtésénél szükség van nagyon sok szakszerűen felvett fényképre, fonogrammra stb. A mű kiadásához pedig igen sok kli
sére. Mindez igen tetemes költségbe kerülne.
Ezen kellékeknek részben díjtalan, részben önköltségen való előállítása végett nagyobb- szabásu müintézetet szándékozunk Maros- Vásárhelyt létesíteni.
2. De ezen vállalatnak messzebbmenő céljai is vannak, melyek azt elsőrendű szé
kely közművelődési és közgazdasági ténye
zővé avatják. Kétségtelen, hogy a székely
földnek és népnek, természeti szépségeinek és kincseinek, tájainak és fürdőinek, váro
sainak és helységeinek, történeti és mű
emlékeinek, intézményeinek és vállalatai
nak, egész kultur- és népéletnek minél tüzetesebb megismerése és minél tágabb körben való minél behatóbb ismertetése nagyon jelentős székely közérdek, sőt fon
tos nemzeti közügy. Legélénkebb és leg
közvetlenebb hatású az ábrázolással való szemléltető ismertetés. Köztudomású to
vábbá, hogy a vetített képnek, legkivált
— 11 —
pedig a modern technika minden vívmá
nyát felhasználó mozgó fényképnek roppant intenzív és szuggesztiv hatása van világ
szerte a legszélesebb néprétegeknek értelmi és érzelmi világára, sőt etikájára is. E té
ren sok káros hatású visszaélés, kinövés és elfajulás van. Ezeket ellensúlyozni és kor
rigálni, s az egész műveletet a művelődés és igazi haladás szolgálatába állítani bi
zonyára igen fontos szociális feladat.
Ebben is közre akar működni a szó
ban levő székely müintézet. Működési irá
nyai lesznek : Filmgyár mozgó fényképek számára. Fotográfiái műterem természeti és műszaki felvételek céljára. Vetítő és más diapozitív képek készítése. Cinkografia, esetleg egyéb sokszorosító eljárások mű
helye.
E vállalat legfőbb célja és feladata a székelyföld ismertetése. Mozgó fényképek számára felvesz jeleneteket a székely köz
ős népéletből, aktualitásokat, rekonstruált történeti jeleneteket s nagyobb tájsoroza
tokat stb. Vetíthető vagy közönséges fény
képekben megrögziti és sokszorosítja a szé
kely föld és nép fent felsorolt nevezetes"
ségeit. Ezen képeket részben előállítási ár
ban elterjeszti nemcsak mindenütt a hazá
ban, hanem világszerte is, mozgókép-szín
házakban, Urania-féle intézetekben, panorá
mákban, iskolákban és tudományos intéze
tekben, közművelődési egyesületekben és
magánosok közt is (albumokban, esetleg magyarázó szöveggel.)
A székely míiintézet tökéletes techni
kai és művészeti kivitelű képének bemuta
tásával előadásokat tartunk mindenütt a hazában és a külföldön is és székely tár
gyú illusztrációkkal látjuk el a bel- és kül
földi képes lapokat.
A székely müintézet révén talán le
hetségessé válik egy régen érzett hiány pótlása: általános és egyetemes székely ké
pes szemle kiadása, a székely sajtó nagy
érdemű és műveltségű hazafias munkásai
nak közreműködésével. Ez nagyhatású or
gánuma lehetne minden székely közügynek, a székely néprajz és a székely müintézet ügyeinek is, esetleg hivatalos közlönye a székely társaságok szövetségének.
A székely müintézet végül szervi kap
csolatban állhatna a marosvásáihelyi kultúr
palotában tervezett Uránia-féle intézménnyel.
Ezek alapján kérem a t. közgyűlést mondja ki határozatilag: A tervezett köz
ponti székely müintézet létesítését mind a néprajzi akcióval való kapcsolatában, mind általános székely közérdekű voltánál fogva helyesli, azt teljes erkölcsi erejével támo- matja és az illetékes tényezőknek s a szé- kelység egyetemességének pártolásába ajálja.
* *
&
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ezt a harmadik határozati javaslatot is.
JT i * ' / l ' . ' J r l . V
■
^k-¡m m m W É 0 M 0
<
P # M M ^ W -S ^ S iS I
'.V >.■■«.•: >'>s>r.: ?/ > r-f.-:;^:
7*^í
íssMsss
-í?*?ilPv<Í?ÍÍ
oir.- <ítvt-!&>
R? : •; '; •-Í-;< ‘ y : ■ '■ >-•& • -»• ,--*.
E ^ í-ty ^ í» ' } 'ty i\'/A
jp p a p fesp&l&
É ÉéM M Í
§ fp V m ll§ É Éͧ>l®SáÉM€s
Maros-Vásárhely, 1913. szeptember 7. 11. SZÁM. III évfolyam
Felelős szerkesztő; PÁNCZÉL IMRE. V V Kiadóhivatal; A Ferencz József Közművelődési székházban.
Előfizetési árak:
E g é s z é v r e — — — — — K 12.—
F é l é v r e — — — — — — K 6 -—
Hirdetési árak:
Egész oldal
—— — —
—K
25 —Fél oldal— — — —
— —K
i4 - —N egyed oldal — — — — — K
7-—Nyolcad oldal
— ——
— —K
4-—Szalag hirdetés
— — — —K
4 —Reklám
h i r — — — — —K
4..—H ivatalos hirdetések soronként
—K
— 40Egyes szám ára 30 fillér,
NVOMAIOIT ALI ÁRPÁD KOSSUTH-kcNYVNYOMDÁJÁBA.N MAROS-VÁSÁRHELYT
i
>
t
:
J / i
Maros-Vásárhely, 1913. szeptember 7. 1. SZÁM. III évfolyam
É É g lg as8fi@@a
;■■&&;.v¿"' ■ 'f
^ ^ S i S E l l
pjpSgfil
Felelős szerkesztő: PÁNCZÉL IMRE. V V
_____________________________________ ____________________ V Kiadóhivatal; A Ferencz József Közművelődési székházban.
A Közművelődési Könyvtárak.
I r t a: Dr. Molnár Gábor.
Már Széchenyi István gróf, az uj Magyarország egyik megteremtője, ki a „Hitel4 cimü 1830-ban meg
jelent nagyobb jelentőségű munkájában közzétett uj és átalakító eszméivé', s reform terveivel forrangásba hozta a nemzetet, s amely müvét „Honunk szebb lelkű asszonyainak“ ajánlotta, azt irja, hogy „Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és sierencsének leg
erélyesebb sarkalatja a kiművelt emberfő“. Tehát sze
rinte a tudás, az oktatás, az első s az anyagi érdek a második. És Így folytatja : „Mert noha e kető egy
ségéből fakad a nemzeterő, a szabadság, mégis az anyagi fölvirágzás az elsőnek folyománya. A tudo
mányos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.
Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat jó
zanul használni tudja. Igazabb súly és erő az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte, a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.“ így be
szélt a halhatlan emlékű legnagyobb magyar már ez
előtt 83 esztendővel. Aranyigazságok ezek, amelyek
nek jelentősége ma még fokozottabb értékű, mint volt annak idejében
A művelődés nem egyéb, mint a tudatlanság elleni küzdelem Ezt szemelőtt tartva, nemcsak Ame
rikában, de Európa nyugati nemzetei Is régen reájöt
tek arra a tapasztalatra, hogy föltétlenül szükséges valami, ami a nép- és ismétlő iskolából kikerülő ifjat megoltalmazga attól, hogy a legrövidebb idő alatt mindent, amit ott nagy fáradsággal megtanult,
ismét elfelejtsen, s életének hátralevő háromnegyed vagy négyötöd részben ne sülyedjen vissza abba a sivár müveletlenségbe, melyből az iskola úgy, ahogy kiemelte.
E célra két eszköz kínálkozott. Egyik az „ujra- tanitás“, melyet elneveztek különböző tanfolyamok
nak, szabad tanításnak, szabad egyetemnek, nép- és munkás egyetemnek. A másik pedig a mindenfajta
„közkönyvtár,“ melyeknek az a hivatása, hogy a né
pesség minden osztálya, minden rétege, mentői gyor
sabban és kényelmesebben hozzájuthasson egy olyan könyvmennyiséghez, melyből magának nemcsak ön
képzést de szórakozást is szerezhet. Előbbi az oktatást utóbbi az önnevelés, önképzés által kívánja a sikert elérni. Hogy a kettő közül melyik intézmény az, mely az elérni óhajtott üdvös célt leginkább megközelíti, afelett nem szükséges soká gondolkoznunk. Csak az, hozzuk föl, hogy ha ezer embernek eljuttatunk egy év folyamán egy jó könyvet, ez könnyen megvalósít
ható aránylag nehány jól megválogatott, kellemest és hasznost magába foglaló müvei, s igy — bátran mondhatni — kevés költséggel. Viszont azonban, ha ezer felnőttnek akarjuk előadni mind azt a szépet, jót és hasznost, ami egy könyvben találhátó: e mun
kálathoz hány előadó, mennyi idő, mekkora helyiség és minő jelentékeny összegű pénz szükségeltetnék s ennek dacára az eredmény mégis az lenne, hogy egy lépést sem tettünk abban az irányban, hogy egyet is közülök a könyvből való önképzésre szoktassunk, s igy utat nyitottunk azon eshetőségnek, hogy élőszó
val előadott tanításunkat meghallgatta, valószínűleg meg is értette, pár nap alatt azonban el is felejtette.
2. M A R O S - V A S Á R U ELY 1913. szeptember 7.
Ebből minden kételyt kizárólag megállapítható, hogy a könyvtárak az iskolán kívüli közművelődés legfontosabb tényezői, hogy könyvtár nélkül az isko
lán kivül adott tanításnak nincsen sem telyessége sem állandósága, mert a legtöbb tudományban a tulajdon
képpeni és igazi tanulás a könyvekből történik s könyvtárak nélkül a közművelődés terjedése kizárt
nak mondható. Közművelődési könyvtárak létesítése tehát parancsoló szükségesség és elsőrangú követel
mény. Annak anyaga nem annyira tudományos jel
legű, mint inkább hasznos ismeretterjesztő és szóra
koztató legyen, olyan, amelyik hivatva van a közön
ség legszélesebb rétegét mullattató és ismeretterjesztő müvekkel ellátni. Az ilyen rendeltetésű könyvtárakban a jelentkezők igényei — személyválogatás nélkül — előzékenyen és gyorsan kielégitendők. A járatlanokat szükséges útbaigazítani és a selejtes, kárhozatos irá
nyú irodalom kizárásával szórakoztató olvasmányok
kal ellátni. A közművelődési könyvtárnak olyannak kell lenni, ahol a nép az iskolában szerzett és az időszaki sajtó utján hiányosan tovább fejlesztett mű
velődését kiegészítse, tökéletes bbé tegye, mert csak az a műveltség és tudás állandó, melyet az ember önmaga ad magának. Erre a feladatra van hivatva minden közművelődési könyvtár, melyeknek legfőbb célja és feladata az, hogy „minden irányzatosság nél
kül, de az olvasó közönség értelmi s műveltségi fo
kának szemmel tantásával összeválogatott könyvanya
gával a lakosság legszélesebb rétegeit nemesen el
szórakoztassa, s magasabb művelődésre vezesse.“*)