2. M A R O S - V A S Á R U ELY 1913. szeptember 7.
Ebből minden kételyt kizárólag megállapítható, hogy a könyvtárak az iskolán kívüli közművelődés legfontosabb tényezői, hogy könyvtár nélkül az isko
lán kivül adott tanításnak nincsen sem telyessége sem állandósága, mert a legtöbb tudományban a tulajdon
képpeni és igazi tanulás a könyvekből történik s könyvtárak nélkül a közművelődés terjedése kizárt
nak mondható. Közművelődési könyvtárak létesítése tehát parancsoló szükségesség és elsőrangú követel
mény. Annak anyaga nem annyira tudományos jel
legű, mint inkább hasznos ismeretterjesztő és szóra
koztató legyen, olyan, amelyik hivatva van a közön
ség legszélesebb rétegét mullattató és ismeretterjesztő müvekkel ellátni. Az ilyen rendeltetésű könyvtárakban a jelentkezők igényei — személyválogatás nélkül — előzékenyen és gyorsan kielégitendők. A járatlanokat szükséges útbaigazítani és a selejtes, kárhozatos irá
nyú irodalom kizárásával szórakoztató olvasmányok
kal ellátni. A közművelődési könyvtárnak olyannak kell lenni, ahol a nép az iskolában szerzett és az időszaki sajtó utján hiányosan tovább fejlesztett mű
velődését kiegészítse, tökéletes bbé tegye, mert csak az a műveltség és tudás állandó, melyet az ember önmaga ad magának. Erre a feladatra van hivatva minden közművelődési könyvtár, melyeknek legfőbb célja és feladata az, hogy „minden irányzatosság nél
kül, de az olvasó közönség értelmi s műveltségi fo
kának szemmel tantásával összeválogatott könyvanya
gával a lakosság legszélesebb rétegeit nemesen el
szórakoztassa, s magasabb művelődésre vezesse.“*)
közép-iskolák igazgatói, a székelyföldi lapok szerkesztői. Az Dr. Herrinann Antal, a kolozsvári egyetemen a néprajz ezen d) pont alatt felsorolta« maguk helyett alkalmas magántanára, s az EKE néprajzi múzeumának tb. igaz
helyettest küldhetnek ki a bizottságba. gatója.
e) A Magyar Nemzeti Muzeunt igazgatója és Tiszteletbeli elnök: Báró Szalay Imre, a M. N.
néprajzi osztályának igazgatója a múzeumok és könyv- Muzeum igazgatója.
tárak országos főfelügyelőségének elnökei és előadói, Tiszteletbeli tag: Mihálik József, a múzeumok az Erdélyi Muzeum osztály-igazgatói, a sepsiszent- és könyvtárak főfelügyelőségének előadója,
györgyi székely nemzeti muzeum elnöke és őrei, az *
Erdélyi Kárpát Egyesület néprajzi múzeumának igaz- lb Tisztelettel előterjesztem határozati javasla-gatója és őrei, a marosvásárhelyi kultúrpalota gond- tóm második részét. Minthogy erről nem volt szó a noka, az olt elhelyezett intézetek vezetői, a székely Csíkszeredái közgyűlésen és minthogy az ügy maga történelem szerkesztője. bonyolultabb, rövid megokolást bocsátók előre.
A bizottság elnökét, ügyvivő elnökét, társelnökeit, A Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályá-főtitkárát, főpénztárosát, főelőadóit, úgyszintén tiszte- bán, az Erdélyi Kárpát-Egyesület néprajzi muzeumá- letbeli tagjait a székely szövetség közgyűlése választja bán, a sepsiszentgyörgyi székely múzeumban igen egyszers mindenkorra. A bizottság kiegészítheti ma- gczdag és értékes székely néprajzi anyag van felhal- gát, különösen vidéki és szakelőadókkal, felkért mun- mozva. De rendszeres és egyetemes, s legalább lénye- katársakkal és kezelő tisztviselőkkel. gében teljes néprajzi gyűjtemény nincs. Ilyen
tudomá-A bizottság székhelye Marosvásárhely, központja nyos rendszerességgel megalkotott gyűjtemény létesi- az illetékesek beleegyezésével a kultúrpalota. tése pedig még fontosabb és sürgősebb, mint a
szé-A bizottságnak egy-egy székely megyebeli tag- kely néprajz megírása, sőt amaz ennek természetes jaj megyei bizottságot alkotnak az illető főispán el- alapja és feltétele. Mert a népélet hagyományos tár- nöklete alatt, a többi tisztviselőket magok választják, gyainak nemcsak tudatát és emlékét kell okvetetle- Az ügyvezetés intézői a megyei bizottságoknak is ntil megőrizni, hanem lehetőleg magukat a tárgya
l j a i kát is természetben, vagy másikat a modelekben,
áb-Az ügyvezetést intézik: az elnök, az ügyvezető rázolásokban, fonogrammokban stb. A székely néprajz elnök, a főtitkár, a főpénztáros, a marosvásárhelyi kul- megírásához szükséges anyag és adatok összegyüj-tuipalota gondnoka, a főelőadók. tése és helyszíni tanulmányozása alkalmából
ugyan-Az előmunkálatokhoz és a néprajzi adatok össze- azon. tudományos készültséggel, ugyanazon fáradság- gyűjtéséhez szükséges költség a kormány, a M. T. g aH s munkával és aránylag kevés költségtöbblettel Akadémia, a székely vármegyék, városok, községek, jórészt meg lehetne szerezni magokat a tárgyakat is, testületek, intézetek és vállalatok, az egyes p áltolók illetőleg azoknak pótló másait, Sőt ezen tárgyaknak járulékaiból és adományaiból, s az elnökség mégha- muzeum számára való megszerzésére s ezzel a tudo-gyása alapján vagy beleegyezésével rendezett előadá- mány részére való megmentésére ez nem csak a leg- sok, mulatságok, kiállítások és kiadványok jövedet- kedvezőbb alkalom, hanem talán a legutolsó is.
méből fedezendő (székely néprajzi alap.) De a néprajzi munka megírásánál és szerkeszfé-A székely néprajznak mint könyvnek szerkesz- sénél is szükség van arra. hogy maga a néprajzi tárgy
a s é , megírása és kiadása iránti intézkedés későbbi anyag is lehetőleg együtt legyen egy rendszeres
nép-külön fePadat. rajzi gyűjteményben.
* * Tekintettel arra a nagy és sok kölcsönhatásra)
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a határozati mely a székelyeknek és az országrész többi népele-javaslatot és Deák Lajos elnök indítványára a követ- meinek népélete közt volt és van, kívánatos, hogy a kezűket választotta meg: tanulmányozás és gyűjtés kelló tekintettel legyen Elnök: dr. Bernády György udvarilarácsos. emezekre is. E feladat megoldása majd külön intéz-Társelnökök: a székely vármegyék főispánjai. kedések tárgya lesz.
Ügyvezető elnök: Hofbauer Aurél, Marosvásár- A gyűjtendő tárgyak végleges elhelyezése iránt hely sz. kir. város polgármestere. most korai volna a határozathozatal. Ez későbbi in-Főtitkár: Szerényi Károly a marosvásárhelyi fel- tézkedések feladata. Az azonban már most is hang- söbb leányiskola igazgatója. súlyozandó, hogy ez az egész akció nemcsak nem
Fópéuztáros: Gyulai D. Kálmán a marosvásár- akarja érinteni az örökbecsű székely alkotás, a nagyér- helyi ref. kollégium tanára. demü sepsiszentgyörgyi székely nemzeti muzeum
integ-Főelőadók: 1. Tárgyi néprajz: Semayer Vilibáld, ritását és fejlődését, hanem azt minden irányban elő- a Magyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályának igaz- mozdítani kívánja s annak kitűnő szervezetét a terve- gatója. 2. Folklóré (szóhagyomány, szokás, hit stb.) zett néprajzi munkálatban főtényezőnek tekinti.
1913 szeptember 7._________ ___________ M A R O S - V Á S Á R H E L Y __________________ _______________________
4.
M A R O S - V Á S Á R H E L Y 1913. szeptember 7.
A rendszeres lárgygyüjtés szervezésére a Ma
gyar Nemzeti Muzeum néprajzi osztályának vezetősége hajlandó vállalkozni a maga hatáskörében, azzal a célzattal hogy a gyűjtés másodpéldányaiból kiegészíti és lehetőleg teljessé teszi székely néprajzi gyüjtemé- nyeit, a mi szintén nagy előnyére szolgál a tudomá
nyos székely néprajz ügyének. A székely néprajz alapnak ilymódon legfeljebb csak a saját gyűjtőinek költségeit és a maga számára megszerzett tárgyak árát kell fizetni, llyképen rövid idő alatt aránylag ke
vés költséggel teljes tudományos rendszerű székely néprajzi gyűjtemény teremthető meg. A néprajzi tár
gyak gyűjtését a budapesti néprajzi muzeum vezetése mellett a sepsiszgyörgyi székely múzeumnak és az Er
délyi Kárpát Egyesületnéprajzi múzeumának megbízott
ja intézik. A nevezett három muzeum vezetősége e célból és ezen értelemben hivatalosan megkeresendő.
A gyűjtés és az egész akció a múzeumok és könyv
tárak országos főfelügyelőségének védnöksége és fel
ügyelete alá helyezendő.
Az anyagi eszközök az első javaslatban (a székely néprajz tanulmányozása) jelölt forrásokból szerzen- dők be/.’
Kérem a t. közgyűlést, mondja ki határozatiig, hogy javaslatom értelmében a székely néprajz meg
írásához szükséges munkálatok alkalmával egyúttal lehetőleg megszerzendők, illetőleg rendszeresen ösz- szegyüjtendők a székely néprajzi tárgyak is.
* jJc
*
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a második határozati javaslatot
is-# *
*
III. E két javaslatommal szoros kapcsolatban, de mint külön indítványt jelentettem be a következőt:
1. Mind a néprajz tanulmányozásánál, illetőleg megírásánál, mind a néprajzi tárgyak gyűjtésénél szük
ség van nagyon sok szakszerűen felvett fényképre, fonogrammra stb. A mű kiadásához pedig igen sok klisére. Mindez igen tetemes költségbe kerülne. Ezen kellékeknek részben díjtalan, részben önköltségen való előállítása végett nagyobbszabásu műintézetet szándé
kozunk Maros-Vásárhelyt létesíteni.
2. De ezen vállalatnak messzebbmenő céljai is vannak, melyek azt elsőrendű székely közművelődési és közgazdasági tényezővé avatják. Kétségtelen, hogy a székelyföldnek és népnek, természeti szépségeinek és kincseinek, tájainak és fürdőinek, városainak és helységeinek, történeti c's műemlékeinek, intézményei
nek és vállalatainak, egész kultur- és népéletnek minél tüzetesebb megismerése és minél tágabb.körben való minél behatóbb ismertetése nagyon jelentős szé
kely közérdek, sőt fontos nemzeti közügy. Legélén
kebb és legközvetlenebb hatású az ábrázolással való szemléltető ismertetés. Köztudomású továbbá, hogy
a vetített képnek, legkivált pedig a modern technika minden vívmányát felhasználó mozgó fényképnek rop
pant intenzív és szuggeszliv hatása van világszerte a legszélesebb néprétegeknek értelmi és érzelmi vilá
gára, sőt etikájára is. E téren sok káros hatású visz- szaélés, kinövés és elfajulás van. Ezeket ellensúlyozni és korrigálni, s az egész műveletet a művelődés és igazi haladás szolgálatába állítani bizonyára igen fon
tos szociális feladat.
Ebben is közre akar működni a szóban levő székely müintézet. Működési irányai lesznek : Filmgyár mozgó fényképek számára. Fotográfiái műterem termé
szeti és műszaki felvételek céljára. Vetítő és más diapozitív képek készítése. ¡Cinkografia, esetleg egyéb sokszorosító eljárások műhelye.
E vállalat legfőbb célja és feladata a székelyföld ismertetése. Mozgó fényképek számára felvesz jele
neteket a székely közés népéletből, aktualitásokat, ¡re
konstruált történeti jeleneteket s nagyobb tájsoro’za- tokat stb. Vetíthető vagy közönséges fényképekben megrögziti és sokszorosítja a székely föld és nép fent felsorolt nevezetességeit. Ezen képeket részben elő
állítási árban elterjeszti nemcsak mindenütt a hazá- bán, hanem világszerte is, mozgókép színházakban, Urania-féle intézetekben, panorámákban, iskolákban és tudományos intézetekben, közművelődési egyesületek
ben és magánosok közt is (albumokban, esetleg ma
gyarázó szöveggel.)
A székely müintézet tökéletes technikai és mű
vészeti kivitelű képének bemutatásával előadásokat tar
tunk mindenütt a hazában és a külföldön is és szé
kely tárgyú illusztrációkkal látjuk el a bel- és külföldi képes lapokat.
A székely müintézet révén talán lehetségessé vá
lik egy régen érzett hiány pótlása: általános és egye
temes székely képes szemle kiadása, fa székely sajtó nagyérdemű és műveltségű hazafias munkásainak köz- temüködésével. Ez nagyhatású orgánuma lehetne min
den székely közügynek, a székely néprajz és a székely müintézet ügyeinek is, esetleg hivatalos közlönye a székely társaságok szövetségének.
A székely müintézet végül szervi kapcsolatban állhatna a marosvásáihelyi kultúrpalotában tervezett Uránia-féle intézménnyel.
Ezek alapján kérem a t. közgyűlést mondja ki határozatilag: A tervezett központi székely müintézet létesítését mind a néprajzi akcióval való kapcsolatában, mind általános székelv közérdekű voltánál fogva he
lyesli, azt teljes erkölcsi erejével támogatja és az ille
tékes tényezőknek s a székelység egyetemességének pártolásába ajálja.
* *
*
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta ezt a har
madik határozati javaslatot is.
1918. szeptember 7. m a r o s-v a s a r h e l y 5.
Szabályrendelet
a Maros-Vasárhely szab. kir. városnál alkal
mazottak, valamint azok özvegyeinek és árvainak ellátásáról.
A rendőrség őrszoinélyzetéhez tartozó alkalma
zottat, beleértve a rendőrlegénységet ilyen cselekben közvetlenül vezénylő bármely rendőrségi alkalmazot
tat is, aki minden kétséget kizárólag az ellenszegü
lőkkel folytatott harcban vagy más a szolgálat telje
sítése közben előállott viadalban, illetőleg szolgálat közben vagy amiatt ért orvtámadás folytán szerzett sérülések következtében vált mindennemű törvény
hatósági szolgálatra teljesen képtelenné, szolgálati idejére, valamint arra való tekintet nélkül, hogy ideig
lenes vagy végleges minőségben volt-e alkalmazva, a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámít
ható javadalmazásnak teljes összegével felérő nyug díjban kell részesíteni.
A fennebá említett összes kedvezményes nyug
dijakat csak oiyan esetekben lehet engedélyezni ha a szolgálatképtelenséget előidéző baleset sérülés vagy rendkívüli esemény és a teljes szolgálatképtelenség megállapítása között három évnél hosszabb idő nem telt el.
32. A nyugalomba helyezett alkalmazott ké
relmére a közgyűlés megengedheti a nyugdíjnak egy összegben való megváltásit abban az esetben, ha a nyugdíjas minden további igényéről lemond, s a ko
rához és egészségi állapotához mért valószínű élet
tartamát közhatösági orvosi bizonyítvánnyal igazolja.
A nyugdíjnak megváltását olyan nyugdíjas, ki
nek neje van, csak nejének beleegyezésével, olyan nyugdíjas pedig, kinek az 52. §-ban meghatározott életkort még el nem ért gyermeke van, csak a gyám
hatóság jóváhagyásával kérheti. A nyugdíjnak meg
váltásüt a közgyűlés csak figyelmet érdemlő esetek
ben engedélyezheti, s a megváltási összeget esetröl- esetre határozza meg.
A megváltási összeg nem haladhatja meg a nyugdíj megállapításánál alapul szolgált beszámitható javadalmazás és élvezett lakbérnyugdfj kétszeres ösz- szegét.
A megváltott nyugdijat még akkor sem lehet újból folyósittni, ha az illető hajlandó lenne a meg
váltási összeget visszatéríteni.
A 4. §, alapján engedélyezett, továbbá a 33. § alapján meghagyott vagy újból engedélyezett nyugdíj megváltás tárgya nem lehet.
32. §. A már folyósított nyugdijat, lakbérnyug dijat be kell szüntetni a következő esetekben:
1. ha a nyugalomba helyezett magyar állampol
gárságát elvesziti,
2. ha a nyugalomba helyezett a közgyűlés elő
zetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgálatába lép, 3. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jog
erős Ítélettel hivatalvesztésre Ítéli, vagy ha olyan bün
tetendő cselekmény miatt Ítéli el jogerősen szabad
ságvesztés büntetésre, mellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint követ
kező hatály van egybekötve,
4. ha a nyugalomba helyezettet a bíróság jog
erős Ítélettel szabadságvesztés büntetésre Ítéli a hiva
talvesztésnek kimondása nélkül,
5. ha a nyugalomba helyezett a közgyűlés előze
tes engedélye nélkül állandóan a magyar szent ko
rona országainak, ca birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országzknak, illetőleg Boszniának és Hercegovinának határain kivül tartózkodik,
6. ha a nyugalomba helyezett meghal.
A jelen szakasz 3. pontjában említett esetben a nyugellátást egész összegében és véglegesen be kell szüntetni.
Az 1., 2. és 5. pontok alatt említett esetekben a nyugellátás csak időlegesen szüntetendő be s a nyug
ellátást újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó 1-től ke/dve, amely hónapban megszűnt az ok, amely miatt a nyugellátás besziinteltetett, a múltra nézve azonban a nyugellátást utólag sem lehet folyó
sítani. A 4. pont alatt emlitett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztés biiutetés tartamára kell be
szüntetni.
Ha a nyugalomba helyezett alkalmazott nem rendszeresített állásra akár állami, akár más törvény- hatósági vagy rendezett tanássu városi szolgálatba lép, nyugdija és lakbérnyugdija tekintetében a köz
gyűlés a körülmények méltányos figyelembe vételével esetről-esetre határoz.
(Folyt, köv.)
MARÓ S-VÁ S Á R H E LY T (Széchenyi-tér,) 5© szolba.
f íM ő e z o b á k . I& áw M g.
* J‘
M A R O S-V Á S Á R H E LY 1918. szeptember 7.
Pénzügyi és gazdasági bizottsági ülés a városnál,
Maros vásárhelyszab. kir. város pénzügyi és gaz
dasági bizottsága szombaton, m últ hó 23 án d. u. 4 órakor Hofb&uer Aurél elnöklete alatt ülést ta rto tt
Az ülésen napirend előtt felszóllalt dr. Ugrón Uábor bizottsági tag, azt kérdezve a polgármester- t'U, hogy igaz-e, hogy a polgárm ester f, hó 27-én délutánra, a városháza közgyűlési term ét átengedte a Fényes Samu által rendezendő felolvasás céljaira, mely alkatommal egy koronás belépődijat is szednek ? Polgárm ester válaszában kijelenti, hogy Csi
szár Lajos bizottsági tag azon kérésére, hogy ott tudományos felolvasás tartassék, a te m e t áten gedte, de akkor sem az előadás tárgyáról, sem arról nem bírt tudomással, hogy belépődíjat szednek. E r
ről ^ értesülvén, a terem átengedését megtagadta, annál is inkább, m ert 27-én délután a terem re ma g.mak a törvényhatósági bizottságnak van szüksége, rendes közgyűlés tarth atá sa végett
Polgárm ester amaz előterjesztéséhez, hogy a F erenc József Közművelődési házban eg} nyelvis
kola létesittessék, Ugrón Gábor dr. bizottsági tag hozzászólása után a bizottságok egyhangúlag hozzá járultak.
A tervezet szerint egyelőre ném et francia és angol tanszékek állitatnának be. A tanerők egy évre szerződés utján biztosíttatnának s javadalm a
zásuk jó részben a befolyó tandíjakból fedeztetnék.
Polgárm ester ama előterjesztéséhez, hogy a Köz
művelődési ház pincehelyiségei vendéglői célokra kiadassanak, annálinkább hozzájárultak, m ert ennek szüksége a terem értékesithetése érdekében amúgy is nagyon kívánatos.
Ama polgárm esteri előterjesztés, melyben ható
sági kifőző létesítésére kér engedélyt, nem találko
zott a bizottságitagok osztatlan tetszésével.
Éppen azok a bizottsági tagok, kik a népjogok kiterjesztésének hiveiül vallják magúkat, foglaltak állast ebben a kérdésben a polgárm esteri előterjesz
tés ellen.
A takarékossági elv ugyancsak bekötötte a javaslatot ellenzők szemeit s álláspontjukból még akkoi sem engedtek, a mikor a polgárm ester elő
terjesztését oda módosította, hogy erre a célra csupán tízezer koronáig terjedő költségre kér felh a
talmazást.
Tekint' ttel a bizottságok állásfoglalására, p o l gárm ester egyszerűen levette napirendről a kérdés további tárgyalását.
Az tápitő iparosok szövetségének ama kérését, hogy egy tanonc otthon létesítése céljából telket ado
mányozzon a város közönsége, hozzá já ru ltak , de ama kérésüket’, hogy az építéshez szükséges 100 ezer téglát is ajándékozzon a város közönsége, csak rész
ben teljesítették, elhatározván, hogy a k ért 100 ezer téglát, a tanonc-otthon céljaira előállítási árban en
gedik át.
K álnai Salamon ama kérését, hogy elsőbbségi engedő y t adjanak az általa felveendő kölcsön beke- belezhetésére, kedvezően intézték el s javasolni lóg
ja k a közgyűlésnek, hogy a tanácsi előterjesztést tegye magáévá.
A Szent Ferenc rendiek kérése utca nyitás iránt, került ezután sorra, mely kérdésnek város rendezés szempontjából! fontossága minden kétségen felül áll.
A kérdés különféle fázisait Radó Sándor fő
in rnök ism ertette s végül reátérve a mai állapotra, m egértettük azt, hogy a Szt, Ferenc-rend újra építeni szándékozván a templomot, rendházat és iskoláját, melyek egyrésze düledezöfélben van, felajánlja Maros- vasarhelyi Bank és Takarékpénztár épülete felöl az utca nyitáshoz szükséges területet 100 ezer koro
náért.
A bizottságok álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy elvben hozzájárulnak a megoldáshoz, ha a M arosvásár-helyi B ank és Takarékpénztár, figye
lemmel ama körülményre, hogy eme utca nyitás folytán több m int 250 m éter Tlonthoz ju t, telké
nek értéke emelkedése arányában h o z z á já ru l a kért vételárhoz. E z t a hozzájárulási összeget körülbelül 40 ezer koronában állapították meg a bizottságok s utasították a polgárm estert, hogy ez irányban a telek tulajdonosokkal folytasson tárgyalásokat
Ama jelentését a tanácsnak, m elyszeriut egy tüzér osztály elhelyezése kérdésében a kívánt épület létesítését m inden anyagi áldozat nélkül biztosította tudomásul vették s kilátásba helyezték a sátortábor
hoz vezető ú ttest burkolását is, tekintettel a meg- változofcfc körülményekre.
♦
♦
♦
♦
*
♦
♦
♦
♦
♦