Szob

11.4. táblázat: SWOT analízis az első interjú alapján

Erősségek Gyengeségek

 háziorvos lefedi a települést

 családsegítő szolgálat minőségi

 a település az ország peremterületén található

 a régi gyümölcstermelők nem biztos, hogy újra elkezdenek termelni

 a vándorlási egyenleg negatív irányba történő elmozdulása

 vállalkozások megszűnése

Forrás: saját szerkesztés kérdőív, interjú és TeIR adatok alapján, 2012.

11.5. táblázat: SWOT analízis a második interjú alapján

Erősségek Gyengeségek

132

 Elvándorlás

 Gyógyszertárak száma

 Háziorvosok száma

 Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma

 Ipar- Regisztrált társas vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar,

 Regisztrált és működő vállalkozások

Forrás: saját szerkesztés kérdőív, interjú és TeIR adatok alapján, 2012.

Az alábbiakban a 11.4. és a 11.5. táblázatokat elemezzük szóban kiderül, hogy az egyes tényezőket miért sorolták az erősségek vagy éppen a veszélyek közé.

 Munkanélküliek száma: 2012-es munkanélküliségi adat még nagyobb arányú, hisz 134 főt foglalkoztat az önkormányzat közmunkaprogramjában, ez a szám a település lakosságszámához viszonyítva magasnak mondható. Az itt dolgozók értékteremtő munkát végeznek. A határőrség megszűnésével is sok ember vesztette el a munkáját.

Hiába mondható jónak a vasúti közlekedés Vácra, nem használják ki a lakosok a kínálkozó munkalehetőségeket.

 Regisztrált és működő vállalkozások: Ez a szám magasnak tekinthető, ám ha a két mutatót ketté bontjuk sokkal rosszabb eredményeket tapasztalunk. Szokolya településen is jellemző, hogy csak névlegesen fut az adott vállalkozás tényleges

„termelés” nem folyik. Az idei évben is több vállalkozás megszüntetetése történt meg, mint amennyi új vállalkozás létesült. 2012-es adatok alapján: 6 vállalkozás megszűnt hét vállalkozás szünetel és egy új vállalkozás nyitott.

 Helyi önkormányzat adóbevételei: Az önkormányzatnak a helyi iparűzési adóból és a gépjármű adóból származó bevételei vannak. Emellett pedig Európai Uniós támogatásban részesül.

 Üzemanyagtöltő állomások száma: A településen egy üzemanyagtöltő állomás található amely kielégíti a város igényeit.

133

 Mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások száma: A városban nem jellemző a mezőgazdasági termelés pedig lenne rá potenciál. Nagy termőterültek vannak parlagon hagyva.

 Ipari- regisztrált társas vállalkozások száma: Hasonlóan a mezőgazdasági vállalkozásokhoz, ipari vállalkozásokból is szűkölködik Szob település. Szobi Szörpgyár megszűnt Szobon, azonban a márkanév továbbra is él, melyet a Nyárlőrincen működő Piroska Szörp használ.

 A településmérethez viszonyítva minden fontosabb szolgáltatás megtalálható a településen, fiataloknak és időseknek egyaránt.

 Közműolló- (villamos energia – gázvezeték – ivóvíz - közcsatorna) : Kielégítőnek mondható, mindenki számára elérhető.

 Vendéglátóhelyek száma: Szintén a település méretéhez viszonyítva elegendőnek mondható ez a szám.

 Éttermek, cukrászdák száma: A helyi lakosok igényeit figyelembe véve elegendő cukrászda és étterem található a városban viszont Szob városát átmenő turizmus jellemzi, ebből a szempontból előnyös lenne még ilyen jellegű vendéglátóhelyek létesítése.

 Turistaszállások száma: Ez az adat nagyon alacsonynak mondható. A lakosok nem fektetnek hangsúlyt a turizmusra. Egy turistaszálló található a településen és ez sem mondható kihasználtnak, hiszen leginkább idénymunkások veszik használatba.

 Helyi önkormányzatok adóbevételeiből az idegenforgalmi adó: A településen nincs idegenforgalmi adó, az időközi önkormányzati választások eredményétől függően lehetséges a bevezetése a későbbiekben.

 Külföldi vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban: Mint említettem már a településnek alig származik bevétele az idegenforgalomból így a külföldi vendégéjszakák száma is alacsonynak mondható.

 Népsűrűség (158): Ez az érték meghaladja az országos átlagot, ami 108,5 fő/km²

 Állandó népesség 0-14 év: Ez a mutató gyengeségnek mondható, hiszen a város lakosságára az elöregedés jellemző, ez az érték az összlakosság csupán 14%-a.

 Állandó népesség 15-60 év: Az aktív lakosság aránya a legmagasabb a településen.

 Állandó népesség 61-x: A 61 év felettiek aránya meghaladja a 0-14 év közötti lakosságot, mely a település kezdeti elöregedését mutatja.

 Elvándorlás, odavándorlás: A vándorlási különbözet -14, amely egyértelműen negatív tényezőnek tekinthető. Ennek oka lehet például a lakosság egyre nagyobb részének Angliában történő munkavállalása, vagy a munkanélküliség növekedése, vállalkozások hiánya.

 Bölcsödébe beírt gyermekek száma(12): Átlagos értéket mutat.

134

 Családsegítő szolgálatok száma(1): Habár a 2009-es adatok szerint a családsegítő szolgálatok száma 1, a családsegítő szolgálati központban dolgozók száma 6 fő, amelyet elegendőnek tart a helyi lakosság.

 Gyógyszertárak száma(1): Megfelelő szolgáltatást nyújt az egyetlen gyógyszertáruk is a lakosság számára, nincs igény többre.

 Háziorvosok száma(2): 1 szakorvosi, 2 háziorvosi rendelő amelyek, a környező települések lakosságát is ellátja.

 Közműolló(371): A közműolló mértéke megfelelőnek mondható.

 ISDN vonalak száma(20): Erősség, a település szinte teljes mértékben lefedett e szempontból, különböző szolgáltatók elérése is biztosított.

 Személygépkocsik száma az év végén(694): A buszforgalom hiánya miatt ez az érték átlagon felüli, mivel a helyi lakosok csak személygépkocsival, vagy vasúti közlekedéssel tudják megoldani az ingázást.

Stratégia alkotás

Rövidtávú (1-3 év)

 A település marketingjének fellendítése. Rövid távú célkitűzések között elsősorban fontosnak tartjuk a település marketingjének fellendítését. Célszerű lenne további programoknak a tervezése, a környező települések, vagy akár turisták figyelmének felkeltése érdekében. Ez megerősítené a lakosság összetartozását, hagyományait is.

A település már rendelkezik mazsorett csoporttal, néptánccsoporttal, Kajak Klubbal, Galambász Egyesülettel, továbbá van szabadidő központjuk, sportpályájuk is, azonban ezek nincsenek kellőképpen propagálva. A Duna közelsége miatt például javasolt lehet a horgászturizmus támogatása,fellendítése abban a tekintetben is, hogy különböző szálláshelyek, turistaszállások kialakítására lenne lehetőség, hiszen egyetlen nyári táborról szereztünk tudomást a településen, mint turistaszállás, viszont a település természetföldrajzi adottságai megfelelőek lennének a további szálláshelyek (például horgásztanya) kialakítására. Ezekre a szálláshelyekre további vendéglátó egységek is kiépülhetnének, amelyek hosszabb távon munkahelyeket is teremtenének az ott élő lakosságnak. A település hosszú távú célkitűzése között szerepel a Szobi Szörpgyár visszatelepítése, amely rövid távú célkitűzésként egy szörpfesztivál megrendezését kínálhatná lehetőségül.

 Vállalkozások támogatása. Másrészről rövid távú célkitűzéseink közé sorolhatjuk a már előbb említett vállalkozások létrehozásának, meglétének támogatását, hiszen nagyon sok vállalkozás vagy szünetel a településen, vagy sok csak névlegesen van jelen, mindezek mellett pedig nagyon kevés olyan vállalkozás van ami újonnan települt. Erre megoldást jelenthetnek rövidtávon a különböző adókedvezmények, például a HIPA kedvezmény.

 Infrastruktúra fejlesztése. További fejlesztésre szorul még az infrastruktúra. A közlekedés fellendítését, a rendszeresen közlekedő autóbuszjáratok kiépítését a környező településekkel való összekapcsolás érdekében fontosnak tartjuk. A buszforgalom fejlesztésének egyik okául szolgál például az iskolások közlekedésének megkönnyítése, mivel 2009-ben megszűnt a településen az

135

iskolabusz is. Szobon nemrégiben létrehoztak egy P+R parkolót is (Parkolj és utazz tovább!), azonban a sok ingázó miatt még több parkolási lehetőségre lenne szükség a vasút közelében.

Középtávú (3-7 év)

 Közigazgatási központtá válás. 2013-tól a kistérségi területi szint helyét a járások veszik át, amely némileg átalakítja a közigazgatás és a települési, térségi kapcsolatok eddigi struktúráját. Geopolitikai helyzetéből adódóan Szob városa nagy eséllyel

„pályázhat” erre a státuszra. Amellett, hogy az eddigi közigazgatási és szociális intézetek tovább működhetnek majd a városban, mint például a szakorvosi rendelő, bölcsőde, óvoda, általános iskola és gimnázium a település új jogkörök felett veheti át az irányítást. A járásközpontok fennhatósága alá kerülhetnek a földhivatalok, ezáltal sok új munkahely teremtődhet a helyi lakosság számára. Továbbá a város vezetésének ösztönözni kellene a környező nagyobb városokban való munkavállalást, csökkentve így a munkanélküliség arányát (gondolunk itt Vácra és Budapestre) mindezt még kedvezőbb tömegközlekedési feltételekkel lehetne elérni.

 Megfelelő információs csatorna kialakítása. A helyi lakosság számára tájékoztató jelleggel fontos lenne lakossági fórumokat összehívni ahol a település jelenlegi helyzetéről mindenki egy átlátható képet kapna. Az interjúalanyok említették, hogy a lakosok azért nem támogatnák egy esetleges cukorgyár felépítését, mert félnek a patkányok elszaporodásától. Hasonló jellegű problémák kiküszöbölhetőek lennének megfelelő információk tudatában.

Hosszútávú (7-15 év)

 Helyi gazdák ösztönzése. Fenti adatinkból is jól látszik, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások száma igen alacsony. Ennek legfőbb oka, a Szobi Szörpgyár felszámolása. A termelők szinte egyáltalán nem foglalkoznak már bogyós gyümölcsök termesztésével, így magas a parlagon hagyott földek aránya. A bogyósok helyett az alma valamint a barack termelése lett számottevő mennyiségű. Fontos lenne a helyi gazdákat ösztönözni további termesztésre, Európai Uniós pályázat benyújtására, mely a kertészeti ágazatot célozza meg. Ezzel ismételten csökkenne a munkanélküliség aránya, valamint további ipari vállalkozás indulhatna be.

 Ipari park létrahozásának megfontolása. Szob település északi határában ipari parkot lehetne kialakítani, ami a helyi vállalkozók termékeinek feldolgozására alapozna. Itt folytatódna gyümölcsök válogatása szelektálása majd további feldolgozása és palackozása a megszűnt szörpgyár épületében. Mivel a munkanélküliség leginkább az 50 év feletti korosztályt érinti számukra ez ideális munkalehetőség lenne. Helyben tartja a lakosságot és nem igényel nagy szakképzettséget.

Fóliaházas zöldségtermesztés ösztönzése, és a piac megteremtése. A gyümölcstermesztés mellett a város természeti adottságaiból fakadóan lehetséges lenne fóliasátrak telepítése melyben zöldségtermesztést folytathatnának a vállalkozók. A szlovák határtól pár kilométerre fekvő település esetlegesen exportálhatna mezőgazdasági alapanyagot illetve feldolgozott terméket.

Összegészében elmondható, hogy az interjúalanyok az egyes mutatók tekintetében egyetértettek abban, melyiket sorolják erősségek, és melyiket a gyengeségek közé.

Gazdasági szempontból a munkanélküliség kiemelkedően magas, ami a szörpgyár, a hajóállomás és a hátőrség megszűnésének köszönhető. A településen leginkább a mezőgazdaság kihasználása, és a Szobi szörpgyár újranyitása jelenthetne fellendülést. Ezzel szemben a turizmus

136

nem jelentős, a helyiek nem fektetnek rá túl nagy hangsúlyt. Ebből kifolyólag számottevő bevételük sem származik belőle.

Szolgáltatások terén a település jól felszerelt mindennel, bár a csatornahálózat még nem épült ki teljesen.

Társadalmi és szociális mutatók tekintetében a lakosság meg van elégedve, nem tartanak igényt pl. több gyógyszertárra vagy orvosra.

Az infrastruktúra szempontjából is erősségeket mutat a település, kivéve a gyenge buszközlekedést, amelynek a személygépkocsik magas száma köszönhető. Ez fejlesztésre szorul, leginkább a buszjáratok sűrítése, és az iskolabusz visszaállítása az iskolások bejárásának megkönnyítése érdekében.

Demográfia tekintetében a város népsűrűsége jónak mondható, mert az országos átlag felett van. A helyiek szerint ez annak köszönhető, hogy Budapesthez még viszonylag közel van, és sokan azért választják, mert nem olyan zsúfolt, mint a főváros. Ezzel szemben azonban a társadalomra az elöregedés jellemző a 61-x évesek számát tekintve, és az elvándorlás is jelentős. Ennek fő okozója a Szobi szörpgyár bezárása.

A település fejlesztési stratégiája szerint rövidtávon leginkább a marketinget kellene fejleszteni. Emellett támogatni a turizmus fellendítését és a meglévő vagy új vállalkozásokat.

Középtávon a 2013-ban esedékes közigazgatási átalakítással kapcsolatosan Szob pályázhat a járási központ státuszra. Ezzel az eddigi jogkörei megmaradhatnának a városnak, sőt újabbakat is szerezhetne. Így új munkalehetőségek is születnének.

Szob hosszú távú céljai közt a szörpgyár újraindítása szerepel és az ehhez kapcsolódó mezőgazdasági termesztések, fejlesztések, munkák és a megtermelt gyümölcsök feldolgozása

In document Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben (Pldal 131-136)