Perőcsény bemutatása

Perőcsény község Magyarország és Pest megye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál, a hegység és dombok által övezett festői völgykatlanban fekszik. A falut oklevél először 1324-ben említi. Neve a szláv eredetű „Precani” szóból származik, jelentése túlsó parton lakók. A Perőcsényiek a falu lakosságát ősi magyar eredetűnek és a reformáció korától kezdődően reformátusnak tartják. Perőcsény a török hódoltság alatt is lakott település volt. Az 1960-as évek elejétől Perőcsény lakossága erőteljesen csökken. Perőcsény ma Pest megyében az 500 lakosságszám alatti településekhez tartozik, lakosainak száma jelenleg 387 fő. Perőcsényben ugyanakkor ma is nagymértékű az elvándorlás, ennek fő oka a munkalehetőség hiánya. A Perőcsényben élő őslakosok és betelepülők mellett igen jelentős az „üdülők” aránya. Ezek a lakosok azok, akik hétvégéket vagy üdülési szezonokat töltenek itt, valamint kikapcsolódni, pihenni járnak a faluba (www.perocseny.hu)

107 Hagyományok

A Börzsöny hegység festői szépségű hegyei, dombjai között megbúvó kisközösség a palóc vidék gazdag, sokszínű hagyományaiban ma is bővelkedik, bár a jellegzetes, ízes palóc nyelvjárás és színes viselet nem maradt meg a faluban. A népi építészet jellemzője a tipikus felvidéki stílus, vagyis a megcsapolt oromdeszkás, hosszú folyású parasztház (10.1. ábra). A tetőket egykor zsúppal, vagyis rozsszalmával borították. Ebből hírmondónak már csak néhány gazdasági épület maradt meg.

Nemcsak gazdag viselettel, de jelentős hagyomány- és szokásanyaggal bírtak az itt élők ősei. A község népművészetének említésre méltó emlékei a temetőben található kopjafák. Ezek javarészét az 1900-as évek elején készítették ügyes kezű helyi mesteremberek. (www.perocseny.hu)

Hidrogeológiai érdekesség Turul-emlékműtől talán 100 méterre fakadó ún. Csurgó-kút, melynek vízhőmérséklete télen sem csökken 14 Celsius-fok alá. Ez a tény bizonyít ja, hogy valamilyen sziklarepedés mentén a mélyről tör felszínre a víz.

10.1 ábra: Hagyományos ház

Forrás: falutura.mnvh.eu

A „Hajzé” hegy az egyik látványosság, mely kiemelkedő szerepet tölt be a település életében. A kutatók azt tartják, hogy a Hajzé elnevezés a német Hanzi név elferdítése. Vagyis ezen a helyen hatalmas, szinte megalitkultúrákra emlékeztető természetes sziklákat láthatunk. Ezeket a sziklákat is felhasználták az itt található késő bronzkori (3000 éves) földvár sáncainak építéséhez.

Nevezetességek

Salgóvár romjai - A Hont-Pázmány nemzetségből származó Salgó építtette a XIII.

században a faluba vezető út mellett található pincesor középkori eredetű temploma a XVII. század kezdetétől a reformátusoké lett (10.2. ábra). 1680-ban fakarzattal látták el, 1857-ben teljesen átépítették az első világháború Perőcsényi áldozatainak emlékműve a templom közelében a két világháború Perőcsényi áldozatainak főtéren álló emlékművét 1994-ben adták át Emléktábla Együd Árpád szülőházán (www.perocseny.hu).

108

10.2. ábra: Salgóvár

Forrás: www.perocseny.hu

Népesség, munkanélküliség, munkalehetőségek

A település gazdasági szociális hátteréről a következők mondhatóak el. Perőcsény lakónépessége az elmúlt harminc év távlatában drasztikus csökkenést mutat. Az 1970 és 2001 közötti időszakban a népességszám csaknem 55 százalékkal lett kevesebb, azaz a népesség kevesebb, mint a felére csökkent le, ma mintegy 470 fővel élnek kevesebben Perőcsényben, mint harminc évvel ezelőtt. E kedvezőtlen tendencia forrása kettős. A népességcsökkenés mögött egyfelől a születések számát évről évre rendre felülmúló halálozási arányszámok húzódnak meg, másrészt a negatív vándorlási egyenleg, azaz a Perőcsényből elköltözők száma a 70-es és 80-as évtizedben évről évre meghaladta a betelepülőkét. Ez utóbbi tendencia a kilencvenes évek második felétől megfordulni látszik, Perőcsényben minimális vándorlási aktívum is kimutatható. A vándorlási egyenleg több év átlagát tekintve ugyan már pozitív, de ennek nagysága többszörösen alatta marad a magas halálozási arányból fakadó népességcsökkenésnek.

A község alapvető problémaforrása a korábbi időszakban is és ma is a kevés helyi munkalehetőség, ami közvetlen kiváltó oka a Perőcsényt jellemző nagyarányú napi ingázásnak. A helyi munkaalkalmak szűkös volta és az egysíkú foglalkoztatási lehetőségek munkahelyteremtő beruházások szükségességét támasztják alá. (www.wikipedia.org).

Perőcsény a Budapesti Agglomeráció illetve a megye nagy népességkoncentrációjú, az intenzíven hasznosított ezért környezeti, táji szempontból túlterhelt, nagy funkciósűrűségű térségétől távolabb helyezkedik el, de ahhoz még elégséges közelségben, hogy az ország gazdasági, szellemi értelemben is központi térségéhez Perőcsény is kapcsolódhasson, az agglomeráció nyújtotta többletből (leginkább szolgáltatások és munkalehetőség vonatkozásában) a település is részesüljön.

A község képe a hegyvidékkel, az erdőterületekkel szoros harmóniában alakult. Az itt élők megélhetésében az erdőgazdálkodás, illetve a domboldalakon ideális feltételeket találó gyümölcstermesztés meghatározó szerepű volt, és főként az utóbbi még az jelenleg is.

109

Perőcsény lakott területét mindössze a települési bekötő út érinti, így a község mentesül a főközlekedési útvonalak okozta környezeti terhelésektől, zavaró hatásoktól. Ennek köszönhetően a település csendes, nyugalmas lakókörnyezetet biztosít az itt élők számára, ami egyre inkább felértékelődő adottsággá válik.

A községben több lakóházat, telket is holland tulajdonosok vásárolnak meg, amely egyfajta megújulást hoz a településnek, mivel az új tulajdonosok az ingatlanokat felújítják, gondozzák. A holland tulajdonosok a megvásárolt ingatlanokat kiadják üdülési célra. Hasonlóképpen elsősorban budapesti illetőségűek is vásárolnak ingatlant Perőcsényben, jobbára kiadás céljára, illetve hétvégi használatra. Ma már helybéli ingatlantulajdonosok is élnek a házak kiadásának lehetőségével.

A községben a közoktatási intézmények (alsó tagozatos általános iskola, óvoda) 2007.évben a postahivatal 2006.évben bezárásra kerültek, de községi könyvtár és kultúrház még megtalálható.

A településen az egészségügyi ellátást egy háziorvosi rendelő biztosítja. A településen a szolgáltatások terén több kiskereskedelmi és vendéglátóegység is működik, a község szállásférőhelyeket is tud kínálni az ideérkezőknek. (www.wikipedia.org)

10.1.2. Zebegény bemutatása