4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
4.3. Szabadföldi kisparcellás kísérletek
A Sopronhorpácson 2000-2001. között végzett kísérletben a kommunális víztelenített szennyvíziszap és az állati hulladékból
44,68 34,15
HO iOOtWRWW NRPSRV]W KDWiViW YL]VJiOWXN $] HOV pYEHQ *LQD IDMWiM~
cukorrépa magot vetettünk.
$ V]DEDGI|OGL NtVpUOHW pYHLUH HU WHOMHVHQ UiQ\RPWD EpO\HJpW D FVDSDGpNKLiQ\ V] PHOOpNOHW 0iU D] HOV NtVpUOHWL pYEHQ PHJILJ\HOKHW YROW KRJ\ D NRQWUROO SDUFHOOiNRQ HOV]iUDGiV pV W V]iPKLiQ\ DODNXOW NL PtJ D NH]HOW SDUFHOOiNRQ D NHGYH] WOHQ LG MiUiV
HOOHQpUH D FXNRUUpSD MyO IHMO G|WW $ Q|YHNY WHUKHOpV 1-túlkínálatot
HUHGPpQ\H]HWWDJ\|NpUWHUPpVQ WWDPLQ VpJLPXWDtók romlottak.
A cukorrépa mintákat a holland VENEMA-módszer alapján vizsgáltuk. A nettó parcellákból vett mintákból mértük a hektáronkénti
WHUPpVKR]DPRWDFXNRUUpSDFXNRUWDUWDOPiWNLQ\HUKHW FXNRUWDUWDOPiWpV
FXNRUKR]DPiW D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy |VV]HWHY NHW -amino-nitrogén-, nátrium- pV NiOLXPWDUWDORP pV D NLQ\HUKHW VpJL NYyFLHQVW D]D]DV U OpWLV]WDViJLKiQ\DGRVW
16. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás
NtVpUOHWHOV pYpEHQYL]VJiOWFXNRUUpSDWerméshozam változása a kezelések hatására
0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200 SzD5%
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
t/ha
terméshozam
12,24
A répatermés tekintetében, a kezelések hatására bekövetkezett termésnövekedés statisztikailag igazolható. A 100 t/ha-os komposzt, valamint a legnagyobb (200 t/ha-os) víztelenített szennyvíziszap- és a
NRPSRV]WNH]HOpVHN KDWiViUD VLNHUOW D OHJMHOHQW VHEE KR]DPQ|YHNHGpVW HOpUQL 7HQGHQFLiMiW WHNLQWYH D WHUPpVJ|UEH IRO\WRQRVDQ HPHONHG
sz. ábra és 46. sz. melléklet).
A cukorrépa cukortartalma (digestioja) szempontjából elmondható, hogy a komposzttal történt kezelések nem okoztak szignifikáns eltéréseket. A víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS HPHONHG DGDJ~ DONDOPD]iVD
azonban (a terméshozammal ellentétben) negatív hatású volt, hiszen a
FXNRUUpSDGLJHVWLRMiEDQMHOHQW VV]LJQLILNiQVFV|NNHQpVILJ\HOKHW PHJ
$ NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDORP DPHO\ D FXNRUWDUWDORPEyO pV D PLQ VpJHW URQWy SDUDPpWHUHN HUHGPpQ\HLE O V]iPROKDWy NL HVHWpEHQ LV
hasonló következtetések vonhatók le. A komposzttal történt kezelések hatására nem mutatható ki szignifikáns eltérés, a víztelenített
V]HQQ\Yt]LV]DS D]RQEDQ URQWMD D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW V] iEUD pV
47-48. sz. mellékletek).
17. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás
NtVpUOHW HOV pYpEHQ YL]VJiOW FXNRUUpSD GLJHVWLR pV NLQ\HUKHW
cukortartalom változása a kezelések hatására
0,00 2,00 4,00 6,00 8,00 10,00 12,00 14,00 16,00 18,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200 SzD5%
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
%
digestio t5uvw5xyz'x{ |}t8~ y{y{~
$ NLQ\HUKHW FXNRUWHUPpVW DPHO\ D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDORP pV D
répatermés szorzata) vizsgálva megállapítható, hogy a 25 t/ha-os víztelenített szennyvíziszap kezelés hatására emelkedett a legnagyobb mértékben, de nem szignifikánsan. Az ennél nagyobb adagok alkalmazása esetén a hatás márFV|NNHQ WHQGHQFLiWPXWDWRWW$200 t/ha adagú komposztkezelés sem okozott termésdepressziót. Csak a nagy adagú komposztkezelések esetén figyelhettünk meg szignifikáns különbséget (18. sz. ábra és 49. sz. melléklet).
1,34 1,59
18. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás
NtVpUOHWHOV pYpEHQYL]VJiOWFXNRUUpSDNLQ\HUKHW FXNRUWHUPpVYiOWR]iVDD
kezelések hatására
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 10,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200 SzD5%
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
t/ha
5 5' 8 <
$ FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy |VV]HWHY NHW YL]VJiOYD HOPRQGKDWy KRJ\ D QiWULXPWDUWDORPEDQ NO|QEVpJ QHP ILJ\HOKHW PHJ HOOHQEHQ D]
-amino-nitrogén és a káliumtartalom esetében is szignifikáns eltérések tapasztalhatók. Az -amino-nitrogén a nagyobb kezelések hatására
MHOHQW V Q|YHNHGpVW PXWDWRWW DPHO\ D]víztelenített szennyvíziszap és a
NRPSRV]WMHOHQW VQLWURJpQWDUWDOPiYDOPDJ\DUi]KDWy$NiOLXPWDUWDOPDW
a nagy adagú víztelenített szennyvíziszapos kezelések növelték statisztikailag igazolható mértékben (19-20. sz. ábra és 50-52. sz.
mellékletek).
2,10
19. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás
NtVpUOHW HOV pYpEHQ YL]VJiOW FXNRUUpSD NiURV .-tartalom változása a kezelések hatására
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200 SzD5%
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
mmol/kg
K
20. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás
NtVpUOHW HOV pYpEHQ YL]VJiOW FXNRUUpSD NiURV 1D pV -amino-N tartalom változása a kezelések hatására
0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200 SzD5%
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
mmol/kg
Na M':
1,12
0,41
$QQDN HOOHQpUH KRJ\ D NLQ\HUKHW FXNRUWHUPpV W|UHWOHQO Q WW, nem
V]DEDG ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\QL D PLQ VpJHW URQWy WpQ\H] N HJ\HVtWHWW
PXWDWyMiW D NLQ\HUKHW VpJL NYyFLHQVW V U Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV 4 %) sem. Értéke ugyanis mindkét trágyázószer hatására szignifikánsan csökkent (21. sz. ábra és 53. sz. melléklet).
21. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás
NtVpUOHW HOV pYpEHQ YL]VJiOW FXNRUUpSD V U Op WLV]WDViJL KiQ\DGRV
változása a kezelések hatására
0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00 90,00 100,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 kom p25 kom p50 kom p100 kom p200 SzD5%
fe lhasz nált anyagok é s adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
%
Q%
A második kísérleti évben, 2001-ben a Jubilant fajtájú tavaszi árpát vizsgáltuk.
Szakirodalmi adatok szerint a tavaszi árpa vízigénye a többi termesztett növényhez képest szerényebb, de a csapadékmennyiség mellett a csapDGpNRV QDSRN V]iPiQ LV VRN P~OLN $ YLDV]pUpVW O D WHOMHV pUpVLJKXOOyHV NiURVKDWiV~/ ULQF] 1984, Kismányoky 1992).
/ ULQF] (1984) által megállapított optimális csapadékeloszlás:
márciusban 30-40 mm, áprilisban 40-50 mm, májusban 60-65 mm,
1,77
júniusban 50- PP M~OLXV HOV IHOpEHQ - PP $ WHQ\pV]LG V]DN
alatt kívánatos csapadék tehát 200-240 mm. Ezzel szemben (mint az a 13.
V] PHOOpNOHWE O W|EEQ\LUH NLW QLN D pYEHQ 6RSURQKRUSiFVRQ pV
N|UQ\pNpQDWHQ\pV]LG V]DNEDQPLQG|VV]HPPHV HVHWW ráadásul ennek mintegy 70 %-a (114,3 mm) 10 nap alatt.
A csapadékhiány következtében kialakuló aszály hatására sülevényes foltok keletkeztek, a növények visszamaradtak a növekedésben,
IHMO GpVEHQ (]HN XWiQ QHP PHJOHS KRJ\ D PpUW pUWpNHN QDJ\ V]yUiVD
mellett statisztikailag igazolható, szignifikáns különbségeket a száraz tömeg, a kalász- és a szem tömeg, valamint a kalász szám esetében sem sikerült kimutatni. Ezért a költséges, ICP-YHO W|UWpQ YL]VJiODWRNED EHOH
sem kezdtünk (22-24. sz. ábrák és 54-57. sz. mellékletek).
22. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg és kalász súly változása a kezelések hatására
0,00 100,00 200,00 300,00 400,00 500,00 600,00 700,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
g/mintakéve
száraz tömeg kalász súly
23. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változása a kezelések hatására
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
t/ha
szem tömeg
24. sz. ábra A 2000. és 2001. évben Sopronhorpácson végzett szabadföldi, kisparcellás kísérlet második évében vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására
0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 350,00 400,00
kontroll szvi25 szvi50 szvi100 szvi200 komp25 komp50 komp100 komp200
felhasznált anyagok és adagok
(szvi: szennyvíziszap, komp: állati hulladékból készült komposzt)
db/mintakéve
kalász szám
5. ÖSSZEFOGLALÁS
$ WDODM WHUP NpSHVVpJpW QDJ\PpUWpNEHQ PHJKDWiUR]y V]HUYHVDQ\DJ
tartalom és -PLQ VpJMHOHQW VpJpWPiUD] si civilizációk is felismerték és a talajhasználattal csökkentett szervesanyagot igyekeztek pótolni.
$V]HUYHVWUiJ\i]iVPLQGHQOHKHWVpJHVPyGMDNLHPHONHG MHOHQW VpJ
mert nem csupán tápanyagot juttatunk a talajba, hanem általa javul a talaj szerkezete, hasznos mikrobiológiai folyamatokat indukálunk. Sajnos hosszú ideje hiányunk van az egyik legfontosabb szerves
WUiJ\DIpOHVpJE O D] LVWiOOyWUiJ\iEyO 1DSMDLQNEDQ H]pUW LV OpWIRQWRVViJ~
hogy a szervestrágyázás minden lehetséges módját a talajtermékenység mHJ U]pVpQHNV]ROJiODWiEDiOOtWVXN
$ IDOYDN YiURVRN HJ\UH V]pOHVHEE N|U N|]P YHVtWpVpQHN N|YHWNH]WpEHQ Q|YHNY PHQQ\LVpJ V]HQQ\Yt] LOOHWYH V]HQQ\Yt]LV]DS
keletkezik. Tárolásuk, elhelyezésük - a többi hulladékhoz hasonlóan, egyre nehezebben megoldható. Hasznosításuk módjainak megtalálása
OpWV]NVpJOHW QHP SHGLJ JD]GDViJRVViJL NpUGpV (]W D QHP ~M NHOHW
problémát érzékelve vizsgáltuk a víztelenített szennyvíziszap
PH] JD]GDViJL KDV]QRVtWiViQDN OHKHW VpJHLW D N|OWVpJHN pV D
N|UQ\H]HWYpGHOPLHO tUiVRNILJyelembe vételével.
Egymással párhuzamosan tenyészedényes- és tesztkísérletet állítottunk be az egyetem üvegházában. Sopronhorpácson pedig szabadföldi kisparcellás kísérleteket végeztünk a Beta-Kutató és
)HMOHV]W .IW YDODPLQW D 0DJ\DU 7XGRPiQ\RV $NDGpPLD Talajtani és
$JURNpPLDL,QWp]HWpQHNN|]UHP N|GpVpYHO
1999. és 2000. évekEHQ YHJKi]L N|UOPpQ\HN N|]|WW NpWWpQ\H] V, 17 kezeléses LVPpWOpVHV YpOHWOHQ EORNN HOUHQGH]pV WHQ\pV]HGpQ\HV
NtVpUOHW iOOtWRWWXQN EH DJ\DJEHPRVyGiVRV EDUQD HUG WDODMRQ
edén\HQNpQW NJ WDODM IHOKDV]QiOiViYDO $] HOV NtVpUOHWL pYEHQ NHYHUWN D WDODMED D Q|YHNY PHQQ\LVpJ WUiJ\DV]HUHNHW D PiVRGLN
évben utóhatás-vizsgálatot végeztünk. A víztelenített szennyvíziszap, a komposztált szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld hatását vizsgáltuk a Nóra fajtájú tavaszi árpa növekedésére és összetételére.
A kísérlet eredményeinek értékelése során megállapítható, hogy a
WDYDV]L iUSD EHOWDUWDOPL SDUDPpWHUHLUH D] HOV pYEHQ D NRPSRV]WiOW
szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint az alacsony adagú víztelenített szennyvíziszappal történt kezelések gyakorolták a legnagyobb hatást. Az utóhatás vizsgálatakor a
OHJNHGYH] EE HUHGPpQ\HNHW D QDJ\ DGDJ~víztelenített szennyvíziszapos kezelések hatására kaptam. Az ezerszemtömeg vizsgálatakor az szennyvíziszap komposzt és a gombaföld javító, illetve a víztelenített szennyvízLV]DS HU WHOMHV PLQ VpJURQWy KDWiViW iOODStWRWWDP PHJ
Kimutattam, hogy a tavaszi árpa adott körülmények között az általunk
YL]VJiOW WiSHOHPHNHW HOV VRUEDQ D szalma részekben akkumulálja,
IHOKDOPR]yGiVXNDV]HPUpV]HNEHQMyYDONLVHEEPpUWpN
Adott talaj ásványi nitrogén- és P2O5-tartalmát mindkét évben a víztelenített szennyvíziszap növelte legjobban. A szervesanyag- és az össznitrogén-tartalmat a virágföld, a talajok K2O-tartalmát pedig a gombaföld emelte a legnagyobb mértékben.
Az üvegházi tenyészedényes kísérletben felhasznált szerves trágyaszerek hatásának értékelésére összehasonlító tesztkísérletet is beállítottunk. A víztelenített szennyvíziszap, a komposztált szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld N-P-K tartalmával
PHJHJ\H] KDWyDQ\DJ~P WUiJ\iNIHOKDV]QiOiViYDOEHiOOtWRWWWHV]WNtVpUOHW
elvégzésével bizonyítottam, hogy az N-P-K szerves formájú kijuttatása
NHGYH] EEDQ|YpQ\HNV]iPiUDPLQWDP WUiJ\DNpQWW|UWpQ XWiQSyWOiV
$ WHV]WNtVpUOHWEHQ DONDOPD]RWW Q|YHNY DGDJRN KDWiViUD XJ\DQLV D
vizsgált növények produkciójuk csökkentésével reagáltak, fitotoxikus tüneteket mutattak. Ezzel ellentétben a szerves trágyaként kiadagolt tápelemek hatására a komposztált szennyvíziszap, a gombaföld és a virágföld esetében sem sikerült termésdepressziót kimutatni.
A víztelenített szennyvíziszap és a vágóhídi hulladékból készült komposzt felhasználásának vizsgálatát kisparcellás (parcellánként 40 m2) kísérlet keretében is elvégeztünk 2000. és 2001. években. A 2 éves,
NpWWpQ\H] V 10 kezeléses, 4 ismétléses, véletlen blokk elrendezéses kísérletet Sopronhorpácson állítottuk be. Vizsgált növényeink a cukorrépa és a tavaszi árpa voltak.
A cukorrépa minták vizsgálati eredményei alapján a terméshozam a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap és a nagy adagú komposzt
KDWiViUD Q|YHNHGHWW D OHJQDJ\REE PpUWpNEHQ $ FXNRUUpSD PLQ VpJL
paraméterei azonban az adagok fokozatos emelkedésével egyre romlottak. A víztelenített V]HQQ\Yt]LV]DS Q|YHNY DGDJMDL URQWRWWiN D
cukorrépa dLJHVWLRMiW FV|NNHQWHWWpN D NLQ\HUKHW FXNRUWDUWDOPDW pV
-WHUPpVW Q|YHOWpN D FXNRU NLQ\HUKHW VpJpW URQWy |VV]HWHY N PHQQ\LVpJpW
a növényekben.
A komposzttal történt kezelések adott kísérleti körülmények között a
FXNRUUpSD PLQ VpJL SDUDPpWHUHLW QHP EHIRO\isolták károsan.
Statisztikailag igazolható, szignifikáns eltérés mutatható ki az -amino-nitrogén tartalom pV D PLQ VpJHW URQWy WpQ\H] N HJ\HVtWHWW PXWDWyMD D NLQ\HUKHW VpJL NYyFLHQV HVHWpEHQ GH HQQHN HOOHQpUH D KHNWiURQNpQW
NLQ\HUKHW FXNRU PHQQ\LVpJH D legnagyobb kezelések hatására mintegy 1,5-V]HUHVpUHQ WWDNRQWUROOKR]NpSHVW
$ PiVRGLN pYEHQ WDYDV]L iUSD MHO] Q|YpQQ\HO HOYpJ]HWW XWyKDWiV
-YL]VJiODW D V]pOV VpJHVHQ V]iUD] DV]iO\RV LG PLDWW XJ\DQ QHP VLNHUOW
teljes mértékben, de ennek ellenére megállapítható, hogy adott szántóföldi körülmények között a vágóhídi hulladékból készült komposzt nagy adagú (akár 200 t/ha) felhasználása, valamint a víztelenített szennyvíziszap kis adagú (25-50 t/ha) alkalmazása perspektivikus lehet a nem közvetlenül emberi, állati fogyasztásra termelt gazdasági növényeink, takarmánynövényeink számára.