Növény- és termésvizsgálatok

A tenyészedényes kísérlet tavaszi árpa mintáinak száraz tömeg, kalász szám, kalász tömeg, szem tömeg és ezerszemtömeg analízisét végeztük el. ICP alkalmazásával megvizsgáltuk a tavaszi árpa szemek és a szalma elemtartalmának változását is. Minden esetben statisztikailag is igazolható eltéréseket tapasztaltam.

A tavaszi árpa száraz tömegét, a tenyészedényenkénti kalász számot, kalász tömeget és szem tömeget vizsgálva megállapítható KRJ\ D] HOV

évben a legjobbak a komposztált szennyvíziszap és a gombaföld nagy adagú kezelései, valamint a kis adagú víztelenített szennyvíziszappal történt kezelések voltak. Hatásukra háromszoros, négyszeres emelkedést figyeltem meg a kontrollhoz viszonyítva. A vegetatív tömeget a víztelenített szennyvíziszap, a hozamot a gombaföld növelte legnagyobb mértékben. A nagy dózisú víztelenített szennyvíziszap depresszív hatású volt. Ezt a hatást a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap hatására

HO iOOW QDJ\ arányú tápelem-eltolódás, esetleg a szennyvíziszapban

található, de nem vizsgált hormonok, bomlástermékek, nehézfémek okozhatták (1-4. sz. ábrák és 16., 18., 20., 22. sz. mellékletek).

1. sz. ábra Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa száraz tömeg változása a kezelések hatására

0

(szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

g/tenyészedény

száraz tömeg 1999 száraz tömeg 2000

Az utóhatás vizsgálatakor, 2000-ben a nagy adagú víztelenített szennyvíziszap bizonyult a legjobbnak, de a szennyvíziszap komposzt és a gombaföld legnagyobb DGDJMDLQDN KDWiVD LV MHOHQW V $víztelenített szennyvíziszap olyan mértékben ásványosodott, a talaj képes volt káros hatásait úgy pufferolni, hogy a növény rendkívül jól tudta hasznosítani feltáródó tápanyagait. Mindegyik vizsgált paraméter esetében a maximális adagú víztelenített szennyvíziszap trágyázás bizonyult legjobbnak. A komposztált szennyvíziszap és a gombaföld legnagyobb adagjainak javító hatását azért is különösen fontos kiemelnem, mert már

D] HOV pYEHQ LV NLYiOy WUiJ\DV]HUQHN EL]RQ\Xltak, fitotoxikus hatás nélkül (1-4. sz. ábrák és 17., 19., 21., 23. sz. mellékletek).

8,36 4,49

2. sz. ábra Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász szám változása a kezelések hatására

0

(szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

db/tenyészedény

kalász szám 1999 kalász szám 2000

3. sz. ábra Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa kalász tömeg változása a kezelések hatására

0,00

(szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

g/tenyészedény

kalász tömeg 1999 kalász tömeg 2000

8,87 5,95

5,26 2,15

4. sz. ábra Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyészedényes kísérletben vizsgált tavaszi árpa szem tömeg változása a kezelések hatására

0,00

(szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

g/tenyészedény

szem tömeg 1999 szem tömeg 2000

A tavaszi árpa ezerszemtömeg vizsgálatakor a szennyvíziszap

NRPSRV]WDJRPEDI|OGpVDYLUiJI|OGPLQ VpJMDYtWyKDWiViWiOODStWRWWDP

meg. Közülük leJNHGYH] EEQHN D JRPEDI|OG EL]RQ\XOW .LYiOy KDWiVD

volt a komposztált szennyvíziszapnak is, de meg kell jegyezni, hogy az adagok emelkedése fokozatos ezerszemtömeg csökkenést eredményezett (5. sz. ábra és 24. sz. melléklet).

A víztelenített szennyvíziszap HU WHOMHVPLQ VpJURQWyKDWiV~YROW(]

D PHJILJ\HOpV QHP ~M NHOHW KLV]HQ PiUSurányi (1917) is hasonló megállapításokat tett az aradi szennyvíz és -iszap kijuttatásával kapcsolatban 1912-16. között végzett kísérletei alapján.

Ezerszemtömeg vizsgálatra saMQRVFVDND]HOV pYEHQYROWPyGXQND

2000. évben ugyanis néhány tenyészedényben olyan kevés szem

NpS] G|WW KRJ\ D] |VV]HV WHQ\pV]HGpQ\UH NLWHUMHG SRQWRV YL]VJiODW

elvégzése lehetetlen volt.

2,12 1,99

5. sz. ábra Az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett tenyéV]HGpQ\HV NtVpUOHW HOV

évében vizsgált tavaszi árpa ezerszemtömeg változása a kezelések hatására

(szk: szennyvíziszap-komposzt, gf: gombaföld, vf: virágföld, szvi: szennyvíziszap)

g

EMT 1999

A szem és a szalma beltartalmi vizsgálata során csakúgy, mint korábban Simon és Mészáros (1996) és Simon (2001), mi is igazoltuk,

KRJ\ D] DGDJRN Q|YHOpVpYHO HJ\LGHM OHJ Q WW D IHOKDOPR]yGy

mikroelemek, köztük a nehézfémek mennyisége is, akkumulációjuk

D]RQEDQ QHP V]iPRWWHY $ YL]VJiOW HOHPHN PLQGHJ\LNH HOV VRUEDQ D YHJHWDWtY V]DOPD UpV]HNEHQ KDOPR]yGRWW IHO $ OHJMHOHQW VHEE PpUWpN

felhalmozódást a nagy adagú víztelenített szennyvíziszappal kezelt tenyészedények növénymintáiban tapasztaltam.

A szennyvíziszap komposzt nagyobb adagjai az árpaszemek kálium (K), nátrium (Na) és bór (B) tartalmát, a gombaföld a foszfor (P), K, Na, mangán (Mn), B és molibén (Mo) tartalmat emelte statisztikailag is bizonyíthatóan. A szelén (Se) tartalmat csak a virágföld legnagyobb adagú alkalmazása emelte szignifikánsan. Annak ellenére, hogy

1,05

valamennyi trágyaszer kalcium (Ca) tartalma magas volt, a szem mintákban nem mutatható ki szignifikáns Ca-tartalom emelkedés (10. sz.

táblázat és 25. sz. melléket; a táblázatban a kontrollhoz képest szignifikáns eltérések vastagon szedve szerepelnek).

10. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzettWHQ\pV]HGpQ\HVNtVpUOHWHOV

évében vizsgált tavaszi árpa szem elemtartalmának változásáról

P K Ca Mg Na Cu Zn Mn B Mo Se

a) bármely két kezelés (kombináció) között b) a különbségek között DNNXPXOiFLyMiW WDSDV]WDOWDP .O|Q NLHPHOHQG D PDJQp]LXP 0J %

Se. Mennyiségük valamennyi trágyaszer hatására szignifikánsan

emelkedett a növénymintákban. A Ca felhalmozása (a víztelenített szennyvíziszappal kezelt tenyészedények kivételével) a szalma részekben

VHP MHOHQW V V] WiEOi]DW pV V] PHOOpNHW D WiEOi]DWEDQ D

kontrollhoz képest szignifikáns eltérések vastagon szedve szerepelnek).

11. sz. táblázat Összefoglaló táblázat az 1999. és 2000. évben Keszthelyen végzett WHQ\pV]HGpQ\HVNtVpUOHWHOV

évében vizsgált tavaszi árpa szalma elemtartalmának változásáról

P K Ca Mg Na Cu Zn Mn B Mo Se

a) bármely két kezelés (kombináció) között b) a különbségek között

c) ^{VWXZY[\]^W _Y`ab]VcW^`d'e [Y fagYh,WVYV#e i,WiYYjV#klY[\]^W} (dózis) változatainak átlagában d) ^{V#klY[\]^W e [Y:fagYh,WVYV#e i,Wi,YYjVWXZY[\] ^W fagYh,WVYVo\VeaYgVb,ap V\}

e) ^{V#e h\,Y`hgg [c!VWXZY[\]^W p a`q^g]rfagYh,WVYV#e i,WiYYjV#klY[\]^W cWo\Ys^o\^eaYgVb,ap V\}

f) ^{V#e h\,Y`hgg [c!V#klY[\]^W p a`q^g]rfagYh,WVYVe i,WiYYjVWXZY[\]^W cWo\Ys^o\^eaYgVb,ap V\}

$ WiEOi]DWRNEDQ V]HUHSO HOHPHNHQ NtYO PHJYL]VJiOWXN D] DU]pQ

(As), ólom (Pb), kobalt (Co), kadmium (Cd) növényi akkumulációját is,

azonban ezek az elemek a szalma és a szem mintákban sem voltak kimutathatók.

In document Kommunális szennyvíziszapból készült .komposzt hatása a növényi fejlődésre és a beltartalomra (Pldal 66-73)