$Q|YpQ\UHKDWyN|UQ\H]HWLWpQ\H] N-PHO\HNYpJV VRURQDQ|YpQ\L
élet általános és különleges feltételei, befolyásoló hatásukat a talajon keresztül, illetve közvetlenül a növényre hatva is kifejthetik (3HWK
1993). EzekDWpQ\H] NTisdale és Nelson (1966) szerint lehetnek:
genetikai,
IDMWyOpVIDMWiWyOIJJ WiSDQ\DJV]NVpJOHWKH]NDSFVROyGy,
pJKDMODWLNOLPDWLNXVPHO\WRYiEELWpQ\H] NUHRV]WKDWy
sugárzási energiára,
K PpUVpNOHWUH,
légköri összetétellel kapcsolatos,
QHGYHVVpJYLV]RQ\RNNDO|VV]HIJJ WpQ\H] Nre.
0LQGH]HN PHOOHWW YHON HJ\ LG EHQ D Q|YpQ\W D WDODMRQ NHUHV]WO
befolyásolja a talajok:
szerkezete, kémhatása,
Ji]WDUWDOPDOHYHJ |VV]HWpWHOH, vízgazdálkodása,
K IRUJDOPD
(J\LNWpQ\H] PHJYiOWR]iVDYDJ\PHJYáltoztatása maga után vonja a
W|EELWpQ\H] YiOWR]iViWLOOHWYHPHJYiOWR]WDWiViW$Yt]DOHYHJ pVDK
növényélettani szempontból kívánatos egyensúlyának megteremtése a
WDODMEDQ D WDODMP YHOpV OHJDODSYHW EE HJ\EHQ OHJiOWDOiQRVDEE
problémája (Nyiri 1993(]HQDSRQWRQWHKiWDV]iPRVELRWLNXVWpQ\H]
PLNUREiN NRQNXUHQV Q|YpQ\HN NiUWHY N NyURNR]yN VWE PHOOHWW DQWURSRJpQ WpQ\H] NpQW EHOpS D] HPEHU DNL WDODMP YHOpVVHO
talajjavítással, trágyázással, öntözéssel, növényvédelemmel, stb.
iWDODNtWMD HO segíti a gazdasági szempontból számára fontos növények
Q|YHNHGpVpW IHMO GpVpW 6HJtWL N]GHOPNHW D QHGYHVVpJpUW
tápanyagokért, fényért. Felhasználja a meliorációs eljárásokat a talajtermékenység tartós fokozásának céljából (Tisdale és Nelson 1966, Stefanovits 1977).
Fontosak még a talajok szántóföldi hasznosítását, termékenységét
EHIRO\iVROyI|OGIHOV]tQLYDJ\ IL]LRJUDILNXVWpQ\H] NLV ,GHVRURODQGyN D
Föld évmilliók során kialakult domborzati viszonyai (melyek a
PH] JD]GDViJL KDV]QRVtWKDWyViJRW SUHGHV]Winálják), a szél és a víz által indukált defláció és erózió, ami a talajrétegek elhordásával, elmosásával,
PiVKHO\WWW~O]RWWPpUWpN IHOKDOPR]iViYDOIHMWLNLKDWiViWA természeti
DGRWWViJRNNLDODNXOiVDVRUiQDWHUP UpWHJYDVWDJViJDpVDWDODMYt]V]LQWMH LVMHOHQW VpJJHOEtU
$] LVPHUWHWHWW WpQ\H] N KDWiViUD DODNXO NL DGRWW WDODMRQ D] D WHUPpV DPHO\ D WDODM WHUPpNHQ\VpJpUH iOODSRWiUD MHOOHP] eYHQNpQW V W pYHQ
EHOO LV YiOWR]y D] HJ\HV WpQ\H] N N|OFV|Q-, illetve közvetlen hatása a termésre, még azonos talajtípus esetén is *\ UL 1984). A termékenység
VWDELOLWiVD D WHUPpV EL]WRQViJiQDN IRQWRV WpQ\H] MH .LHJ\HQV~O\R
-]RWWViJD SXIIHUNDSDFLWiVD HOOHQV~O\R]KDWMD HJ\pE NHGYH] WOHQ KDWiVRN
PpUWpNpWiWVHJtWKHWLDQ|YpQ\WDVWUHVV]KHO\]HWHNHQYHJ\V]HUP Wrágya, energia bevitele nélkül (Kádár et al. 1999). A termékenység és stabilitásának fenntartása, fokozása tehát elemi érdekünk.
A talaj állapota a környezetre gyakorolt hatásai, valamint a
növény-WHUPHV]WpVL LJpQ\HN NLHOpJtWpVH DODSMiQ tWpOKHW PHJ .HGYH] WOHQ KD YDODPHO\ MHOOHP] MH SO V]HUNH]HWH N|UQ\H]HWL NiUQDN PLQ VO pV D Q|YpQ\WHUPHV]WpV FVDN N|OWVpJHV EHDYDWNR]iVRN iUiQ WHKHW HUHGPpQ\HVVp NHGYH] KD IL]LNDL pV ELROyJLDL MHOOHP] L IRO\WiQ
kultúrkörnyezet és egyben termesztésre alkalmas közeg alakul ki, a
OHKHW OHJKRVV]DEE LGHLJ $ Q|YpQ\HN LJpQ\pW PDUDGpNWDODQXO NLHOpJtW
talajállapot létrehozása (D EHIRO\iVROy WpQ\H] N QDJ\ V]iPD PLDWW) nem, vagy csak ULWNiQ OHKHWVpJHV $] XWyEEL LG EHQ H]pUW D]RN D W|UHNYpVHN
érdemelnek figyelmet, melyek összhangot teremtenek a növények igénye
pV D WDODMYpGHOHP N|YHWHOpVHL N|]|WW OHKHW OHJ JD]GDViJRVDQ Birkás et al. 2002).
2.3. A komposztálás
$ I|OGP YHOpV OHJUpJLEE pV HJ\LN OHJpUWpNHVHEE WHYpNHQ\VpJH D
szervestrágyázás. Hatása sokoldalú, alapanyaga szinte teljes mértékben
|QiOOyDQPHJWHUPHOKHW DPH] JD]GDViJEDQKismányoky 1993). „Amint
WXGMXN D OHJWHUPpV]HWHVHEE pV OHJMREE DODNEDQ W|UWpQ WiSDQ\DJYLVV]DSyWOiV D Q|YpQ\HN UpV]pUH D] LVWiOOyWUiJ\iEDQ W|UWpQ
visszapótlás… az istállótrágya után közvetlenül mint legértékesebb és legtermészetesebb trágya következik a komposzt- vagy szemét-trágya”
(Anonim 1908). Ideális talajviszonyok eléréséhez és fenntartásához, a magas termésszint eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy talajainkat a
P WUiJ\iNPHOOHWWUHQGV]Hresen szerves anyagokkal lássuk el.
Loch (1999) az alábbiak szerint csoportosítja a szerves trágyákat:
istállótrágya (almos trágya), trágyalé,
hígtrágya:
alom nélküli hígtrágya,
kevés almot tartalmazó hígtrágya, egyéb szerves trágyák:
baromfitrágya,
W ]HJfekáltrágya, komposzt.
2.3.1. Mi a komposztálás?
A komposztálást az aerob biológiai kezelések közül a komposzt
HO iOOtWiViUD DONDOPDV PyGV]HUNpQW GHILQLiOMiN $] 86$-ban a
komposztálást csaknem kizárólag a szennyvíztisztítási iszapra vonatkoztatják, Franciaországban a háztartási hulladék átalakítását értik alatta (Giloux 1995).
Kerényi (1990) meghatározása szerint a komposztálás a hulladékártalmatlanítás, illetve hulladékhasznosítás egyik módszere, amellyel a nagy szervesanyag-hányadú hulladékok aerob mikroorganizmusok közreP N|GpVpYHO K IHMO GpV N|]EHQ OHERQWKDWyN
A hatályos magyar jogszabályok alkalmazásában a komposztokat olyan szerves trágyának kell tekinteni, melyek szilárd és folyékony szerves
KXOODGpN DQ\DJRNEyO WRYiEEi D FpOV]HU VpJ V]HULQW KR]]iMXN NHYHUW
ásványi anyagokból, irányított lebomlási folyamatok útján készülnek. A komposztálás SHGLJ D] HONO|QtWHWWHQ J\ MW|WW ELRKXOODGpN HOOHQ U]|WW N|UOPpQ\HNN|]|WWR[LJpQMHOHQOpWpEHQW|UWpQ DXWRWHUPLNXVpVWHUPRILO
biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével.
Komposztok keletkezhetnek felhalmozódott, vagy összehalmozott szerves anyagból és a hozzájuk keveredett ásványi anyagokból emberi beavatkozás nélkül, természetes lebomlási folyamatok eredményeképpen is. Ilyen esetekben komposztálódásról beszélünk (MÉM 1978, KHVM 1992, KvVM 2003).
A komposztáláshoz, komposztálódáshoz szervesanyagra van szükség, a folyamatot a mikro- és makroorganizmusok végzik. A komposztálás során az ember ezeknek az apró szervezeteknek a tevékenységét irányítja. A komposztálás VRUiQ D NO|QE|] RUJDQL]PXVRN N|]UHP N|GpVpYHO D NRPSRV]WiODQGy DQ\DJRN HJ\V]HU DODS -vegyületekre, széndioxidra, szulfátra, ammóniára és vízre bomlanak le, illetve a nem mineralizálódott szervesanyagokból humusz anyagok
keletkeznek. Így azt is mondhatjuk, hogy a komposztálás emberi irányítás melletti humuszgyártás (Jócsik 1962, Alexa és Dér 1998).
2.3.2. $NRPSRV]WiOiVMHOHQW VpJH
$] HPEHU WHYpNHQ\VpJH pV D JD]GDViJ P N|GpVH N|YHWNH]WpEHQ
HONHUOKHWHWOHQO NpS] GLN KXOODGpN Krämer 1998). A komposztálás az emEHULVpJ OHJ VLEE KXOODGpN ~MUDKDV]QRVtWy HOMiUiVD 0iU D] yNRUL LG NEHQ LV DONDOPD]WiN D WDODMRN MDYtWiViUD WHUPpNHQ\VpJpQHN
fenntartására (Fehérné 2001). ,G N|]EHQ YHV]tWHWW MHOHQW VpJpE O
melynek okára Thaer (1809-1821) világít rá: a módszert egyesek t~OViJRVDQ GLFVpULN pV V]pOHVN|U HQ MDYDVROMiN PiVRN YLV]RQW HOYHWHQG QHNWDUWMiN
A komposztálás a]LQWHQ]tYLSDUV]HU PH] JD]GiONRGiVLG V]DNának vége óta kezd újra elterjedni7DODMWDQLMHOHQW VpJpWN|]YHWOHQKDV]QiWD]
adja, hogy a helyesen végrehajtott komposztálás után olyan anyagi rendszert juttathatunk a talajba, amely humuszban és ásványi anyagokban
JD]GDJPLQGDPHOOHWWHO VHJtWLDWDODMQHKH]HEEHQROGKDWyWiSDQ\DJDLQDN
feltáródását, valamint a víz- pV WiSDQ\DJPHJN|WpVEHQ LV MHOHQW V Forró 1998, Kluge 2002).
A talajtermékenység szempontjából a komposztokban lezajló
NHGYH] YiOWR]iVRNDér (2001) szerint lehetnek:
kémiai és biológiai:
fokozódik a talaj biológiai aktivitása,
a lassú tápanyag feltáródás miatt csökken a kimosódás veszélye, a komposztok magas adszorpciós képessége növeli a talajok tápanyag tároló kapacitását,
hormonhatású anyagaik serkentik a növényi növekedést,
D V]HUYHV DQ\DJ PLQHUDOL]iFLyMD N|]EHQ NHOHWNH] &22 a növények által asszimilálódik,
a nehezen oldható ásványi tápanyagok a Q|YpQ\iOWDOIHOYHKHW Yp YiOQDN D KXPXV] ERPOiV VRUiQ NpS] G VDYDN pV
mikroorganizmusok által termelt fermentumok hatására,
fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és
NiUWHY NNHOV]HPEHQ
fizikai:
stabil talajszerkezet alakul ki, amely csökkenti a porosodás és az erózió veszélyét,
javul a talajok víz-K -pVOHYHJ JD]GiONRGiVD
Újabb megfigyelések szerint a komposzt fungicid hatással is bír,
PLQHN N|YHWNH]WpEHQ HU V WDODMIHUW WOHQtW DQ\DJRNDW SO PHWLO -bromidot) helyettesíthet (Hoitink et al. 1997).