10. A szőlő növényvédelmi technológiákban használt anyagok
10.3 A szőlő szürkerothadása elleni védekezés
A szőlő szürkerothadása vagy más néven botritiszes betegsége szinte minden évben megjelenik az ültetvényekben. Még az egyébként száraz években is előfordulhat, hogy közvetlenül a szüret előtt a csapadékosra forduló időjárás következtében termésveszteség vagy minőségromlás következhet be. A szőlőfajták fogékonysága eltérő, de a terméskiesés mértékét elsősorban az időjárás befolyásolja.
Meleg, csapadékos időben súlyos járványok fejlődhetnek ki.
A szőlőn kívül a betegség még számos gazdanövényen előfordul. A fertőzési források száma így rendkívül nagy. A fertőzés okozója a gomba áttelelő képletén, a szkleróciumon képződő konídiumok tömege lehet. Szklerócium élő és elhalt növényi részeken bár hol lehet. A konídiumok csírázásának a megfelelő hőmérséklet és a szükséges víz mennyiség a feltételei. A szétszóródó konídiumok bármin megtelepednek. A zöld növényi részen az élő vagy elhalt virágrészeken, a bogyó kocsányán keresztül a bogyón. A csírázásnak a hőmérsékleten és nedvességen túlmenően a cukortartalom növekedése is kedvez, ezért a bogyók fogékonysága az érés előrehaladtával nő. A fertőzés lehetősége a bogyók fizikai vagy fiziológiai sérülése esetén jelentős.
A gomba a növény sejtfalának pektinjét bontja, a szövetek puhulását és rothadását okozza. A ciklikus fertőzési folyamatot a mindig újra és újra keletkező konídiumok tömege biztosítja.
Fajta és meteorológiai körülmények függvénye, ha a bogyók a gombafertőzés következményeként már nem rothadnak el, hanem elindul az ún. nemes rothadás, az aszúsodás folyamata.
A növényvédelmi technológia tervezése szempontjából meghatározó, hogy a betegségokozó szinte mindenütt jelen van. A fertőzésnek kedvező körülmények bármikor, egyik napról a másikra is bekövetkezhetnek. Nem túl sok a rendelkezésre álló hatóanyagok száma, azok is inkább protektív, és kevésbé kuratív és eradikatív jelleggel hatnak. A fürtzáródás ténye fizikailag is lehetetlenné teszi a fürtök belsejének védelmét a többségében kontakt hatóanyagok számára.
A felhasznált hatóanyag és a védekezések elvégzésének időpontja közül ez utóbbinak lényegesen nagyobb az eredményességet befolyásoló hatása. A fertőzésre leginkább érzékeny fenofázisokban (virágzás, fürtzáródás és zsendülés) a fertőzési nyomástól függően,de szinte minden évben védekezni kell. A védekezések eredményességi értékelésének adatai azt mutatják, hogy az időben elvégzett – pl. a fürtzáródást közvetlenül megelőző (amikor a permetlé még bepermetezhető a bogyók közé) – védekezés hatékonyabb, mint az ún. tüneteket kezelő permetezés. Amikor a fertőzés bogyótünetei észlelhetőek, a védekezés tervezése – a „kényszerszüret” időpontjának lehető legkésőbbre halasztásával – már legfeljebb egy extra költségigényű próbálkozás.
A botritiszes betegség elleni védekezések mellékhatásukban hatékony vagy speciális botriticidekkel egyaránt végezhetőek. A speciális készítményekkel való védekezés lényegesen eredményesebb, természetesen a védekezés költségei is megnőnek.
A viszonylag kis számú hatóanyag nehezen variálható, így az sem véletlen, hogy a szőlő növényvédelme gyakorlatában a legkorábbi hatástalansági problémákat is a szürkerothadás elleni védekezek során tapasztalták.
Szőlő szürkerothadás ellen használható hatóanyagok csoportosítása
A mitózis és a sejtosztódás folyamatát befolyásoló hatóanyag
Bár a metil-benzimidazol-karbabátok közül évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltöttek be a benzimidazol származékok, a csoportba tartozó hatóanyagok mindegyike kiesett a szőlőben felhasználható készítmények közül a fennálló hatástalansági problémák miatt.
Helyüket a rokon kémiai csoport a tiofanátok egyetlen képviselője vette át.
Benzimidazol származékok -Tiofanát
A hatóanyagcsoport egyetlen képviselője: a tiofanát-metil
Mára a csoport egyetlen tagja a tiofanát-metil az EU-irányelveknek megfelelően felülvizsgálatra került, és annak köszönhetően, hogy kedvező humán és környezet-toxikológiai tulajdonságokkal rendelkezik, felkerült a továbbra is engedélyezett hatóanyagok listájára.
A tiofanát-metil felszívódó, szisztémikus hatású hatóanyag, mely protektív és kuratív hatással is rendelkezik. Hatékonyan alkalmazható számos kórokozó, így a lisztharmat és a botritisz ellen is.
A hatóanyagcsoport egyéb tagjaira vonatkozó gondok ellenére a tiofanát-metil továbbra is perspektívikus hatóanyag, ezért a gyártó korszerű, új formulációkat fejlesztett ki, de az új engedélyek következtében a készítmény már csak I. forgalmi kategóriában értékesíthető, így a kiskertes gazdák nem juthatnak hozzá.
A hatóanyagcsoport használatával szemben igen magas a rezisztencia elkerülését szolgáló figyelmeztetési szint. A felhasználást igen körültekintően, a benzimidazolokra vonatkozó előírások figyelembevételével, kell tervezni.
A respirációs folyamatokat gátló hatóanyagok Piridin-karboxamid (Anilid)
A hatóanyagcsoportba tartozó, a szőlőben használatra engedélyezett molekula: a boszkalid A boszkalid hatóanyag tartalmú készítmény a lisztharmat és a szürkepenész ellen hatékony, a mitokondriális elektrontranszportban fontos szerepet játszó enzim működését gátolja, a gombák sejtlégzését akadályozza meg (SDHI-fungicid).
Elsősorban a korai fürtfertőzések megakadályozására használható. Ennek érdekében a permetezéseket preventíven már a virágzás előtt – a fürt megnyúlásának időszakában – javasolt megkezdeni és blokkszerűen alkalmazni.
Strobilurin
A hatóanyagcsoportba tartozó, a szürkerothadás elleni védekezésre engedélyezett molekulák:
azoxostrobin, kresoxim-metil, piraklostrobin,
A hatóanyagok helyspecifikus hatásmechanizmusuk révén szinte egyedülálló módon egyszerre alkalmazhatóak voltak a Phycomycetes (Oomycetes) (idetartozik a peronoszpóra), az Ascomycetes (idetartozik a lisztharmat) és a Basidiomycetes (idetartozik a Botrytis) osztályokba tartozó patogén gombák okozta betegségek elleni védekezésekre.
A strobilurinok botritisz elleni hatását azáltal használják ki, hogy a virágzás és a fürtkialakulás időszakában blokkszerűen alkalmazzák a hatóanyagokat. A mély vagy szisztemikus módon ható készítmények megfelelő fedettséget jelentenek a bogyóknak, csapadékos időjárás esetén pedig hosszabb-rövidebb ideig kielégítő védelmet nyújtanak.
A technológiába illesztés nehézségeit csak a QoI-fungicideekel fennálló keresztrezisztencia veszélye jelenti. A blokkot a lisztharmat elleni védekezés szempontjait itt is betartva kontakt, más hatásmechanizmusú anyag közbeiktatásával kell megszakítani. A fürtzáródás időpontjáig a botritisz elleni kezelést mindenképpen meg kell ismételni.
Piridin (fenil-piridinamin) származék
A hatóanyagcsoport szőlőben engedélyezett hatóanyaga: a fluazinam
Fluazinam egy kontakt, több hatáshellyel rendelkező hatóanyag, mely az oxidatív foszforilácó gátlásával zavarja a sejtlégzési folyamatokat. A szürkepenész ellen a sporulációt gátló hatása emelkedik ki.
Szőlőben peronoszpóra és szürkepenész ellen a szert kijuttatva a fertőzési nyomástól függően 7-14 naponként szükséges a védekezéseket megismételni.
Az aminosavak és fehérjék szintézisét gátló hatóanyagok Anilo-pirimidin származékok
A hatóanyagcsoport botritisz elleni védekezésben engedélyezett hatóanyaga: a ciprodinil és a pirimetanil
A metionin bioszintézisének folyamatait gátló vegyületek. A hatóanyagcsoport tagjaival szemben közepes szintű a rezisztencia kialakulásának veszélye.
A hatóanyagcsoport készítményeinek a zsendülés körüli, illetve a szüretet közvetlenül megelőző időszak permetezéseiben lehet szerepük.
A ciprodinil a bogyó viaszos felszínéhez jól kötődve hosszú ideig kifejti kedvező hatását.
Védekezésre preventív módon maximum 1 alkalommal való használata javasolt. A nem megfelelően időzített használatra és vagy az élelmezés-egészségügyi várakozási idők be nem tartására utal az a tény, hogy a meg nem engedett hatóanyagtartalom mennyisége miatti vizsgálatok egyik legtöbbször megtalált hatóanyagai közé tartozik.
A pirimetanil egyrészt kontakt hatással rendelkezik, másrészt transzlaminárisan, a szöveteket teljesen átjárva mozog a növényben, harmadsorban pedig bizonyos gázhatása is van. Ezért lehet, hogy hűvösebb körülmények között is hatékony. A gombát a behatolás után is el tudja pusztítani. Gyógyító hatása jobb, mint az azoloké, így megelőző hatása hét, gyógyító hatása pedig három napra tehető, ami tíz napos hatástartamot jelent.
A sejtmembrán jelátviteli folyamatait gátló hatóanyagok Ozmotikus elektrontranszport gátlása
Fenil-pirol fungicid
A hatóanyagcsoport botritisz ellen engedélyezett hatóanyaga; a fludioxonil
A hatóanyag egy újonnan kifejlesztett hatóanyagcsoport kontakt hatásmechanizmusú képviselője.
A felhasználásával készült fungicid rendkívül eredményesen használja ki a kontakt fludioxonil és a szintén botriticid hatású, de eltérő hatásmechanizmusú szisztemikus ciprodinil hatékonyságát a Botrytis ellen.
Dikarboximidek
A hatóanyagcsoport botritisz ellen engedélyezett hatóanyaga; az iprodion
A dikarboximidek évtizedeken keresztül meghatározói voltak a szőlő szürkerothadása elleni védekezésnek. Az egyre szigorodó előírások miatt a hatóanyagcsoport másik két meghatározó hatóanyagának, a vinklozolinnak és a procimidonnak az engedélyokirata néhány évvel ezelőtt visszavonásra került. Az egyetlen megmaradt hatóanyag az iprodion már csak új formulációban kapható, és átkerült az I. forgalmi kategóriába.
Az iprodion a viszonylag rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejével a szüretet megelőző, termésmentés jelleggel kipermetezett készítmények klasszikus képviselője.
Lipid- és membránszintézis folyamatát gátló hatóanyagok Mandulasav származék
A kémiai csoport botritisz ellen is engedélyezett hatóanyaga: a mandipropamid
A szőlő botritiszes megbetegedésével szemben általában ditiokarbamát vagy réz hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyaggal kombináltan kerül forgalomba.
A készítménnyel a védekezést a szőlőfürt legérzékenyebb stádiumában, a virágzásban kell elkezdeni. Az eltérő hatásmechanizmus miatt a mandipropamid használható a strobilurin blokk
megszakítására. Lisztharmat elleni készítménnyel is kombinálva 10-14 napos fordulók tartására alkalmas nagyobb fertőzési nyomás esetén is.
Valin-amid-karbamát
A kémiai csoport botritisz elleni védekezésre engedélyezett hatóanyaga: a valifenalát
A valifenal hatóanyag botritisz elleni hatékonyságát a peronoszpóránál leírtak szerint kell felhasználni. A rezisztencia megtörése érdekében a hatóanyag a botritisz elleni mellékhatással bíró kontakt fungiciddel a folpettel gyári kombinációban kerül kiszerelésre.
A szterol bioszintézisének folyamatát gátló hatóanyagok Triazol származékok (azolok)
A hatóanyagcsoportba tartozó, a botritisz elleni védekezésre engedélyezett molekula; a tebukonazol,
Hatását elsősorban a gomba sejtfelépítési folyamatában meghatározó ergoszterol bioszintézisének gátlásával fejti ki (DMI-fungicid).
A hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyaggal készített növényvédő szer felhasználására a kialakuló rezisztencia veszélye miatt a lisztharmatnál leírtak betartása ajánlott.
A technológiába olyan időszakokban illeszthetőek be, amikor az intenzív bogyónövekedés hosszabb permetezési fordulókat követel meg. Mindenképpen a blokkszerű alkalmazás javasolt a virágzás és a bogyónövekedés körüli időszakokban. A blokk megszakítható kontakt vagy más hatóanyagcsoportba tartozó szisztemikus hatóanyag alkalmazásával, így a kritikus időszakra szóló védelem szükség szerint hosszabbítható.
Hidroxi-anilid
A hatóanyagcsoportba tartozó, a botritisz elleni védekezésre engedélyezett molekula; a fenhexamid
A fenhexamid preventíven gátolja a spóra csírázását és a micelium növekedését. A hatóanyag egyedi hatásmechanizmusa és kémiai felépítése különleges helyzetet hoz a botritisz elleni küzdelemben. Az utóbbi évek divatos készítménye lett a készítmény.
Az integrált technológiáiba is beilleszthető, a rezisztencia kialakulásának veszélye jelenleg alacsony szintű.
A patogén gomba életfolyamatait több ponton gátló, illetve nem tisztázott hatásmechanizmusú hatóanyagok, melyek ellen rezisztencia nem ismert
Ftálimid
A hatóanyagcsoport képviselői közül ma már csupán egyetlen hatóanyag, a folpet maradt meg a szőlőben felhasználásra engedélyezett készítmények körében.
A széles hatásspektrumú protektív és kuratív hatást egyaránt mutató fungicidnek, a rézvegyületekhez és a ditiokarbamátokhoz hasonlóan a lisztharmat kivételével a növényi kórokozó gombák nagy többségével szemben hatékonysága van.
A botritisz elleni mellékhatását általában kontakt kombinációs partnerként való alkalmazásával használják ki. A hosszabb egészségügyi várakozási idő miatt a technológiába illesztésre a fürtzáródás idejéig van lehetőség.
Szénsav-karbamát származék Ditiokarbamát
A hatóanyagcsoport botritisz ellen is javasolt hatóanyagai: mankoceb, metiram,
A botritisz ellen a hatóanyagok kontakt hatású, széles hatásspektrumú tulajdonságait használják fel. Általában szisztemikus készítmények gyári kombinációiként szerepelnek, de előfordul ditiokarbamát + réz kombináció is.
Felhasználásukra a peronoszpóránál leírtak érvényesek.
Réz hatóanyagú szerek
A réz különböző vegyületeinek toxikus hatását - mint általános sejtméreg -, felhasználták (és használják) a gyomirtástól a gomba vagy baktériumok elleni védekezésben egyaránt. Általában szisztemikus készítmények gyári kombinációiként szerepelnek.
10.4 A SZŐLŐ KÁRTEVŐI ELLENI VÉDEKEZÉS