A növényi tápelem-koncentráció és a hozam összefüggése

Erős tápelemhiány esetén a növények ásványianyag-tartalma csekély, és a hozam alacsony. Ha a hiányt kicsit enyhítjük, a hozam egy ideig gyorsabban nőhet, mint a tápelemfelvétel. Ebből adódóan a növényi elemkoncentráció enyhén tovább csökkenhet, hígulhat. A tápanyagkínálat további javulásával a felvétel sebessége eléri, majd lassan meghaladja a szükségletet. A növényben az elemkoncentráció egyre nő.

Ezzel párhuzamosan a növekedés mind jobban visszaesik, majd megáll, amikor az illető elem minimuma megszűnik. Ez a tápanyagmennyiség (határkoncentráció) az, melynek legalább jelen kell lennie ahhoz, hogy a maximális termést elérhessük. A kínálat további növelése már nem elsősorban a termés hozamára hat. A fokozott felvétel ebben a tartományban hatástalan (luxusfelvétel), hacsak a feleslegben felvett tápelemek nem képeznek tartalékot későbbi időszakokra. Esetleges előnyös vagy káros hatásuk a termés minőségében is megjelenhet.

A túl nagy kínálat végül is toxikussá válik (relatív tápelemhiányt indukálva más elemek felvételében), ezért a termés csökken. A növényi elemtartalom és a termés görbéjén a luxusfogyasztás jelentős területet képviselhet. Bizonyos elemek tág határok között feldúsulhatnak a növényben anélkül, hogy ez látható károsodáshoz vezetne. Más elemek optimuma szűk, gyorsan felléphet a hiány vagy a mérgező túlsúly.

44. kép

A növényanalízis eredményeit úgy értékeljük ki, hogy a mért eredményünket összehasonlítjuk elemenként a táblázatos értékkel (lásd a fenti táblázatot), amennyiben ettől eltér, a növény tápelem-felvételi zavart jelez. Ennek oka lehet: a tápelem-antagonizmusok, vízhiány, levegőtlenség stb.

A növényelemzési adatok elsősorban az adott növény tápláltsági állapotáról informálnak, és nem közvetlenül trágyaadagot határoznak meg. A talajvizsgálati adatokhoz hasonlóan a trágyaigény számításakor egyéb szempontokat (tervezett termés, talajvizsgálati információ, stb.) is figyelembe kell venni.

Mivel a tápelem-koncentráció változik a növény korától és fajától függően, valamint eltérő az egyes növényi részekben is, a mintavételeket szigorúan növényfajra, fejlődési stádiumra és növényi szervre vagy részre írjuk elő. Ez képzi a növényelemzési adatok értelmezésének alapját, és egyben kijelöli korlátait.

A kapott vizsgálati eredmények értékelésénél első lépésben átlagokat képzünk a párhuzamos mintavétel analitikai adataiból, mintavételi egységenként, tehát parcellánként. Ezeket az átlagadatokat összevetjük az etalontáblázatos határértékekkel (ellátottsági optimumokkal), és következtetéseket vonunk le a vizsgált terület növényállományának tápláltsági állapotára, illetve közvetetten a talaj ellátottságára, növényállományának tápláltsági állapotára, illetve közvetetten a talaj tápelem-ellátottságára. A növény ásványi tápelemtartalmát azonban számos belső és külső eredetű tényező befolyásolhatja. E tényezők ismerete nélkül a helyes következtetések levonása és a kapott eredmények gyakorlati felhasználása nehézségekbe ütközik.

A növényanalízis egyik pozitívuma, hogy képes azokat a kölcsönhatásokat kimutatni, melyek a tápelemfelvétel során lejátszódnak. Amennyiben csupán egy-egy tápelem vizsgálatára szorítkozunk, a növényelemzés eredménye félrevezethető lehet. Mivel a növény az esszenciális elemeket meghatározott arányban, illetve egyensúlyban igényli a fotoszintézis során, egyik elem minimuma kiválthatja a többi elem felvételének pótlását is.

A szaktanácsadás és a kutatás számára azon arányok kontrollja minősülhet kívánatosnak, melyek egyes elempárok szinergista vagy antagonista kölcsönhatásait tükrözik. Ilyenek lehetnek például a K/N, K/Mg a kálium ellátottsággal összefüggésben, és a N/P a nitrogén trágyázás kapcsán.

A tápelemarányok és a hozam összefüggésében is szerepet játszik a minimum törvénye.

Amennyiben az összefüggést elég nagyszámú és heterogén adat birtokában egy koordináta-rendszerben ábrázoljuk és egy burkológörbével jellemezzük, az alacsony termésekhez szinte bármilyen tápelemarány vagy koncentráció tartozhat a parabola kiszélesedő talpazati széle szerint, míg a nagy termésekhez csak egy szűk optimum a parabola csúcsi része alapján. A tápelemarány önmagában félrevezethet. Sumner (1978, 1979) szerint az arány nem más, mint a számláló és a nevező hányadosa. Tehát két elem egymástól való viszonyáról ad felvilágosítást, nem informálva azok mennyiségéről.

Az elmondottakból következik,hogy minél több arányt kell egyidejűleg vizsgálni a minimum tényező megbízható becslésére. Az arány és a koncentráció adatait, optimumait egyaránt figyelembe kell venni.

A szőlő tápelemeinek megfelelő arányai a következők: (Megoni, 1980 szerint)

Megnevezés Megfelelő arány Megnevezés Megfelelő arány

N/K 1,90-3,00 Ca/Mg 10,90-12,90

K/Mg 3-7 P/Fe 12-16

K/Ca 0,45-0,48 P/Mn 17-23

P/Zn 20-30 Zn/Fe 0,30-0,60

N/P 8-14 Fe/Mn 0,90-1,30

P/K 0,16-0,18 K1/K2 0,90-1,20

50. A szőlő tápelemeinek megfelelő arányai (Megoni, 1980)

45. kép

A növény növekedése és fejlődése természetesen nemcsak a tápláltság, hanem számos más tényező függvénye. Belső növekedési tényezőkön a genetikailag rögzített tulajdonságok értendők, míg a külvilágból érkező hatások (fény, hő, víz, tápanyag) a külső növekedési tényezők. Ez utóbbiak szükségesek ahhoz, hogy a genetikailag rögzített tulajdonságok kifejlődhessenek és érvényre jussanak.

A növényi tápelem-koncentráció és a hozam összefüggése növényenként és tápelemenként természetesen egyedi változékonyságot mutathat.

9.14 ÖSSZEFOGLALÁS

A szőlő K-ra igényes, N-t és P-t ellenben közepes mennyiségben használ fel. A jó kondíciójú szőlő képes csak nagy termésre. A szőlő tápanyag-ellátásának két fázisa van. Telepítés előtti készlettrágyázás, valamint a fenntartó trágyázás.

A feltöltő trágyázás a felvehető tápanyagtartalom alapján történik. A fenntartó trágyázásnál a tervezett termést, a tőkekondíciót és a levélanalízis eredményeit vesszük számításba.

9.15 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. Hogyan változik a vegetációs időszak különböző fázisaiban a szőlő K, N, P igénye?

2. Mi a feltöltő trágyázás elvi alapja?

3. Hogyan számoljuk ki a fenntartó trágyázás tápanyagdózisát?

4. Milyen következtetéseket lehet levonni a levélanalízis adataiból?

5. Hogyan befolyásolja a talaj magas mésztartalma a növény tápanyagfelvételét?

6. Mikor alkalmazunk lombtrágyázást a szőlőben?

9.15.1 Tesztek

1. Mit nevezünk tápanyag-kapacitásnak?

1. A felvehető és felvehetővé váló tápelem együttes mennyisége 2. Az összes talajon lévő tápelem

3. A felvehetővé válás sebessége 2. Milyen mértékű a foszfát kimosódási veszteség?

1. 0,1 – 0,2 kg/ml 2. 1,0 – 2,0 kg/ml 3. 10 – 20 kg/ml 3. Hogyan befolyásolja az NH4

+ - N jelenléte a talajban a K megkötődését?

1. egyáltalán nem befolyásolja 2. segíti a megkötődést 3. csökkenti a megkötődést

4. Mely talajon adunk dolomitot a Mg ellátottság javítására?

1. kötött talaj 2. savanyú homok 3. meszes homok 5. Mi a mész – káli törvény lényege?

1. a sok Ca segíti a K felvételét 2. a sok Ca gátolja a K felvételét 3. a Ca nem befolyásolja a K felvételét 6. Melyik vasforma mozgékonyabb a talajban?

1. Fe³⁺

2. Fe²⁺

3. Fe²⁺ és Fe³⁺ egyformán mozog 7. Milyen kémhatású talajon nagyobb a mangánfelvétel?

1. savanyú 2. semleges 3. lúgos

8. Hogyan befolyásolja a magas foszforellátottság a Zn felvételét?

1. nem befolyásolja

2. csökkenti, mert érvényesül az antagonizmus 3. növeli, mert érvényesül a szinergizmus

9. Mennyi komposztot adagolunk egy gödörbe szőlő ültetésekor?

x. 0,5 – 1 kg/gödör 1. 3 – 4 kg/gödör 2. 7 – 8 kg/gödör

10. Mely műtrágyaféleségek savanyító hatásának semlegesítésére szükséges a legtöbb CaCO3?