III. Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok

Hazánk területének több mint 30 %-át borítják. Erdő hatására kialakult talajok, ahol a talajképződést döntő mértékben befolyásolta a fás növényzet és a viszonylag nagyobb csapadékmennyiség. A talajok felső szintjei erősen kilúgozódtak és egy jellegzetes talajprofil alakult ki. Legfelül egy vékony humuszos szint, ez alatt a kilúgzási szint, amely világos színű, alatta a sötétebb színű vörösebb felhalmozódási szint. Jól tagolt színbeosztás jellemzi ezen talajokat.

29. kép Barna erdőtalajok Magyarországon

A barna erdőtalajok hazai övezete klímazonális talajövezet, mely a csapadékbőség hatására alakul ki. A lombos erdők alatt lévő avar segíti a csapadék beszivárgását, ami a fák leveléről lecsurgott, és meggátolja annak kipárolgását. Ebből következik, hogy a talajba jutó víz átrendezi a talaj anyagforgalmát, a felső réteg ásványi anyagokban elszegényedik, az alatta levő szint pedig gazdagodik. A falevelek bontását a gombák végzik, emiatt a talajsavanyodás is felerősödik. A talaj termelési értékét az határozza meg, hogy az alapkőzet tartalmazott-e karbonátot vagy nem. Ha tartalmazott, ellenáll a kilúgzásnak, így jobb minőségű talajok jönnek létre; ha nem tartalmazott, akkor redukáló típusú, Fe²⁺ - Fe³⁺-ban és Mn²⁺ - Mn⁴⁺-ban gazdag felhalmozódási szint jön létre, amely a növényre kedvezőtlen hatást gyakorol. Elkülönítésére éppen emiatt az altalaj mésztartalma alkalmas.

Barna erdőtalajok

CaCO3-ot TARTALMAZÓ CaCO3-ot NEM TARTALMAZÓ

ALAPKŐZET ALAPKŐZET

- karbonátmaradványos - podzolos barna erdőtalaj

barna erdőtalaj - pangóvizes barna erdőtalaj

- csernozjom-barna - kovárványos barna erdőtalaj

erdőtalaj - savanyú nem podzolos barna

- barnaföld erdőtalaj

- agyagbemosódásos barna - agyagbemosódásos barna

erdőtalaj erdőtalaj

30. kép

31. kép

32. kép

33. kép

34. kép

Jellemzőjük a fák által termelt és a földre hulló szerves anyag, főként gombás mikroflóra által történő bontása. A humuszosodás – formáját tekintve – háromféle lehet:

 Mull, zömében elbomlott, a növények szerkezete nem ismerhető fel, a szerves-ásványi kötés gyakori,

 Moder, a növényi részek csak részben humifikálódnak, nem kapcsolódik az ásványi részhez,

 Mor (nyers humusz), a növényi részek kevéssé alakultak át, mennyiségük évről-évre nő.

A három forma szántóföldi művelés hatására majdnem egyformává válik.

Karbonátmaradványos barna erdőtalajokon a humuszosodás – a kalcium miatt – erőteljesebb a többi típusnál, nitrogén-ellátottságuk közepes, humusztartalmuk és a humuszos szint mélysége változatonként módosul. Csernozjom barna erdőtalajoknál a kilúgzás (erdőtalajokra jellemző) és az erőteljes humuszosodás (csernozjomokra jellemző) hatások kombinálódnak. Mély humuszos rétegű, jó tápanyag-szolgáltató képességű, kedvező nitrogén-ellátottságú talajok.

Barnaföldeknél (Ramann-féle barna erdőtalajok) a humuszos A-szint 20-30 cm vastag, a humusz típusa az erdőben televény, erősen humuszosodott és az ásványi anyaggal egybeforrott erdő alatt 6-8 %, szántóföldi művelés esetén 2 % körüli a humusztartalom. Kedvező tápanyag-ellátottságú és (erózióval nem sújtott területeken) nitrogéntartalma közepes.

Agyagbemosódásos barna erdőtalajok szántott rétegének humusztartalma csak ritkán haladja meg a 2 %-ot, tápanyag-gazdálkodásuk közepes, nitrogéntőkéjük erősen függ a humusztartalmuktól, ezért szegényes.

a.) CaCO3-ot tartalmazó alapkőzet

-

karbonátmaradványos barna erdőtalaj

Magas CaCO3 tartalmú laza üledékes kőzeteken alakulnak ki. A karbonátoknak csak egy része lúgzódott ki, ezért elegendő Ca²⁺ áll rendelkezésre a Ca-humátok kialakulásához. A humusz mennyisége a mélységgel csökken, a mésztartalom ellenben nő. Talajképző kőzet: homokos lösz, egyéb erősen karbonátos laza üledékes kőzet.

Előfordulás: kisebb foltokban a többi erdőtalaj között.

35. kép karbonátmaradványos barna erdőtalaj - csernozjom-barna erdőtalaj

E talajok általában a barna erdőtalajok és a csernozjom talajok eltérési területének határán található. A talajban egyidejűleg játszódik le a kilúgzás, ami agyagosodást és Fe²⁺ – Fe³⁺ átalakulást jelent, valamint a humuszosodás, ami szervesanyag-feldúsulást okoz a feltalajban. E talajok kémhatása semleges vagy gyengén savanyú, szénsavas meszet többnyire csak 1 m alatt találunk.

Talajképző kőzet: lösz, löszös agyag vagy egyéb karbonátot tartalmazó laza kőzet.

Előfordulás: dombvidékeink és hegyvidékeink lábánál. Villány, Szekszárd, Mátraalja, Bükkalja és környéke.

36. kép Csernozjom barna erdőtalaj, Mátraalja - barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalaj)

Hazánkban igen elterjedt talajtípus. Jellemző a talajra az erdőtalajok jellegzetes színtagozódása. A kilúgzás csak a könnyen mobilizálódó anyagokra (Ca²⁺, Mg²⁺) terjed ki. A kilúgzási és a felhalmozódási szint agyagfrakciókban nem tér el.

Talajképző kőzet: lösz, vályog, homok, egyéb, főleg karbonátos, üledékes kőzet.

Előfordulása: főleg a Dunántúli-középhegységben, de az ország egyéb részein is, pl.

Gyöngyös környéke, Bükk, Zempléni-hegység.

37. kép Ramann-féle barna erdőtalaj, Gödöllő - agyagbemosódásos barna erdőtalaj

Hazánk egyik legelterjedtebb erdőtalaja, amely karbonátos és karbonátmentes kőzeteken egyaránt előfordul. Elsősorban üledékes kőzeteken található, de nagymértékben fordulnak elő homokokon is. Erdészeti hasznosítás szempontjából a legsokoldalúbban hasznosítható. A talajtípusnál a kilúgzás játssza a fő szerepet, a humuszosodás kisebb szerepet kap, mivel nagy a szervesanyag-elbomlás intenzitása. A talajtípus nevében is megjelölt agyagvándorlás eredményeként a talaj felső rétege fakó színű, az alsó rétege sötétebb és nagyobb agyagtartalmú. Vízgazdálkodási tulajdonságai általában kedvezőek.

Talajképző kőzet: lösz, lösszerű vályog, vulkáni tufák málladéka.

Előfordulása: Észak-magyarországi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Zala és Somogyi-dombság stb.

38. kép Agyagbemosódásos barna erdőtalajok, Karád 6.1.6 Fogalomtár

Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok): lombos erdők jellegzetes talajai, amelyekben a humuszosodás és a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Az A szint és a B szint agyagtartalma megközelítően azonos, de mindkét szint több agyagot tartalmaz, mint a talajképző kőzet (karbonátmentes agyagra számítva). Kémhatásuk semleges vagy gyengén savanyú, bázistelítettségük 55 %-nál nagyobb. Szelvényük felépítése: Ao v. Am-Bv-C v.

Cca.

Agyagbemosódásos barna erdőtalajok: olyan talajok, amelyekben a humuszosodás, a kilúgzás, az agyagosodás folyamatait az agyagos rész vándorlása és a közepes mértékű savanyodás kíséri. A textúrdifferenciálódási hányados > 1,2. Szelvényükben morfológiailag nem mutatható ki illuviális (E) szint. A felhalmozódási szint többnyire prizmás vagy diós szerkezetű. Szerkezeti elemein, a repedések falán és a makropórusok belsejében agyaghártya bevonat észlelhető. Az A szint lehet mollic vagy ochric A szint. Szelvényük felépítése: Ao vagy Am-Bt-C vagy Cca.

Textúrdifferenciálódás: az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és podzolos barna erdőtalajok felhalmozódási szintjében és a felette levő kilúgzási szintben található agyagtartalom közötti különbség. Homogén talajképző kőzet esetén a textúrdifferenciálódás az agyagvándorlás intenzitását jelzi.

Agyagvándorlás (agyagbemosódás): a talajképződésnek az a folyamata, amelynek során az agyagos rész (és a vas) elmozdul valamely felső szintből az alsó(bb) szint(ek) felé anélkül, hogy az összetétele lényegesen megváltozna.

6.2 ÖSSZEFOGLALÁS

A szőlőtermesztésre alkalmas területek talajai leírhatók a genetikus talajföldrajzi osztályozás kategóriáival.

A szőlőtalajok rendszerint kisebb mállásfokúak, mint a szántóföldi növénytermesztés talajai. A homok talajoknál kis mértékű a mállás, a kőzethatású talajoknál a viszonylag csekély humuszos réteg miatt a geológiai eredet dominál, a barna erdőtalajoknál pedig a gyökérzóna levegőzöttsége. A

genetikus talajrendszerbe sorolása csak egy mutatója a szőlőtalajoknak. A nedves, nyirkos talajok nem alkalmasak szőlőtermesztésre.

6.3 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK

1. A szőlőtermesztő területek talajai a genetikus osztályozás szerint milyen fő típusba sorolhatók?

2. Miért alkalmasak a homoktalajok szőlőtermesztésre?

3. Sorolja fel azokat a talajtípusokat, amelyek a váztalajok fő típusába tartoznak!

4. Milyen geológiai különbségek vannak kőzethatású talajoknál?

5. Milyen alapkőzeten kialakult barna erdőtalajok alkalmasak szőlőtermesztésre?

6.3.1 Tesztek

1 A fő talajtípusok közül melyiknek a legnagyobb a területi kiterjedése Magyarországon?

1 – váztalaj 2 – barna erdőtalaj X – réti talaj

2. Melyik tartozik az intrazonális talajok közé?

1 Csernozjom talajok 2 Réti talajok

X Váztalajok

3. Melyik kőzethatású talaj alakult ki mésztelen alapkőzeten?

X humuszkarbonát talaj 1 rendzina talaj

2 fekete nyirok talaj

4. A BET közül melyik tartalmaz alapkőzetben karbonátot?

1 Barnaföld 2 Podzolos BET X Pangóvizes BET

5. Melyik kőzethatású talaj pH-ja a legalacsonyabb 1 Humuszkarbonát talajok

2 Redzina talajok X Nyirok talajok

6. Milyen a mészprofil a barna erdőtalajokon?

1- a feltalaj mészben szegény

2- a feltalaj és altalaj mészben gazdag

X – a szelvény CaCO3 profilja egyenletes

7. A BET közül melyiknek legjobb a vízgazdálkodása?

1 Barnaföld 2 Podzolos BET X Pangóvizes BET

8. A BET közül melyik alakult ki homok alapkőzeten?

1 Podzolos BET

2 Savanyú, de nem podzolos BET X Kovárványos BET

9. Milyen alapkőzeten jön létre a nyiroktalaj?

1 – szénsavas meszet tartalmazó alapkőzeten 2 – szénsavas meszet nem tartalmazó alapkőzeten X – mindkettőn

10. Milyen a szelvénytagozódás a barna erdőtalajokon?

1 – a feltalaj mészben szegény 2 – a feltalaj mészben gazdag

X – a szelvény CaCO3 profilja egyenletes

In document Talajtan és agrokémia (Pldal 78-89)