Szükséges eleme-e a vegyszeres gyomszabályozás az

V]LNiSRV]WDUHSFHLQWHJUiOWQ|YpQ\YpGHOPpQHN"

(J\HV V]HU] N YpOHPpQ\H HOWpU DUUD Yonatkozólag, hogy egyáltalán kell-HJ\RPLUWDQLD] V]LNiSRV]WDUHSFpW. Az ellene és mellette

V]yOypUYHNHWDN|YHWNH] NEHQIRJODOMXN|VV]H

BEKE V]HULQW D UHSFHWHUPHV]WpVW D NiUWHY N VRNV]RU NpUGpVHVVpWHKHWLN8J\DQDNNRUDQ|YpQ\LNiUWHY NMHOHQW Vebb kárt nem okoznak. MÜHLETHALER (1968) beszámol arról, hogy a repce azon kevés

PH] JD]GDViJL NXOW~UD N|]p WDUWR]LN DKRO D NpPLDL J\RPLUWiVUD PpJ QLQFV OHKHW VpJKÁLDY 1974-ben még arról számol be, hogy Magyarországon

D] V]LNiSRV]WDUHSFHYHJ\V]HUHVJ\omirtása még nem szerepel az üzemi

WHFKQROyJLiEDQ GH D J\RPQ|YpQ\HN WHUPpVFV|NNHQW KDWiVD PLDWW

vizsgálatra javasolja a kérdést. MÁTÉ (1978) szerint a Magyarországon korábban általános 6-8 kg/ha veW PDJPHQQ\LVpJ PHOOHWW D J\RPLUWy

szerek használata nagyüzemi körülmények között indokolatlan volt, a

J\RPLUWiVSHGLJQHPiOWDOiQRVLQNiEENtVpUOHWLMHOOHJ

SVÁB – SIMITS (1978) nagyüzemi termesztés termésátlagát

EHIRO\iVROy WpQ\H] LQHN ELRPHWULDL HOHP]pVH DODSMiQ PHJiOODStWRWWiN

hogy PHJIHOHO növényvédelem hatására a termésátlagban nem

MHOHQWNH]WHN HOWpU HUHGPpQ\HN ANTAL (1981) szerint a repcében vegyszeres gyomirtásra általában nincs szükség. HALÁSZ –SZABÓ (1998) nem tartja szükségesnek a vegyszeres gyomirtást.

E (1998) szerint a repce gyomirtását D] HO YHWHPpQ\EHQ NHOO

elvégezni, mivel a Matricaria inodora és a Galium aparine a búzából könnyen irthatók.

SZABÓ (2000) szerint hazánk klimatikus adottságai nem teremtik

PHJ D NHOpV HO WW HOYpJ]HWW J\RPLUWy NH]HOpVHN EL]WRQViJRV

alkalmazhatóságának feltételeit, pl. a szeptemberi csapadék elmaradása miatt. A Galium aparine ellen a legbiztosabb megoldásnak az

HO YHWHPpQ\EHQHOYpJ]HWWJ\RPLUWiVWWDOiOMD

$ PDJ\DU V]HU] N V]HULQW D UHSFH J\RPLUWiVD HVHWHQNpQW D

körülményeket mérlegelve elhagyható (ILLÉS, 1979; KOCSIS, 1983;

WÁGNER –PETI,1995;REISINGER,1996;NAGY,1998).

0iV V]HU] N RO\DQ HVHWHNHW IHOWpWHOHNHW VRUROQDN IHO PHO\HN LQGRNROMiN D J\RPLUWy V]HU IHOKDV]QiOiVW YHW PDJ HO iOOtWiV (SÁRKÁNY, 1984; E , 2001; NAGY, 2002); virágzó gyomnövények kiiktatása a

WDYDV]L URYDU|O V]HUHV NH]HOpVHNQpO MHOHQW VHJtWVpJHW D PpKSXV]WXOiV

elkerülésére (HOFFMANN,1983;SÁRKÁNY,1990;FRESLI – LISCSINSZKY, 1990; P , 1994; SIMONFALVI, 1996; KARAMÁN – NOVÁK, 1999); a gyomnövények jelenléte megnehezíti az aratást (FRESLI – LISCSINSZKY, 1990; KARAMÁN, 1994); D UHSFH XWiQ N|YHWNH] NXOW~UD iOWDOiEDQ

gabona) gyommagkészletét szaporítjuk a gyomirtás elhagyásával (KARAMÁN,1994;1998;SIMONFALVI,1996;KARAMÁN –NOVÁK, 1999);

a nagyobb tenyészterületre való törekvéssel a repce gyomelnyomó képessége csökken (HOFFMANN, 1983;LÁNCI, 1999;E ,2001; NAGY, 2002);a kalászosokban felszaporodott gyomnövények (Galium aparine, Apera spica-venti) a repcében is egyre nagyobb borítási értékkel jelentkeznek (HOFFMANN,1983;E I,2001);D]HO YHWHPpQ\J\RPLUWiVD

nem mindig bizonyul hatékonynak a repce gyommentesítésére (REISINGER, 1981; NAGY – TAMÁS, 2002); a gyomos repce kezdeti

IHMO GpVHJ\HQJH(KARAMÁN,1994;NOVÁK et al. 1999; NAGY –TAMÁS, 2002; KISS, 2002); gyenge fejlettVpJ iOORPiQ\EDQ D WpOL LG MiUiV

nagyobb kárt okozhat (KARAMÁN, 1994; KISS, 2002); a termés káros gyommagtartalma a piacképességet rontja (KARAMÁN,1994;KARAMÁN – NOVÁK, 1999); gyomirtott repcében a deszikkálás elmaradhat (KARAMÁN, 1994;SIMONFALVI, 1996;KARAMÁN – NOVÁK, 1999); nem gyomirtott repcében érésgyorsító készítmények helyett deszikkánsokat szükséges alkalmazni (KARAMÁN –NOVÁK, 1999); intenzív technológia, magas termésátlag, eredményesség elérése (SIMONFALVI, 1996;

KARAMÁN,1998;NAGY –TAMÁS,2002).

7|EE V]HU] IRJODONR]RWW PXQNiMiEDQ D J\RPV]DEiO\R]iV LG ]tWpVpQHN NpUGpVpYHO 0HJiOODStWRWWiN KRJ\ D repcetermesztésben a

SRV]WHPHUJHQV J\RPLUWiV OHKHW VpJH PLQGHQNpSSHQ PHJQ\XJWDWy GH

EL]WRQViJRW D SUHHPHUJHQV J\RPLUWiV DG pV tJ\ D] HOV SLOODQDWWyO

eO Q\K|] MXWWDWMXN D NXOW~UQ|YpQ\W D J\RPNRQNXUHQFLiYDO V]HPEHQ $

tavaszi gyomirtás csak szükségmegoldás lehet (SIMONFALVI, 1996;

LÁNCI,1999;ANONIM,2001;NAGY –TAMÁS,2002).

Bizonyos gyomnövények ellen tavaszi gyomirtással nem lehet védekezni (pl. Papaver rhoeas, Galium aparine HOOHQN FVDN V]L

preemergens gyomirtás ad jó eredményt (LÁNCI,1999).

$ NOI|OGL V]HU] N N|]O BARTOŠKA (1998) szerint Csehországban D J\RPRN HOOHQL YpGHNH]pV KR]]iMiUXO D] V]L

káposztarepce rentabilitásához.

SOVA et al. ( NO|QE|] WHUPHV]WpVL V]LQWHNHW KDWiUR]WDN

meg a repcetermesztésben Csehországban, melyek az alkalmazott

J\RPLUWiV V]HPSRQWMiEyO D N|YHWNH] N SULPLWtY QLQFV J\RPLUWiV DODFVRQ\ LQSXW JD]GDViJRV VWDQGDUG LQWHQ]tY V]L J\RPLUWiVVDO

Ökonómiai megközelítést alkalmazva csupán a legalacsonyabb termesztési szintet határozzák meg herbicid-mentesként.

KOHOUT (1999) csehországi kísérleteiben úgy találta, hogy herbicidek nélkül a repce nem termesztKHW $ NHOpV XWiQL KHUELFLG

kijuttatás azonban csak korrekciót jelenthet a veszélyesebb gyomok ellen, a Galium aparine, Matricaria félék és a gabona árvakelés ellen. Ellenük hatékonyabb és olcsóbb presowing vagy preemergens módon védekezni.

Franciaországban a repceterületek 0,5%-án termesztenek gyomirtás nélkül repcét, 0,8%-án kizárólag posztemergens kezelésre alapozva.

Legnagyobb arányban (34,5%) a presowing + preemergens kezelés szerepel (HEBINGER, 1999). WAHMHOFF (1990) németországi vizsgálatai alapján, a gyomok elleni védekezés nem jelenti azt, hogy

termésnövekedés várható a herbicidkezelés hatására. A gyomirtás

HOV VRUEDQSUHYHQWtYHOMiUiVPHO\DEHWDNDUtWKDWyViJRWN|QQ\tWLYDODPLQW

a termés gyommag-mentességét hivatott elérni.

3.4.4.4. Herbicid-

WHUKHOpVFV|NNHQWpVpQHNOHKHW VpJHL

Az integrált szemléOHW MHJ\pEHQ NO|QE|] PyGV]HUHNNHO

mérsékelni lehet a kijuttatott herbicidek dózisait foszfolipid adjuvánsok segítségével, melyekkel 25-30%-NDO PpUVpNHOKHW D NLMXWWDWRWW V]HU

mennyisége. Az ammónium-nitráttal kevert herbicidek dózisa is

FV|NNHQWKHW GÁBORJÁNYI et al. 1995).

0iV PyGV]HU D Q|YpQ\YpG V]HU IHMOHV]WpV WDOiQ OHJHOKDQ\DJROWDEE WHUOHWH D NLMXWWDWiV $ODSYHW HOOHQWPRQGiV D] KRJ\

D NRUV]HU SHV]WLFLGHNHW NRUV]HU WOHQ JpSHNNHO NtYiQMXN NLMXWWDWQL $ SHV]WLFLGKDV]QiODW DODSYHW IHODGDWD KRJ\a célfelületet („target”) minél jobban és gazdaságosabban fedje úgy, hogy minimalizáljuk a nem célfelülettel („non target” organizmusok, környezet) való érintkezést.

Ilyen fejlesztések pl. a szabályozható peszticidfelhasználás, a WiYpU]pNHO

technika bevezetése (HUNYADI, 1992).

$ WpULQIRUPDWLNDL HV]N|]|N IHMO GpVpYHO pV J\DNRUODWL DONDOPD]iViYDO ~MDEE OHKHW VpJHN Q\tOQDN PHJ D SUHFt]LyV

gyomszabályozásban. REISINGER – NAGY (2002) GPS-szel megjelölt gyom-felvételezési mintaterek alapján helyspecifikus gyomirtási

WHFKQROyJLD WHUYH]pVpYHO IRJODONR]WDN YL]VJiODWDLNEDQ PHO\ OHKHW Yp WHV]LDIROWV]HU ORNiOLVNH]HOpVHNHW

3.4.5

$= 6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2

-ZÁSÁNAK INTEGRÁLT MÓDSZEREI

Integrált védekezésnek nevezzük, amikor a károsítók egyedszámának a gazdasági kár szintje alatti szinten való szabályozásához az agrobiocönózis természetes biotikus szabályozó

WpQ\H] LW LV IHOKDV]QiOMuk. Ez esetben „integrálni” azt jelenti, hogy

ILJ\HOHPEHYHVV]NHJ\ DGRWWNiURVtWyOHN]GpVpQHN|VV]HVOHKHW VpJHLW

és ezHNHW KDUPRQLNXVDQ HJ\ pVV]HU UHQGV]HUUp HJ\HVtWMN (KKH]

PLQGHQHNHO WW WLV]WiEDQ NHOO OHQQQN D] |VV]HV OHKHW VpJHNNHO VIRÁG, 1981). $] DODSHOY PD PiU PLQGHQ IHMOHWW RUV]iJ PH] JD]GDViJiEDQ D]

hogy nem totális gyomirtást kell végezni, hanem a gyomborítottságot

RO\DQPpUWpN UHNHOOYLVV]DV]RUtWDQLDPHO\J\DNRUODWLNiURNNDO QHPMiU

VIRÁG (1981) munkájában felhívja a figyelmet arra, hogy a kemizálásban kerülni kell az automatikusan begyakorlott sémákat.

GEROWITT – HEITEFUSS (1990) vizsgálták a gabonában károsító gyomokat és leszögezték, hogy az egynyári gyomok elleni védekezésben jobb egy fix küszöbérték meghatározása, mint a profilaktikus herbicidkezelés és kísérletsorozatuk alapján meghatározták az egyes gyomfajok esetén azt a küszöbértéket, amely már beavatkozást igényel.

BENEDEK et al. (1997) szerint 0DJ\DURUV]iJ PH] JD]GDViJL WHUOHWpQHNMHOHQOHJLJ\RPRVRGiVDRO\DQQDJ\PpUWpN KRJ\Dgyomirtó szerek alkalmazását nélkülözhetetlenné teszi. A gyomkárosítások elleni

J\RUVpVEL]WRQViJRVYpGHNH]pVHOV VRUEDQDKHUELFLGHNIHOKDV]QiOiViYDO YLKHW YpJEHVLNeresen.

Az elmúlt években új tendenciák jelentkeztek a növényvédelem értékelése során: az eddigi ökonómiai szemlélet mellett egyre fokozottabban jelentkezik az ökológiai szemlélet. Az IPM jelenti azt a növényvédelmi rendszert, amely leginkább megfelel a fenntartható

IHMO GpV pV D IHQQWDUWKDWy PH] JD]GDViJ WiPDV]WRWWD N|YHWHOPpQ\HNQHN

Az IPM részét képezi az integrált növénytermesztésnek (ICM – Integrated Crop Management). Az ICM hosszú távon fenntartható gazdálkodási forma. Ennek része az IPM és olyan telMHV N|U

gazdálkodási rendszert jelent, mely magába foglalja a növények

M|YHGHOPH] WHUPHV]WpVpW ~J\ KRJ\ ILJ\HOHPEH YHV]L D KHO\L WDODM

éghajlati és gazdasági viszonyokat, miközben tekintettel van a

N|UQ\H]HWUH LV +RVV]~ WiYRQ PHJ U]L D JD]GiONRGyN WHUmészeti kincseit

LV$ONDOPD]iViYDOHONHUOKHW DKXOODGpNNpS] GpVQ|YHOKHW D]HQHUJLD

hasznosulás és a környezetszennyezés is minimális. Az ICM nem egy mereven meghatározott termesztési forma, hanem olyan dinamikus rendszer, mely a legfrissebb kutatásokat, technológiákat, javaslatokat és

WDSDV]WDODWRNDW DONDOPD]]D pV pVV]HU HQ KDV]QiOMD $] ,30 FpOMD D JD]GDViJLODJ NiURV V]LQW NiUWHY -populációk szintjének elfogadható

PpUWpN UHYDOyFV|NNHQWpVH0HFKDQLNDLELROyJLDLpVNpPLDLYpGHOHPLV

alkalmazható önállóan, vagy ezeket kombinálva, úgy hogy közben a

N|OWVpJHNHW D] LG ]tWpVW D KDV]QiOKDWy PXQNDHU W JpS- és eszközállományt, a védekezésre használt hatóanyagokat, valamint a környezeti hatásokat figyelembe kell venni.

$],30SURJUDPDODSYHW HOHPHL repcében (GCPF, 1998):

0HJHO ]pV– közvetett lépések:

- Terület kiválasztás - Vetésforgó

- 7HUPHV]WpVL V]HUNH]HW SO WDYDV]L iUSD HO YHWHPpQ\ YiODV]WiViYDO FV|NNHQWKHW D KHUELFLG IHOKDV]QiOiV .HUOHQG D N|]HOEHQ PiVLN

repce, mustár ill. olajrepce tábla, DN|]|VNiUWHY NPLDWW

- Növénynemesítés: betegség- pV NiUWHY -rezisztens fajták termesztése

FV|NNHQWKHWL D NO|QE|] Q|YpQ\YpGHOPL NpV]tWPpQ\HNNHO YDOy

kezelés szükségességének gyakoriságát, és minimalizálhatja az egyes készítmények felhasználási adagját. Az ellenálló fajták használata ugyanakkor segíti a hasznos fajok megmaradását is.

- 1|YpQ\QHYHOpV pV KLJLpQLD D UHSFH PHJIHOHO Q|YHNHGpVpQHN HO VHJtWpVpEHQ YDODPLQW D J\RPQ|YHNHGpV D EHWHJVpJ- pV NiUWHY

-IHUW ]pV PHJHO ]pVpEHQ LOOHWYH FV|NNHQWpVpEHQ IRQtos szerepet játszhatnak a mechanikus és fizikai növényvédelmi módszerek.

- 7UiJ\i]iVPHJIHOHO WUiJ\i]iVLJ\DNRUODWV]NVpJHVGHNHUOHQG D

nitrogén felesleges használata (maximum-minimum stratégia).

- eO KHO\ JD]GiONRGiV D P YHOpVL WHUOHWHQ EHOOL WHUPpV]HWHV pO KHO\HN YpGHOPHDNiUWHY NV]iPRVWHUPpV]HWHVHOOHQVpJpQHNPHJ U]pVpWMHOHQWL

- Betakarítás: helyes betakarítási módszerekkel a gyomnövények

PDJMDLQDNpVDNiUWHY NiWYLWHOpQHNOHKHW VpJHFV|NNHQWKHW

2.) Megfigyelés – Döntéshozó eszközök

- A növéQ\IHMO GpV N|YHWpVH IRO\DPDWRV UXWLQHOOHQ U]pVHNNHO V]NVpJHV HOOHQ UL]QL KRJ\ PHQQ\LUH PHJIHOHO D Q|YpQ\HN

IHMO GpVH .O|QE|] HV]N|]|N PLQW SO IHURPRQFVDSGiN LOOHWYH D

ViUJDWiOVHJtWLDNiUWHY NPHJILJ\HOpVpW

- Döntéstámogató rendszerek: programok (intenzív repcetermesztési

SURJUDP HO UHMHO] PRGHOOHN V]iPtWyJpSHV PRGHOOHN SO J\RPLUWiVWHUYH] SURJUDP

- 5HJLRQiOLVLQWp]NHGpVHNSODURYDUNiUWHY NHOOHQLKDWpNRQ\YpGHOHP

csak helyi szinten közösen megvalósított védekezéssel oldható meg.

3.) Beavatkozás – Közvetlen lépések

- Hagyományos és fizikai védekezés: mindig gyakorlatias szemlélettel a hagyományos termesztési technikákat és a peszticidek mértékletes használatát szükséges kombinálni.

- %LROyJLDL V]DEiO\R]iV D WHUPpV]HW NiUWHY NNHO V]HPEHQL Vaját védekezési módszereinek kutatása hasznos új termékek és módszerek

OpWUHKR]iViEDQVHJtWDPHO\HNMyOEHOHLOOHV]WKHW ND],30SURJUDPED

- Kémiai szabályozás: jelenlegi tudásunk szintjén a legtöbb helyzetben a kémiai védekezés hatóanyagai jelentik a repcéW NiURVtWy IHUW ]pVHN KDWpNRQ\ pV PHJEt]KDWy FV|NNHQWpVpQHN OHJMHOHQW VHEE pV

legelterjedtebb formáját. Lényeges csökkenteni a felhasználó

Q|YpQ\YpG V]HUHNQHNYDOyV]NVpJWHOHQPpUY NLWHWWVpJpWMDYtWDQLD

munkafolyamat és a higiénia színvonalát, korlátozni a környezet és a betakarított növények szermaradvány tartalmát, valamint el kell

NHUOQL D NiUWHY N ~MEyOL PHJMHOHQpVpW pV D NiUWHY LUWy V]HUHN LUiQW NLDODNXOy UH]LV]WHQFLiW $ NpPLDL Q|YpQ\YpG V]HUHN DONDOPD]iVD

azaz, hogy a káros hatások kockázatát a lehetséges legalacsonyabb szinten tartsuk, összhangban áll az IPM elveivel.

$] LQWHJUiOW Q|YpQ\YpGHOHP MHOHQWL D]W D UHQGV]HUV]HPOpOHW

gondolkodást, melynek szisztematikus megvalósítása a kémiai

PyGV]HUHN DONDOPD]iViQDN HJ\pUWHOP FV|NNHQpVpW HUHGPpnyezi, bár meghatározó eleme a kémiai növényvédelem marad.

In document Az őszi káposztarepce gyomnövényei és a kétszikű gyomnövények elleni gyomszabályozásának lehetőségei (Pldal 46-55)