• Nem Talált Eredményt

3.4.1. A GYOMSZABÁLYOZÁS AGROTECHNIKAI, TERMESZTÉS-TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREI

3.4.2.2. Mechanikai gyomirtás

SELMECZI (1993) beszámol róla, hogy a XIX. században a repcHYHWpVJpSHVtWpVHPHJHO ]WHpVI|OOP~OWDDJDERQipW$VRUP YHOpV J\DNRUODWDDUHSFpWNLHPHOWHDJDERQDIpOpNP YHOpVWHFKQLNDLN|UpE OpV D] LQWHQ]tY JD]GiONRGiV MHJ\HLYHO UHQGHONH] NDSiVQ|YpQ\HN VRUiED LNWDWWD -HOOHP] HQ -60 cm sortávra vetették a reSFpW DPHO\HW VV]HO

kapáltak, majd a téli fagy ellen a sorokat feltöltögették.

RODICZKY (1898) a talaj termékenysége szerint 24-36 cm-es

VRUWiYROViJRWVRUP YHOpVDONDOPD]iViQiOFP-WMDYDVRO$V U YHWpV

repcében borona alkalmazását ajánlja, a soros vetésnél pedig a kapálást, esetleg töltögetést. CSERHÁTI (1901) szintén ajánlja a kapálást, mivel

„ezáltal a termést jelentékenyen lehet fokozni”. A sortávolság

PHJYiODV]WiViWSHGLJDWWyOWHV]LIJJ YpKRJ\V]yUWYDJ\VRUYHWpVU OYDQ

szó, illetve, hogy kapálják-e vagy sem. Hasonlóan nyilatkozik GRÁBNER

(1948) is, sortávolságnak a 24-35 cm-t javasolja, nitrogénben gazdag talajon a 40 cm-t. A kapálást, esetleg töltögetést javasolja a magasabb termésátlag elérése miatt, valamint hogy így a repcemag fejlettebb lesz.

Kikelés után 3-4 héttel a fogasolás következik, illetve a talaj gyomossága

YDJ\DIHOOHWpQHNW|P G|WWVpJHV]HULQWPpJHJ\NDSiOiVWNDS7DYDVV]DO XJ\DQH]HN D P YHOHWHN N|YHWNH]QHN VRN KHO\HQ FVDN IRJDVROQDN GH D

kapálást GRÁBNER jobbnak tartja. LÁNG (1965, 1976) is beszámol róla, hogy a kelés után 3-4 héttel, amikor a növények már W OHYpOUy]VD

állapotban vannak pV HOpJ HU V D J\|NHUN ERURQiOQL YDJ\ JpSSHO

kapálni szükséges, tavasszal pedig fogasolni, esetleg kapálni lehet.

BEKE (1966) szerint D UHSFH V]L iSROiVL PXQNiLKR] WDUWR]KDW D

kapálás, amelyet 3-4 leveles korban sorirányú fogasolással is

helyettesíthetünk. Tökéletesen kapálható géppel. Ha túlságosan buja az

V]L Q|YHNHGpV pV D IHOQ\XUJXOiV MHOHL NH]GHQHN PXWDWNR]QL WDQiFVRV

október elejéig a repcét 3-4 cm-es magasságban kaszálógéppel megkaszálni. Ez általában W~O V U YHWpVEHQ V]RNRWW EHN|YHWNH]QL

&pOUDYH]HW OHKHWD]iOORPiQ\PHJOHJHOWHWpVHJ\RUVDQWHUHOWMXKQ\iMMDOLV

ANTAL V]HULQW D] V]L NiSRV]WDUHSFpQHN PHFKDQLNDL

ápolási munkára nincs szüksége. Boronálásra akkor lehet szükség, ha a kötöttebb vagy a középkötött talajt a téli csapadék túlságosan összetömörítette, ami késlelteti a vegetáció megindulását. Ilyenkor a sorokra keresztbe végzett boronálás eredményre vezet. Hasonló

EHDYDWNR]iVUD OHKHW V]NVpJ DNNRU LV KD D UHSFHiOORPiQ\ W~O V U $

keresztben végzett boronálás az állományt kisebb, a sorokra 45 fokos szögben végezve nagyobb mértékben ritkíthatja.

BARTOŠKA (1992) szerint a gyomok kémiai gyomirtásába jól illeszkedLN D UHSFH Q|YpQ\]HW VRUN|]P YHOpVpQHN OHKHW VpJH DPL

viszont nagyon pontos vetéstechnológiát igényel.

WAHMHOFF (2000) az integrált szemlélet jegyében újra vizsgálat alá vette a repcét, mint „kapásnövényt”, és dolgozatában vizsgálta az

HJ\HVP YHO HV]N|zök gyomirtó hatását.

$= 6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2

-ZÁSÁNAK BIOLÓGIAI MÓDSZEREI

TEMPLETON (1990) szerint, mivel a peszticidek alkalmazásában a herbicidek részesedése a legnagyobb, ezért itt a legindokoltabb a kémiai kezelések biológiaiakkal való felváltása.

Biológiai gyomirtásról, pontosabban gyomszabályozásról akkor

EHV]pOQN DPLNRU HPEHUL EHDYDWNR]iVVDO VHJtWMN HO D J\RPQ|YpQ\HN

természetes ellenségeinek (rovarok, fitopatogén gombák, baktériumok és más éO V]HUYH]HWHNIHOV]DSRURGiViWPellyel egy adott gyomfaj egyedeit egy káros küszöbérték alá szorítjuk, de nem írtjuk ki (FISCHL, 1998).

SOLYMOSI D WHUPpV]HWHV HUHGHW J\RPV]DEiO\R]y

szerként használható vegyületeket vizsgálta, olyan donorfajokat keresve, melyeknek allelopátiás hatásuk van.

BOHÁR (1999) a mikoherbicid stratégiát ismerteti. A mikoherbicidek gomba-kórokozót tartalmazó környezetbarát gyomirtó szerek, melyek lehetnek gazdanövény-specifikus kórokozók, sokgazdás kórokozók, illetve auxotróf mutánsok. FISCHL et al. (2002) szintén a mikoherbicidek, mint

ELRKHUELFLGHNDONDOPD]iViQDNOHKHW VpJpWYL]VJiOMiN

NÉMETH (2001) minden olyan beavatkozást biológiai

J\RPV]DEiO\R]iVQDN WHNLQW DPLNRU YDODPHO\ pO OpQ\HN DNWtYDQ YDJ\

SDVV]tYDQ D J\RPQ|YpQ\HNHW HOSXV]WtWMiN YDJ\ IHMO Gpsükben,

FVtUi]iVXNEDQ JiWROMiN pV H]]HO OHKHW VpJHW DGQDN DUUD KRJ\ D

WHUPHV]WHWW FpOQ|YpQ\ HOIRJDGKDWy PHQQ\LVpJ pV PLQ VpJ WHUPpVW

hozzon létre. Értelmezése alapján a biológiai gyomszabályozás keretei közé sorolja az allelopátiát és a kompetíció hatását is.

$= 6=, .È326=7$5(3&( *<206=$%È/<2

-ZÁSÁNAK KÉMIAI MÓDSZEREI

$ J\RPQ|YpQ\HN KHUELFLGHNNHO W|UWpQ V]DEiO\R]iVD D NpPLDL

növényvédelem legfiatalabb ága. Fontos mérföldkövet jelentett a

YHJ\V]HUHV J\RPLUWiV W|UWpQHWpEHQ D] HOV V]HUYHV J\RPLrtó szer, a dinitro-ortokrezol alkalmazása 1932-EHQ PDMG D] D QDJ\ KRUGHUHM

megállapítás, hogy egyes természetes növényi hormonokkal kémiailag rokon szintetikus vegyületek hormon- és gyomirtó hatással rendelkeznek (TERÉNYI et al. 1967). Ez a felfedezés bHYH]HW MH OHWW D QDSMDLQNEDQ

világméretekben folyó gyomirtószer-kutatásnak, amely több százezer új

YHJ\OHW HO iOOtWiViQ pV ELROyJLDL YL]VJiODWiQ iW YH]HWHWW HO D PD IRUJDORPEDQ OHY PLQWHJ\ V]i]KDUPLQF J\RPLUWyV]HU-hatóanyagig és a több mint 270 engedélyezett gyomirtó készítményig. (SZABADI, 1998;

REISINGER –NAGY,2003; NAGY – LEHOCZKY, 1999; 2002). A kemizálás

MHOHQW VpJpW D] LV Q|YHOL KRJ\ D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVEH VRNROGDO~DQ

LOOHV]WKHW EH WHUPpNHQ\VpJH pV D FpOQDN PHJIHOHO KDWpNRQ\ViJD

minden más technológiai eljárást felülmúl, ezért a körülményeknek

PHJIHOHO DONDOPD]iVNRUPLQGHQNRUJD]GDViJRVVIRÁG, 1981).

Repce kultúrában SUHVRZLQJ SUHHPHUJHQV V]L pV WDYDV]L

posztemergens módon alkalmazhatunk herbicideket.

A presowing illetve preemergens gyomirtás végrehajtásakor általában nincs a területen gyomnövény, ezért az alkalmas herbicidek

NLYiODV]WiViW pYHNUH YLVV]DQ\~Oy WiEODV]LQW J\RPYL]VJiODWRN W|UYpQ\V]HU VpJHLQHN IHOKDV]QiOiViYDO EL]WRVtWKDWMXN (]HNHW D]

eljárásokat általában akkor válaszWMXN DPLNRU HO UH SURJQRV]WL]iOKDWy

hogy a területen Galium aparine, Matricaria- és Anthemis fajok, Papaver rhoeas és Apera spica venti IRUGXOKDW HO PpJSHGLJ QDJ\ W|PHJEHQ

Ekkor nem szabad várni tavaszig a gyomirtással, mert az elkésett kezelés már gazdaságtalanná, esetenként hatástalanná válik. A posztemergens

J\RPLUWiV OHKHW VpJH PLQGHQNpSSHQ PHJQ\XJWDWy GH EL]WRQViJRW D

SUHHPHUJHQVJ\RPLUWiVDGpVtJ\D]HOV SLOODQDWWyOHO Q\K|]MXWWDWMXND

kultúrnövényt a gyomkonkurenciával szemben (NAGY, 2000).

Az V]L SRV]WHPHUJHQV kezeléseket a gyomok 2-4 leveles

iOODSRWiEDQ FpOV]HU HOYpJH]QL I NpQW D]RNRQ D WiEOiNRQ DPHO\HNHQ D

vetést az optimálisnál korábban végeztük el és a szokásosnál

FVDSDGpNRVDEE V]LLG MiUiVKDWiViUDDJ\RPRNW|PHJHVHQNLFVtUi]WDN

A tavaszi posztemergens herbicideket akkor alkalmazzuk, ha a

NpWV]LN IHUW ]pVWDCirsium arvense, illetve az Anthemis- és Matricaria-fajok jelentik, valamintMHOHQW VHEEHJ\V]LN IHUW ]pVis csak tavasszal jelentkezik.

3.4.

$] V]L NiSRV]WDUHSFHJ

yomirtására engedélyezett

KDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN J\RPRNHOOHQ

napropamid (ariloxialkánamid) Készítmény: Devrinol 45 F

Hatásmód: növekedés-gátló hatása van.

Felhasználható: A szer önmagában hatásos: Alopecurus myosuroides, Digitaria sanguinalis, Echinochloa crus-galli, Panicum spp., Setaria spp., Amaranthus spp., Anthemis arvensis, Chenopodium album, Veronica spp. ellen; hatástalan: Capsella bursa-pastoris, Raphanus raphanistrum, Sinapis arvensis, Solanum nigrum, YDODPLQW D] pYHO

gyomnövények ellen (MEYER, 1973; BIHARI et al. 1997; REISINGER – NAGY,2003).

trifluralin (2,6-dinitroanilin) Alkalmazás módja: presowing

Készítmény: Olitref 480 EC, Treflan 48EC, Triflurex 48 EC Hatásmód: növekedés-gátló hatása van

)HOKDV]QiOKDWy 0DJUyO NHO HJ\- pV NpWV]LN J\RPRN HOOHQ

használható, kivéve: keresztes virágú és fészkes virágzatú gyomok, mályva- pV EXUJRQ\DIpOpN pV D] pYHO J\RPRN(MÜHLETHALER , 1968;

KISS – EL-SHESTAWI, 1980; BIHARI et al. 1997; REISINGER – NAGY, 2003).

alaklór (N-aril-N-alkil-klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Lasso

Hatásmód: többféle hatásmechanizmus: szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja, gátolja a fehérje és nukleinsav szintézist (TÖRÖK, 1986; BAKUNIAK et al. 1998;

REISINGER –NAGY,2003) .

dimetaklór (N-aril-N-alkil-klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Teridox 500 EC

Hatásmód: többféle hatásmechanizmus: szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja, gátolja a fehérje és nukleinsav szintézist, sejtosztódást gátolja.

Felhasználható: Jól irtja: Apera spica-venti, Alopecurus myosuroides, Polygonum spp., Chenopodium album, Spergula arvensis, Stellaria

media, Fumaria officinalis, Capsella bursa-pastoris, Vicia spp., Myosotis arvensis, Lamium spp., Veronica spp., Matricaria spp.

Közepesen irtja: Avena spp., Papaver rhoeas, Raphanus raphanistrum, Sinapis alba, Viola spp., Galium spp. Gyakorlatilag hatástalan: Setaria spp., Sorghum halepense (magróO NHO W VHPDigitaria sanquinalis, Echinochloa crus-galli, Panicum spp., Amaranthus spp., Cerastium spp., Ranunculus spp., Hibiscus trionum, Abutilon theophrasti, Senecio spp., Sonchus spp., Galinsoga parviflora, Centaurea cyanus, Ambrosia artemisiifolia ellen (KÁDÁR, 1997; BIHARI et al. 1997; TOMLIN, 1997;

REISINGER –NAGY,2003).

klomazon (oxazolidin)

Alkalmazás módja: preemergens Készítmény: Command 48 EC

Hatásmód: karotinoid bioszintézist gátolja

Felhasználható: (OV VRUEDQ D PDJUyO NHO HJ\V]LN J\Rmnövények,

YDODPLQW QpKiQ\ PDJUyO NHO NpWV]LN HOOHQ KDWpNRQ\ (SELMECZI – TAMÁS, 1999; TAKÁCS – TAMÁS, 1999; ADAMCZEWSKI et al. 2000;

REISINGER –NAGY,2003).

metazaklór (N-aril-N-alkil-klór-acetamid) Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens Készítmény: Butisan S, Butisan Star (komb.)

Hatásmód: többféle hatásmechanizmus: szulfhidril csoportot tartalmazó enzimeket blokkol, és az oxidatív foszforilációt gátolja, gátolja a fehérje és nukleinsav szintézist

Felhasználható: Jó gyomirtó hatást ad a magról keO NpWV]LN J\RPRN

ellen. Gyenge hatású Viola arvensis és az Apera spica-venti ellen. Az

pYHO J\RPRN HOOHQ KDWiVWDODQ(KÁDÁR, 1997; BIHARI et al. 1997;

TOMLIN,1997;REISINGER –NAGY,2003).

quinmerak (quinolin-karbonsav)

Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens

Készítmény: Butisan Star (komb.) (KOHOUT,1999;KÁDÁR,1997,2001;

TOMLIN,1997;ANONIM,1998,REISINGER –NAGY,2003)

klopiralid (aromás karbonsavak) Alkalmazás módja: posztemergens Készítmény: Lontrel 300

Hatásmód: hormonrendszerre ható herbicidek

Felhasználható: A készítmény az alábbi gyomok ellen jó hatékonyságú:

Ambrosia spp., Bifora radians, Anthemis arvensis, Centaurea cyanus, Cirsium arvense, Chrysanthenum segetum, Matricaria spp., Sonchus oleraceus, Senecio spp., Vicia sativa, Helianthus spp. Közepes hatékonyságú: Anthemis cotula, Conyza canadensis, Polygonum spp., Taraxacum officinale, Trifolium repens gyomok ellen. Ellenállók:

Capsella bursa-pastoris, Chenopodim spp., Galium spp., Raphanus raphanistrum, Sinapis arvensi, Thlaspi arvens, Veronica spp.

gyomnövények (KÁDÁR, 1997; BIHARI et al. 1997; TOMLIN, 1997;

ADAMCZEWSKI –KRAWCZYK,1998; REISINGER –NAGY,2003).

$NpV]tWPpQ\HNU ODWiEOi]DWDGiWWHNLQWpVW

2. táblázat Engedélyezett herbicidek repcébenNpWV]LN J\RPRNHOOHQREISINGER

NAGY,2003)

Szernév Hatóanyag Dózis (kg, l /ha)

Presowing

DEVRINOL 45 F napropamid 3,3-5,5

DEVRINOL 50 WP napropamid 3,0-5,0

NAPROGUARD 450 SC napropamid 3,3-5,5

OLITREF 480 EC trifluralin 1,6-1,9

TREFLAN 48 EC trifluralin 1,6-1,9

TRIFLUREX 48 EC trifluralin 1,6-1,9

Preemergens

LASSO alaklór 4,0-6,0

TERIDOX 500 EC dimetaklór 2,5-3,0

COMMAND 48 EC klomazon 0,15-0,2

BUTISAN S metazaklór 2,5-3,0

BUTISAN STAR metazaklór + quinmerak 2,5-3,0

DEVRINOL 45 F napropamid 3,3-5,5

DEVRINOL 50 WP napropamid 3,0-5,0

NAPROGUARD 450 SC napropamid 3,3-5,5

Posztemergens

CLIOPHAR 300 SL klopiralid 0,25-0,4

LONTREL 300 klopiralid 0,25-0,4

BUTISAN S metazaklór 1,5-2,,0

BUTISAN STAR metazaklór + quinmerak 2,0-2,5

3.4.

V]L NiSRV]WDUHSFH J\RPLUWiViUD DONDOPD]KDWy HJ\pEKDWyDQ\DJRNpVNpV]tWPpQ\HNNpWV]LN J\RPRNHOOHQ

aziprotrin (1,3,5-triazinok) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Mesoranil 50 WP (A készítmény engedélyét visszavonták Magyarországon.) (KÁLDY,1974;ILLÉS,1979)

benazolin (aromás karbonsavak) Alkalmazás módja: posztemergens

Készítmény: BFN 7457, Cresopur (CRAMER, 1990; HOFFMANN, 1983;

TOMLIN,1997)

benefin vagy benfluralin (2,6-dinitroanilin) Alkalmazás módja: presowing

Készítmények: Balan, Benefex, Flubalex 20 EC (ILLÉS,1979)

benfurezát (benzofurát származék)

Alkalmazás módja: preemergens (TOMLIN,1997) cianazin (1,3,5-triazinok)

Készítmény: Bladex 500 SC (TOMLIN,1997;BARTOŠKA,1998;KOHOUT, 1999)

dalapon (alifás karbonsavak)

Készítmény: Sys 67 Omnidel (Visszavont készítmény) (TOMLIN,1997)

dimefuron (karbamidok)

Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens

Készítmény: Pradon TS (komb.) (visszavont készítmény) (KÁDÁR,2001;

REISINGER –NAGY,2003)

etalfluralin (2,6-dinitroanilin) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Buvilan T (visszavont készítmény) (S ,1986)

etametszulfuroron-metil (szulfonilkarbamid) Alkalmazás módja: posztemergens

Készítmény: MUSTER 75 WG (még nincs engedélye) (BLACKSHAW, 1989;KÁDÁR,1997,2001;TOMLIN,1997)

fluroxipir (piridiloxi-ecetsav) Alkalmazás módja: posztemergens

Készítmény: Starane 250 EC, Tomigan 250 EC (KOHOUT,1999;KARAMÁN

–NOVÁK,1999;NAGY et al.2000a,2000b;NAGY –ÓDOR,2000)

karbetamid (ariloxialkánamid)

Alkalmazás módja: preemergens, posztemergens

Készítmény: Pradon TS (komb.) (visszavont készítmény) (KÁDÁR,2001;

REISINGER –NAGY,2003)

klórotoluron (karbamidok) Alkalmazás módja: posztemergens

Készítmény: Dicuran 80 WP (KÁLDY,1974;HOFFMANN,1983)

metolaklór (klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Dual 720 EC, 960 EC (jelenleg már csak S-metolaklór hatóanyag van engedélyezve) (HOFFMANN,1983)

orizalin (2,6-dinitroanilinek) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Surflan (KÁDÁR,1983;TOMLIN,1997)

propaklór (klór-acetamidok) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Satecid 65 EC, Ramrod 75 WP, Ramrod Flo (KÁLDY,1974;

HOFFMANN,1983;TOMLIN,1997)

propizamid vagy pronamid (benzamidok) Alkalmazás módja: posztemergens

Készítmény: Kerb 50 WP (visszavont készítmény) (TÖRÖK, 1985;

HOFFMANN, 1983;FRESLI-LISCSINSZKY, 1990;KARAMÁN, 1998;VAŠAK

et al.1999;TOMLIN,1997;)

simazin (szimazin) (1,3,5-triazinok)

Készítmény: Atrazin DT (Visszavont készítmény) (TOMLIN,1997)

TCA (alifás karbonsavak)

Alkalmazás módja: presowing, preemergens

Készítmény: Medex, NaTa, TCA 87 (Visszavont szerek) (KOCH, 1970;

TOMLIN,1997;TÖRÖK,1985;VAŠÁK –FÁBRY,1989;VAŠÁK –FÁBRY,1990)

tebutam vagy butam (amidok)

Alkalmazás módja: presowing, preemergens

Készítmény: Comodor (Visszavont készítmény) (TÖRÖK, 1985;

S , 1986;CRAMER, 1990;FRESLI-LISCSINSZKY, 1990;SÁRKÁNY, 1990;KÁDÁR,1993,1997;TOMLIN,1997;KARAMÁN,1998)

terbutrin (1,3,5-triazinok) Alkalmazás módja: preemergens

Készítmény: Buvilan T (visszavont készítmény) (S ,1986)

tri-allát (tiokarbamátok) Alkalmazás módja: presowing

Készítmény: Avadex BW, Far-Go (KOCH,1970;TOMLIN,1997)