Az utóbbi években igen nagy publicitást kaptak a modern növényi biotechnológiai kutatások eredményei, melyek közül mind fontossága, mind vitatottsága következtében kiemelkedik a géntechnológia, vagyis
WHUPHV]WHWW Q|YpQ\HLQN JHQHWLNDL WUDQV]IRUPiFLyMiQDN OHKHW VpJH A kultúrnövények érzékenysége miatt több jó hatású gyomirtó szert nem lehet használni, ezért kutatások folynak abból a célból, hogy a kultúrnövényt rezisztenssé tegyék ilyen hatóanyagokkal szemben a szokásos szelekciós módszerek, protoplazmafúzió, génsebészet vagy szövettenyészettel végzett szelekció segítségével (FREYSSINET, 1990).
A herbicid-rezisztenciára irányuló géntechnológiai stratégia lényege, hogy a totális herbicidekkel szembeni rezisztenciát lehessen kialakítani a növényben. A totális herbicidek így szelektív gyomirtó
V]HUNpQWKDV]QiOKDWyNV WV]HOHNWLYLWiVXNQHPIDM-, hanem fajtaspecifikus lesz. A fajtaspecifikus herbicidrezisztencia esetében a totális gyomirtókat
J\iUWy YHJ\LSDUL NRQV]HUQHN D UH]LV]WHQV IDMWD YHW PDJMiKR] NDSFVROWDQ
árusíthatják a vegyszert is (DUDITS –HESZKY, 2000).
RASCHE et al. (1996) felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a repce a Brassicaceae család más, a nemzetséghez tartozó fajaival NHUHV]WH]KHW
emiatt az ezzel esetlegesen kapcsolatos rizikókat még értékelni kell.
SOLYMOSI (2001) dolgozatában a glifozát rezisztencia kialakulásának
OHKHW VpJpW YL]VJiOMD J\RPQ|YpQ\HNEHQ 9pOHPpQ\H V]HULQW D PiU PHJMHOHQW JpQiUDPOiVVDO EHN|YHWNH] gyomrezisztencia megnyilvánulások (Kanadában, Brassica napus, Sinapis arvensis és Erucastrum gallicum között törtéQW JpQiWYLWHO D M|Y EHQ PpJ IHO VHP PpUKHW SUREOpPiNDW
okoznak a gyomirtás és gyomszabályozás gyakorlata számára.
GARBE – SAUERMANN (2000) németországi hároméves szabadföldi vizsgálataik során a glifozátrezisztens („Liberty”) repce
J\RPLUWiVL OHKHW VpJHLQHN HO Q\HLW pV KiWUiQ\DLW HOHPH]WpN 0HJiOODStWRWWiN KRJ\ D] ~M J\RPLUWiVL OHKHW VpJQHN PLQGHQHNHO WW D UXJDOPDVNLMXWWDWKDWyViJDOHJIRQWRVDEEHO Q\H0iVV]HU] NLVMERKEL
et al. 2000; PETERSEN – HURLE, 2000) egyetértenek abban, hogy a herbicid-rezisztens repcében a gyomirtó szer rugalmasabb
IHOKDV]QiOKDWyViJDYiOLNOHKHW Yp
A herbicid rezisztencia PiVLN IRQWRV HO Q\H KRJ\ VSHFLiOLV J\RPSUREOpPiNPHJROGiViWWHV]LOHKHW Yp. Például olyan gyomnövények ellen is lehet posztemergens eljárással védekezni, amelyek ellen nincs
YDJ\FVDNDNHOpVWPHJHO ] HQYDQ J\RPLUWiVLPHJROGiV,O\HQVSHFLiOLV J\RPSUREOpPiW MHOHQW J\RPIDMRN HOOHQ YpJ]HWWkezeléseket MERKEL et al. (2000) Sisymbrium loeselii L. ellen, PETERSEN – HURLE (2000) Galium aparine ellen glufozinát-UH]LV]WHQV V]LNiSRV]WDUHSFpEHQGÖTZ
–AMMER (2000) vizsgálataiban a glufozinát-ammónium Galium aparine elleni hatékonyságát egyszeri és osztott kezeléssel metazaklór + quinmerák kezeléssel hasonlították össze. Megállapították, hogy a metazaklór + quinmerák (97%) hatékonysága eredményesebb volt, mint a glufozináté (84-95%).
A biotechnológiai kutatások eredményeként több hatóanyag
W UpVpQHN képességét sikerült repcében kialakítani: a] HOV JOXIR]LQiW -rezisztens fajta az AgrEvo „Libertylink GM” repcéje volt, amely 1996-ban került köztermesztésbe az USA-1996-ban, Kanadá1996-ban, valamint az Egyesült Királyságban. Géntechnológiával sikerült bromoxinil-rezisztenciát („Calgene”) beépíteni a repcébe. Az atrazin-rezisztencia kialakítása protoplaszt rendszerrel lehetséges (DUDITS – HESZKY, 2000).
THOMZIK – HAIN (1990) a metribuzin-rezisztencia bevitelének
OHKHW VpJpWYL]VJiOWiNDQpPHW-s repcefajtáknál.MADSEN et al. (1999) glifozát és glufozinát-W U repcével foglalkoztak: szimulációs modellt dolgoztak ki felhasználására. HOMMEL – PALLUTT (2000) a glufozinát rezisztens repcében („Liberty”) összehasonlító kísérletben vizsgálták a hagyományos gyomirtó szerek hatékonyságát a glufozinát-ammóniumhoz hasonlítva.
Az atrazinrezisztencia kialakítása biotechnológiai módszereken alapulhat, egyrészt protoplasztfúziós eljárásokra, másrészt a géntechnológiára. A protoplaszt rendszerrel lehetséges a cibridizáció, azaz a rezisztens gyomok kloroplasztiszainak bevitele a kultúrnövénybe,
V W D UH]LV]WHQV pV V]HQ]LWtY NORURSODV]WLV] SRSXOiFLyN FVHUpMH SO
Brassica fajok között (DUDITS –HESZKY, 2000). SARLI (1999) a triazin
W U repce gyomirtásával kapcsolatos tapasztalatairól ír.
SIMON (2001) beszámol róla, hogy az Ausztráliában elterjedt triazin-W U olajrepce fajták GM-mentesek, azaz nem génmanipulációval, hanem hagyományos módszerekkel történt a nemesítésük Kanadában, az 1970-es években (canola repce). A triazint W U tulajdonság virágporral nem, csak maggal öröNtWKHW $ 77-FDQROiEDQ SUHHPHUJHQVHQ D] HOV
LG V]DNEDQ VLPD]LQW KDV]QiOWDN KHUELFLGNpQW H]W YiOWRWWD IHO D] DWUD]LQ
1996-ban 94 ezer hektáron, 2000-ben 920 ezer hektáron termesztettek
FDQROiW PHO\QHN G|QW W|EEVpJpW NE -át) a TT-canola tette ki. A TT-canola termésátlaga és az olaj % tartósan alatta marad a hagyományos fajtáknak. (Az országos termésátlag 1,0 t/ha, és
NLHPHONHG QHNV]iPtWDWKD-os átlag.) A termesztése mellett szól az
DODFVRQ\HO iOOtWiVLN|OWVpJ
A GM növények és fajták hazánkban csak úgy kerülhetnek
N|]WHUPHV]WpVEH KD HO WWH NpUYpQ\H]LN D]RN NtVpUOHWL NLERFViWiViW PHO\
VRUiQDNpUHOPH] iOWDOMDYDVROWLOOHWYHD*pQWHFKQROyJLDL%L]RWWViJiOWDO
értékelt helyszíneken – mely nem lehet fajtakísérleti állomás – az EU ajánlások legteljesebb figyelembe vételével, a GM növényfajtákat egy vagy több évig kell vizsgálni. Az FVM, mint Géntechnológiai Hatóság,
D] 2UV]iJRV 0H] JD]GDViJL 0LQ VtW ,QWp]HWHW 200, Et]WD PHJ D V]DEDGI|OGLNtVpUOHWHNHOOHQ U]pVpYHO*02-törvény, 1998).
Géntechnológiával módosított növényfajták kísérleti célú
NLERFViWiViUDpYHOHMpQQ\~MWKDWWDNEHNpUHOPHWHO V]|UKD]iQNEDQ
Kísérleti célú kibocsátási engedélyek Magyarországon 1999-ben 15 db,
HEE O HJ\ HQJHGpO\ V]yOW glufozinát-W U (génikus hímsterilLWiV V]L
káposztaUHSFpU O $JU(YR +XQJiULD .IW -ben 18 kibocsátási engedély kiadására került sor. A termést és a növényi maradványokat minden esetben meg kellett semmisíteni (ORAVECZ, 2000). 2001-ben 16
NtVpUOHWL FpO~ NLERFViWiVL HQJHGpO\E O HJ\ Yonatkozott glifozát W U V]L NiSRV]WDUHSFpUH0DJ\DURUV]iJRQD]HOV iUXWHUPHOpVLFpO~WUDQV]JpQLNXV
növényfajta legkorábban 2004 körül kerülhet engedélyezésre (TARJÁNYI
–ORAVECZ, 2001).
A biotechnológiai módszerekkel nemesített fajták termesztése világszerte gyors ütemben növekszik. 2000-ben már 2,8 millió hektáron
WHUPHV]WHWWHN J\RPLUWy V]HU W U UHSFpW D YLOiJRQ JAMES, 2000). A transzgénikus tenyészanyagok szabadföldi kipróbálása engedélyhez kötött, így pontos adatok állnak rendelkezésre a növekedés WHPpU O0tJ
Észak-Amerikában és Dél-Amerika egyes országaiban (Argentína, Brazília) kiterjedten termesztenek géntechnológiával nemesített fajtákat, addig Európában lényegében kísérleti stádiumban van az anyagok értékelése. Különösen Németország és Ausztria közvéleménye ellenzi a GMO termékek forgalmazását. 0HJKDWiUR]y WpQ\H] KRJ\ D] (XUySDL 8QLyPLO\HQSROLWLNDPHOOHWWG|QW$]HO]iUNy]iVP|J|WWYDOyV]tQ VtWKHW
a gazdaságvédelmi törekvés.