A Napbaöltözött Asszony ábrázolásai a XV. század közepén jelentek meg a magyarországi képzőművészet emlékein. Először, úgy tűnik a ferences obszervancia által gondozott kolostorokban és templomokban, majd fokozatosan tovább terjedt az ország többi vidékére az új ábrázolás divatja. Mátyás uralkodásának időszakában már az uralkodói propaganda eszközévé válik, teljesen új tartalmakat is közvetítve közönsége felé. A XV.
század végén és az új század elején egyre több ábrázoláson (oltárokon, nyomtatott könyvekben, ötvösműveken, miseruhákon, palástokon stb.) jelenik meg a Napbaöltözött Asszony alakja legtöbbször, már összekapcsolva a Patrona Hungariae eszme országot védő funkciójával. A középkori magyar faszobrokon a koronával, a kormánypálcával, a jogarral és az országalmával kiemelt jelentőséget kapott Mária királynői jellege.268
A monumentális szobrászati emlékanyagot, az oltárok faragott, festett plasztikáit áttekintve, melyből viszonylag legtöbb emlék maradt meg a korszakból az tűnik fel, hogy az elvárásokkal ellentétben elsősorban nem a ferences obszervancia területeiről ismertek az alkotások. Elég sok mű közülük a felvidéki városok és falvak plébánia templomaiból maradt fenn napjainkra. Bálint Sándor szerint, azért mert a török hódoltság negatív hatásait, a hegyeknek köszönhetően ezeken a területeken kevésbé éreztette, illetőleg a hitújítás itteni hívei is nagyobb toleranciát mutattak a középkori szakrális emlékekkel szemben, mint az ország egyéb területein. Az kétségtelen, hogy pont a ferences obszervancia „települési területe‖ esett legelőször a török hódítás útjába, így egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy erről a területről szinte nem maradt emlék napjainkra.
Nem tagadva ezeket az eshetőségeket, a megmaradt emlékanyag alapján még is felmerül az a következtetés, hogy az obszerváns ferencesek vitathatatlanul óriási hatása mellett, amit a kultusz elterjesztésében végeztek, párhuzamosan más hatások is megfigyelhetőek, amelyek a magyarországi Mária-tisztelet késő középkori képét árnyalhatják. A városi plébánia templomok esetében például, több helyen a szászok kezében lévő templomokban találunk Napbaöltözött Asszony-ábrázolást, ahol nem feltétlenül kell a ferencesek hatásával számolnunk. Németországi származási helyükkel a szászok mindig is intenzív gazdasági, kereskedelmi, családi és kulturális kapcsolatokat ápoltak,269 így az ebben az időben szárba szökkenő német faszobrászati hagyomány, karöltve az új sokszorosított grafikai technikák megjelenésével, a nagyfokú
268 A Mária, mint királynő ikonográfiára vonatkozóan: LAWRENCE 1925. 150-161.
269 CRACUIN 2011. 29-70.
68
mestervándorlással a betelepített területek és az anyaország között, inspiráló forrásként jelent meg Magyarországon is. A helyi, erdélyi műhelyek végig a középkor folyamán intenzív és inspiratív kapcsolatokat ápoltak külföldi műhelyekkel.270 Példaként itt utalhatunk a Veit Stoss fia, Johann Stoss által 1519-ben készített szászbogácsi (Bagaciu, Bogeschdorf) templom Mária-oltárára (17. kép), vagy a szászsebesi templom főoltárára
Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a török portyázó csapatok már a XV.
század első évtizedeiben megjelentek az ország keleti részében, a Partiumban például (1416-ban Temesvár mellett fosztogatnak) és Erdély délkeleti részén, ahol a szászság egyik települési területét is találjuk. Jól jelzi a török előrenyomulás intenzitását, hogy 1420-ban Csáky Miklós vajda serege Hátszegnél első ízben hazai földön szenvedett vereséget a tőlük. 1432-ben a jól megerősített Nagyszebent és Brassót ugyan sikertelenül ostromolják, de a gyengébb települések, mint például Szászsebes nem tudnak ellenállni az ellenségnek.
Ezeken a településeken már a következő néhány évtizedben megjelentek a templomok oltárain a Napbaöltözött Asszonyt mintázó alkotások.
A XV. századi külföldre irányuló zarándoklatokat is számításba kell vennünk, a Napbaöltözött Asszony hazai elterjedésének forrásaként. A középkorban a külföldre tartó magyarországi zarándoklatok legkedveltebb célállomása az Aacheni székesegyházban őrzött Mária-ereklyék voltak. Az aacheni kegyhelyre elsősorban a magyar királyság területéről a felvidéki, Nyugat-Magyarországi városok polgárai zarándokoltak, akik jelentős többsége származásuk miatt egyébként is sok szállal kötődtek a Német Római Birodalomhoz. A XV. század folyamán a magyarországi peregrinusok a zarándok állomásokon, a közbeeső templomokban és kolostorokban számos helyen találkozhattak, az akkor már német területeken meglehetősen népszerű és igen széles területen elterjedt Holdsarlós Madonna szobraival és oltárképeivel. Az új. modern, látványos ábrázolás, a nagyméretű festett faszobrok, oszlopokon álló kegyszobrok, Marienleuchterek (18. kép) nyilván óriási hatással voltak az aacheni Magyar-kápolnába zarándokló, spirituálisan megtisztulni vágyó hívekre, akik az egyre tudatosuló török veszély árnyékában még fogékonyabbak lehettek az apokaliptikus tanításokat megidéző ábrázolásokra.
A Magyarországról induló zarándokok Bécsen keresztül, Passau, Regensburg, Nürnberg, Frankfurt, Mainz, Koblenz, Andernach, Düren, Weisweiller, Weiden érintésével érkeztek Aachenbe.271 Ezen az úton persze nemcsak a festett faszobrok és oltárképek lehettek hatással a zarándokokra, hanem a metszeteken sokszorosítva terjesztett
270 Újabb feldolgozása: SARKADI 2008.
271 BÁLINT-BARNA 1994. 39.
69
kisgrafikák, búcsúcédulák szintén szép számban kezük ügyébe vagy szemük elé kerülhettek.
A Lengyelországból érkező hatások számbavételével a magyar művészettörténeti szakirodalom ebben a témában nem kellőképpen foglalkozott, holott a XV. század folyamán több mint kétezer magyar egyetemista látogatta a krakkói egyetem fakultásait.
Köztük nem kisebb személyiségek, mint Temesvári Pelbárt, vagy a pálos rend történetírói közül Dombrói Márk, Gyöngyösi Gergely is a híres alma mater diákjai voltak.272
A XV. század végén és a XVI. század első negyedében az apokaliptikus víziókat és a félelmeket a török előrenyomulása mellett számos egyéb probléma erősítette. Hunyadi Mátyás erős, határozott kormányzása nosztalgiát ébreszthetett az ország lakosaiban a szilárd központi hatalom iránt. A kortársak erre a hiányra még szomorúbban ébredhettek rá, hiszen mind II. Ulászló, mind II. Lajos kormányzása a gyenge uralkodás képzetét kelthette bennük. A gazdasági problémák kíséretében jelentkező társadalmi feszültségek az 1514-es Dózsa-féle paraszt felkelésben kulminálódtak.273 Khiliasztikus nézetek táptalajra találtak a keresztesek táborában, ahol köztudottan az obszerváns ferencesek vállalták a tábori papság, fárasztó, embert próbáló szerepét.
Az ikonográfiai fejezetben már említett Giacchino da Fiore apát könyveit ekkor adták ki nyomtatásban, Velencében (Liber concordiae novi ac veteris Testamenti, 1519), amely új híveket is toborzott apokaliptikus tanainak még a reformátorok körében is.
Például Münzer Tamás is hívei közé tartozott.274
A háborús viszonyok között táptalajra találó járványok és a velük általában karöltve érkező éhínségek hatásával is számolnunk kell. Hiszen a kortársak számára leküzdhetetlennek tűnő betegségek és az abból következő félelmek mélyen befészkelték magukat az emberek tudatába, amely nyomot hagyott a szellemi kultúra emlékein is.
A XV. század közepén a Balkán felől érkező járványhullám árasztotta el Magyarországot. A betegséget a Nándorfehérvár alól érkező keresztesek tovább terjesztettek a lakosság körében. Ez a járvány évtizedekig kisebb-nagyobb intenzitással dühöngött nem kímélvén az ország népességét. Például 1480-ban még Mátyás Bécsújhelyet elfoglaló csapatait is súlyosan megtizedelte.
A pestis mellett újabb járványok is megjelentek a század utolsó két évtizedében hazánkban. 1485-ben az ún. angol veríték (sudor anglicus) követelte áldozatait, majd egy
272 GERÉZDI 1969. 71-78., NYÁRY 1942. 21–30.
273 DOMONKOS 1986. 227-241.
274 BÁN 1997. 66.
70
évtizedre rá, 1494-ben a szifilisz is felütötte fejét Magyarországon. Jellemző a fertőzés makacsságára és a nyomába lépő félelemre, hogy az uralkodó is elmenekült előle budai palotájából. Ez a járvány szinte még el sem múlt, máris újra szedte áldozatait a pestis (1495-96). Az 1510-es pestis járvány, melyet éhínség is követett, olyan pusztító volt, hogy II. Ulászló Budáról Pozsonyba, majd hogy még biztosabb távolban legyen tőle Morvaországba menekült. Egyes vélemények szerint a Bernhard Striegel által festett híres fogadalmi kép a Napbaöltözött Asszony alakjával is a betegségtől való megmenekülésre történő megemlékezésből készülhetett. I. Ferdinánd 1521. szeptember 15-én pátensben rendelkezik a Stájerország elkülönítéséről a Magyarországon pusztító pestis járvány miatt.275
275 http://mek.niif.hu/05400/05425/pdf/Schultheisz_Jarvanyok.pdf és SCHULTHEISZ 1964. 3. 111–156.
71