96
97
készülhettek.384 A fátyolos Madonnát ábrázoló obulusokat és dénárokat, közvetlen a pénzreformot követő években, az 1468-1481 közötti időszakban verték. 1482-től figyelhető meg az éremképen az a lényeges változás, hogy Máriát, uralkodói attribútummal, a koronával ábrázolják.385 Kováts Ferenc már a huszadik század elején a verdehelyektől függően a három féle ábrázolási típusnak tizennégy féle változatát különbözette meg.386
Szakkutatásunk már korábban fölfigyelt arra, hogy az első Máriás pénzeinket Újlaki Miklós verette, még boszniai regnálása időszakában. Újlaki Miklós címzetes boszniai király (1472-77) három teljesen különböző, típusában két csoportba besorolt dénárt adott ki. Az egyik az ún. aquilejai, a másik a magyar típusú dénár. Az egyik aquilejai típusnál a hátlapon megjelenik Mária ölében a gyermek Jézussal. Ennek a mintája II. Lajos Teck hercege, aquilejai pátriárka (1412-1439) dénárja volt. A harmadik, az ún.
magyar típus hátlapján ehhez a Madonna-ábrázoláshoz hasonló figura jelenik meg. Az előlapon az éremkép kerek talpú negyedelt pajzs, szívpajzzsal, a szívpajzsban a hunyadi-ház hollójával. Előoldalán a MATHIE. R. VNGARIE. M (Mátyás magyar király pénze) rövidítés olvasható. Hátlapján: N. R. BOS. VNGERE felirat olvasható.387
Újlaki Miklós energikus személyisége Mátyásnak csakúgy, mint elődeinek meglehetősen sok bosszúságot okozhatott, amit a fiatal uralkodó úgy fordított az ország hasznára, hogy 1472-ben Újlakit kinevezte Bosznia kormányzójává, sőt királyi címet adományozott neki. Mátyás alapvetően a török kiűzésének feladatát bízta az ambiciózus főúrra, aki újonnan veretett dénárjain nem akarta a tartományban addig fennálló viszonyokat megbolygatni. Így a feliraton kívül a térségben széles körben elterjedt fizetőeszköz, az aquilejai pátriárka dénárjainak éremképét verette saját dénárjaira. Újlaki motivációi között nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Ő volt az, aki saját birtokának központjában eltemetette az obszerváns ferences Kapisztrán Jánost, sírhelyét szinte közvetlen a temetés után kultuszhelyé tette és kanonizációját is óriási erőkkel támogatta illetve szorgalmazta. Ráadásul nem feledkezhetünk meg az obszervánsoknak a Napbaöltözött Asszony jelképe alatt meghirdetett boszniai eretnekellenes küzdelmeiről.
Sőt az 1475-ös szentévben római zarándoklaton is részt vett, ahol IV. Sixtus pápával is
384 HUSZÁR 1940. 560.
385 SOÓS 1989. 8.
386 KOVÁTS 1909. 10.
387 SOÓS 1989. 9.
98
találkozott, akiről már olvashattuk, hogy a következő évben a római misekönyvbe bevezette a Szeplőtelen Fogantatás megünneplését.388
1468-tól ezüst garasokat is veretett Mátyás, melyek éremképe megegyezett a dénárokéval, csak természetesen nagyobb felületen. Nagyobb hányaduk a fátyolos Madonna típust ábrázolja.
Mátyás, Mária-tisztelete nemcsak fejedelmi elődei politikájának a folytatása, de családi hagyományai is ebbe az irányba vezethették. Apja, Hunyadi János kardjára is a következő sort vésette: „Maria, Mater Dei, Patrona Hungariae, sub tuum refugium confugio” azaz „Mária, Isten Anyja, Magyarország Védasszonya, a te oltalmad alá menekülök‖. Győzelmes balkáni hadjárata után a budai Nagyboldogasszony templomban a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta föl a török félholdas zászlókat.389
Mátyás király 1468-as pénzreformja következményeként, tehát Szent László alakja lekerült a pénzérmék nagy részéről, és ugyanakkor Mária alakja a Patrona Hungariae fölirattal vált uralkodóvá. Ezt a Nagy Lajos pénzreformja óta nem látott hatalmas változást a kutatók különböző módon magyarázzák. A művészettörténészek közül elsőként, Balogh Jolán egyszerűen Mátyás személyes vallásosságában látta a változás legfőbb okát.390 Kerny Terézia a jelenség magyarázatát jóval árnyaltabban, abban látja, hogy Mátyás az 1471-72-es össze1471-72-esküvés miatti fölháborodásában „elfordulhatott a nemzeti vonatkozású patrónustól‖.391 Bár ennek némileg ellentmond, hogy az aranyforintok hátoldalán továbbra is megmaradt Szent László alakja. Marosi Ernő nem veti ugyan el a Hartvik-féle Szent István legendát, mint forrást, mégis problémásnak érzi, az új pénz megjelenésével kapcsolatba hozni. Azt sem tartja valószínűnek, hogy Szent László tiszteletét újra Szent Istváné váltotta volna fel.392 Legutoljára Kerny annak a véleményének adott hangot, hogy
„ebben e politikai pragmatizmust sem nélkülöző választásban, többszörös áttételen keresztül, a Szent István által Szűz Máriának fölajánlott Magyar Királyságot (vagyis az ország címerét) a holdsarlós Napbaöltözött Asszony alakjával elegyített Magyarok Nagyasszonya szimbolizálta, László pedig a Szűz Mária országának a védelmezője” lett.393 Mátyás utóda, II. Ulászló uralkodása alatt ez a tendencia még hangsúlyosabbá vált, hiszen az 1500 után kibocsátott pénzeken a Napbaöltözött Asszony nem csak a Patrona
388 FEDELES 2008. 473-476.
389 Mindkét adatot forrás megnevezése nélküli közli: PUSKELY 2000. 15-16.
390 BALOGH 1985. 268.
391 KERNY 1993. 39.
392 MAROSI 1995. 83
393 KERNY 2008. 397-400.
99
Hungariaet szimbolizálta, hanem eredeti céljának megfelelően a Szeplőtelen fogantatás tanának is propagálójává vált.
Huszár Lajos idézett tanulmányában egyrészt Mátyás személyes Mária-tiszteletével magyarázza az új éremkép bevezetését, másrészt viszont a csehek elleni hadjárat ez évben történt megindítását is figyelmébe ajánlotta a kutatásnak. Az 1468-as cseh-háborúban az eretnekséggel vádolt Podjebrád ellen, mint a pápa híve, és a hit védelmezője lépett fel, Mátyás. Személye fontosságának teljes tudatában – s természetesen ennek hangsúlyozására minden eszközt felhasználva – nem csak a hadi jelvényein alkalmazta a Mária ábrázolást, hanem a reprezentációra nagyon alkalmas pénzeire is a Madonna képét verette. A pénzek képi ábrázolásának a programja, tehát tudatosította a Mária országa gondolatot, ami egy időben vált mind a huszita csehek és a pogány törökök ellen a keresztény hit védelmezőjének szimbólumává.394
Mindehhez még azt fűzhetnénk hozzá, egyfajta magyarázat kísérletként, hogy Mátyásnak szüksége lehetett soknemzetiségű, számos különböző érdekek mentén szervezkedő, sok esetben ellenérdekelt társadalmi csoportokat tömörítő országa számára egy olyan állami jelképre, amely birodalma egészét szimbolizálhatta. Minden társadalmi réteg, a parasztságtól kezdve, a városi polgárságon keresztül a nemességig és az országnagyokig elfogadhatta közös kulturális örökségnek, tartalmával könnyedén azonosulni tudott. A Patrona Hungariae volt az a szimbólum, mely középkori fogalmak szerint az ország egységét, egy akkor meglehetősen elvont eszmét közvetített és érthetővé tett bármely, ország lakónak. Tehát az akkor még legfeljebb csak ébredező nemzeti (Hungarus) azonosságtudatnak állami, hivatalos szimbólumává válhatott ez a jelkép. Hogy ez mennyire sikerült, azt bizonyította az utókor. Hiszen a Mátyást követő magyar királyok, folyamatosan bővülő ikonográfiai tartalommal is ezt a jelképet verették pénzeikre.
Mátyás választásának időszerűségét és jelentőségét az is mutatja, hogy elődei közül Nagy Lajos, akinek uralkodásához első jelentős pénzreformunk fűződik és szintén buzgó tisztelője volt Szűz Máriának még nem szerepelteti alakját éremképeinken. Holott ez irányú uralkodói műpártolásának több esetben, Európa szerte (Czenstochowa, Aachen, Maria Zell) példát adott.
Mátyás uralkodása alatt, mint láthattuk még nem egységesült az éremkép, és nem azonosították a Patrona Hungariaet a Napbaöltözött Asszonnyal, de minden bizonnyal már
394 HUSZÁR 1940. 561.
100
ezeken a Mária ábrázolásokon is a Szeplőtelen fogantatott Szent Szüzet érthették, amit Marosi Ernő a Mátyást követő, II. Ulászló pénzeinek holdsarlós Mária ábrázolásaival magyaráz.395
Témánk szempontjából tehát az óriási változást Mátyás utódának, II. Ulászlónak a pénzverése jelentette, hiszen az uralkodása alatt kibocsátott pénzeken kapcsolódott össze a Napbaöltözött Asszony ábrázolása a Patrona Hungariae gondolatkörével.396 Bonfininél olvashatunk, egy eddig a kutatás által figyelmen kívül hagyott részletet, a király koronázása kapcsán arról, hogy Ulászló már koronázási esküjében tanúbizonyságát adta a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének. „…Ulászló felől mindnyájatokat megnyugtatunk, és mindegyre kérjük a hazai istenségeket, hogy azt, akit a ti helyeslésetekkel királyotokká tettek, dolgaitok irányításában az égi kegyelem jóindulatával mindig támogassák, békében, háborúban minden tervét segítsék, elsősorban pedig ez ország patrónája, az isteni anya, akinek pártfogásával minden bajt elhárítunk az állam fölül...Ezért hát, ha isten és az isteni anya, a mi patrónánk…megbocsátó atyát és kormányzót adott...”.397
A Mátyás-féle Madonna típusok tovább éltek Ulászló uralkodásának kezdeti szakaszában, bár még nagyobb volt az egyes altípusok differenciálódásának a mértéke.398 Ulászló alapvonalaiban elődjének, Mátyásnak a pénzverését folytatta. Az éremkép rögzítésének a szándéka összefüggött a stabil fizetőeszköz bevezetésének a szándékával. A Mátyás alatt megkezdett tipizálási törekvések is folytatódtak. Lakos János ezt a tudatosságot abban látja, hogy az aranyforinton, dénáron, obuluson, garason ugyanaz az ábrázolás figyelhető meg.399
Az 1500-as évtől sorra találunk olyan forintokat és guldinereket, melyen megjelenik a holdsarlós Madonna.400 Az 1500-as szentév esetleg adhatott apropót az éremkép újfenti megváltoztatására, de erre közvetlen bizonyítékokat nem találunk. Annyi bizonyos, hogy az 1499-es guldiner aranyveretén, melyen már megjelenik Szent László király, vágtázó lovas alakja, még nem találunk Madonna-ábrázolást. Az 1490-től forgalomba hozott dénárokon (H: 811.) és obulusokon egyébként a Madonna alakja még nem a Napbaöltözött Asszony képében jelentkezik (Éh 648). Az 1500 és 1502 között
395 MAROSI 1995. 84.
396 LAKOS 1959-60. 23-32.
397 A KORONA KILENC ÉVSZÁZADA – ANTONIO BONFINI (Kulcsár Péter fordítása) 1979. 107.
398 KOVÁTS 1909. 10-14.
399 LAKOS 1959-60. 25-26.
400 LAKOS 1959-60. 23-32.
101
Körmöcbányán vert obulusokon szintén a félalakos holdsarlós Madonna jelenik meg (H:
246-1., Pohl 315.). 1506 után ez a típusú éremkép már nem jelenik meg a pénzeken.401 II. Lajos pénzein (aranyforintjain és dénárjain) a holdsarlós Madonna éremkép ikonográfiája már rögzülni látszik.402 Mind a körmöcbányai, mind a nagyszebeni és a nagybányai éremverde a holdsarlós típusú Madonna képeket verte az érmekre.403 Utódai, I.
Ferdinánd és Szapolyai János is az ő holdsarlós Madonnájának éremképét utánozták. Bár nem II. Lajos korában készült, de itt említjük meg a II. Lajos emlékérmet, melynek előoldalán a király páncélos, lovas alakja, hátoldalán az ülő Patrona Hungariae látható (Schönwiesner 179).
Arra, hogy Hunyadi Mátyás miért pont a Patrona Hungariaet választotta pénzeire két irodalmi forrást is idézhetünk. A protestáns Heltai Gáspár Krónikájában, Bonfini korábbi latin nyelvű szövegét magyar nyelven átdolgozta. Szent István nála az ország-felajánlás jeleneténél a következőképpen beszél udvarának előkelőihez: „Én az Magyarországot ajánlottam még régen a Szűz Mária asszonyunknak és azt választottam patrónának a magyaroknak, és az ő nevére verettem a magyaroknak pénzét. Ez okáért állhatatos szűvel szolgállyatok minnyájan Asszonyunknak. És ha valami veszedelem akarna jőni reátok, az ő palástyával befedezi és megoltalmazza Magyarországot, mert ő a Patrona Hungariae”.404 Ez a sajátos történelmi „csúsztatás‖ az uralkodó történetírója tollából, a máriás pénzek ilyen korai megjelenéséről, mintha Mátyás pénzreformja új képi propagandájának a történeti párhuzamokkal történő megalapozását szolgálta volna.
Az uralkodó érdeklődésének a Patrona Hungariae és a Napbaöltözött Asszony iránt egy másik forrása lehet, egy későbbi szövegből ismert hagyomány, mely tulajdonképpen az ország-felajánlás előzményének tekinthető. Johann Georg von Schwandner Bécsben 1746-1748-ban nyomtatott Scriptores rerum Hungaricarum veteres et genuini című forrásgyűjteményében közli Ransanus püspök Mátyásnak ajánlott művének részletét, melyben Géza fejedelem egy Isteni álmot lát.
„Egy éjjel álmában csodás fényben ragyogó, gyönyörű asszonyt látott, akit sok előkelő Szűz követett. Ő ezekkel a szavakkal szólt hozzá: nyugodjál meg Géza, én Mária vagyok, az az érintetlen Szűz, akiről a keresztény emberek elmondták neked, hogy Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának édesanyja vagyok… Mennyei fény világosít meg, ez elűzi
401 MAROSI 1995. 85.
402 HUSZÁR 1963. 176-193.
403 KOVÁTS 1909. 15.
404 HELTAI 1981. 93-94.
102
lelked minden homályát. Megismered Istent, aki téged alkotott. És most tudd meg ami rejtve van előtted: fiút szül neked a feleséged, ő királyi rangban uralkodik a magyarokon, és az igaz Istennek kiváló tisztelője lesz… Én pedig megígérem neked, hogy érdemeiért, amelyeket Fiam előtt szerez, a te országodnak védője és különleges patrónája leszek…”405 Kubinyi András, Mátyás király Mária-tiszteletére egy 1474. március 13-án, Lőcsén kelt oklevelet idéz, melyről egyenesen azt állítja, hogy Mátyás saját uralkodását is a Szent Szűz védelme alá helyezte. „És ha a katolikus fejedelmeknek gondoskodniuk kell arra, hogy ájtatosan törekedjenek a Boldogságos Szűz dicsőségére és tiszteletére, nekünk mégis, akik az ő patronátusa alatt a legszentebb István, a magyarok első keresztény királya által magának a Szűznek felajánlott királyság fejedelemségét viseljük, különösen kötelességünk, hogy amire képesek vagyunk, azt a legájtatosabban ugyanezen Szűznek dicsőségére és tiszteletére fordítsuk.”406
Ennél a kérdésnél érdekesebb az új ikonográfiai típus megjelenése, hiszen Mátyás utóda, II. Ulászló választhatott volna más típust az egyébként meglehetősen széles repertoárból a Magyarok Nagyasszonya megjelenítésére. Akár az idézetben is említett köpenyes Mária ábrázolást, mely a későközépkori Magyarországi falfestészetben igen elterjedt volt, tehát könnyedén előképpé válhatott volna.407 Az 1430 körül – igaz, hogy nem magyar környezetben és magyar megrendelésre – készült ún. Sankt Lambrecht-i fogadalmi képen (Graz, Steiermarkisches Landesmuseum Joanneum, Alte Galerie, L12.), amely Nagy Lajos török elleni csatáját ábrázolja, még a Köpenyes Madonna oltalmába húzódnak a védelmet kereső keresztények.408 Az ugyanezt a témát feldolgozó Kleiner- és Grosser Mariazeller Wunderaltar-ok a XVI. század elején már a Napbaöltözött Asszony alakját szerepeltetik.
A XVI. század folyamán a protestantizmus terjedésével, amikor a katolikus vallás Magyarországon is defenzívába szorult, a pénzeken található ábrázolások lehettek a Mária-tisztelet fontos képi ihlető forrásai. Erre még a hitvitázó irodalomban is találhatunk példát.
Kopcsányi Márton a protestáns vádak részét képező katolikusok bálványimádására védekezésül a protestánsokra hárítja e vádak egy részét:‖Bezzeg gyomorból bosszankodnak az új vallásra lázadt emberek, a megmondott budai végzésért, de hiába törődnek, mert akaratuk ellen is oltalmazniok kell Boldogasszony tisztességét, midőn az Ő képét
405 LENGYEL-LIMBACHER 2000. 105.
406 KUBINYI 1999. 335.
407 Erre vonatkozólag Ld. GOMBOSI 2008.
408 VÉGH 1978. 123-131., MARIAZELL ÉS MAGYARORSZÁG 2004. (FARBAKY PÉTER) 317., I-1.
103
erszényekben is hordozzák, sőt vasas ládájukban ugyan őrzik. De nehéz az ösztön ellen rugódzni. Ha lehet, töröljétek el a Boldogasszony képét a magyarországi aranyakról! Csak hiába tanácskoznak Szent István király vallása ellen és az Isten anyja ellen!”409
409 KOPCSÁNYI 1631. 414-415.
104