124
kalendárium sorozat részeként maradtak fenn az alsóvárosi kolostorban. Orbán Imre, Borsa Gedeon meghatározása alapján egy bécsi vagy gráci nyomda termékeinek tartja őket, keletkezési idejüket 1560-80 közé helyezi.489 Minden bizonnyal országszerte lehetett találkozni hasonló külföldi műhelyben készült sorozatokkal.
NYOMTATVÁNYOK A MOHÁCSOT KÖVETŐ NÉHÁNY
125
védjétek a nemzetet, mint egykor is, hisz ti, isteniek könnyebben tudtok segítséget nyújtani…‖490
A megszólítottak válaszát ugyanebben a kartusban olvashatjuk:
„RESPONDENT
Tempus erit cum liquet tandem inglorius arua, / Pannonia, atque negent Sauus, et Ister aquas.
Cum ter quinque ierint, a Christo saecula nato, / et bis ter nonus Solis et annus erit.”
„Válaszolnak
Eljön majd az idő, amikor végül dicstelenül elenyészik a vetés, Pannónia, és a Száva és a Duna sem ad vizet.
Amikor Krisztus születésétől háromszor öt évszázad eltelik, és a napnak és az évnek is kétszer három kilencese.‖491
Az 1552-ben Bázelben nyomtatott térkép a két uralkodó alakjánál a hazai hagyományoktól eltérő ikonográfiai hibákat tartalmaz, hisz mind két uralkodót jogarral ábrázolták rajta. Mária alakja sem a fél évszáddal korábban, az uralkodói akaratnak megfelelően egyre elterjedtebbnek tekinthető Napbaöltözött Asszony típust ábrázolja, hanem a középkor népszerű Köpenyes Madonna ábrázolási kánonját követi. Ennek ellenére is a századközép művészeti szempontból is meglehetősen ínséges időszakában, a török terjeszkedés és a reformáció uralomra jutásának időszakában és árnyékában a Patrona Hungariae gondolatot kifejező, fontos képzőművészeti megjelenésként értékelhetjük a térképet. Katolikus környezetből nem is igen tudunk ebből az évtizedből hasonló szellemű alkotást említeni. Persze az 1552-es év hadi eseményeinek ismeretében ezen a kulturális szegénységen egyáltalán nem csodálkozhatunk.
Éppen ezért is, a teljesség kedvéért még néhány nyomtatott könyvemlékünkre ki kell térnünk, annak ellenére is, hogy ikonográfiai értelemben az ezekben megjelenő metszetek nem feltétlenül gazdagítják az előző korszakban a Napbaöltözött Asszonyról kialakított képet.
Abban az esztendőben, amikor a magyar uralkodók székvárosa, Buda a török kezébe került, 1541-ben, jelent meg az első magyar nyelvű, Magyarországon kiadott bibliafordítás az Újszigeti nyomdában, Sylvester János Új-Testamentum fordítása, mely szokatlan gazdag képanyaggal került forgalomba. A Jelenések könyvének illusztrációit ismeretlen mester készítette, melynek előképeit Dürer Apokalipszisének fametszetes
490 PAPP-VÁRY-HRENKÓ 1989. 58. (A latin szöveget Szabó Flóris pannonhalmi főkönyvtáros fordította).
491 PAPP 2002. 28. (A szöveg Marosi Ernő segítségével a tanulmány szerzőjének fordítása).
126
kompozíciói jelentették.492 Egyértelműen Dürer Apocalypsis XI. lapja volta a mintaképe a II. 147* levélen levő metszetnek a Napbaöltözött Asszonyról és a sárkányról (Jelenések 12: 1–6). A rajz baloldalán, holdsarlón áll a csillagkoronát viselő, kezét imára kulcsoló nap mandorlába öltözött, szárnyakat viselő asszony. Vele szemben a hétfejű és tízszarvú sárkány éppen támadásra készül. A sárkány hosszú és fokozatosan vékonyuló farka a kép jobbszéle mentén egyenesen felfelé kunkorodik s két oldalán tömött rendben – akár Dürer metszetén – az ég csillagai ragyognak. Fent középen két angyaltól övezett istenkép fogja egységbe a kompozíciót.
Kathona Géza bizonyította, hogy az illusztráció a legaprólékosabb részletekig Dürer elrendezését másolja, a kötetben megjelenő többi képhez hasonló felületességgel és hiányos rajztudással, az előkép művészi invenciója és kifejező ereje nélkül. A nagy német mester kompozícióján a Napbaöltözött Asszony a nézővel szembefordulva jelenésként lebeg, s felséges nyugalmát nem zavarja a sátán oldalról fenyegető támadása. A mi illusztrációnk koronás-szárnyas asszonya a sárkány felé tekint, miáltal szinte megszűnik a düreri elrendezés művészi invenciója. Dürer lapjának felső részét a szárnyaló angyalok teszik elevenné. A Sylvester-féle kiadás merev istenképe mellé csak egy-egy repülő angyalka alakja került, így nemcsak a mozgalmasság, hanem az eszmei tartalom is kiszorul a leegyszerűsített, merev rajzocskából.493 A magyarországi művészet, elsősorban a szárnyas oltárok kompozíciós megoldásai kapcsán addig sokat merített a nagy nürnbergi mester munkásságából, innentől kezdve, az ekkor induló magyarországi sokszorosított grafika is kapcsolatba lép Dürer inspiráló életművével.
Például ugyanaz a Dürer-metszet volt ihlető forrása annak a szentbenedeki Korniss-kastélyból származó nagyméretű oltárképnek, melyen az Apokaliptikus Asszony és a sárkány harca jelenik meg egy a dunai-iskola stílusában alkotó, ismeretlen erdélyi festő képén (1510-1520).494 A kép festője szabadon adaptálta Dürer Apokalipszisről megálmodott előképét. Az utóbbi időben fölmerült a kép bencés eredetének kérdése, de ez még nem nyert igazolást (60. kép).495
Ugyanebben az időszakban (1508-18) készült a lőcsi Szent Jakab templom Lőcsei Pál mestertől származó főoltára, melynek leckeoldali belső szárnyán lévő táblák egyikén megjelenik a Napböltözött Asszony reliefje (61. kép). A tábla János evangélistát ábrázolja
492 SOLTÉSZ 1955a. 192-211.
493 KATHONA 1966. 156.
494 RADOCSAY 1955. 186., 432.
495 A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA RÉGI GYŰJTEMÉNYEI (Végh János) 1984. 106., MÁTYÁS KIRÁLY ÖRÖKSÉGE (TÖRÖK GYÖNGYI) 2008. 65-66., I-8.
127
Pathmosz szigetén, amint a Jelenések Könyvét írja. Ebben az esetben is düreri előképet követ a mester. A könyvet író apostol a tábla jobb alsó sarkában foglal helyet, vele szemben attribútuma a sas. A bal felső sarokban jelenik meg napsugaraktól övezett mandorlában, a holdsarlón álló Madonna. Mária gyermekét bal karjában tartja, miközben jobb kezével átöleli. Ezért nem jelenik meg a Madonna jobb kezében a korszak hasonló ábrázolásain, oly domináns jogar.496
Sylvester Új-Testamentumában egy nagyobb méretű, a fentebb idézettől sokkal kvalitásosabb Szent János evangélista Patmosz szigetén metszet is megtalálható. Amelyen a könyvet író apostolnak, a szárnyak nélkül ábrázolt, kormánypálcával a kezében látható Napbaöltözött Asszony jelenik meg (62. kép).497 Ezek a Napbaöltözött Asszony-ábrázolások, Biblia illusztrációként természetesen nem a Patrona Hungariae szerepében mutatják Máriát, viszont feladatuknak megfelelően széleskörűen propagálják a hagyományos, ekkor már a magyarság számára is különleges tartalmakkal bíró ikonográfiai típust.
1558-ban Rafael Hoffhalter bécsi műhelyében készült az esztergomi érsekség számára egy kisméretű fametszetekkel gazdagon illusztrált breviárium, mely a nürnbergi Hans Sebald Beham grafikáinak hatását mutatja.498 A „Proprium de sanctis” rész a magyar érsekség legfontosabb szentjeinek ünnepeit tartalmazza, köztük található egy Napbaöltözött Asszony metszet, mely ebben az összefüggésben, több évtized tetszhalott állapotából szinte fölélesztve, újra Magyarország Patronájaként azonosítja Mária alakját.499 Rafael Hoffhalter fia Rudolf, aki apja mesterségét folytatva 1573-74-ben Alsólendván Kultsár György prédikátor könyveit nyomtatta ki. Kultsár Postillájának kiadása terjedelmes, számos illusztrációval díszített mű (RMNy 334., RMK I. 114).500 A János evangélistát Pathmosz szigetén ábrázoló metszeten a felhők között megjelenő holdsarlón álló Napbaöltözött Asszony jelenik meg, amely sokban hasonlít Sylvester három évtizeddel korábbi, hasonló témájú metszetéhez (63. kép).501 Ennél a munkánál is német metsző műve lehetett az előkép. Minden bizonnyal Heinrich Aldegrever 1539-ben
496 RADOCSAY 1955. 372., TILKOVSKY 1961. 175-186., RADOCSAY 1967. 98., HOMOLKA 1972.
406-407., 182-183. kép, VÉGH 1988. 173-180.
497 V. ECSEDY 2004. 44-52., 133., I/6.
498 Breviarium secundum usum almae et metropolitanae ecclesiae Strigoniensis. – RMK III. 447.
499 SOLTÉSZ 1959. 190-201., BORSA 1980. 246-257.
500 KULCSÁR GYÖRGY: Postilla, az az evangeliomoknac, mellieket esztendö által a keresztyénec gyöleközetibe szoktac oluasni es hirdetni, prédicatio szerint valo magyarázattia. Az régi és mostani sze(n)tirásbéli doctoroknac irásokbol irattatott az Kultsár György also lynduai prédicator által 1574 esztendöben. Alsólendva
501 V. ECSEDY JUDIT 2004. 96., 158., I/10.
128
készült Szent János evangélistát ábrázoló kompozíciója. Valószínűleg a nyomódúcok még Bécsből Hoffhalter apjának műhelyéből származtak.502
Érdekes összevetnünk a két könyv illusztrációt a korábbi azonos témájú szentbenedeki oltárképpel, ahol a Napbaöltözött Asszony még a Dürer-metszet szárnyas figurájának alakját veszi fel. Néhány évtizeddel később, a talán református-valláson lévő Sylvester János Újszövetség fordításában és a lutheránus lelkész Kulcsár György postillájában viszont az Apokaliptikus Asszony a két emberöltővel korábban kialakult és rögzült Patrona Hungariae ábrázolások alakjához hasonult.